Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-02 / 179. szám
I 2004. JOuus 2., PÉNTEK RIPORT 7. OLDAL K U L T U R A Ismét szépült a Zsolnay-gyár Újabb két nagyobb felújításon van túl a Zsolnay Örökség Kezelő Kht. A gyár tömbjén belül elkészült az északi részen fekvő volt díszműraktár toronyépületének felújítása, a csúcstól az alapokig mindent rendbe raktak. A még tavaly nyert pályázati pénzből, megközelítőleg 23 millió forintból a belső átjáró - ahol tavaly emlékfalat avattak - folytatásaként megújult a díszburkolat és a támfal, megoldódott a csapadékvíz-elvezetés. A most hétfői műszaki átadás-átvételen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselői elismeréssel nyilatkoztak a munka magas színvonaláról. Komor István, a kht. ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy a továbbiakban sem kell „kivárniuk”, ugyanis tegnap jelent meg az interneten, hogy a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatukkal 12 milliót nyertek. Az önerővel együtt ebből egyebek között a gyáralapító egykori dolgozószobájának lebontott fa erkélyét és a főépület környéki díszburkolatot állítják helyre. b. z. A megújult díszburkolat a beléő átjárónál fotós tóth l. Pécs készül a kultúrfővárosi szerepre A legutóbbi városi közgyűlésen a képviselők rábólintottak az Európa Kulturális Fővárosa pályázaton való részvétel előterjesztésére. Az eddigi munkát a kulturális büdzséből finanszírozták, ám ha Pécs elnyerné a címet, elkülönített pénzből folyna a 2010-re való felkészülés. Dr. Kunszt Márta alpolgármester arról beszélt, hogy megalakultak a szakértői munkacsoportok. A város kultúrájáról gondolkodó művészek és szakemberek összefoglalták azt, hogy a saját területükön miben látnak esélyt arra, hogy tartalmilag belekerüljön a majdani pályázatba. Ezt a kormány várhatóan szeptemberben írja ki, kérdés, lesznek-e benne más feltételek is, mint ami a brüsszeli kiírásban is szerepel. Az előzetesen elkészült anyagot két szakértői csoportnak adták át: az MTA Regionális Kutatások Központjának (RKK), ahol azt még tanulmányozzák; továbbá egy olyan PR-cég is a pályázatban hasznosítható ötleteken töri a fejét, ahol már foglalkoztak kulturális fesztiválokkal.- Tudomásom szerint Brüsszelből újból olyan jelzés érkezett, hogy nem fővárost szeretnének, mert ez a rendezvény egy vidéki helyen nagyobbat „szólhat” - mondta Kunszt Márta. - Az, hogy Debrecennel új jelölt is van, sőt, esetleg lesznek még mások is, egyáltalán nem gond, ez a dolgok normális menete. Meglátjuk, ki mit tud a piacra kiajánlani. Meg vagyok győződve róla, hogy Pécsnek vannak adui bőven. A pécsi stáb néhány tagja a múlt hét végén Berlinben járt, ahol az egyik jelentkező, Karlsruhe meghívására részt vettek a német város bemutatkozásán.- Ott is tudatosítottuk a pécsi szándékokat, találkoztunk a brüsszeli kulturális bizottság német képviselőjével, és mindennek volt sajtóvisszhangja is. A továbbiakban is szeretnénk jelen lenni azokban a városokban, ahol napirenden van ez a téma, például Genovában, amely város 2004-ben a Kulturális Főváros cím birtokosa. Kunszt Márta szólt arról, hogy ugyan Karlsruhéval aláírtak egy szándéknyilatkozatot, de természetesen arra nincs garancia, hogy Pécs vagy a német város elnyeri a címet. Amennyiben Pécs befutó lenne, s Karlsruhe nem, nem fognak elkeseredni, mert már most el lehet mondani, hogy eddig is sokat kamatoztattak az együttműködésből. Fontos, természetesen, az egész projekt pénzügyi háttere.