Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-11 / 188. szám

2004. július 11., vasárnap Művészbejáró 13 A napsugár kishúga A napsugár kishúgának nevezik, borzongatóan tiszta hangú népdalénekesnek. Szvorák Katalint nem érdekli a budapesti sznobéria, falun él, hívták már onnan fel­lépni washingtoni lovardába, müncheni apácazárdába, bajor kiskocsmákba, francia marhavásárra, skandináv jazzklubokba és a Sao Pauló-i parlamentbe.- Mesélte, hogy meg sem Jpprv * Jig j' ''SMflHHI született, máris szerencséje volt: édesanyja báli tombolán , ' bölcsöt nyert. Mondhatni, hogy a szerencse máig elkísérte?- Mindig hittem Fortuná­ban, nem hagyott cserben, de JjF' elsősorban lelki éghajlatom­nak köszönhető, hogy mindig a szépet, a jót igyekszem meg- j Stefa látni, és a világot a derűsebb oldaláról szemlélni. A siker fav számomra csak adalék, fonto- In Ijl ^ jR, - 1 sabb az apró örömök minden- B* Jjf - *• napi megélése. Sajnos a világ jjP \ A/rV, ISgfl jócskán megváltozott, és érték- vesztett jelenünkben nehéz él­ni. Számomra ez többszörösen HK K igaz, mert önmenedzselésre képtelen vagyok, egy rétegmű- IH 0 j| faj perifériáján, csak önmagam Ipí ^ hitének köszönhetően szemlé­im szélmalomharcot. Alaptu­lajdonságom a természetesség, melyet még apró gyermekként, Jfa ' .......... iigiHT”-' eg y alig háromszáz lelkes kis K felvidéki faluban szívtam ma­gamba. Lelkemben ott él az a hihetetlenül gazdag paraszti ; kultúra, melyet elődeimtől kaptam. A további mélyréteg a Jr dupla kisebbségi lét átélése fel |j|f / vidéki zárkózott palóc magyar- g/ ként. - M- Valahányszor koncertjeit, í I lemezeit méltatják, csak szil %. ■' A perlatívuszokat sorakoztatnak. V AEm Agg meg az őszinte saa>. mmr JU náknak vagy ..megszokta" á/űafím már? M- Nagyon jólesik egy-egy WW mm őszinte dicséret, mert segíti a _ lv'- ,■ - * T- M ami a munkám, lemezeim köz- ~n ^^^^HBjHHg|Í& - ■ bennem '5 H van-e a hiba azért, mert alig vannak lemezbemutató kon­certjeim. A 18 önálló hanghor­dozóm Magyarországon talán egy-két üzletben kapható, hogy a Kárpát-medence népei­nek eredeti nyelveken megszó­laltatott közös dallamkincsé­ből született tematikus CD-so- rozatomat elég komoly értet­lenség fogadja, és még sorol­hatnám... A kritikák szuperla- tívuszokban zengenek, de azokhoz, akiket érdekelne, nem jutnak el a dalaim.- Követőit elnézve miként ér­zi: teremtett-e vajon már nép­dalművészeti iskolát?- Rajeczky Béni bácsi írta egyszer nekem „...és minden stúdium mellett megmaradt autentikus népdalhangnak, erőteljes és temperált változat­ban egyaránt. Szívből kívá­nom, hogy célja: a népdaltudo­mányban otthonos népdalmű­vészet iskolát teremtsen, Ko­dály szíve vágya valósul meg benne...” Tíz éve tanítok nép­daléneklést a szentendrei ze­neiskolában a magam és a gyermekek örömére.- Hogyan hirdetik Önt kül­földön és mindazt, amit művészetével képvisel? Szvorák Katalin Született: 1958. április 29., Losonc Családi állapot: férjezett, két gyermek édesanyja Tanulmányok: ELTE magyar­könyvtár szak Pályafutás: Tavaszi szél (1976, 1978), Röpülj Páva (1981), Lajtha-emlékverseny (1988) Legújabb lemezek: Ispiláng (2001), Stafirung (2002), Télkergető (2003), Alleluia (2004) Díjak: Liszt Ferenc-díj (2000), Hungaroton-díj (2001), Kodály Zoltán-díj (2002)- Nem könnyű erre vála­szolni, ahogyan engem hirdet­ni sem könnyű. Nem a magyar tematikus albumaimra, kon­certjeimre gondolok, hanem az eddig nyolc megjelent több­nyelvű, dallampárhuzamokra épülő CD-mre, azoknak a daloknak az előadására, me­lyeken a Monarchia Zenei Tár­sulás kísér. Egy elveszett illú­zió kergetésének érzik sokan, az emberek nagy része kizáró­lagosságban gondolkodik, így számukra a dunatáji közös ze­nei haza életre keltése nehézkes. Ettől függetlenül, bárhol fordultam is meg a vi­lágban, mindig hatalmas sikert arattam, a legeredetibb, leghi- vatottabb népdalénekesként ír­tak rólam, és boldog voltam, hogy magyarként olyan ügyet szolgálhatok, mely a viíág gyógyulását segítheti. Csontos Tibor Muzsikáló és botrányos nyárelő Kellemes térzenélésnek indult Bergendy István kezdeményezése, hogy délutánonként a főváros legforgalmasabb pontjain zenekarok szórakoztassák a járókelőket, de a Fi­desz közpénzherdáló botrányt szimatolt a Muzsikáló Nyárelő rendezvénysorozatában.