Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-12 / 189. szám

2004. JÚLIUS 12., HÉTFŐ 11. OLDAL MAG A Z I N Az AIDS drámai gazdasági következményei Drámai gazdasági következ­ményekkel fenyeget az AIDS, mindenekelőtt a szegényebb országok nemzetgazdaságá­ban a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet (ILO) szerint. Az ENSZ szakosított szerve ezt abban a jelentésében állapította meg, amelyet vasárnap tettek közzé Centben HIV/AIDS és a Munka címmel. Ebben egyebek között felhívták a figyelmet arra, hogy az év végéig 28 millióra növekszik szerte a világon azok­nak a munkavállalóknak a szá­ma, akik a halálos kór áldozatai­vá válnak, 2015-ig pedig 74 mil­lióra fog növekedni a számuk. Zimbabwét, a betegséggel legin­kább sújtott országot például az a veszély fenyegeti, hogy addig­ra elveszíti munkaképes korú la­kosságának a 40 százalékát. Az ILO becslése szerint a Szahará­tól délre fekvő afrikai térség or­szágai 2015-ig munkaképes korú lakosságuk 12 százalékát fogják elveszíteni az AIRS miatt. Juan Somavia, az ILO főigaz­gatója Genfben felhívta a figyel­met arra, hogy az AIDS már nem csak emberi szempontból jelent tragédiát, hanem veszélyezteti a fenntartható, globális, szociális és gazdasági fejlődést is. Emlé­keztetett arra, hogy jelenleg 36,5 milliónyian hordozzák testük­ben az AIDS vírusát, akik már nem tudnak hozzájárulni orszá­guk gazdasági teljesítményéhez. A fertőzöttek tömegéből 2005-ig újabb kétmilliónyian fognak munkaképtelenné válni, és újabb kétmilliónyian adják majd fel az állásukat azért, hogy gon­doskodjanak beteg hozzátarto­zóikról. Az ILO szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban, ahol a HlV-fertő- zöttek többségének az egészség- ügyi ellátását jó színvonalon biztosítják, alig észrevehetőek e betegség gazdasági következ­ményei. A szakértők úgy vélik, hogy a munkaadók szempontjá­ból kevesebb költséggel jár a HIV-betegek gyógyítása és keze­lése, mint a munkavállalók be­tegsége, illetve halála. A dél-af­rikai angol-amerikai bányaválla­lat például programot indított a HIV-fertőzött munkavállalók gyógyszerkiadásainak a fedezé­sére, és már az első évben 30- ról 3,4 százalékra csökkent a megbetegedettek közötti halálo­zási ráta, és jelentősen vissza­esett a betegség miatti hiányzá­sok száma is. Külföldre járnak cigarettáért az osztrákok Egyre több cigarettát vásárol­nak az osztrák dohányosok a szomszédos országokban a nagy árkülönbség miatt, és ezzel komoly bevételkiesést okoznak az ausztriai cigaret­taforgalmazóknak - állítják osztrák szakértők. A Profil című osztrák hetilap hétfőn utcára kerülő számában megjelenő - de Bécsben már va­sárnap ismertetett - elemzés szerint Ausztriában átlag 3,30 euróba (830 forint) kerül egy doboz cigaretta, míg például Csehországban 1,70 (430 fo­rint), Magyarországon 1,6 (400 forint), míg Szlovákiában 1,45 euróba (360 forint). Gabriele Karanz, az osztrák dohánytermék-forgalmazók szövetségének elnökhelyettese már drámainak minősítette a helyzetet, s úgy fogalmazott, hogy az egyre drámaibb az or­szág belsejétől a határok felé közeledve. Értékelése szerint vannak már olyan határ menti osztrák területek, ahol a tavalyi­hoz képest 20 százalékkal csök­kent az osztrák trafikosok for­galma. Az Ausztriában monopóliu­mot élvező Gallaher Austria Tabak Europe GmbH vállalat dohánytermék-eladásai az év első 5 hónapjában 8 százalék­kal csökkentek, egyedül május­ban 13 százalékos volt a vissza­esés. Tavaly a cég még 14,8 mil­liárd szál cigarettát adott el a 8,15 milliós lélekszámú Auszt­riában. Erre az évre a pénzügy­minisztérium 1,3 milliárd euró adóbevételt tervezett a dohány- termékek eladásából, ám már most bizonyos, hogy ez az ösz- szeg mintegy 50 millióval keve­sebb lesz. ■ Dokumentumgyűjtemény az inkvizícióról Hat évvel az inkvizícióról tartott tudományos szimpózium után jelentette meg az egykor rette­gett egyházi szervezetről doku­mentumgyűjteményét a Vati­kán. George Cottier bíboros szerint a publikálás nem azért késett, mert valaki ellenezte, hanem mert egyes szakértők betegségük miatt elmaradtak munkájukkal - írta a madridi El País című lap. A kötet megjelenése alkalmá­ból II. János Pál pápa újra bocsá­natot kért az inkvizíció visszaélé­seiért. A Roger Etchegaray bíbo­ros által felolvasott üzenetben a Szentatya, mint az 1994-es Tertio Millenio enciklikában és a 2000. március 12-i jubileumi be­szédében, sajnálatát fejezte ki azokért a tettekért, amelyeket a Szent Hivatal „az igazság szolgá­latában nem evangéliumi mód­szerekkel” elkövetett. Hangsú­lyozta, hogy a bocsánatkérés vo­natkozik mind az inkvizícióval összefüggésbe hozható drámák­ra, mind az emlékezetben meg­maradt sebekre. A Szent Hivatal inkvizíciós bí­róságai a XIII. században jöttek létre a dominikánus rend kezde­ményezésére és 1252-től kezd­ve, amikor IV. Ince pápa enge­délyt adott a kínzás