Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)
2004-06-26 / 173. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Június 26., szombat Hová kerüljön az eldobott tévé Elektronikai hulladékok: szervezkedő kibocsátók és hasznosítók nte keletkező elektronikai hulladék mennyisége: 120-130 ezer tonna E az egy főre jutó hulladék éves mennyisége: 12-13 kilogramm a „történelmi” hulladék mennyisége: 300 ezer tonna VG-GRAFIKA Forrás: VG-gyüjtés Sorra keresi meg ezekben a hetekben a legnagyobb elektronikai termékeket gyártó és importáló cégeket az ÍVSZ annak felmérése céljából, hogy melyek lennének hajlandók részt venni egy, a kötelezettek által megalapítandó kezelést koordináló szervezet előkészületi munkáiban. Szervezetünknél eddig 40-50 vállalat jelezte, hogy komolyan érdeklődik egy, a hasznosítás koordinálásával foglalkozó közhasznú társaság létrehozása iránt, de további cégek jelentkezése előtt is nyitottak vagyunk - közölte Kátai Szabolcs, a szakmai szervezet projektmenedzsere. Magyarországon évi 100-130 ezer tonna elektronikai hulladék keletkezik, s ez évente 10-15 százalékkal nő, miközben a teljes mennyiségnek egyelőre kevesebb mint 10 százalékát hasznosítják. Ezen az arányon javítana a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM). az elektronikai hulladékokra vonatkozó európai uniós irányelv átvételével, amelyet Brüsszel 2004 augusztusára ír elő a tagállamoknak. A készülő jogszabályban az elektronikai eszközöket összesen tíz kategóriába sorolják be, amelyekre a gyártóknak és az importőröknek visszavételi és begyűjtési kötelezettséget, valamint 50-75 százalékos hasznosítási kötelezettséget határoznak meg. A kötelezett cégek érdekeltségét pedig a KVM úgy teremtené meg a hasznosítás finanszírozásában, hogy - az elképzelések szerint - 2005 januárjától az elektronikai eszközök után is termékdíjat vetnének ki a környezetvédelmi termékdíjakról szóló törvény módosításával. Ez alól a kötelezett vállalatok csak úgy szerezhetnének mentességet, ha gondoskodnak az általuk kibocsátott termékek megfelelő arányú újrafeldolgozásáról, egyéni úton, vagy koordináló szervezethez történő csatlakozással. Az elektronikai gyártó és importőr cégek anyagi felelőssége az uniós irányelv átvételével mindenképpen növekedni fog, s az ÍVSZ is úgy ítélte meg, hogy az a leginkább költséghatékony megoldás, ha a kötelezett cégek maguk alakítanak meg egy koordináló szervezetet a hasznosítás megszervezésére - fogalmazott Kátai Szabolcs. Ennek érdekében az ÍVSZ az - GPS Capital Kft., a Bay Zoltán Alapítvány Logisztikai Intézete, valamint a BMGE elektronikai technológia tanszéke szakértőinek részvételével felállt - e-WM csoportot támogatja, és együttműködik velük a közhasznú társaság létrehozásának előkészületeiben. Várhatóan a csoport résztvevőiből alakulhat majd meg a koordináló szervezet menedzsmentje is. A csatlakozásra hajlandó kötelezetti kör felmérését követően az e-WM szakértői októberig a begyűjtési és a hasznosítási lehetőségeket is megvizsgálják, s ennek alapján elkészítik a leendő koordináló szervezet konkrét üzleti tervvel kiegészített megvalósíthatósági tanulmányát. A közhasznú társaságot a tervek szerint az év végén alapítják meg, s ezt követően kezdődhet el a szerződések aláírása a kötelezett, illetve a begyűjtő és hasznosító partnerekkel. A rendszernek 2005. augusztus 13-ra kell teljes egészében felállnia, amikortól az összes EU- tagállamban kötelezően alkalmazni kell a kiterjesztett gyártói felelősség elvét. A rendszer piaci alapon, önfenntartó módon működne: a koordináló szervezet teljesítené a gyártók és importőrök hasznosítási kötelezettségeit, amelyeknek így a kht. felé fizetett hasznosítási díjon kívül más anyagi kötelezettségük nem lenne az elektronikai hulladékok újrafeldolgozásával kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a hasznosítással foglalkozó cégek is készülődnek az új előírásokra. A cégbíróság néhány hónapja jegyezte be az Elektro-Waste Kht.-t, amelyet 11 begyűjtő, bontó és hasznosító vállalkozás ugyancsak az elektronikai és elektromos hulladékok feldolgozásának koordinálása céljából hozott létre. A társaság tagjai a közelmúltban több referenciaüzemet is beindítottak, s elkészült a hasznosítás koordinálására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány is. Ez egész Magyarország területére, illetve a készülő jogszabályban megkülönböztetendő tíz hulladéktípusra vonatkozóan tartalmazza, miként oldható meg a begyűjtés és az újrafeldolgozás. Az utóbbi hónapokban több begyűjtő céggel is szerződést kötöttünk, s kötelezett vállalatokkal is tárgyalásokat folytatunk, akik a társaság tagjaként, vagy szerződött partnerként vehetnének részt a rendszer működtetésében - fogalmazott Kovács Árpád László, az Elektro- Waste Kht. ügyvezetője. NÉMETH I. GERGELY A nagy gyártók és importőrök részvételével megalakuló koordináló szervezet felállítását kezdeményezi az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (ÍVSZ) az e-hulladé- kok hasznosításának megszervezése céljából Koordináló szerepre készül a hasznosítók által megalakított Elektro-Waste Kht is. Elektronikai hulladékok Magyarországon Budapest Devizaárfolyamok Cseh korona 7,97 Euró 253,27 Japán jen (100) 193,95 Lengyel zloty 55,60 Svájci frank 167,58 Szlovák korona 6,34 Angol font 380,03 Hírek AGRÁRSTRATÉGIA A Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Kerékasztal-tárgyalások nyomán körvonalazódik az ország középtávú agrár- és vidék- fejlesztési stratégiája, amibe bele kell ágyazni az Agrármarketing Centrum (AMC) tevékenységét, és az agrárium ágazati marketing stratégiáit is - mondta Nyújtó Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kabinetfőnöke. A jövő záloga - ágazati marketingstratégiák című tudományos tanácskozáson, mti DINNYEESÉLY A magyar dinnyének jó piaci pozíciói vannak az Európai Unióban - vélekedtek a szakemberek Derecskén, ahol a dinnyeszezon előtt egyeztetést tartott a Fruit- VeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Jelenleg minden ötödik magyar dinnye kerül belföldre, a termés 80 százaléka exportra megy, de ez a mennyiség akár meg is többszörözhető. Míg korábban ezer-kétezer palántát helyeztek ki egy hektárra, most a palántaszám eléri az 5-8 ezret, s a fóliával letakart földeken csepegtető öntözést alkalmaznak. MTI SZÁNTÁS NÉLKÜL Magyarországon is eszköze lehet a talajerózió csökkentésének, a talaj, a vizek és a természet védelmének az Európai Unió Life programja keretében kipróbált talaj forgatás nélküli növénytermesztés - mondta Kertész Ádám, a program egyik vezetője. A SOWAP kísérleti programot három országban, Magyarországon kívül az Egyesült Királyságban és Belgiumban indították el a múlt évben, mti Hódítanak a műanyagok Csomagolás: kisebb elmozdulás magasabb szintről Budapest ______________________________________________________ __ ________HASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG (SZÁZALÉK)___________ 20 02 2003 2004 2005 Csomagolóanyagok kötelező feldolgozási aránya Magyarországon 35 40 45 50 Ebből anyagfajtánként________7_____9 12_______15 Fo rrás: VG Hasznosítás anyagi buktatókkal Hulladékfeldolgozás: technikai megoldások, üzleti kockázatok A környező országokhoz képest kisebb mértékben ugyan, de a műanyag-felhasználás, s ezen belül is az italcsomagolásként alkalmazott PÉT arányának további növekedésére lehet számítani a következő években - hangzott el a Magyar Mű- anyagipari Szövetség által Budapesten megrendezett szakmai konferencián. A műanyag-felhasználás növekedése világszerte jellemző, s a világ műanyag- gyártása a 2003-as 202 millió tonnáról 2010-re 250 millió tonna fölé emelkedhet - fogalmazott Bernhard J. Borgardt, a Németországi Műanyag-feldolgozók Szövetségének (VKI) elnöke. A szervezet adatai szerint a tendencia a kelet-európai államokban a legdinamikusabb. A térség országaiban az egy főre jutó éves műanyag-felhasználás az 1980-as 8,5 kilogrammról 2003-ra 15 kilogrammra emelkedett, az évtized végére pedig elérheti a 24 kilogrammot. Ezen belül is a PÉT felhasználása növekedhet a leggyorsabban, évi 10 százalékot meghaladó mértékben. A műanyag csomagolást, s ezen belül is a PÉT alkalmazását a gyártók az egyszerűbb technológia, azaz a lasebb gyártási és raktározási hely- szükséglet, az alacsonyabb beruházási és logisztikai költségek, illetve a hulladékká váló anyag hasznosíthatósága miatt preferálják, míg a fogyasztók elsősorban kényelmi és esztétikai okok miatt részesítik előnyben. A műanyag-felhasználás idehaza is folyamatosan növekszik, ám ennek mértékét és dinamikáját tekintve Magyarország kilóg a térségbeli államok közül. A 15 kilogrammos térségbeli átlaggal szemben Magyarországon az egy főre jutó éves műanyag-felhasználás - a nyugat-európai államok átlagához közelítve- több mint 77 kilogramm, s éppen ezért a következő években- arányát tekintve - már lényegesen kisebb mértékű növekedés várható. A fejlettebb fogyasztási struktúrának megfelelően a műanyag-felhasználás közel fele csomagolási célú, s ezen belül itt is egyre nagyobb részt tesznek ki a PET-palackok. Az üdítőitalok piacán az egyszer felhasználható PET-palackok részaránya az elmúlt nyolc évben három és félszeresére nőtt, miközben a visszaváltható csomagolású termékek részesedése ugyanekkora mértékben csökkent- fejtette ki Miklósvári Géza. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének elnöke elmondta: hasonló változás következett be az ásványvizeknél, ám az arányeltolódás itt még nagyobb mértékű volt. A PÉT alkalmazása teret nyert a gyümölcslevek és a dinamikusan fejlődő kisebb italszegmenseknél: a jeges teák, sport- és energiaitalok csomagolásánál is, miközben például az italkartonok részaránya negyedével csökkent a gyümölcslevek- nél. Emellett a PÉT az utóbbi években a palackos tejek, az ivójoghurtok, a sörök, valamint a kozmetikai termékek és a háztartási vegyi termékek csomagolásánál is megjelent. Igaz, tömegét tekintve a PÉT részesedése továbbra is eltörpül a többi csomagolás mellett, s a Magyarországon évente keletkező mintegy 800 ezer tonna csomagolási hulladéknak csupán 3 százalékát teszik ki a műanyag italospalackok. VG Budapest Ma már a technikai feltételek gyakorlatilag az összes műanyaghulladék-fajta hasznosításához adottak, a kérdés inkább az, megoldható-e gazdaságosan a hulladékká vált anyagok újrafeldolgozása. Műanyaghulladékok keletkeznek az új termékek gyártása, illetve a továbbfeldolgozás és a konfekcionálás során, továbbá a termékek - például a csomagolóeszközök - elhasználódása következtében is. Az előbbiek esetében a hulladék többnyire még helyben, vagy legalábbis viszonylag kis ráfordítással összegyűjthető, s az így visszanyert anyag csak kismértékben szennyezett. Jóval komplikáltabb ugyanez a kommunális hulladékoknál, ahol a műanyagok gyűjtésére külön infrastruktúrát kell kiépíteni, amelynek költsége a gyűjtési kör bővítésével ráadásul ugrásszerűen emelkedik. A műanyaghulladékokat gyártmány-, nyersanyag- vagy energianyerés céljából is lehet hasznosítani. A kémiai lebontás a lebomló műanyagok esetén jöhet számításba, ám ezek tulajdonságai még nem érik el a hagyományos műanyagokét, ezzel szemben külföldön az energetikai célú égetés széles körben elterjedt. Igaz, Magyarországon egyelőre egyetlen helyen, a rákospalotai égetőben égetnek kommunális hulladékot. Az anyagában történő hasznosítás menete minden esetben utóválogatással és aprítással kezdődik, ám a nagy tisztaságú hulladékok esetében további teendő nincs is, az így előállított darálék már alkalmas más termékek előállítására. Ezzel ellentétben a szennyezett műanyaghulladékokat az aprítást követően mosni, granulálni kell, csak ezt követően A műanyaghulladékok árának emelkedése miatt a feldolgozással foglalkozó vállalkozások pillanatnyilag a kivárást választják, s többségük egyelőre elhalasztja az újabb fejlesztéseket használhatók fel új termékek gyártásához. Ez utóbbiak esetén a feldolgozáshoz nagyobb beruházásra van szükség, és a hasznosítás gazdaságossága is nagyobb mértékben függ a piaci viszonyoktól. A PET-palackok feldolgozásával foglalkozó cégek például Európa-szerte komoly gondokkal küszködnek, mióta a távol-keleti kereskedők egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg felvásárlóként a hulladékpiacon. Ennek hatására a műanyag- hulladékok ára jelentősen megemelkedett, s szakértők szerint a feldolgozó cégek pillanatnyilag kivárnak, s többségük elhalasztja az újabb fejlesztéseket. Magyarországon 2002-ben összesen 180 ezer tonna mű- anyagcsomagolóeszköz-hulladék keletkezett, s ez a mennyiség 2005-re várhatóan eléri a 200 ezer tonnát, emellett egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg a leselejtezett gépjárművekből és az elektronikai eszközökből származó műanyaghulladékok is. A csomagolási eredetű műanyaghulladéknál az anyagában történő hasznosítás aránya az évezredfordulón 10 százalék körüli volt, amelyet a hulladékgazdálkodási törvény értelmében 2005-re 15 százalékra kell növelni, azaz jövőre közel 30 ezer tonna műanyag csomagolási hulladék begyűjtését és újrafeldolgozását kell megoldani Magyarországon. (VILÁGGAZDASÁG) m A MŰANYAGHULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSÁNAK koordinálásával foglalkozó Remoplast Kht. tagjai a tavalyi évben együttesen 23,5 ezer tonna műanyaghulladékot dolgoztak fel, így a csomagolóeszközök hasznosítási aránya meghaladta a 13 százalékot (az EU-előírás 9 százalékot írt elő), míg az idei évben mintegy 24,5 ezer tonna hulladék feldolgozására számítanak, az együttes feldolgozói kapacitásuk eléri az évi 55 ezer tonnát.