- Az egészet én találtam ki és tizenhét éve min­den kormánynak felaján­lottam - mondja Bergendy István. - Úgy látom, még mindig ott tartunk, hogy magyar a magyarnak képes átha­rapni a torkát. Jó dolog, hogy kivisszük a zenét, a kultúrát az utcákra, a te­rekre, úgy, mint a k.u.k. békeidőkben tették, A A tizennégy zenekar eddig egyetlen fillért sem kapott, mindenki a végén, a számlák ellen­őrzése után juthat csak hozzá a gázsijához. Tudni lehet majd, ki mennyit vesz fel. külföldiek is jobban érezhetik magukat. A hét közepén zárult szabadtéri zenei prog­ramsorban a főváros kü­lönböző pontjain délutá­nonként jobbnál jobb zenekarok szórakoztat­ták a járókelőket. A sza­lonzenekarával szintén fellépő Bergendy meg­Bergendyék nem értik, miért kellett politikai ügyet csinálni a térzenélésből jegyzi, kis mosolyt sze­rettek volna az arcokra varázsolni. A Fidesz úgy véli, hogy gyanúsak a 135 millió forintba kerülő Muzsikáló Nyárelő című rendezvénysorozat pá­lyáztatási körülményei. Ezért a közpénzügyi ál­lamtitkár vizsgálatát kér­te a Miniszterelnöki Hi­vatal által szponzorált program ügyében. El- gondolkoztatónak tartja, hogy a MeH által kiírt pályázat elkészítésére kevés idő jutott, és sze­rinte előre lehetett tudni, ki nyeri a pályázatot. Megjegyezték, a pályá­zatot megnyerő Magyar Rendezőirodák Szövet­ségének Egyesületét megalapítók között kor­mány közeli vállalkozók nevei szerepelnek, köz­tük van Juszt László fele­sége, Kővári Katalin is.- Egyetértek azzal, hogy a Fidesz vizsgálatot kért a MeH által szpon­zorált nyári zenei prog­ramok ügyében - mond­ja Kővári Katalin. - így tisztességes, hiszen a pénz, amit a pályázatban kiírtak, keretösszeg, és a szövetséggel kötött szer­ződésben az áll, hogy a számlák benyújtása után fizetnek. A kormány ke­retösszeget írt ki, azon belül kellett a feladatot végrehajtani. Bergendy István sze­rint is éppen erről van szó. A zenész hozzáte­szi, hogy a tizennégy ze­nekar eddig egyetlen fil­lért sem kapott még, mindenki a végén, a számlák ellenőrzése után jut a gázsijához. Másrészt a kiírásban is szerepelt, hogy ellen­őrizhető lesz, ki, miért és mennyi pénzt vesz majd fel a 135 milliós ke­retösszegből.- Ezért sem értem, miért kellett ügyet csi­nálni - jegyzi meg a ze­nész. - Kővári Katalin 1972 óta dolgozik a kon­certpiacon, a Bergendy együttesnek is sokszor voít az ORI-ügyelője, a Vidám Színpad, az Ope­rettszínház munkatár­saként is sikeres volt. A budapestiek örömmel fogadták e bulikat, me­lyekre a zenészek is szí­vesen jöttek. Tudomá­som szerint a Hoolligans és a Bon-Bon nem váll- lalta, szerettek volna színpadot a különböző helyszíneken. Erről Latabár Kálmán jut eszembe:egyszer meg­kérdezték tőle, miért lép fel kocsiszínben, csűr­ben, hiszen ezeken a he­lyeken nincs is színpad. Mire ő: kérem, a színpad ott van, ahol én vagyok! Cs. T. HÍREK Elnapolták Alföldi Róbert kártérítési perét A jövő héten várható ítélet abban a személyiségi jogi perben, ame­lyet ALFÖLDI RÓBERT indított a Gerónia Hungary Kft. ellen. A ki­adó egyik magazinjában ugyanis azt állították a színművész-rende­zőről, hogy a színiegyetem tanára­ként arra használja fel helyzetét, hogy tanítványaival szerelmi vi­szonyt folytasson. Alföldi ügyvédje szerint a magazin valótlan állításai­val súlyosan megsértette ügyfele személyiségi jogait, hamis szín­ben tüntette fel a művészt. Az eset sérti Alföldi Róbert jó hímevét, becsületét, emberi méltóságát és magánéletét. A művész 30 millió forintos kártérítést és 30 millió forint, az állam javára megfizetendő közérdekű bírság kiszabására kéri kötelezni a kiadót. Kedvező döntés esetén