Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)
2004-06-18 / 165. szám
6. OLDAL A DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI 2004. Június 18., péntek SülfllH Nyugat-SzerbiátólDél-Franciaországig Pörös Béla és Pálmai Zsolt a régió nemzetközi kapcsolatairól Nemcsak az ország, hanem a Dél-dunántúli hozzá az előbbiekhez Pörös Bé- Régió is rendelkezik hivatalos nemzetközi la. A kiindulási alap a dél-dunán- kapcsolatokkal. Ezek hozzásegíthetik a társé- túli régió földrajzi elhelyezkedé- get a további fejlődéshez. A partneri szálak se. Ezért kap joggal prioritást a Szerbiától Ausztrián át Franciaországig ve- horvát, bosnyák és nyugat-szerzetnek: a nemzetközi kapcsolatok intézése biai partnerekkel való együttmű- sok pénzt igényel, ebben a vonatkozásban - ködés, még akkor is, ha esetük- hangzik Pörös Béla és Pálmai Zsolt vélemé- ben egyelőre nem EU-s tagálla nye - még előrelépést kell tennie térségünk- mokról van szó. Nyugat felé, egészen pontosan Ausztria felé tekintve Burgenland, Stájerország és Bécs jut fontos szerephez. Zárójelben megjegyezve: az osztrák főváros illetékeseivel éppen most zajlanak tárgyalások a vasúti kapcsolatok fejlesztéséről: a Pécs-Bécs InterCity járat már sínen van a decemberi elindítással, hasonló előrelépés a cél a Pécs-Graz, majd ezáltal az észak-olaszországi összeköttetés megvalósításával. Németország felé tovább- mokban nyilvánulhatnak meg, melyek fejlesztik haladva Bajorországba és Baden-Württembergbe a gazdaságot. S nem utolsósorban felhívják a fi- jutunk, a két tartomány kulturálisan is kötődik gyeimet a közös stratégiai gondolkodás szüksé- régiónkhoz, a baranyai és tolnai sváb kisebbség gességére: ezt példázza egyebek mellett az M9-es miatt. A Dél-Dunántúlt emellett immár stratégiai út, melynek megépítése más térségeket is érint, fontosságú szálak kötik össze Észak-Olaszor- Ugyanez vonatkozik az M6-osra is, éppen ezért szággal, Veneto és Friuli Venezia- Giulia tartomá- fontos a kapcsolat más régiókkal. Nemcsak a hor- nyokkal, valamint Franciaország Rhőne-Alpes ré- vát és a bosnyák, hanem a lengyel, cseh és szlo- giójával. S mind erőteljesebben ölt alakot az a vák területekről is szó van ebben az esetben, kérdés, mely szerint miképp lesz képes a Dél-Du- mindazokról, akiket érint ez az észak-déli útvo- nántúl önálló módon megjelenni az Európai Párnál. lamentben. A várható előnyöket tekintve hasonlóképpen Ehhez az önálló megjelenéshez kellő anyagi fogalmazott Pálmai Zsolt, a Dél-Dunántúli Regio- háttérre lenne szükséghez azonban még nem iga- nális Fejlesztési Ügynökség Kht. külkapcsolati zán áll rendelkezésre. Éppen a Dél-dunántúli Ré- csoportvezetője. A nemzetközi együttműködés gió kezdeményezte azt, hogy a területfejlesztési rengeteg szállal köti össze az ipar, a kereskede- törvénynek legyen része a régiók önálló nemzetiem, a turizmus megannyi szereplőjét, ezáltal is közi kapcsolatépítési joga. Am ehhez a joghoz elősegítve a régió beágyazódását az európai gaz- még nem érkezik automatikusan pénz. A közös dasági térbe. Ennek megvalósítását, erősítését kalap így óhatatlanul a megyék, a megyei jogú szolgálja a régió nemzetközi kapcsolati stratégiá- városok és a kistérségek elé is kerül. Ezt' erősíti ja, mely időben a 2004-től 2010-ig tartó etápot meg Pálmai Zsolt is: a külügyminisztériumban, öleli fel. Az úgynevezett belső cél a térségen be- illetve a miniszterelnöki hivatalban (MeH) folyta- lüli együttműködést, a külső cél pedig a már tott lobbitevékenység nem hozott áttörést anyagi meglévő kapcsolatok szorosabbra fűzését, újak téren. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a MeH-től kialakítását szolgálja. Az ágazati célok közé a kapott támogatásból egyfajta „öncsonkítással” a gazdaságfejlesztés, a régiós együttműködés erő- korábbihoz képest valamivel több jusson régiós sítése, a civil kapcsolatok kiépítése, a környezet- nemzetközi tevékenységre. A jelenlegi keret, ami és természetvédelem, végül a közlekedési háló- erre az esztendőre érvényes, 5 millió 600 ezer fo- zatok fejlesztése tartozik. Magától értetődően rint. Nem sok, de azért még mindig jobb a helyminden esetben fontos szempontot jelentett az zet, mint tavaly, amikor mindössze 3 millió 600 EU-s támogatások elérhetősége. ezer forint jutott a Dél-dunántúli Régióban A stratégiának van földrajzi célterülete is, teszi ugyanerre a célr^. nek. A nemzetközi kapcsolatok hosszú távon a régió fejlődéséhez, ezzel együtt a térség nemzeti össztermékének emelkedéséhez járulnak hozzá - mutat rá Pörös Béla, a Dél-Dunántúli Regionális Külkapcsolati Bizottság elnöke. Az együttműködések olyan prograBaden-Wurttenifcei^ (D) IxmvfeaT&h (!) (I) [_] A Dél-dunántúli Régió I. Hatai menti hóidat megyék Bécs (A) Hl II. Alpok-Adna térség 111. Egyéb területek \ .V" '• f ’f" '%-S^ .< mtiaíA) < rJ . \ r> ML A Dél-dunántúli Régió. külügyi stratégiájában^^ priorizált területek első-Áusztia. (A) TrenfcLooAlto-Adige ffigSti ajdas&g (SCO) Rhone-Aipes (F) enezxa Giulia uila Kanton (Bill) Érkeznek az uniós pályázatok Közel másfélszáz milliárdos fejlesztés valósulhat meg Folyamatosan érkeznek a pályázatok a régióban a Regionális Operatív Program (ROP) pályázati kiírásaira. Míg azonban egyes területeken már most hatalmasak az igények, addig vannak olyan kiírások, amelyek iránt még kisebb az érdeklődés. A Regionális Operatív Program pályázati kiírásaiban az Európai Unió támogatása a hazai társfinanszírozással együtt 121 milliárd forintot jelent. Ehhez társul még 20 milliárd forint vállalkozói tőke is, vagyis a ROP segítségével hozzávetőleg 141 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg a régiókban az elkövetkező években. A keret 75 százalékát a négy legelmaradottabb régió, az észak-alföldi, az észak-magyarországi, a dél-alfijldi és a dél-dunántúli kaphatja majd. Csordás Zoltán, a ROP megvalósításában régiónkban közreműködő Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség pályázati igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, hogy ez idáig a régióban összesen 57 pályázatot nyújtottak be. Hasonlóan az országos eredményekhez, régiónkban is az óvodai és az alapfokú oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése iránt mutatkozott az egyik legnagyobb érdeklődés, de a hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítására, valamint a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatására kiírt pályázati kiírás is népszerű. Előbbi területre 15, utóbbiakra 8, illetve 9 pályázat érkezett. Turisztikai fogadóképesség javítására, melynek a beadási határideje 2004. június 15-én járt le, 19 pályázatot nyújtottak be. (A többi területre a pályázatok beadása 2006. végéig folyamatosan, illetve a pályázati keretösszegek teljes felhasználásáig tarthat.) Kevesebb számú pályázat érkezett a ROP 1.1-Turisztikai vonzerők fejlesztése (2 db), és a ROP2.2-Városi területek rehabilitációjára (4 db) intézkedésekre. Arra a kérdésre, hogy mi lehet ennek az oka, a fejlesztési igazgatóhelyettes elmondta, hogy erre a két intézkedésre összetett, komplex projekteket vár a pályázat kiírója, ezért ezeknek a pályázatoknak a kidolgozásához hosszú egyeztetésekre, sokféle engedélyre, így lényegesen több időre van szükség. Megjegyezte, hogy mindenképp érdemes pályázni ezekre a területekre is, és az, hogy eddig nem jött be sok pályázat, nem jelenti azt, hogy a későbbiekben sem fog. Ezeknek a pályázatoknak a támogatási igénye egyébként is lényegesen magasabb, a több százmillió, illetve akár az egymilliárd forintot is eléri, ezért alapvetően kevesebb számú