Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)
2004-06-25 / 172. szám
: Bi 2004. Június 25., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRAFolknapok a világ zenéjéből Hat ország 21 zenekara húzza a talpalávalót inától a XV. Pécsi Folknapokon a Sétatér környékén, ahol népművészeti kirakodóvásár fokozza a falusi hangulatot. A színház, a klasszikus zene után mától a népzene fesztiválja kezdődik, 15. alkalommal rendezik meg június 25-27. között a Pécsi Folknapokat a Dóm téren - itt esténként a „versenyprogram” hallható ismert folkzene- karoktól - és a Sétatéren: a Kioszk előtt délelőttönként a gyermekeket hangolják bábelőadásokkal, délutánonként pedig a felnőtteknek játszanak kedvcsináló zenés blokkokat pécsi és külföldi együttesek. Emellett népművészeti és kézműves kirakodóvásár kínálja portékáit' Muzsikás, és egy önálló blokkot jelent az erdélyi szál, melyet a Palatkai zenekar, és a gyimesi Zerkula János tár elénk. A legszélesebb skálát a világzene jelenti, itt főként fővárosi (BRAN, a marokkói töltetű Chalakan, a görög dallamokat felelevenítő Mydros, a Vándor Vokál, valamint Kiss Ferenc, a hazai folkélet nagy egyénisége, a Vízöntő alapítója) és külföldi bandák (az iráni és indiai duó, Davod Ayad és Jatinder Thakur a fesztivál sztárvendégei, a baszk falusi muzsikát játszó Urtean Baten egzotikus hangszereket szólaltat meg, az angol szólista Keith Kendrick pedig az egyik leghíresebb brit concertina - mini harmonika - játékos) programjából válogathatunk. A Dóm téri nagyszínpadon minden este 19 órakor kezdődik a mulatság, s ugyanitt 22 órától táncház (görög, arab, szerb, ír, A Simply English szombaton délután lép fel a folknapokon egész nap mindenkinek, kicsinek, nagynak egyaránt. Három vonalon szerveződött az idei találkozó, tudtuk meg Bergics Lajos művészeti vezetőtől. A helyi csapatok közül a Teskó, a Mahala Hóra, a Simply English, a Mecsek, a Zengő, a Vízin, a Nevesincs, a Szélkiáltó együttesek szerepelnek, míg a tradicionális népzenei irányt olyan társaságok képviselik, mint a Vujicsics vagy az Ifjú baszk stb.) várja az érdeklődőket. A szervezők kiemelték, egyszerű, mindenki által azonnal elsajátítható táncokról van szó, kivéve a legelsőt, a gyimesiek temperamentumos bemutatóját. Ha valaki belefáradna a nótázásba, hét országrész népművészeti munkáiból válogathat a standokon, vagyis üres kézzel és üres szívvel bizonyosan nem fog innen hazatérni. MÉSZÁROS B. E. Parti a hullámok hátán Újra lesz strandfesztivál a Hullámfürdőben, a szombat délutáni buli fő attrakciója a Groovehouse együttes koncertje. A Ha újra látom című dalt minden könnyűzene-kedvelő ismeri a triótól, akik kezdetben rapben, később instrumentális technoban, napjainkban pedig dancefloorban utaznak. A slágercsapat mellett a pécsi rockér, a Megasztáros Székelyhídi Balázs, továbbá egy meglepetés sztárvendég fog énekeim. Az ingyenes programok sorában lesz zenés gyermekszínház, kung-fu- bemutató, mellszépségverseny, sörivóbajnokság és még számtalan izgalmas játék, majd az est végén jön a tombolasorsolás. M. B. E. PANNON FESZTIVÁL - „EGYMÁSRA HANGOLVA”. A Pannon Filharmonikusok zenekari művészeinek kamarahangverseny-sorozatában a Pécsi Klarinétkvartett tartott koncertet a Művészetek Házában szerdán. fotó: tóth l. Rómeó a táncszínpadon A Pécsi Balett új táncestje nyitja meg ma 21 órakor a Káptalan utcai Szabadtéri Színpadot, azt a helyszínt, melyre évek óta vár a város színház- szerető közönsége. A táncbemutató két vadonatúj műből áll: a Rómeó és Júlia Keveházi Gábor, az Is-mer-M pedig Kun Attila koreográfiájára készült.