Alföldi Ró­bert jótékonysági célra ajánlja fel a megítélt kártérítést. Az ördög megint veri a feleségét Talán ez az első magyar játékfilm, melynek évekkel az elké­szülte után második része is lesz: András Ferenc filmren­dező ugyanis már javában dolgozik a Veri az ördög a fele­ségét című nagy sikerű alkotásának folytatásán. A filmszatí­ra 1977-ben készült, és jövő nyáron Révfülöpön tervezik a folytatást. A forgatókönyvet Munkácsi Miklós írja, és a ko­rábbi film minden, még élő szereplője feltűnik benne. A magyar kenyér ünnepét akkor érzelmes iróniával megörökí­tő film a falusi és a funkcionáriusi lét fonákságait figurázta ki egy lukulluszi ebéd alkalmával. A sztoriban egy Balaton- felvidéki vasutascsalád várta vendégségbe a gyomorbajos pesti funkcionáriust és családját. Kérdés, hogy a 2005-ös vasutascsalád melyik párt funkcionáriusát várja majd ven­dégségbe a folytatásban. Karajan és a többiek a Kossuth téren- Elég furcsa dolog lesz darabokat megidézni, melyek nem régiek, de a bennük szereplők már nincsenek közöt­tünk - mondja Bányai Gábor a pénteken kezdődő I. Buda­pesti Tér-Film-Zene Fesztivál műsorkínálatáról. A rendez­vény producere és programigazgatója utalt a Hárman a pá­don című színpadi mű három felejthetetlen alakjára: Ruttkai Évára, Páger Antalra, Bilicsi Tivadarra. A tizenhét napon át 1 tartó látványosság rendezői bebizonyítják, hogy nappal is lehet mozizni. A Parlament előtti óriáskivetítők napfényben is élvezhető képet nyújtanak,hiszen a vetítések egy órától este tízig tartanak. A bécsi városháza előtt évek óta minden nyáron vetítenek operákat, koncerteket. Az ingyenes vetíté­sekre több klasszikus játék- és gyermekfilm mellé sikerült olyan különlegességeket beszerezni, mint a bécsi Karajan Központ gyűjteményének ritka koncertfilmjei. Örkény Színház, új társulattal Az évadot a Madách Kamaraként záró színházból Mácsai Pál művészeti vezető kezdeményezésére szeptembertől Örkény István Színház néven önálló társulattal kaput nyitó teátrum lesz. Az új társulatot többek között Csuja Imre, Für Anikó, Gálffi László, Kerekes Éva, Pogány Judit, Széles László és Végvári Tamás alkotja. Mácsaiék a pénzügyi elvo­nások ellenére a 2004-2005-ös évadban öt bemutatót terveznek. Elsőként Csehov Sirályát mutatják be. A szezon második újdonságaként Shakespeare- vagy Brecht-darab I kerül színre. Szerepel a műsortervben Odüsszeusz-törté- net, XX. század eleji magyar vígjáték, valamint az a monod­ráma, amelyből Az óceánjáró zongorista legendája című film készült. A világot járja a Kontroll Ötven ország alkotásai között Antal Nimród Kontroll című játékfilmje is szerepel a csütörtökön kezdődött 21.Jeruzsálemi Nemzetközi Filmfesztiválon. A magyar fil­met, melyet néhány nappal e fesztivál előtt egy Los Ange- les-i szakmai vetítésen is bemutattak, az eseményt szerve­ző Izraeli Filmarchívum hívta meg. A Kontrollt, amely 2003- ban a legnézettebb film volt Magyarországon, hamarosan az izraeli mozikban is vetíteni kezdik. Antal Nimród rendező elégedett lehet produkciójával, világméretű reklámot csinált a BKV-nak, és sorra bezsebeli a kisebb és nagyobb feszti­válok ilyen-olyan díjait. A tehetséges ifjú filmrendező éppen világjárása miatt foglalkozhat csak keveset következő filmjé­nek előkészítésével. Kubik a kertben és a Kolibriben Ringló- és diófák, szőlőlu­gas és szobrok, virágok között tölti nyarát KUBIK ANNA színművésznő, aki gyermekkorának kertjét szeretné visszavarázsolni a főváros egyik külső ke­rületében. Még a kislá­nyát is Virágnak hívják. Őszre a Kolibri Pincében, svéd rendezőnő irányítá­sával, kamaszokról szóló kortárs darabban játszik, az előadás után a nézők­kel pszichológus beszél­get a látottakról. A három- I személyes drámában al­koholista anyát játszik, a J premierre állítólag a svéd trónörökös is eljön. Kubik Anna szeretne önálló es- , tét is összehozni, mellyel az országot járná.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents