Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)

2004-06-06 / 153. szám

liiii m 2004. június 6., vasárnap Gőgösek a magyar orvosok, ezzel nagymértékben hátráltatják a gyógyulás folyamatát - állítják a betegjogi képviselők. Mindez fő­ként az évszázados beidegződé­seknek köszönhető, hiszen ma is sokan vélekednek úgy, hogy a be­tegnek nem érdemes mindent tud­nia, mivelhogy nem értheti meg azt, amit a doktor évekig tanult. Közélet, gazdaság, politika ! gy fiatal nőnek sok kel­lemetlenséget okozott ,az epeköve, úgy döntött (hát, hogy megszabadul tőle. Orvosa azt mondta, sem­miség az egész, létezik egy eljá­rás, az úgynevezett laparoszkó­pos beavatkozás, amikor csak egy kis metszést ejtenek, s azon keresztül távolítják el a követ. Nem kell hetekig lába­dozni, pár nappal a mikro- műtét után már el is lehet hagy­ni a kórházat. A módszer elő­nyeit ecsetelő orvos azonban elfelejtett néhány fontos infor­mációt közölni. Például azt, hogy a metszésen keresztül be­vezetett parányi kamera csak kétdimenziós képet közvetít, így a sérülés kockázata igen­csak megnő. Azt sem tartotta fontosnak kihangsúlyozni, hogy ezt az eljárást ö még soha életé­ben nem alkalmazta. A baj saj­nos bekövetkezett: a műtét so­rán megsértették a hölgy epe­vezetékét, aminek következté­ben a kétgyermekes anyuka kó­mába esett, s jelenleg máj- transzplantációra vár. Ez csupán egy eset azok kö­zül, amelyeknél az orvos szűk­szavúsága, az „úgyis mindent jobban tudok” attitűdje végze­tes következménnyel járt, de még számtalan történetet lehet­ne mesélni arról, miként hátrál­tatja a páciens gyógyulását az elégtelen kommunikáció - állít­ja dr. Jakab Tibor, a Pécsi Tudo­mányegyetem AOK Magatartás- tudományi Intézetének egyete­mi adjunktusa, a betegek jogai­nak védelmével foglalkozó Szó­szóló Alapítvány munkatársa.- Sajnos az orvosok nagyon ritkán tekintik egyenrangú kommunikációs partnernek a beteget - jelentette ki. - A leg­többször csak azt mondják meg, milyen gyógyszert írnak fel, vagy hogy hányszor kell azt bevenni. Még a komolyabb be­avatkozások lefolyását, várható következményeit is bagatelli­zálják, maximum annyit mon­danak: „nem fog fájni”. Általá­nos orvosi vélemény, hogy az esetleges kockázatokat nem ér­demes ecsetelni, mert azzal csak elrettentenék a beteget. Persze ahhoz, hogy ez a helyzet javuljon, a betegek hoz­záállásán is változtatni kellene. - Az 1997-es egészségügyi tör­vény elfogadása óta már dol­goznak betegjogi képviselők, ám a páciensek általában csak akkor fordulnak hozzájuk, ha valamivel elégedetlenek. Holott a korrekt betegtájékoztatás legalább annyira fontos része a gyógyításnak, mint például a műszerek fertőtlenítése. Sok beteg azért nem kap megfelelő kezelést, mert nem mondják el neki, hogy mi baja. Ezek az em­berek aztán bolyonganak az el­látó rendszerben, szaporítva az orvosok munkáját, akik ugye arra hivatkoznak, hogy sok a tennivalójuk. Ördögi kör ez - összegez dr. Jakab Tibor. A problémát csak növeli, hogy maguk az orvosok sem kapnak megfelelő kommuniká­ciós képzést. A növendékek az egyetem hat éve alatt átlagosan 30 órát töltenek az efféle képes­ségek elsajátításával. - Bármit is mondunk mi itt az egyetemen, a hallgató igazából az élettől ta­nul - állítja Kovács József, a Semmelweis Egyetem Magatar­tástudományi Intézetének do­cense. - Ha a gyakorlatban azt látja, hogy az idősebb kollégák nem tulajdonítanak nagy jelen­tőséget a betegek informálásá­nak, nagy valószínűséggel ő is ezt a mintát fogja követni. A docens szerint generációk tucatjai nőttek fel abban a szemléletben, hogy az orvos­nak nem kell semmit megma­gyaráznia. Dr. Kertész Ágnes pszichiáter úgy látja, az orvo­soknak csak egy kis hányada is­meri fel, hogy a beteg tájékoz­tatása ugyanolyan értékes idő, mint maga a kezelés. És ez még csak a jéghegy csúcsa. Előfor­dul ugyanis, hogy az orvos szándékosan hallgat el lénye­ges információkat. D. T. rar?P'­SZILI KATALIN, az országgyűlés elnöke „A tűzzel játszik az ellenzék, amikor a társadalom szociá­lis érzékenységét kampánycélra használva a kormány el­len próbálja hangolni a lakosságot.” KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter, az MSZP elnöke „Ha több szocialista képviselő jut be a június 13-i válasz­táson az Európai Parlamentbe, akkor nyugalom lesz az országban, ha ez a Fidesz esetében következne be, ak­kor nyugtalanság, feszültség és egyfajta szellemi polgár- háború lenne, vagy inkább folytatódna.” KÖVÉR LÁSZLÓ, a Fidesz választmányának elnöke „A kormány azért teszi tudatosan tönkre az országot, hogy zsebre tehessen mindent, ami még megmaradt.” DÁVID IBOLYA, az MDF elnöke „Ha Orbán Viktor az MDF-et támadja, azt az elszabadult hajóágyút juttatja az emberek eszébe, amely a jobboldal hajóját töri-zúzza ahelyett, hogy stabil irányzókkal a valódi ellenfelet célozná meg." CSURKA ISTVÁN, a MIÉP elnöke „Palesztinok leszünk a saját hazánkban, nem kapunk még vizet se, és akkor lőnek le bennünket a zsidók, az izraeliek, amikor éppen akarnak.” GERA & MATTHÄUS. Matthäus vagy megy, vagy marad. Isztambulban mindenesetre ő lenne a nagy Ő. Viszont a pletykák szerint vele tartana a fradisták kiskedvence, Gera Zoltán. Állítólag 410 milliót érne a szignója a török Besik- tasnak. Pénzszórásnak mondjuk, megteszi, mivelhogy a mi Geránk csak egy alibifocista, aki akkor varázsol, ha épp a kedve tartja. De a profivilágban ennyi nem elég. Illusztrá­ciónak megteszi a jelenkori magyar nemzeti tizenegy, ahol ma még Matthäus a tréner, és a gárda sztárja Gerazoli. * JT" BUJAKI CSILLA vállalkozó:- Nincs külö­nösebben jó véleményen az orvosokról, mert évekkel ezelőtt meg­műtötték, és a sebem elfertőződött. Persze mindent rendben találtak, nem avattak be őszintén a részletek­be. Azóta haragszom rájuk. Szerencsére megúsztam az esetet, és remélem, egyha­mar nem találkozom velük. TOROK JUDIT: tanácsadó:- Amikor ve­sekövem volt, nem avattak be abba, hogy nőire vi­gyázzak, mit egyek. Saját káromon tanultam meg a helyes életmódot, így sikerült elkerül­nöm, hogy újra kövek okozza­nak fájdalmakat. Emiatt persze haragszom az orvosokra, mert úgy érzem, részletesebben be­avathatnák pácienseiket. ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy *** Átlagos ** Gyengusz * Bukta HESS. Bár az eseményt a szocialisták „sajtónyilvánosnak’’ tüntették fel, az MSZP európai parlamenti kampányának irányítója, Horn Gyula megorrolt az újságírókra, így a párt nyugdíjas választmánya szervezésében tartott előadásáról kitessékelte a sajtó képviselőit. A honi demokráciát szívügyének tekintő exkor- mányfő munkamegbeszélésnek nevezte az eseményt. Ahogy tetszik... ** AGYBAJ. A ködös Albionban is nagy a köd a valóság-show-kat bámuló ifjak fejében. A Sky News felmérése szerint sok érettségiző diák 1962-re teszi a normandiai partraszállás időpontját, s még többen hiszik azt, hogy Churchill Tony Blair nagypapája. Minő fejetlenség! * ELŐKÉSZÍTŐ. Az Európai Újságírók Szövetségének magyar tagozata előtt megtartott kvaterkán Schmitt Pál megállapította: mindeddig elmaradt az európai parlamenti képviselők felkészítése. Ez tény, de hát nagyon nehéz valamit az alapoknál vagy az alatt elkezdeni. Ki az a tanár, aki bevállalja a sápatag politikusi palettát Schmittől Demszkyig? *** Váltani vagy nem váltani? Váltani vagy nem váltani? Ez itt a kérdés. Mármint a különböző italok csoma­golásának visszaválthatósága kapcsán. Németországban már súlyos betét­díjat kell a gyártóknak fizetniük a fémdobozos sörök után, szinte fel