alkalmazá­sára, félelmetes intézményekké váltak. Cottier bíboros a könyv be­mutatásán pontosította, hogy a Vatikán bocsánatkérése nem terjed ki „a közvéleményben el­terjedt bizonyos dolgokra, ame­lyek inkább mítoszok, mint va­lóság.” Agosüno Borromeo, a könyv kiadója ennek kapcsán elmondta, hogy Spanyolországban például, ahol a legrosszabb hírű bíróságok működtek, 1540 és 1700 között, a Szent Hivatal legintenzívebb kor­szaka alatt, 44 674 ítéletet hoztak, de ezek között csupán 800, azaz 1,8 százalék volt halálos ítélet. Németországban eközben 25 ezer feltételezett boszorkányt égettek el az inkvizíciós és a pol­gári bíróságok vegyesen. Jean-Louis Tauran bíboros, a Vatikán könyvtárának vezetője bejelentette, hogy szakértők dol­goznak azoknak a könyveknek a listáján, amelyeket a Szent Hiva­tal tiltottnak minősített és kivont a könyvtárból. Az öt zsáknyi könyv csak három évszázaddal később került vissza. Népesedési világnap Az ENSZ július 11-ét Népesedési Világnappá nyilvánította, miután 1987-ben ezen a napon született meg a Földön az ötmilliárdadik ember. Célja, hogy felhívja az ál­lamok figyelmét a Föld túlnépese­désének veszélyére. 1999-ben - az ENSZ számításai szerint október 12-én - a hatmil- liárdadik ember is megszületett. A XX. századot 1,6 milliárdos lé- lekszámmal kezdte az emberiség, 1960-ban még csak 3 milliárd em­ber élt a Földön, azóta megduplá­zódott a népesség, jelenleg a Föld népessége 6,3 milliárd fő. A leg­népesebb országok: Kína, India, e két ország lakossága meghaladja az egymilliárdot („fejenként”), jóval utánuk következik az Egye­sült Államok, amelynek népessé­ge a 300 millióhoz közelít, majd Indonézia és Brazília. Észak-Ame- rikában, Nyugat-Európában és Japánban erősen öregszik a la­kosság. Az ENSZ szerint az évszázad közepére a fejlődő országokban élők teszik ki a Föld lakosságá­nak 90 százalékát, s a félszáz leg­szegényebb ország népessége megháromszorozódik a követke­ző öt évtized alatt. A demográfu­sok úgy vélik, hogy ezzel párhu­zamosan a fejlett gazdasággal és alacsony születési rátával rendel­kező államok - elsősorban az eu­rópai országok és Japán - lakos­sága a következő fél évszázadban valószínűleg csökkenni fog. Euró­pa lakossága ötven évvel ezelőtt a Föld teljes lélekszámának 22 szá­zalékát adta, ma már ez az arány az alacsony születésszám miatt csak 12 százalék, s becslések sze­rint 50 év múlva mindössze 6,5 százalék lesz. Magyarország népesedési szempontból a negatív példák kö­zé tartozik, de egyre több ország kerül hasonló helyzetbe. Magyar- ország területén az 1870. évi nép- számlálás adatai szerint 5 millió 11 ezer fő élt. A népesség száma 1941-ig töretlenül emelkedett, a II. világháborús veszteségek és a háborút követő népességmozgás következtében 1949-ben vissza­esett, majd 1980-ig ismét növeke­dett. A halálozások számának több mint három évtizede tartó folyamatos növekedését a szüle­tések száma nem tudta ellensú­lyozni, ennek következtében 1981-től folyamatosan fogy a né­pesség. Az elmúlt húsz évben Magyar- ország népességfogyása megha­ladta a félmilliót, a születéskor várható élettartam a férfiaknál nyolc, a nőknél hat évvel marad el az Európai Unió átlagától. Ná­lunk a születések száma úgy csökkent a nyugat-európai mér­tékre, majd az alá, hogy továbbra is messze vagyunk az ott várható életkortól. Az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent az élve szü­letések száma is; 2002-ben az úgynevezett termékenységi arány 1,31 volt a lakosság „újratermelő­déséhez” szükséges 2,1-del szem­ben. 2004 első negyedévében keve­sebb gyermek született, és a halá­lozások száma is elmaradt az egy évvel korábbitól. A halálozások jelentős javulása mérsékelte a né­pességcsökkenés ütemét, ami kö­zel tíz százalékkal csökkent az egy évvel korábban mért értékhez képest. A KSH adatai szerint a népesség lélekszáma március vé­gén 10 millió 108 ezer volt Ma­gyarországon. Egyes előrejelzé­sek szerint, ha nem sikerül a ked­vezőtlen folyamatokat megállíta­ni, 2050-re nyolcmillióra csök­kenhet az ország lélekszáma. A népesedéspolitikai koncep­ció kialakítása és végrehajtása ezért az egyik legfontosabb stratégiai feladata valamennyi kormánynak. A Népesedési Kormányprogram társadalmi vi­tája lezárult, a koncepció várha­tóan 2004 őszén kerül a kor­mány elé. A koncepció három fő kérdése: hogyan születhet több gyermek Magyarországon, ho­gyan lehet egy hosszabb és ak­tívabb életet leélnünk, és ho­gyan lehet elérni, hogy többen jöjjenek Magyarországra, mint ahányan elmennek. „Ha reggel odarepulok, este meg vissza is akarok jönni. Legyen legalább nekem is valami jó benne." 60 menetrendszerinti jarat, 142 úti cel, most 24 oras, ingyenes parkolási lehetőséggel. Bővebb tájékoztató: www.viennaairport.com Van Önnek családja? T?l G Vienna International Airport EUROPE'S BEST ADDRESS \\\ » K

Next

/
Thumbnails
Contents