- Az eddigi munkát a kulturális költségvetés terhére végeztük, de amennyiben elnyerjük a címet, külön pénzalapot hozunk létre. Ez persze azt is jelenti, hogy új források is megnyílnak majd, és a kormánynak is több pénzzel kell a pécsi európai kulturális fővárosi rendezvények mellé odaállnia. Kunszt Márta szólt arról is, hogy bizonyos nagy beruházások (pl. hangversenyterem) a cím elnyerésétől függetlenül is megvalósulnak majd, ehhez EU-s strukturális alapokból számítanak pénzre. ___________________«u. Pá lné dr. Kovács Ilona, a Dél-Dunántúli Kutatóintézet vezetője: - Valaha az akadémia regionális kutatási központja kezdeményezte azt az értelmiségi összejövetelt, ami ennek a pályázatnak az előzménye volt. Az eddig összegyűjtött anyagot megkaptuk, és egyelőre tárgyalások folynak arról, hogy az intézet milyen mértékben vegyen részt a pályázat megírásában. Az a valószínű, hogy lehetséges variációkat fogunk majd ajánlani, az egész pályázatot azonban nem mi írjuk meg. Ám egyelőre elég sok a kérdőjel, nem lehet tudni, hogy a kormány mi alapján fog választani. Patartics Zorán építész:- Az építészek munkacsoportja alakult meg először, és rögtön le is tettünk valamit az asztalra: egy levelet és egy munkatervet. Ebben arról van szó, hogy a komoly munkához mindenképp szükséges lesz egy koordinációs csapat, akik összességében látják a kulturális főváros ügyet. Ebbe beletartozik a szakmák kölcsönhatásának ismerete, a finanszírozás, a marketing, szóval minden. Egyelőre azt látjuk, hogy nem megfelelő a kommunikáció, és azok, akik mindebben szívesen részt vennének, bizonytalanok, illetve lassan elmegy a kedvük. Örömzene az IH-ban Hol az átmenet a profik és a lokálzenészek között? Egyáltalán lé- teznek-e ezek a kategóriák? Erre is választ kapunk ma este 19 órától a II. Pécsi Nemzetközi Zenésztalálkozón az Ifjúsági Házban, ahol olyan egykori pécsi muzsikusok vállalták a rendezvény védnökségét, mint dr. Bogi István alkotmánybíró, vagy dr. Marenics János, Siklós polgármestere. A hajnalba nyúló örömzenélésen hallhatunk igazi szalondzsesszt, de leül a zongora mellé az egyetemi docens, és gitárt penget a hivatásos blues-, valamint a dzsessz- zenész -is. Emlékfilmvetítések, közös éneklések színesítik a Bornemissza Géza szervezte programot, Nagy Karcsinak, dr. Bogi Dánielnek és társaiknak pedig norvég sztárvendége érkezik, az Ariid Kooymann’s Quintet (ebben a csapatban bőgőzik a mohácsi származású István Kovács Naden). Végül a szupertalálkozót hatalmas jam session zárja. M. B. E. A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Társadalom A társadalom az emberek együttélése, mely a történelem folyamán alakult ki, lehetővé téve az emberi közös életet, szemben az állatok pusztán természeti létével. Az emberré válásnak valószínűleg döntő mozzanata lehetett, amikor az ember olyan emberekkel körülvett világot teremtett magának, ahol nem pusztán a természet erőinek volt kiszolgáltatva. A társadalom alapvetően normatív fogalom, csak ott jöhet létre, ahol az emberek viselkedését olyan szabályok irányítják, melyekhez a társadalom minden tagja igazodik. E szabályokhoz való igazodás vagy azoktól való eltérés segítségével érintkeznek egymással a társadalom tagjai. A társadalom tagjai cselekedeteikkel értelmezik a szabályokat, melyekre a társadalom további tagjai értelmező, egyetértő, visszautasító, ignoráló, kérdő, büntető, jutalmazó stb. cselekedetekkel válaszolnak. A társadalmi szabályrendszert vagy normákat mindenáron és minden körülmények közt szolgaian követő magatartás akadálya lehet a társadalmi fejlődésnek, míg a szabályok nagy részének felrúgása lehetetlenné tenné a társadalmi együttélést. Ha minden társadalmi szabályt mindig betartottak volna elődeink, még mindig barlangban élnénk. Ha minden szabályt fölforgattak és