Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)
2004-06-28 / 175. szám
6. OLDAL BEMUTATKOZIK A BÁRÁNY A MEGYEI ÖNKORMÁNYZA T 2004. Június 28., hétfő Új távlat a horvát-magyar együttműködésben Magyarország európai uniós csatlakozásával sok más hatás mellett a nemzetközi együttműködések új lendületet vehetnek, a korábbi geopolitikai irányultság módosulhat, átalakulhat. Az irány és a lendület módosulásához a megyék, illetve régiók közti kapcsolatok nagymértékben hozzájárulhatnak. Ahogy ez magyar-hor- vát viszonylatban történik. Az elmúlt évtizedben Horvátország szerepe folyamatosan leértékelődött a magyar külgazdasági gondolkodásban, egyrészt a délszláv háború hatásának köszönhetően, másrészt pedig Horvátország euroatlanti integrációs folyamatának elhúzódása miatt. Szerencsére napjainkra ez a helyzet gyökeresen megváltozott: egyre több európai uniós forrás áll rendelkezésre az együttműködések megindítása, fellendítése érdekében. Június 17-én dr. Kékes Ferenc vezetésével a Baranya Megyei Önkormányzat delegációja hivatalos tárgyalásokat folytatott az Eszék-Baranyai Zsupánság vezetőivel, közöttük Kresimir Bubalóval, a horvát megye új vezetőjével. A magyar részről kezdeményezett megbeszélések középpontjában két téma állt: egyrészt a határ menti együttműködések fejlesztése - amely érinti a Duna- Dráva-Száva Eurorégió tevékenységének erősítését is másrészt Magyarország európai uniós csatlakozási tapasztalatainak átadása, segítségnyújtás a horvát partnerek EU-integrációs felkészülési folyamatához. A megbeszélésen dr. Kékes Ferenc felkínálta, hogy 2004 szeptemberétől kezdve a horvát partnermegye képviselői vegyenek részt egy baranyai „gyakomokságon”, azaz a megyei önkormányzat hivatal, intézményei és a pécs-baranyai partnerek gyakorlatán keresztül ismerjék meg az uniós tagság legfontosabb követelményeit, változásait. Mint ahogy azt dr. Kékes Ferenc megfogalmazta: „csak akkor lehetünk sikeresek közös európai uniós pályázatokon, ha a partnerséget sikerül kiépíteni az intézmények, kollégák szintjén is”. A múlt heti megbeszélés további aktualitását adta, hogy a Phare CBC Horvát-Ma- gyar Kísérleti Kisprojekt Alap ez évi pályázati kiírására ismét javaslatot, azaz projektötleteket készített a Baranya Megyei Önkormányzat és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség. E program tavalyi fordulójában a megyei önkormányzat sikeres pályázatot nyújtott be, amely a Dráva menti katasztrófaelhárltás határon átnyúló együttműködésének alapjait teremti meg. A projekt megvalósításának ütemezése szintén a megbeszélés tárgyát képezte, idén pedig egy gazdaságfejlesztési együttműködési pályázat keretében kívánja a két megye az együttműködését tovább erősíteni. A horvát partnerek igen nagy örömmel vállalták az együttműködést a pályázatok megvalósításában és kifejezték elkötelezettségüket a határ menti együttműködés és a Duna-Drá- Eszék ódon óvárosa va-Száva Eurorégió keretében történő együttműködés fejlesztése mellett. reg III - mondja dr. Kékes Ferenc. - A euró- együttműködés elmélyítéséhez. Ahhoz- A címben jelzett új perspektívának pai uniós kezdeményezés, ezeknél a milliós azonban, hogy sikeresen szerepeljünk eze- ezek a kis pályázatok jelentik az első meg- nagyságrendű forrásoknál hatványozottan ken a nagy päyäzatokon, elengedhetetlen a jelenését, azonban várhatóan ősszel indul a nagyobb, akár százmilliós nagyságrendű kisebb projektekben való együttműködés, a magyar-szlovén-horvát háromoldalú Inter- pályázati lehetőségeket fog biztosítani az napi kapcsolattartás. ■ Helyzetkép a sokszínűségről A XXI. század egyik legnagyobb