Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)
2004-06-27 / 174. szám
■■■■■■■■■■■ 1 A.** ÍV. U R. *4. ■ •' 4 Közélet, gazdaság, politika m 2004. június 27., vasárnap Szigorúan vizsgált csodaszerek Amikor az újságokban azt olvasni, hogy tudósok vizsgálják valamely betegség legújabb csodaszerét, sok hazai beteg sóhajthat fel: bárcsak ő is a kiválasztottak között lehetne. Kevesen tudják, hogy ez nem is olyan lehetetlen, hiszen jelenleg is kétszáz nemzetközi klinikai vizsgálatot végeznek magyar orvosok magyar páciensekkel. Sok beteg utolsó szalmaszálként az interneten kutat ilyen lehetőségek után. H azánkban jelenleg 200 V TÉÉlfíf új gyógyszer vizsgála- .dffforjl4*. W ta zajlik több ezer be- i - JUf , :»jf 1|H teg bevonásával. Az orvosok és a hatóság is mindig 4' \ hangsúlyozza: ezeket nem sza- I . A JB bad kísérleteknek nevezni, hi- * ^ ; szén már több ezerszer kontrol- * jlf Iáit hatóanyagokról, törzskony- JHl Jj® vezés előtt álló gyógyszerekről V láírfv van szó. Már nem az a kérdés, J hogy hatékonyak-e, hanem olvan tényezőket vizsgálnak. jM "* adagolás, esetleges mellékhatások, vagy hogy hol bomlanak le a szerve- , . liF % ;í‘ zetben. A legnagyobb figyelem jtr általában a daganatellenes új %4t ' W készítményekre irányul. Egy új, mTáFj^ még törzskönyvezés előtt álló <W1 JgL gyógyszer vizsgálatában törté- ^ V fi i j A beteg csak úgy kerülhet be egy-egy vizsgálati csoportba, ha nagyon jó orvost választ. A nemzetközi vizsgálatok ugyanis általában a szakterület kiválóságait foglalkoztatják. Ugyanakkor a „vonzás” kölcsönös: a hazai gyógyítók számára is óriási lehetőség, hogy tapasztalataikat tekintélyes külföldi lapokban publikálhatják. Ez növeli az orvos szakmai presztízsét. nő részvétel sok daganatos beteg számára az utolsó szalmaszálat jelenti. Az internet révén egyre több információ kering új, ígéretes vegyületekről, eljárásokról, s előfordult már, hogy egy tiidőrákos beteg lánya nyíltan megkérdezte: nincs-e olyan gyógyszervizsgálat, amelyben Az internet segítségével sok beteg kiderítette már, hogy a bajára is lesz majd orvosság, de egyelőre csak kísérletek folynak, igaz, magyar kórházakban. De hogy kerülhetne be? az ő édesanyja részt vehetne. Máskor ugyancsak a világháló segítségével derítették fel a hozzátartozók, hogy Bécsben egy új gyógyszer vizsgálata zajlik- ám mire odaszóltak, már lezárult a páciensek beválasztása- mesélte a mindenre elszánt páciensek eseteit dr. Ostoros Gyula pulmonológus-onkoló- gus, hozzátéve: a nemzetközi vizsgálatok esetében a betegek kiválasztása természetesen nem önjelöléssel történik. Azt, hogy ki kerül be a vizsgálati csoportba, ugyan mindig az orvos dönti el, de Magyarországon jogi és etikai szabályok tiltják az újságokban történő betegtoborzást. - Persze ez nem azt jelenti, hogy az orvos bárkit egyéni szimpátia alapján előnyben részesíthetne - mondta. - Szigorú szabályok alapján kell dönteni. Pontosan meghatározzák, hogy milyen életkorú és állapotú, milyen betegségeken illetve orvosi eljárásokon átesett betegeken kell a vigyálatot elvégezni. Ez kizárja, hogy az orvos „válogathasson” a páciensek között. Az is a rendszer szigorúságát jelzi, hogy a gyógyszervizsgálatokat végző intézményeket bármikor ellenőrizheti akár a vizsgálatot végző cég országának egészségügyi hatósága is - jelentette ki dr. Mód László pszichiáter szakfőorvos.- Ha ennek az ellenkezője bizonyosodik be, nemcsak etikai, hanem büntetőügy is kerekedhet a dologból. Nálunk például éppen a szigorú kiválasztási feltételek miatt két gyógyszer vizsgálata is szünetel. Egyszerűen nincs megfelelő betegünk. Ráadásul a beteg abban sem lehet biztos, hogy őt az új gyógyszerrel kezelik. A klinikai vizsgálatok során ugyanis mindig van egy kontrollcsoport, akiknek a tagjai a hagyományos gyógyszert, illetve ritkábban nem súlyos betegek esetén - placebót (hatóanyag nélküli készítményt) kapnak. Ennek oka egyszerű: az általuk produkált eredmény lesz a viszonyítási alap annak a megállapításához, hogy az új szer mennyire hatékony. Magyarország, és általában véve Közép-Európa kedvelt terepe az új gyógyszereket vizsgálóknak. Itt ugyanis amellett, hogy sajnálatos módon sok a beteg ember, a költségek is valamivel alacsonyabbak, a közreműködő orvosok kiválóan képzettek, s az engedélyeztetés is rugalmas - állítja dr. Pál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgatója. Mint mondta, hazánkban csak az OGYI és az Egészségügyi Tudományos Tanács egyhangúan megadott engedélyével lehet bármifajta klinikai vizsgálatot végezni.