kijátszottak volna, valószínűleg már nem lenne ember e földön. A klasszikus angolszász liberális társadalomelmélet (Smith, Bentham, Mill) az egyénből mint legfőbb értékből kiindulva a szabadság, az élet és a tulajdon védelmét hangsúlyozza, melyet a jog mint közös védelmi eszköz garantál. A német idealizmusban (Hegel) viszont a jog a polgári társadalom feltétele és célja, az egyének a jog által válnak az állam polgáraivá, jutnak másokkal együtt társadalmi tudathoz, ismerik föl igényeiket, szabadságukat. A pragmatikus amerikai társadalomelmélet az amerikai alkotmány folyamatos újraértelmezésével a demokrácia mint elvileg igazságos társadalom egyetemes megvalósításának és megvalósíthatóságának lehetőségeit kutatja. A Marxra visszavezethető baloldali társadalometika visszautasítja e felfogásokat, mint az elidegenedést elfogadó és az osztálytársadalmat erősítő elméleteket. A gazdasági összefüggésekből kiindulva a konfliktusokat nem az egyén és a társadalom, hanem az osztályok között keresi. A huszadik századi társadalomfejlődés azonban megkérdőjelezte az osztálytársadalmak elméletének kortárs hasznosíthatóságát. A Frankfurti Iskola (Horkheimer, Adomo, Marcuse, Habermas) a gazdaság elemzéséről átteszi a hangsúlyt a normák, az érdekek és a kommunikáció vizsgálatára. Kari Popper a „nyitott társadalom” fogalmával a normák sokféleségének hang- súlyozásával az emberek azon kritikai képességében bizik, hogy tudnak a különféle normák közt választani. E választásnak csak a folyamatos és nyílt társadalmi kommunikációban van lehetősége, ami a demokrácia megújuló feltétele. A demokrácia és a nyilvános viták feltétele a tolerancia, mely mások morális döntéseit mindaddig tiszteletben tartja, amíg az magát a toleranciát nem sérti vagy veszélyezteti. A demokratikus nyílt társadalmi viták fő célja az a törekvés, hogy az emberek - egymás és a társadalom (bürokrácia, hatalmi visszaélések) által okozott - szenvedését csökkentse, valamint hogy a hatalmi viszonyokat átlátszó és ellenőrzött törvényhozással és törvényérvényesítéssel korlátozza. Boros János Felhígult ügyvédszakma: megy a zsebvágás? Elemi felháborodást váltott ki az ügyvédek körében a szaklapjukban két éve megjelent, Gondolatok az ügyvédség helyzetéről című tanulmány. Szerzője, a pécsi dr. Dicső István ugyanis azt vetette fel, hogy a szakma felhígulása miatt mindenképpen korlátozni kellene az ügyvédek létszámát. A vita azóta is tart. Baranyában még ellenállnak, de a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Elnöksége már patronálja az elképzelést.- Ön azt írta „viharos” tanulmányában, hogy az alanyi jogon történő ügyvédkedés 1990-es bevezetése demokratikus szándékot takar, ám nem az volt a cél, hogy ez mintegy özönvízszerű létszám- emelkedést eredményezzen.- A csaknem másfél évtizede meglévő ügyvédlétszám a többszörösére ugrott. Baranyában például 1990-ben 68 ügyvéd dolgozott - ma 490! Budapesten körülbelül kétezren vannak, az országban 8-10 ezer körüli az ügyvédek száma. Akadt, aki arra hivatkozott, hogy azért nem lehet korlátozni a létszámot, mert az ellenkezik az Alkotmánnyal, a vállalkozás szabadságával. Csakhogy az ügyvéd nem vállalkozó, mint a taxisok, hanem megbízás alapján dolgozik. Egy nálunk lényegesen régebbi demokráciában, Ausztriában képesek korlátozni az ügyvédek létszámát? Ott annyian vannak, mint nálunk a fővárosban, mégsincs senkinek sem gondja. Nyilván agyrém volt, hogy nehezebb volt nálunk bekerülni ügyvédnek mint miniszternek, de most meg átestünk a ló másik oldalára. Kolláth György alkotmányjogász nyilatkozta nem is olyan régen, hogy „ötezer forintos megbízási díjakért harcoló kukabúvár ügyvédgárdára nincs szüksége az országnak”. Ha visszanézünk a történelembe, a Horthy-korszak vége felé volt ilyen „eljogászosodás”, amikor az egyetemet végzettek jóval több mint a fele jogi diplomával rendelkezett, nem tudtak elhelyezkedni, és egy rossz ízű dzsentrivilág alakult ki.- Úgy is fogalmazhatunk, hogy a jogász munkanélküliség kezelésének a megoldása az ügyvédi pálya?- Egyértelműen az. A társadalom egy része viszont ellenérdekelt abban, hogy normális helyzet alakuljon ki. Hiszen Magyarországon kilenc helyen folyik jogász- képzés, és az egyetemek nem mondanak le a fejkvótáról. Nonszensz az is, hogy egy volt rendőr, bíró, ügyész, vagy akár egy ormánsági kis falu önkormányzatának jogi ügyintézője, ha leteszi a vizsgát, kirakhatja az „ügyvéd” táblát az ajtajára. Amikor ezekről a dolgokról beszéltem egy-két társaságban, azt mondták: István, vedd tudomásul, hogy ez politika! Ezzel tisztában vagyok, de ettől még nem oldódik meg a helyzet.- Nézzük az ügyfelek szemszögéből a dolgot! Nekünk milyen esetleges hátrányunk származhat abból, hogy felhígult a szakma?- Lehet, hogy szélsőségesen fogalmazok, de vállalom: megy a zavarosban való halászás, a zsebvágás. A lényeg, hogy kint legyen a tábla, de a „kollégák” nagy részét nem érdekli sem az ügyvédség, sem a kamara. Legutóbb, amikor a büntetőeljárási törvény módosításáról rendeztek továbbképzést, a 490 baranyai ügyvédből voltunk vagy nyolcán? Non- szensznek tartom. A másik: a piac nem old meg semmit, és ezen a téren nem is szabályoz, mert nem biztos, hogy a legolcsóbb nem megfelelő, és a legdrágább a legjobb. Mondok egy példát más területről: egy rákos betegnek azt mondja a tisztességes orvos, hogy megteszek mindent a gyógyulása érdekében, ennek 50 ezer forint az ára. Mint mond a kókler? Kérem, ön biztosan meg fog gyógyulni, s ez félmillióba kerül. Nos, a beteg vajon melyiket választja?-A két éve folyó vitában van, aki a végzettség és a szakvizsga után három év ügyvédjelöltséghez kötné, hogy valaki ügyvéd lehessen. Ön szerint mi lenne a megoldás? Az ügyvédjelöltség nem oldana meg semmit, legfeljebb három évre kitolná a problémát, és még az is benne van a rendszerben, ami legutóbb Budapesten fordult elő: adjon egymillió forintot, és megvan az igazolás... Angliában a következő a módszer a létszám korlátozására: ügyvéd csak az lehet, akit a kamara meghív tizenkét vacsorára. Csakhogy évente egy ilyen vacsorát tartanak! Szerintem a várólista bevezetése oldaná meg a problémát, bárki csak a valami miatt megüresedett helyre kerülhetne be. Természetesen ez nem azt jelentené, hogy a most prakti- zálók nem folytathatnák a munkát, hiszen a szerzett jogokat nem lehet elvenni. Nyilván van még számos más javaslat is, és bízom benne, hogy a pesti kollégák fölhívása nyomán ezek elő is kerülnek. Hasonló felhívásra készülök magam is a megyei ügyvédklub berkein belül, annak elnökeként. BALOGH ZOLTÁN Kezelhetetlen a helyzet „...az ún. .alanyi jogon' történő ügyvédkedésnekkezelhetetlen következménye lett az ügyvédség létszámának drasztikus megemelkedése... .A kamarákhoz szinte naponta érkeznek az új kérelmek, számtalan bíró, volt ügyész, rendőr és még sorolhatnám, a nyugdíj mellett szeretne még úgymond „elügyvédkednf, sportnyelven szólva levezetésként. Ide jutottunk. Mire és kire várunk? Miért az ügyvédség legyen a jogászok gyűjtőhelye? A Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége a kamara lapjában fölhívta a tagok figyelmét arra, akinek érdemi javaslata van a jogszabályi változást illetően, az tegye meg." (Ügyvédek Lapja, 2004. június, dr. Kása Gábor hozzászólása a vitához) I