Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)
2004-06-17 / 164. szám
M Ül 2004. Június 17., csütörtök KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL TÁNCHÁZAK A PÉCSI BELVÁROSBAN. Idén is folytatódik a már hagyományosnak számító, különböző nemzetiségek táncainak bemutatására épülő táncházsorozat. Bár az időjárás tegnap este nem kedvezett a szabadtéri programoknak, mégis táncra perdültek a fiatalok az UnterRock együttes zenéjére szervezett Német Táncházban, a Séta téren, a Művészeti és Gasztronómiai Fesztivál sátrai között. ____ FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A „felszabadult” színház A színházfesztivál hatása még ott vibrál a levegőben, mégis új bemutató vár közönségre. A Pécsi Nemzeti Színház művészei a szabadtéri játékok keretében két vidám egyfelvonásossal jelentkeznek, két sajátosan átalakított vidám, elgondolkodtató alkotással. Füsti Molnár Éva Petőfitől A helység kalapácsát állítja ma este színpadra az Anna Udvarban, további versbetétekkel kiegészítve, és népzenével felfrissítve, és arra az emberi jellemvonásra aktualizálva, hogy mindenki mindenre képes helyből megsértődni, egy kétértelmű szóra azonnal megharagudni. Hargitai Iván pedig egy ír parabolamesét - Synge: A szentek kútja rendezett, amelyben két vak koldus visszanyeri egy szent beavatkozása révén a látásán, azaz addigi belső látásuk helyett a valóságot kapják, kérdés, hogy nyernek-e a változással? A szépségről, a tisztaságról, az emberségről szóló mindennapi (mesebeli) művek sajátos humorral adják vissza a filozofikus mélységű, de igen közérthetően és egyszerűen megragadott gondolatokat. A sokszereplős előadás két kiemelt sztárja a színészházaspár, Unger Pálma és N. Szabó Sándor, akik 30 éve dolgoznak a Pécsi Nemzetiben, és ezen jutalomjátékukkal a közönséget fogják megajándékozni. Mától Moziünnep Pécsett is Rég volt 290 forint egy mozijegy, de 2004-ben visszaforgatják az időt, és megint eny- nyiért lehet filmeket nézni a Moziünnep keretében. Pécsett két helyszínen, a Plaza-béli Cinema Multiplexben és az Uránia Moziban zajlik négy napon át az ünnepi mozizás. A Moziünnep működése egyszerű: aki már június 7-től teljes árú mozijegyet vett, kapott egy 20 kupont tartalmazó füzetet (a készletek erejéig). Ezzel a Moziünnep időtartama alatt (2004. június 17-én reggel 8 órától június 20-án éjfélig) a rendezvényben részt vevő mozikban a nézők 290 forintért vásárolhatnak mozijegyet, illetve tekinthetnek meg egy vetítést, amennyiben a vásárlással egyidejűleg egy kupont leadnak a mozi pénztárában. A mozik a kuponokat bármely filmre (kivéve Harry Potter 3.) elfogadják. A Moziünnepet az teszi még különlegesebbé, hogy a program- szerű vetítéseket kivételes mozis események kísérik majd, néhány példa: a vüágkörüli sikerhadjárat csúcsára ért A gyűrűk ura trilógiát egyben levetítve élvezhetik a rajongók ezekben a napokban, illetve előkerül a dobozból az elmúlt évtized áttörő magyar filmsikere, a Csinibaba is. Tehát: gyerünk a moziba be! M. K. A perzsa sah is tapsolt neki Ma este Dörömböző Géza zenél a fesztiváli ételekhez Dörömböző Géza 83 évéből 75 a zene jegyében telt. Kedvelt helyén, az egyik pécsi vendéglőben hétvégeken most is zenél. Ugyanakkor ő az, aki a legjobban tudja azt is, mi az ami a roma étkekhez leginkább dukál.- Francia a szakács, romák az étkek, Csonka Anna cigánydalokat ad elő, mi zenélünk - mondja Dörömböző Géza. - Jókedvű zene lesz ez, a minap ugyanis szemműtéten estem át, a látásom ismét éles lett, örülök a visszanyert világnak - teszi hozzá. Kedvelt helyem a Sopianae étterem, ahol hétvégeken ma is játszom. Hárman maradtunk még: hegedű, cimbalom, bőgő... A nagyhírű pécsi prímás és a város neve sokak szemében egyet jelent. A 83 éves zenész, akinek 18 éves lánya van, és aki Gagarinnak zenélt Komlón, igazi csodálnivaló tüke-legenda. Egy órát ücsörögve, beszélgetve vele az egyik Széchenyi téri pádon, az ember eltáthatja a száját: percenként odaköszön valaki. Neid aztán vannak ismerősei! Hajdan a perzsa sah is megtapsolta