kihívása, hogy a különbözőségek megőrzése mellett erősödjön az együttműködés, az egymás iránti érdeklődés, a tolerancia és a szolidaritás szellemében. Ezzel a szándékkal tárgyalta és fogadta el a legutóbbi ülésen a közgyűlés a megyében élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről és a kisebbségi önkormányzatok működéséről szóló tájékoztató elemzést és hozzá kapcsolt javaslatokat. A Baranya Megyei Önkormányzat önként vállalt feladatai közül kiemelt jelentőséget tulajdonít a nemzeti és etnikai tósebbségekkel történő együttműködésnek. Már létrejöttekor megalakította Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottságát, mely az elmúlt lassan másfél évtized során folyamatosan működött Baranyai német nemzetiségi gyermekkórusok seregszemléje és nyújtott erkölcsi és anyagi támogatást kisebbségi szervezeteknek, intézményeknek. Kisebbségpolitikája alappillérének tartja a jogok érvényesítését és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet. A közgyűlés az 1990 óta eltelt időszakban három alkalommal foglalkozott átfogóan a Baranyában élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetével: 1991-ben, 1994 és 1995-ben. Idén ismét aktuálissá vált, hogy újabb tájékoztató készüljön a közgyűlés tagjai számára. Az előterjesztést 2004. június 10-i ülésén tárgyalta és fogadta el a testület. Az elemzés öt fejezetben mutatja be a baranyai kisebbségek helyzetét. A demográfiai adatok áttekintése után a kultúra, majd az oktatás területén ismerteti a megyei önkormányzat intézményeinek, valamint a témában tevékenykedő ci- vü szervezeteknek az elmúlt időszakban végzett tevékenységét. Ezt követően a munkaerő-piaci helyzetről ad áttekintést, különösen a cigány lakosság helyzetére összpontosítva. Tekintettel arra, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatoknak is fontos szerep jut a kisebbségi lét, identitás megőrzésében, ezek számának alakulásáról is tartalmaz ismertetőt a tájékoztató.- Immár az Európai Unió tagállamaként, mindannyiunk számára még nagyobb jelentőséggel bír a 2000 decemberében Nizzában elfogadott Alapvető Jogok Európai Kartájának 22. cikkelye, mely kimondja: „Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűséget.” - hangsúlyozza Tasnádi Péter alelnök. - Az elkészült tájékoztató számos szakember, intézmény, civil szervezet együttműködését mutatja. Az előkészítés folyamatába bevontuk önkormányzatunk témában érintett intézményeit, így például a Megyei Könyvtárat, a Megyei Múzeumok Igazgatóságát, a Megyei Levéltárat, a Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központot, a Pedagógiai Szakszolgálatokat és a Szakmai Szolgáltatások Központját stb. Együtt gondolkodtunk Pécs Ön- kormányzatának szakembereivel, a cigány, horvát, német kisebbségi önkormányzatok megyei szövetségeivel, valamint számos civil szervezettel. Tájékoztatónk elkészítését fórumok előzték meg márciusban és áprilisban. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke szintén megismerte a tájékoztatót és pozitívan értékelte azt. A közgyűlés döntött arról, hogy 2004 végéig kezdeményezi a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetével komplex módon foglalkozó intézmény létrehozását. Megfogalmazódott továbbá kisebbségeket képviselő intézményekkel, szervezetekkel közös projektek, fejlesztések kidolgozásának, megvalósításának igénye a megyei önkormányzat részéről. Várhatóan 2005-től a Csorba Győző Megyei Könyvtár gondozásában havonta szakmai, módszertani információs lap jelenik meg, melynek célja, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek közötti kapcsolat erősítését, az információk áramlását, a kisebbségi lét pozitív megélését szolgálja. Átfogó elemzés készítésével bízza meg az önkormányzat a Kisebbségkutató Közalapítványt, amely a Baranyában élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetét tudományos igénnyel, szakmai műhelyek, civil szervezetek, önkormány- zatok bevonásával tárja fel. ______■ A „csepp” segít hozzájutni a pályázati pénzforráshoz Jellemző a települési önkormányzatok kondícióira, hogy a Területfejlesztési Alap önerőkiegészítő pályázatra beérkezett igények majdhogynem négyszeresen meghaladják a rendelkezésre álló pénzkeretet. A Baranya Megyei Önkormányzat ez év tavaszán hirdette meg a Területfejlesztési Alap önerő-kiegészítő pályázatát. A pályázat meghirdetésével lehetőség nyílott a megyei települések képviselőinek arra, hogy az általuk beadott pályázatok önerejének kiegészítéséhez, illetve annak teljes kiváltásához támogatást igényeljenek. A Területfejlesztési Alapra a beadási határidőig több mint 170 pályázat érkezett be. Közöttük szerepelnek például SAPARD, a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács által meghirdetett CÉDE, TEKI alapokra, illetve minisztériumi támogatások közül a KÖVICE és ESZCSM alapokra beadott pályázatok egyaránt. Elsősorban a települések alapfeladataihoz tartozó célok fogalmazódtak meg a pályázatokban. Például településrendezési terv elkészítése, út, járda, belterületi árokfelújítás, mezőgazdasági út felújítása, egyéb infrastrukturális fejlesztések (gázellátás), településkép rehabilitációja, temető, ravatalozó felújítása, közösségi, ifjúsági ház, orvosi rendelő felújítása, falubusz, iskolabusz vásárlása.- Mindezen célok elérése jelentős terhet ró az önkormányzatokra, és bár a hazai és európai uniós pályázatok jelentős mértékben támogatják az önkormányzatok fejlesztéseit, a saját forrás előteremtése mégis gondot okoz - mutat rá dr. Kékes Ferenc elnök. - A nagy érdeklődés is jelzi, hogy a települések sajnos igen nehéz anyagi körülmények között kénytelenek fejlesztésekbe kezdeni. A Terület- fejlesztési Alap támogatása ugyan csepp a tengerben a hazai pályázati rendszerben, mégis jelentős segítséget nyújt a baranyai települések céljainak elérésében. A beérkezett igények összege közel négyszerese a rendelkezésre álló keretnek, a bizottságok képviselőire tehát nehéz feladat vár majd a támogatások megítélésekor. ■ Az oldal a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával jelenik meg. Oldalszerkesztő: Dunai Imre Magyar héten Törökországban A megyei önkormányzat 2003-ban megjelölte középtávú kül- kapcsolatainak irányait. Fontosnak tartotta, hogy a már kialakított együttműködéseibe minél több intézményt, így Pécs városát és a Pécsi Tudományegyetemet is bevonja. Június 15-28. között a Pécsi Tudományegyetem, Pécs Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzat közös delegációja járt Kütahya tartományban és városban. Az 1970-es évek elejétől ápol kapcsolatokat megyénk a törökországi Kütahya tartománnyal. A testvérmegye azonos nevű székhelyén nagy tisztelettel őrzik az emigrációjának másfél évét ott töltő Kossuth Lajos emlékét. Annak idején - Cagliangll külügyminiszter baranyai látogatásakor - épp a Kossuth- emlékek és a szigetvári Szulejmán- emlékek, a pécsi hódoltságkori építészeti értékek alapján kezdeményezték a két ország külügyi és kulturális kormányzati szervei: építsen partnerkapcsolatot a két megye és a székhelyvárosok. A kezdetekben nálunk a megye, ott inkább Kütahya város volt aktívabb az együttműködés ébren tartásában. Az utóbbi időben már a tartományi kormány is egyre tevékenyebb a kapcsolatok