- A Rómeó és Júlia a legismertebb szerelmi történet, és a hazai feldolgozásai között is jó néhány kiemelkedő változat született - vázolja a kiválasztás előzményeit Keveházi Gábor. - így például Seregi László klasszikus adaptációja az Operaháznak, Tóth Sándor táncjátéka a Pécsi Balettel, de említhetném a Zeffirelli-fümet, vagy a legutóbbi feldolgozást, Leonardo Di Cap- rióval a főszerepben. Egy éven át gondolkodtam, hogy hozzá mer- jek-e nyúlni, végül mégis megtettem, egy egészen új felfogásban. A 21 perces zene behatárolja a lehetőségeket, ezért több mellékszálat levágtam. így nem szerepel a darabban a dada, a hírnök és Lőrinc barát, ugyanakkor hű maradtam Eck Imre elvárásaihoz, egy modem és látványos táncjátékot igyekeztem létrehozni. Ez a szerelem időtlenné válik a játékunkban, és csak szimbolikusan halnak meg a szereplői, valójában a kettős továbbél, de hogy miként oldottuk ezt meg, azt nem árulom el. Hogy a mese aktuálissá válljon, abban nagy szerepe volt Tresz Zsuzsa díszleteinek és jelmezeinek. Azért nyúltam egy üyen klasszikus munkához, mert Csajkovszkij zenéje csodálatos, másrészt az volt a célunk, ha újra kinyit a szabadtéri, akkor a közönség valami maradandóra emlékezzen. Egyébként az egész társulat benne van a darabban, Pataki Szabolcs, Nagy írisz, Vincze Balázs, Valkai Csaba Csanád táncolják a főbb szerepeket. A műsor pedig azért kezdődik ilyen későn (21 óra), hogy a mesterséges világítás sajátosságai is érvényesüljenek. A második részben nyolc főre olvad a csapat, és egy héttételes különösen modern felfogású táncjáték következik. A mű rendezőjét, Km Attilát az Európai Koreográfusok estjéről ismerheti a pécsi közönség. A Pécsi Balett igazgatója úgy fogalmazott róla, hogy Egerházi Attila gondolatiságával rokon aUáncr^ hatóan a társulat jövő évi, 45 esztendős jubileumi műsorában is találkozhatunk majd a koreográfiájával. Kun Attila legutóbbi pécsi bemutatója, a 7 című az embert gépies, érzelem nélküli lénnyé degradálja. A táncjáték akkor nagyon felkavarta a publikumot. így lesz ez most is, mert ezúttal ismét absztrakt történetmesélésre kell felkészülni, tudtuk meg az alkotótól. Kiderült, nem a beharangozott lett Peter Vaska zenéjére kiötlőit Úton kerül színre, hanem Is-mer-M címmel egy másik produkció. Ennek Michael Nyman a zeneszerzője (a Greeneway-filmek betéteit szerezte a kortárs művész), és a képek azt mutatják be, hogy az emberi viszonyok müyen gyors és lassú szerelmeket, utcákat és zsákutcákat kínálnak. Ez az utazás saját magunkban zajlik. Az egymás felé fordulásról szól, összegez Kun Attila, hogy utunk során mindannyian társak vagyunk, forduljunk hát a másik felé, figyeljünk oda a lépteikre. MÉSZÁROS B. E. A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Méltányosság Kant szerint a méltányosság, e „néma és halhatatlan istenség” kényszer nélküli jog, melyet a jeles mondás értelmez, „A legszigorúbb jog a legnagyobb jogtalanság.” A méltányos jogértelmezés, mely a klasszikus jogban is megjelent, de amely a demokratikus jog- értelmezés megkerülhetetlen feltétele, nem érvényesíthető kötelező jelleggel a bíróságon, hanem - ismét Kant szavaival - a „lelkiismereti törvényszék” elé tartozik. Ugyanúgy, mint maga a személyesen felfogott, és a személyek által fönntartott demokrácia. A méltányosság nem a bíró etikai kötelességére való hivatkozás. Méltányossági alapon lehet valamit saját jogra hivatkozva követelni olyan körülmények közt, amikor nincsenek meg az eset elbírálásához szükséges adatok vagy feltételek. Valaki állíthatja egy vesztes háborúból egyedül visszatérve, hogy mindent megtett a győzelemért, és ezért joga van az álam támogatására, ám követelését soha nem tudja független forrásból bizonyítani. Egy munkaszerződésben rögzíthetik, hegy a bér kifizetése'egy év elteltével történik. Váratlan infláció esetén a bér vásárló- értéke jelentősen csökkenhet. Ekkor a bérére váró személy nem követelhet kártérítést, de hivatkozhat a méltányosságra, annak ellenére, hogy a szerződés erről nem szólt, a bíró pedig nem hozhat kárpótló határozatot. A méltányosságnak két fél viszályában nincs törvényszéke. A bíró egyedül ott lehet méltányos, ahol ö maga képviseli az egyik felet: az állam és egy másik fél viszonyában. A demokratikus államnak kötelessége mindent megtenni, hogy gyakorolja a méltányosságot polgáraival szemben. Ha például valaki a közösség vagy az állam szolgálatában bármiféle kárt szenved, azt a demokratikus államnak méltányossági alapon akkor is kárpótolnia kell, ha hivatkozhatna arra, hogy az adott személy maga vállalta a kockázatot, vagy hogy az események egy korábbi, nem demokratikus állam rendelkezései nyomán történtek. A demokratikus állam például minden korábbi történeti korszak állami károsultjainak morális felelősséggel, méltányos megítéléssel tartozik. Korábbi reguláris hadseregek háborúban rokkant katonáinak, koncentrációs táborok, kitelepítések, vagyonelkobzások áldozatainak kárpótlási kérelmét a legnagyobb méltányossággal kell kezelnie. John Rawls (1921-2002) odáig megy, hogy a demokratikus társadalomban az igazságosságot méltányosságként értelmezi. A demokráciában az igazságosságnak a törvényekben kell megjelennie és megszilárdulnia. A törvények megalkotásakor azonban az igazságosságot csak a méltányosság fogalmával közelíthetjük meg. Amikor a törvényhozó saját tudatára a „tudatlanság fátylát” bocsátja, és tudatosan nem veszi figyelembe saját érdekeit, társadalmi, gazdasági és politikai helyzetét, akkor a méltányosság „kívülről” ellenőrizhetetlen lelkiismereti elvét alkalmazza. A demokrata törvényhozó ezzel a gesztussal minden egyes embertársát az egyenlő törvényhozó rangjára és helyzetébe emeli, és elvileg a társadalom egészével együtt hozza a törvényt. A méltányosság a társadalom, az emberek életelve - a demokrácia alappülére, „néma és halhatatlan istensége”. Boros János Nyugalom: ez csupán komfortbomba! „The show must go on... A Szigeti úton tovább folyik a szigetelés, ha lehet még durvábban.” „A show-nak muszáj folytatódnia” - kaptam az elektronikus levelet két napja az egyetem orvosi karáról. Dr. Varga Csaba, az Orvosi Népegészségtani Intézet docense pár hete már felhívta a figyelmem arra, hogy - az ő megfogalmazása szerint - milyen eszement környezetrombolás folyik a panelszigetelési munkálatok során. A felhasznált anyag morzsái nem kis mennyiségben szerteszét szóródnak a közvetlen környezetben, amivel a kutya sem törődik. A legkevesebb, hogy ilyesmi az Európai Unió régebbi tagállamaiban elő nem fordulhatna, háborgott általánosságban, mielőtt kicsivel elmélyültebben a köztudatban hungarocell néven megragadt anyag - elsődlegesen por formájában - károsító hatásairól szólt volna. Nézzek csak egy kicsit körül azon a környéken - biztatott. Nem kellett sokáig nézelődnöm. A már jól szigetelt Szigeti úti panelek tövében, de még a bejárattól húsz méterre is, bárhol, egyetlen négyzetméterről maréknyi hungarocellmorzsát sikerült összegyűjte- nem. Még csak keresgélni sem kellett. Nap mint nap találkozunk karcinogén - rákkeltő - anyagokkal a környezetünkben, legyen szó akár a levegőről vagy az ivóvízről. Az első „blikkre” ártalmatlannak tűnő, a panelszigetelésekhez használt anyagokról viszont tudni kell, hogy veszélyes