is hagy­tak a forgalmazásával az ottani üzletek. Most többek között Lengyelországba és hozzánk hozzák az eladatlan mennyiséget - kérdés, hogy meddig. Utólag-éhány évtizede a nép ajkán élt egy anekdota egy vezető politikus­ról, aki a nyugdíját ál­visszaváltott palackok­ból egészítette ki. Ez a valaha élt főember mostanság nagy bajban lenne, mire találna üvegvisszaváltót, és még akkor sem biztos, hogy minden pa­lacktól meg tudna szabadulni. Bár az európai tendencia éppen az, hogy az eldobható csoma­golás helyett ismét bevezessék a környezetet kevésbé terhelő, visszaváltható palackok korsza­kát, a gyártók érdekei ezzel ép­penséggel ellentétesek. Az egy­szer használatos csomagolás ugyanis szerintük olcsóbb, hi­szen nem kell a visszaváltásra hálózatot szervezni, drága tisz­tító- és töltőgépeket beszerez­ni. Az uniós előírások azonban egyértelműek: növelni kell a visszaváltható csomagolású ter­mékek arányát. Fazekas Endre, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója sze­rint a visszaváltható csomago­lás is felvet bizonyos környe­zetvédelmi gondokat, hiszen a palackok mosásakor keletkező szennyvíz is terheli a környeze­tet. A termelő vállalatokat pe­dig jelentős többletberuházásra kényszeríti az új töltősor kiépí­tése. Tátrai Miklós, a Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) helyettes államtitkára ezzel szemben úgy vélte: a tisz­títás során keletkezett szenny­víz kezelésére léteznek olyan technológiák, amelyek révén a víz szinte teljesen megtisztíta- tó, a környezetbe kibocsátható, vagy a termelésbe visszaforgat­ható, újra felhasználható. A vizsgálatok azt is bebizonyítot­ták, hogy a pille- vagy eldobha­tó palacknak nevezett csoma­golások égetése, lerakása, vagy más módon történő ártalmatla­nítása a visszaváltható csomagoláshoz képest jobban terheli a kör­nyezetet. A költsége­ket összehasonlítva az is kiderült, közép- és hosszú távon a vissza­váltható göngyöleg, ha kismértékben is, de olcsóbb. Az egyszer használatos palac­kok eltüntetését valamennyien fizetjük adó, szemétdíj, hulla­dékkezelés formájában. De másképp is drága az eldobható, hiszen a vásárló olyasmiért fi­zet, amit azután el is dob. A szaktárca ezért azt szeretné, ha az uniós gyakorlathoz ha­sonlóan Magyarországon is a „szennyező fizessen” elve érvé­nyesülne. A sör forgalmazásban jelen­leg a visszaváltható csomagolás aránya eléri a 70 százalékot, míg a szénsavas üdítők eseté­ben ez mindössze 15 százalék. A törvénytervezet szerint 2005- 2006-ig ezt az állapotot kell rög­zíteni. Ugyanakkor Fehér Imre, a Borsodi Sörgyár kommuniká­ciós igazgatója elmondta: a visszaváltható üvegek ajánya nehezen lesz tartható, mert az életmód változásai miatt egyre nagyobb az igény az eldobható csomagolás iránt. A borsodiak r—i—!—i—rí—r OHCSC05flfi(0N0001OHCN 00001Ö10100001000 ................................................CN CN CM nemrég jelentkeztek egy újsze­rű, 7,5 literes különleges mű­anyag palackos termékükkel, amely ugyan drágább, mint a dobozos sör, de könnyebb a csomagolása, visszazárható, és három hónapig eltartható ben­ne az ital. Tavaly óta valósággal el­árasztották a hazai piacot az ol­csó német dobozos sörök. A magyarországi sörgyárakat is fenyegető invázió elsődleges oka, hogy a német zöldek erő­teljes nyomására 2003 óta 25 eurócentes betétdíjat állapítot­tak meg a fémdobozos italokra. A kereskedőket ezen kívül még a dobozok visszaváltása is ter­heli, és ez már sok volt a jóból. A német sörgyárak 7 millió hektoliteres facéron maradt ka­pacitásukat a magyar és lengyel piacra zúdították. Van köztük jócskán alacsony alkoholtartal­mú, már-már csak „sörpótlék­nak” számító fajta is. I. S. 3 1 ■_bb a *3r ' ÉMT MF Titkolózó* orvosok

Next

/
Thumbnails
Contents