ápolásában. Legutóbb az európai uniós csatlakozási rendezvényeink alkalmával - 2004. április 29-től május 1-jéig - járt nálunk kütahyai küldöttség: Osman Aydin kormányzó, Mustafa Ica polgármester és Ismét Gü- ral tiszteletbeli magyar konzul. Kütahya és környéke a 16. század eleje óta híres kerámia- és porcelánipari hagyományokkal bír, termálfürdői pedig jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelentenek. Ma a tartományban mintegy félmillióan, Kütahya városban pedig 150 ezren élnek. Baranya és Kütahya között már korábban is több alkalommal sor került kölcsönös, kulturális, gasztronómiai, idegenforgalmi bemutatkozásra, a délszláv háború előtt az ipari vásárokon való részvételre is, azonban tartós gazdasági kapcsolatok még nem alakultak ki. Ezek érdekében munkálkodik hazánk kütahyai tiszteletbeli konzulja, Ismét Güral és Törökország szigetvári tiszteletbeli konzulja, Horváth László, valamint a Török-Magyar Üzletemberek Társasága. A kütahyai bemutatkozás keretében Tasnádi Péter alelnök előadást tartott „Regionalizáció - Pécs és Baranya egy új Európában” címmel, és bemutatta megyénk idegenforgalmát, kulturális életét. Horváth Zoltán, Pécs város alpolgármestere elsősorban az ökovárosról és a hulladékkezelés tapasztalatairól szólt. ■A Magúra Táncegyüttes nagyszerű ízelítőt adott a magyar népművészetből Kütahya főterén és az egyetemen is nagyszámú közönség előtt. Élénk érdeklődés kísérte a megyei múzeum gyűjteményéből kivitt „Pécs egykor és ma” című fotó- kiállítást, Csonka Károly fotóit. A mohácsi Halászcsárda „gasztronómusai”, Nagy Tibor és Nagy Tibor Attila nagy sikert arattak a magyar ebéd- és vacsoramenüvel.- Néhány napos kütahyai látogatásunk során számos, az együttműködést érintő kérdésről volt alkalmunk kicserélni gondolatainkat a testvértartomány, a testvérváros és a testvéregyetem vezetőivel és Ismét Güral tiszteletbeli konzullal - összegzi török- országi programot Lászlóné dr. Kovács Ilona megyei főjegy- Kütahya ősi kerámiamunkáiról és -iparáról'nevezetes ző. - Úgy véltük mindkét részről, hogy az EU-ba történt belépésünket követően növekszik kapcsolataink jelentősége. Török részről várakozással tekintenek országuk jövőbeni EU-csatlako- zására, amelytől gazdasági és társadalmi fellendülést egyaránt várnak. Ami a kétoldalú kapcsolatok terveit illeti: 2005-ben Pécsett és Baranya más településein rendezzük meg a kütahyai hetet, amely a török népművészet, Kütahya tartomány és város, a Dumlupinar Egyetem, a török konyha és - remélhetőleg - a híres Güral-porcelán bemutatkozása lesz. ■ Mit ér a bor, ha Hungáriáim? Dr. Kékes Ferencnek, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének az Európai Szőlő- és Bortermelő Régiók alelnökének felkérésére 2004-ben immár a harmadik évben rendezik meg a,Mit ér a bor, ha Hungáriáim?” borversenyt és konferenciát. A rendezvénynek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Zászlósborok Rendje a védnöke. Az idei versenyre az ország több borvidékéről, termőhelyéről - Villány, Siklós, Mohács, Pécs, Szekszárd, Bóly, Badacsony, Etyek, Neszmély, Eger, Tokaj - beküldött borok száma meghaladja a nyolcvanat. A neves szakemberekből álló zsűri csütörtökön bírálta el a borokat. A konferencia június 30-án 13 órakor kezdődik Pécsett, a Baranya Megyei Önkormányzat Papnövelde u. 5. szám alatti dísztermében. A konferencián a borverseny eredményhirdetése előtt a tárgyhoz kapcsolódó előadást tart ár. Pernesz György (Országos Minősítő Intézet), dr. Tarján Balázs (MÉH), Horváth Csaba (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa) és Benyák László agrár- történész. I