vegyületekből épülnek fel, mondja Varga Csaba. Az ipari méretekben előállított, a panelszigeteléseknél is használt sztirol vagy uretán hab alapja - monomerje, azaz a kis molekulájú ve- gyület - rákkeltő hatású. Az ezzel dolgozók, elsősorban az előállítók körében az évtizedes statisztika szerint emelkedett a daganatos megbetegedések aránya. Hogy miképpen került a szervezetbe a vegyület, hogyan bomlik le, és egyáltalán: a „kész” anyagból mennyi változik vissza monomerré, milyen hatásoknak kitéve és mennyi idő alatt, azt nem tudni, mondja a docens, a probléma egészségügyi oldaláról szólva. S ezzel egyáltalán nem akar riogatni, csak alapvető dolgokat tisztáz. Ha az asztalosoknál bebizonyosodott, hogy milyen betegségekkel jár a fapor belélegzése, akkor miért nem figyelmeztetik erre minimum a „hungarocellel” kapcsolatban is legalább az anyaggal dolgozókat? - teszi föl a kérdést a kutató. Egyetlen kritériuma van csak, hogy valaki panelszigetelésre vállalkozhasson: vizsgáznia kell kötéltechnikából, mondja egy, a szakmában több éve érdekelt cégMérgez és csúfít tulajdonos. Nincs egyéb előírás vagy szabály, amit be kellene tartaniuk, és senki nem tud róla, hogy mérgező anyaggal dolgoznának. Hogy ez föl van-e tüntetve a szigetelőanyag csomagolásán? Ugyan... Ott állnak hegyekben a csupasz lapok, „A legtöbb műanyag gyártásához kőolajat használnak fel, amiből korlátozott készletek állnak rendelkezésre, egyes fajtáik gyártása, égetése során mérgező anyagok jutnak a levegőbe, hulladékká válva pedig hosszú ideig gondot okoznak, amíg lebomlanak. Elméletileg a hőre lágyuló műanyagok ismét felhasználhatók, újraöntéssel. Ehhez azonban a műanyagok fajtánkénti szétválogatására, összegyűjtésére lenne szükség. Magyarországon egyelőre még a szelektív gyűjtéshez nélkülözhetetlen, a műanyag fajtáját jelölő kódszám feltüntetése se kötelező, bár sok terméken (pl. műanyag palackokon) láthatjuk az egymásba futó nyilakból álló háromszögbe írt számot. A külön-külön, kis mennyiségben keletkező hulladékok (pl. egyszer használatos tollak, műanyag poharak) összegyűjtése, tisztítása nem gazdaságos, így ez a probléma csak jelentős állami támogatással és begyűjtő hálózat kialakításával oldható meg. Magyarországon a keletkező műanyag hulladék 5%-át hasznosítják, de ennek az aránynak a növelése az Európai Unió felvételi követelményei között is szerepelt. Jobb esetben a műanyagok a szemetesbe kerülnek, onnan pedig - a háztartási hulladékkal együtt - a szemétégetőbe. Az össze nem gyűjtött, eldobott műanyagok a hosszú bomlási idő alatt elcsúfítják környezetünket, (www.kovet.hu)” többnyire a szabad ég alatt az építőanyag-telepeken. Persze, hogy van hulladék és keletkezik „morzsa” a daraboláskor. A tisztességesebbek - becsülhetően az ezzel foglalkozó cégeknek a fele - összetakarítják maguk után a szemetet, folytatja. Baranyában jelenleg egy tucatnyi ilyen profilú vállalkozásról tud a megkérdezett panelszigetelő. A környezetvédelmi felügyelőség szakembere úgy látja, közvetlen komoly veszélyt nem jelent a panelszigeteléseknél keletkező műanyag hulladék a környezetre. Ám miután veszélyes anyagról van szó, a törvény szerint gondoskodni kellene az összegyűjtéséről és az ártalmatlanításáról. Az, hogy finom szemcsésre porlik a munkavégzés közben, tisztán munkavédelmi problémának tartja. Ezeket az anyagokat úgy tervezték, hogy évtizedeket-évszázadokat is túléljenek. Csak Pécsett és csak ebben az évben összesen száz négy-, illetve tízemeletes panelházat szigetelnek a bevett módszerrel. A fentiek tükrében fele részben - első megközelítésben - a környezet rovására. BALOGH ZOLTÁN