Teheránban. Ausztriában, Drezdában is sokat zenélt: Igen kedveli a Straussok városát, Bécset, szereti finom valcereiket. Hegedűi egyike egy 100 éves bécsi, a másik pedig 150 éves hegedűcsoda. A címkéje szerint Cremonában készült. Géza bácsi 5-6 évesen kapott először hangszert a kezébe, 18 évesen már prímást tiszteltek Dörömböző Géza benne. Apja Andó Ede zenekarának bőgős virtuóza volt, nem kellett a szomszédba menni egy jó kis zenei bénáért. Még a hajdani pécsi Rajkó Zenekarban is játszott Géza bácsi, az István Pincében. Majd az akkori Hungária Kávéház, a badacsonyi Kisfaludy-ház, a Sopianae, a Borostyán, az Olimpia, az Elefánt váltották egymást. A lóugrásban követett helyszíneket pesti tanulmányok, külföldi turnék, megannyi esemény színezte. Prímás is volt, karmester is, egyben olykor a Mecsek Tánc- együttes, sőt a Pécsi Nemzeti Színház zenésze. Időközben a szakma szinte kihalt mellőle. Már szinte az egész Dél-Dunántúlról eltűntek a zenekarok, zenészek, eltűnőben a vendéglői cigányzene. Ennek részben a divatváltás az oka, főleg azonban az, hogy nem ad megélhetést.- Én mindig a szolid magatartás híve voltam - mondja. - Nem nyo- makodtam a vendégért, a pénzért. Elég volt egy mozdulat, egy szem- villanás, hogy rákezdjünk kinek- kinek a nótájára. Mit is játsszunk, az nálam sohasem kérdés. Nagy a repertoár. Mindig a közönség dönt. Ma este is körülnézek majd, és az arcokban olvasva érintem a vonót a húrokhoz. A pécsi önkonnányzat törvénysértő ingatlanügyei Törvényességi észrevételt tett a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal a pécsi önkormányzat vagyonrendeletével kapcsolatban. Felszólította a jegyzőt, hogy vizsgálja ki, hány esetben és milyen ügyekben hozott döntést a közgyűlés „különös gazdasági érdekre” hivatkozva, mellőzve a versenytárgyalás kiírását. Jelenleg is folyamatban van az az üzlet, melynek során helybéli civil lakosnak biztosítottak vételi jogot eképpen egy nagyértékű ingatlanra. Egy multinacionális cég részére való továbbadás esetén pedig a tetemes haszon, akár több százmillió forint, magánzsebbe folyhat. A vagyonrendelet különössége Mint Magyarországon minden rendes városnak, Pécsnek is van az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos jog gyakorlását szabályozó rendelete. Ennek egyik szakasza kimondja, hogy valamely vagyontárgy eladása vagy bérbeadása ötmillió forint feletti érték esetén versenyeztetés nélkül nem történhet meg. Ám úgy tűnik, Pécs nem tartozik az egyértelmű szabályozásokkal beérő, átlagos települések közé, mert a 2002.05.10-én kelt rendeletében a fent leírtak mellett váratlanul megjelent egy figyelemre méltó passzus: „Az önkormányzat különös gazdasági érdekére való tekintettel a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság javaslatára a közgyűlés elrendelheti a versenyeztetési szabályok alkalmazásának mellőzését.” Már első pillanatra meglepőnek tűnhetett volna ez a szakasz még az írás-olvasás rejtelmeiben kevésbé járatosaknak is, ha felolvastatják maguknak az érvényben lévő államháztartási törvény ide vonatkozó részét. A törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatár feletti vagyont elidegeníteni csak nyilvános versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Élt ugyanakkor, akárcsak ma, 2002- ben is az az elv, amely szerint egy alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel. (A kettő közül mindig a magasabb dönt.) A hivatal közbelép Két esztendő hosszú időszak lehet, mert a megkérdezett politikusok ma már nem tudják megválaszolni azt a kérdést, miképpen is kerülhetett be ez a fura „kiskapu” a pécsi vagyonrendeletbe úgy, hogy senki sem kapta fel a fejét ijedtében. Arra pedig végképp nincs válasz, vajon kik szorgalmazhatták bekerülését. Az viszont biztos, hogy ezzel a lehetőséggel legalább két esetben éltek a városatyák. Mielőtt szemügyre vennénk ezeket, nem mehetünk el amellett, hogy a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal törvénysértést állapított meg az üggyel kapcsolatban, miután az önkormányzat