pályázat támogatása várható a rendelkezésre álló forrásokból. Zárásként Csordás Zoltán megemlítette, hogy a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai a kaposvári irodában (Szántó u. 5.), a 82/510-418-as telefonszámon, illetve a ropinfo@ddrft.hu e-mail címen szívesen segítenek az érdeklődőknek. ____ DEÁK GÁBOR Vá llalkozásvizsgálatok Gátat jelent a külpiaci ismeretek hiánya A spanyol Murcia Régió-beli Instituto de Fomento Ügynökség felkérésének eleget téve a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség partnerként vesz részt egy Európai Unió által támogatott nemzetközi projektben, amelyben a kis- és közép- vállalkozások helyzetét és fejlesztési lehetőségeit vizsgálják az egységes európai piacon. A spanyol vezető partner tíz ke- let-közép-európai ország regionális fejlesztési ügynökségeit (RFÜ- it) vonta be partnerként a projektbe. A regionális szintet képviselő RFÜ-k mellett szerepet kaptak az adott államnak a kis- és középvállalkozások támogatásban érintett minisztériumai is, így magyar oldalról a gazdasági és közlekedési minisztérium. A kandidáló országok mindegyikéből egy, maximum két RFÜ vesz részt a projektben, hazánkból a Nyugat- Dunántúli és a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség. A több részből álló projekt során készült egy nemzetközi kérdőíves felmérés, amely az Európai Unióhoz május elsején csatlakozott országok kis- és középvállalkozásait vizsgálja. A tíz ország vállalkozói számos kérdésre kellett, hogy választ adjanak. Több oldalról elemezték a gazdasági kapcsolataikat, problémáik forrását, a cégek gyengeségeit. Kiderült például, hogy a csatlakozó országok kis- és középvállalkozásai az exportképességük javításában a külpiaci ismereteik hiányát tartják az egyik legnagyobb gátnak (Szlovákia kivételével - ott a gyenge nyelvismeretüket jelölték meg a legtöbben). A kapott eredményeket a minisztériumok, a regionális fejlesztési ügynökségek és egyéb szervezetek a terület fejlesztésében a későbbiekben jól felhasználhatják. A felmérés angol nyelvű kivonata a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapjáról (www.ddrft.hu) letölthető. A nyáron záruló projekt második eleme az a nemzetközi fórum volt, amelyet nemrég rendeztek Murciában, s melyen részt vett a projektben érintett összes partner szervezet is. A projekt addigi eredményeinek bemutatása és a jövőbeni teendők megvitatása mellett a régió bemutatására is lehetőség nyílt. Az eseményen a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Régió közös standdal volt jelen a gazdasági és közlekedési minisztériummal. ts. m vO oo oo ___ -g ~g I)eI-1Jvinántű I i Régió www.ddrft.hu Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács _________________támogatásával készült._________________ Tá mogatás a foglalkoztatás növelésére A Regionális Operatív Program (ROP) 3.2.2. „Nonprofit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban” címmel megjelent pályázata civil szervezetek számára nyújt támogatást a hátrányos helyzetű munkavállalói rétegek - elsősorban tartósan munkanélküliek, nők, romák, csökkent munkaképességűek, stb. - munkaerő-piaci integrációját elősegítő, a helyi foglalkoztatást ösztönző projektek megvalósítására. A pályázók 5 és 150 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek, s a támogatás aránya a 100 százalékot is elérheti. REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM Az elmúlt évek pályázati lehetőségei számottevően bővülnek mind céljaik, mind pedig konstrukcióik terén. Az előcsatlakozási alapok pályázatai (PHARE, ISPA, SAPARD) ez évben lezárulnak, helyükbe a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaiból finanszírozott pályázatok lépnek. Az EU-ba való belépésünk révén újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg a foglalkoztatás és munkahelyteremtés területén is. A csatlakozást megalapozó középtávú gazdaságpolitikai programban a foglalkoztatás és szociálpolitika legnagyobb kihívásai a foglalkoztatás stabilitásának megőrzése és erősítése, a foglalkoztatási és aktivitási színvonal növelése, a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése, valamint a humán erőforrás fejlesztése. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásainak igénybevételéhez készített Nemzeti Fejlesztési Tervben, valamint annak operatív programjaiban is a foglalkoztatás bővítése, mint általános és alapvető cél jelenik meg. Tudjuk azonban, hogy ehhez az is szükséges, hogy legyenek olyan eszközök, programok, amelyek megkönnyítik a dolgozók földrajzi és szakmai mobilitását, és az ipari változásokhoz és a területi rendszer fejlődéséhez való alkalmazkodását. A fent említett pályázati felhívás is erre irányul az új munkahely-teremtési lehetőségek támogatásával a helyi szinteken, elsősorban a szociális gazdaságban és olyan új tevékenységekben, amelyek a piac által még ki nem elégített szükségletekhez kapcsolódnak és szolgáltatásaik révén hozzájárulnak a helyi közösségek életminőségének javításához, valamint elősegítik a helyi fejlődést. Hiszen hangsúlyozni kell, hogy tartós és jelentős változás csak akkor érhető el, ha előtérbe kerül a regionális és helyi szinteken működő szervezetek speciális szerepe és felelőssége a fejlesztésekben. Jelen pályázat keretében előreláthatólag 727 millió forint áll régiónk pályázói rendelkezésére, amiből egy-egy projekt esetében elnyerhető minimális és maximális támogatási összeg 5 és 150 millió forint. A vissza nem térítendő támogatás többek között az alábbi tevékenységek támogatására ad lehetőséget: oktatás, szak- és betanító képzés, ismeretfelújítás, munkanélküliek foglalkoztatása, amelyet egyéb támogató tevékenységek egészíthetnek ki (pl. szociális és mentális problémák egyéni kezelése), tanácsadási tevékenység és a projektben résztvevők foglalkoztathatóságának javítását célzó egyéb szolgáltatások, ol-yan kiegészítő szolgáltatások biztosítása - az eltartott családtagok számára is -, amelyek a foglalkoztatottak munkában való bent- maradását segítik, a foglalkoztatási projekt számára szükséges infrastrukturális háttér megteremtése, eszközök, berendezések beszerzése. A pályázat alapvetően a szociális szolgáltatások területeit célozza meg, de a tevékenységek megvalósulhatnak kulturális, környezetvédelmi, valamint termékelőállítás területein is. A pályázati kiírásra önkormányzatok, önkormányzati társulások nonprofit szervezetek, egyházak, továbbá társadalmi szervezetek és azok szövetségei nyújthatnak be pályázatot. A támogatás maximális aránya 100 százalék. A kidolgozott pályázatok beadása a felhívás megjelenésének időpontjától folyamatos és 2006. végéig vagy a pályázati keretösz- szeg teljes felhasználásáig tart. Az anyagokat a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségekhez kell benyújtani, nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. A tartalmi értékelés, majd a javaslattétel a pályázatok rangsorolására, illetve elfogadására az ügynökségnél, tehát a régióban történik. A nyertesekről a végső döntést a ROP Irányító Hatósága hozza meg, s a támogatási szerződést is ő köti a pályázókkal. A pályázati csomagok letölthetők az ügynökség honlapjáról (www.ddrft.hu), illetve az irodáiban (7400 Kaposvár, Szántó u. 5.; 7621 Pécs, Tímár u. 23.; 7100 Szekszárd, Szent István tér 11- 13.) CD-Iemezen is átvehetők. Érdeklődni telefonon a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 82/510-418-as telefonszámán, írásban a 72/513-768 faxszámán és a ropinfo@ddrft.hu e- mail címén, valamint személyesen a kaposvári irodájában lehet. ____ VARGA IRÉN