- A vizsgálat előtt az orvos mindenre kiterjedően tájékoztatja a beteget - mondta. - Ismerteti a kezelés menetét, esetleges kockázatait, az esélyeket, s természetesen azt is, hogy a páciens nem biztos, hogy az új szerrel kezeltek közé kerül. Az illető, amikor aláírja az együttműködési nyilatkozatot, ennek a rizikóját is vállalja. Profitál a dologból a hazai egészségügy is, hiszen nemcsak a vizsgálatba bevont páciensek kapnak térítésmentes kezelést, hanem az orvosok és kórházak is ingyen jutnak hozzá a különböző kiegészítő eszközökhöz, számítógépekhez és programokhoz - jelentette ki dr. Majorosi Emese, az AstraZeneca Magyarország kommunikációs igazgatója, hozzátéve: évente egymilliárd forinttal támogatják ily módon a magyar kórházakat. Itteni kutatási központjuk az amerikai után a második legnagyobb: ötven emberük 600 magyar orvos munkáját irányítja.- Jelenleg különböző ideg- rendszeri és kardiológiai problémák, asztma, magas koleszterinszint, daganatos megbetegedések gyógyszereit, és egy véralvadásgátló készítményt tesztelünk. Utóbbi azért is forradalmi jelentőségű, mert erre jelenleg csak egyfajta készítmény létezik, s azt is már 60 éve fejlesztették ki... MAJOROSI EMESE megerősí- tette: a betegek kiválasztása roppant szigorú elvek mentén zajlik. A véralvadásgátló szer esetében például csak csípőprotézis beültetésén átesett nők jöhetnek számításba - mivel a szer bejegyzése egyelőre speciálisan ennek a körnek meghatározva történik. Azt pedig, hogy ki kapja az új gyógyszert, és ki kerül a kontrollcsoportba, még az orvos sem tudja. A magyar betegek adatai egyébként bekerülnek az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok törzskönyvezési hatóságának, az FDA-nek benyújtott törzskönyvezési dokumentációba is - bizonyítva, hogy hazánk a nemzetközi klinikai vizsgálatok szempontjából kiemelt területnek számít. Simon-ügy: miért csak négy vádlott volt? Simon Tibor egyik - állítólagos - gyilkosának ügyvédje szerint a bíróság nem derítette fel kellőképpen a tényállást, ráadásul téves az a jogi minősítés, hogy emberölés történt. Magyar György szerint négyen hiányoznak a vádlottak padjáról, akik ugyancsak részt vettek a verekedésben. A fradisták nem feledkeztek el Simiről, egykori társukról, s ez persze a bírákban is hagyhatott nyomot M agyar György előrebocsátja: egy ügyvédnek a magán- véleményét nem illik nyilvánosságra hozni, főleg nem a sajtóban üzengetni. A szakmai álláspontját vagy egy hatékony védőbeszédben, vagy pedig a fellebbezésben köteles kifejteni. Simon Tibor két évvel ezelőtti brutális bántalmazása, illetve az annak nyomán született elsőfokú, nem jogerős ítélet azonban olyan nagy közérdeklődésre tart számot, és annyi kérdőjelet hagy maga után, hogy lapunk megkérte Magyar Györgyöt, mondja el szakmai véleményét az ügyről. Az ügyvéd - aki a harmadrendű vádlottat, H. János biztonsági őrt, volt készenléti rendőrt védi - szerint a bíróság a szóbeli indoklásában nem fejtette ki, miért nem a jóval enyhébb megítélésű halált okozó testi sértésben marasztalta el a vádlottakat. Az eredeti vádirat ugyan még ezt tartalmazta, a bírói szakban azonban a minősítés a sokkal súlyosabb emberölésre változott. Készült egy olyan igazságügyi szakértői vélemény is, amely erre alapot adhat, csupán az a probléma, hogy az elméleti szakértő nem látta a halottat - s persze nem is ő boncolta csupán iratokból dolgozott. Az eredeti szakértői anyagot - amely alapján a halált okozó tesü sértés lenne megállapítható - pedig a mentő-, az operáló és a