a „különös gazdasági érdekre” vonatkozó rendelkezés pontos tartalmát nem határozta meg. Az Alkotmánybíróság jog- gyakorlatából eredően, állapítja meg a hivatal, a jogalkotótól elvárható, hogy a jog egésze és egyes részterüI létéi világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatók legyenek. A hivatal törvényességi észrevételt tett az ügyben, melyet elküldött a közgyűlés számára, a jegyző asz- szonytól azt kérve, adjon tájékoztatást, hány esetben és milyen ügyekben hozott döntést a közgyűlés különös önkormányzati gazdasági érdekre hivatkozva. A háromszög alakú telek eladása Az első példánk ingatlanügyben 2003 márciusára datálódik, akkor tárgyalta a közgyűlés az MK Tanácsadó Kft. telekvételi kérelmét. A részletes rendezési terv a Maiéter Pál utcai csomópont kialakítása után keletkezett, a vevő érdeklődését felkeltő háromszög alakú telken egy kis bolt és egy benzinkút építését ajánlotta. A közgyűlési előterjesztésből kiolvashatóan a város költségvetési helyzete miatt és „ehhez kapcsoltan különös gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy az ingatlant egy biztos vevőnek értékesítse, és a vételár mielőbb kifizetésre kerüljön.” Ennek alapján a gazdasági bizottság javasolta a közgyűlésnek, hogy az MK Tanácsadó Kft. kérelmét fogadja el. Bár a cég kifizette a közel 84 millió forintot, nem kevés gond merült fel azóta az üggyel kapcsolatban. Az elkerülő út építését követően ugyanis nem alakították ki a telekmegosztást, és az önkormányzat nem volt képes elfogadható telekkönyvi bejegyzést produkálni. A beruházó ennek következményeként ez év márciusáig nem adhatott be építési engedélykérelmet. Nem sokon múlott, hogy a pénzt vissza kelljen küldeni a feladónak. Most már sohasem derül ki, hogy ez az ingatlan eladható lett volna magasabb összegért vagy sem, hiszen a versenyeztetés elmaradt. Pécsi lakos a kör közepén A Megyeri úti ingatlan értékesítésének folyamata - mely tranzakció alig több, mint fél évvel ezelőtt kezdődött - az MK Tanácsadó-féle habkönnyű eset mellett jóval markánsabb történemek tűnik. Mindjárt az elején akadtak meglepő mozzanatok, midőn Juhász István, a gazdasági bizottság elnöke, (aki egyben az MSZP pécsi városi elnöke is), közgyűlési előterjesztését megtette. Előadta, hogy „egy pécsi lakos” (vele csupán háttérbeszélgetést folytattunk; nevét, miután nem közszereplő, hozzájárulása nélkül nem írhatjuk le) „egy befektetői kör nevében” vételi szándékot jelentett be a Megyeri úton lévő városi ingatlanra, melyen „kereskedelmi célú Dr. Toller László Az eladásra váró Megyeri úti telkek önkormányzati tulajdon kb. 2,5 ha BI0K0M tulajdona 3,5 ha ~ Vásártér beruházást szeremének megvalósítani”. Juhász István elmondta azt is, hogy lakosunknak a szomszédos Biokom területén is hasonló szándékai vannak. A bizottság egymillió forintos ún. opciós díj befizetése ellenében javasolta a közgyűlésnek a vételi jog biztosítását. Bár az ellenzék nagyon alacsonynak találta az öszszeg nagyságát és az előterjesztett 8000 Ft/négy^tjnéter árat, az egyébként 43 fős közgyűlés 27 igen, 4 nem és 3 tartózkodás mellett rábólintott az üzletre. A bólogatok közül senki sem volt kíváncsi arra, vajon ki lehet az a pécsi lakos, akinek az ezen a négyzetméteráron megállapított több mint 220 milliós értékű ingatlant tálcán kínálják továbbadásra, senki sem kérdezte, hogy mit takar az „egy befektetői kör” fogalma, és azt sem, hogy miféle kereskedelmi célú beruházásról van szó. A közgyűlés így hatalmazta fel dr. Toller László polgár- mestert a vételi jogot biztosító szerződés aláírására, amely végül is az önkormányzat és egy az utcáról „betévedt” civü lakos közt köttetett meg. Utóbbiról az önkormányzatnál, mint érdeklődésünkre kiderült, voltaképpen a nevén kívül senki nem tud semmit, illetve aki tud, mert természetesen üyen is akad, az akkor sem beszél róla, ha vallatják. Egy kis franciázás A homály eloszlatásának érdekében az ügy állítólagos vezéralakjától, Juhász Istvántól kértünk felvilágosítást. Elmondása szerint sem a közgyűlés, sem a közigazgatási hivatal számára „nem akarták felfedni” azt a különös gazdasági érdeket, amely ebben az esetben fennállt. Három egymás mellett lévő, egyenként körülbelül három-három hektárnyi területről van szó, magyarázta, melyekből kettő a Biokomé. A Biokom Kft. 49 százalékban francia tulajdonban volt (ONYX Holding Kft.), s addig, amíg százszázalékos önkormányzati tulajdonba nem kerül, nem szerették volna, ha kitudódik a titok: a telkek eladásából származó vételár voltaképpen a francia rész kivásárlására fordítódna. Azonban kapóra jött, hogy a terület iránt egy multinacionális cég érdeklődik, ennek képviselője a pécsi lakos. Arra a kérdésre, hogy melyik cégről van szó, Juhász István kitérő választ adott. „Több is lóg a levegőben”, állította. Miután a multinak tíz hektár körüli területre van szüksége, fűzte a magyarázathoz Juhász István, össze kellett vonni a három ingatlant. A Biokom is és az önkormányzat is lehetőséget adott egy-egymillió ellenében a polgárnak, hogy éljen az opciós joggal. A határidő szeptemberben jár le, addig kell az eladást lebonyolítania, s befizetni ötszáz- millió körüli összeget a Biokom, s valamivel több mint Forrás: Pécs M. J. Város önkormányzata kétszázmilliót az önkormányzat részére. A Biokomnak olyan megoldásokat kellett keresnie, hangsúlyozta a bizottsági elnök, hogy a franciák ne szerezzenek tudomást a két telek eladásáról, mert ha felfigyeltek volna az öt- százmilliós telekügyletre, nem adták volna át részüket 750 millióért az önkormányzatnak. vv Százmilliók magánzsebbe? Arra a kérdésünkre, hogy miképpen kerülhetett be magánszemély egy ilyen komoly üzleti tranzakcióba, Juhász István azt válaszolta, hogy ezt ő maga is nehezen tudta elfogadni, de a multik nem ritkán bíznak meg ingatlanforgalmazási joggal bíró szakembert, aki az ügyeket egy kézben fogja össze. Itt közbe kell vernünk, hogy ingatlanforgalmazási joggal rendelkező pécsi lakosunknak feltehetően azért kellett az önkormányzattal magánszemély minőségében szerződést kötnie tavaly ősszel, mert lakóingatlan- és földterület-értékesítésre csak az idei év elején sikerült neki egyéni vállalkozói igazolványt beszereznie. Hasonló ügyletekkel foglalkozó, multikkal mindennapos kapcsolatban álló szakemberek állítják, hogy a közelmúltban a jelentősebb cégek Pécsett 18000 forint körüli négyzetméterárat fizettek a szóban forgó telek nyolcezres árával szemben. Figyelembe véve ennek a helynek negatív adottságait is, állítják, hogy minimum 12 000-ért biztosan el lehet adni. Ha pedig ez igaz, és az üzlet létrejön, a 90 ezer négyzetméteres összterület több százmilliós haszna az opciós szerződést kötő magánszemély zsebébe folyik, nem pedig az önkormányzat kasszájába. Juhász István ezt a felvetésünket azzal hárította el, hogy a város semmiképpen sem lehetett volna az üzlet lebonyolítója: „Mi ezt nem akartuk nagydobra verni a franciák előtt” - hangzott a végső érve, amely az önkormányzat nem éppen példamutató magatartásáról tanúskodik egy vele üzleti kapcsolatban álló partnerrel szemben. A törvények szövedéke A közigazgatási hivatal tehát megtette törvényességi észrevételét, felhívva a közgyűlés figyelmét arra, hogy mind az ezzel kapcsolatos intézkedését, mind az egyet nem értéséről szóló döntését június 30-ig írásban küldje meg a hivatal vezetőjének. Dr. Papp Judit jegyző érdeklődésünkre elmondta, hogy csak két esetben alkalmazták a rendeletnek a „különös gazdasági érdek” kitételét, olyankor, amikor vevő jelentkezett egy ingatlan megvétele ügyében, és ajánlatát forgalmi értékbecslések is'alátámasztották. Véleménye szerint az önkormányzati törvény az önkormányzatokra bízza, hogy a vagyonukról rendelkezzenek. Mi pedig azt gondoljuk, hogy az önkormányzati törvény csupán lehetőséget biztosít a képviselő-testületeknek bizonyos kereteken belüli szabad mozgástér kialakítására. De a keretek a mindenkor érvényben lévő törvények által meghatározottak. Talán éppen azért, hogy a közvagyon értéken aluli magánkézbe jutásának legyen valamiféle gátja. CSERI LÁSZLÓ i