boncorvos vallomása alátámasztja. Az ügy pikantériája egyébként, hogy az újabb szakértő kirendelését az elsőrendű vádlott, G. János védője kérte, azt remélvén, hogy így a felelősség jobban megoszlik a vádlottak között. Ehelyett mindannyian sokkal súlyosabb büntetést kaptak. Magyar György szerint nem bizonyosodott be, hogy a vádlottak bántalmazása Simon életének kioltására irányult. Sokkal életszerűbb, hogy az ütések, rúgások önmagukban nem okoztak volna halált, de Simon szerencsétlenségére úgy esett el, hogy közben nagyon beverte a fejét az aszfaltba, és ez okozta a tragédiáját. Mindezek mellett további súlyos gondok vannak még az ítélettel - legalábbis az ügyvéd szerint. Az egyik: a bíróság azt rótta védence terhére, hogy a rendőr nem helyezte magát szolgálatba, és nem akadályozta meg a verekedést. Magyar azonban úgy véli, épp ezzel követett volna el jogszabálysértést, hiszen a rendőrségi szolgálati szabályzat szerint alkoholos befolyásoltság alatt ezt nem lehet megtenni, márpedig a másodállásban biztonsági őrként dolgozó H. aznap ivott pár pohár sört. S a vádlottak padjáról hiányzott több személy, éppen azok, akik az eredeti konfliktust okozták, és részt is vettek a verekedésben. A nyomozók meghallgatták a két arab és két magyar személyt, de a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban a hatóság „megfeledkezett” róluk. Az ügyvéd lapunknak kijelentette: az ítélet írásbeli indoklásából szeretné azt is megtudni, a bíróság miért utasította el több bizonyítási indítványát. Az ügyvéd ugyanis szerette volna, ha az előbb említett négy személyt meghallgatják, javasolta az eset helyszíni rekonstruálását, továbbá azt, hogy a bár videokamerájának felvételei szerepeljenek a bizonyítékok között - ez választ adhatna arra a kérdésre, milyen sorrendben jöttek ki a bárból a verekedés idején az emberek. Magyar a fellebbezésében azt kéri, hogy a másodfokon eljáró Fővárosi ítélőtábla a tényállás nem kellő tisztázása miatt helyezze hatályon kívül az ítéletet, és utasítsa a Fővárosi Bíróságot a megismételt eljárás lefolytatására. Emellett kéri az ítélet megváltoztatását is a téves jogi minősítés miatt. Persze sokakban fölvetődhet, hogy talán a közvélemény elemi erejű felháborodása nyomán született a szigorú ítélet a Simon-ügyben. Kolláth György, az ismert alkotmányjogász szerint a nyugati demokráciák régi dilemmája, hogy a bíróságok hogyan tudják függetleníteni magukat a „nép hangjától”. Amerikában például az objektív döntés érdekében csak olyan esküdteket lehet alkalmazni, akik korábban nem is hallottak a bűnügyről. Nálunk másképp, népi ülnökök bevonásával működnek a bíróságok, s ameny- nyiben velük vagy a bíróval szemben felmerüí a gyanú, hogy esetleg elfogultak valamilyen szempontból, akkor lehet kezdeményezni, hogy más tanács Ítélkezzen. A Simon- ügyben azonban erre nem került sor, mert senki nem hiszi, hogy előítélettel viseltének a vádlottakkal szemben. A tényállás megállapítása során - elsősorban a szakértői vélemények alapján - a bíróság nem csupán a halált okozó testi sértést látta bizonyítottnak, hanem az ennél súlyosabb emberölést is. Ebben semmi rendkívüli és meglepő nincs. Előfordul, hogy az eljárás során módosul a vád jogi minősítése, s más ítélet születik, mint ahogy arra is van példa, hogy a másodfokú bíróság változtatja meg a jogi minősítést - vélekedik Kolíáth György. A. B. CS. Idősebb SIMON TIBOR az ítélethirdetés után azt mondta: a büntetéssel egyetért, bár a fiát már senki nem adhatja vissza neki. Hozzátette, a két árván maradt gyerek miatt kártérítési pert is indítanak. Abban azonban biztos a gyászoló apa: nem négy, hanem hét vádlottnak kellene a bíróság előtt állni, szerinte volt még három ember, akit el kellett volna kapni a gyilkosság miatt. A Fővárosi Bíróság G. Jánosnak 12, O. Rolandnak és H. Jánosnak 10-10, H. Attilának 8 éves börtönbüntetést szabott ki. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlottak és védőik azonban fellebbeztek, így a per másodfokon a Fővárosi ítélőtáblán folytatódik.
