Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)

2004-06-14 / 161. szám

Szabadfogás Dunántúli Napló-------­Krimi L étezik a nők által elkövetett családon belüli erőszak is. 10. oldal Sport Az első gól nélküli mérkőzés: Horvátország - Svájc. 14. oldal ÉLET & STÍLUS Sport Bár nyert, mégsem került az NB l/B-be a Komlói Bányász. 16. oldal A lányok előretörnek Kamaszkorukra jól mérhető különbség van a fiúk és a lá­nyok tudásszintje között a lá­nyok javára. Ez áll egy 43 or­szágra kiterjedő felmérésben. Az eredmények mindenhol hasonló tendenciát mutattak: tizenöt éves korukra jól mér­hető „műveltségi olló” alakul ki a két nem tagjai között. A Gazdasági Együttműködési és Fejlődési Szervezet (OECD) ta­nulmányában a legkülönbözőbb kultúrájú országokban végeztek felméréseket Mexikótól Új-Zélan- dig, Lengyelországtól Koreáig. A tanulmányi eredmények szerint értékelt úgynevezett műveltségi mutató alapján például az új-zé- landi lányok majdnem 50 száza­lékkal többet tudnak a velük egy­korú fiúknál 15 éves korukra. Nem véletlen, hogy később 90 százalékuk a felsőoktatásban folytatja tanulmányait, míg a fi­úknak alig kétharmada. A jobb tanulmányi előmene­telnek köszönhetően a nők mun­kaerőpiaci esélyei is jobbak let­tek mára, mint a férfiakéi. Nagy- Britanniában ma egy nőnek 67 százalékos esélye van, hogy har­mincéves korára fehérgalléros, vagyis magas képzettséget igény­lő és jól fizetett, sok esetben ve­zető állást talál magának. A férfi­aknál ez az arány 51 százalék. Ennek hátterében persze a lá­nyok jobb iskolai teljesítménye áll a szigetországban is: a lányok 26 százalékkal jobb eredményt érnek el a fiúknál 15 éves koruk­ra. A tanulmány következtetései gyökeres változást jeleznek az egy generációval ezelőtti állapo­tokhoz képest. Az OECD oktatási szakértője, Andreas Schneider szerint fontos tényező lehet, a gyerekek hogyan dolgozzák fel magukban a családi problémá­kat. Ha ez nem sikerül megfelelő­en, az komolyan hátráltathatja a tanulást. Márpedig Schneider szerint aggasztók azok a jelek, miszerint az általános iskolás fi­úk jóval érzékenyebbek az ottho­ni gondokra, emiatt egyre gyak­rabban maradnak alul a már az iskolákban is jellemző éles ver­senyben. A fiúk teljesítményét a megfelelő családi támogatás hiá­nya is sokkal hátrányosabban be­folyásolja, ahogy az is, ha nem képesek megfelelően beillesz­kedni az osztályközösségbe. Gyilkos méreg a szájban A cigarettafüst megváltoztat­ja a nyál összetételét, és olyan mérgező anyagot hoz létre a szájban, ami növeli a szájrák kialakulásának esélyeit. Ez derül ki egy izraeli kutatás­ból. Nyálunk olyan enzimeket, töb­bek közt a ráktól védő antiox- idánsokat tartalmaz, amelyek semlegesítik a szájba kerülő ká­ros anyagokat, és megóvnak minket különféle betegségektől. Egy közelmúltban publikált ku­tatás eredményei szerint viszont a cigarettafüst elpusztítja ezeket a védőanyagokat, és nyállal keve­redve olyan mérgező vegyületet hoz létre, ami rákossá teheti a szájban lévő sejteket. A Technion Izraeli Technológi­ai Intézet munkatársai rákos sej­teken vizsgálták a cigarettafüst és a cigarettafüsttel kevert nyál ha­tását. Azért rákos sejteket hasz­náltak, hogy rövid idő alatt meg­állapíthassák, melyik anyag nö­veli gyorsabban a szájban lévő daganatot. Az derült ki, hogy job­ban károsulnak a szájban lévő sejtek a nyál és a dohányfüst kombinációjától, mint a dohány­füsttől, és hogy minél tovább vannak a szájban lévő sejtek a káros anyag hatásának kitéve, annál több sejt károsul. Dr. Ráfi Nagler, az intézet egyik vezető kutatója állítja: a cigaretta- füst nem csak önmagában veszé­lyes, mivel önmaga ellen fordítja a testet. A dohányzásnak kitett nyál ugyanis nemcsak elveszti előnyös tulajdonságait, hanem árulóvá vá­lik, és elősegíti a szájban lévő sej­tek pusztulását és a fogak szuva­sodását. A tudós reméli, hogy ku­tatásuk eredményei a szájrák gyó­gyításának új és jobb módjait te­szik majd lehetővé. A dohányzás és az alkoholfo­gyasztás a száj-, a nyakrák és a több más rákfajta kialakulásának vezető oka. A világon évente 400 ezer új beteget regisztrálnak, többségüket a fejlődő országok­ban. Az szájrák ötéves túlélési esélye alacsonyabb, mint ötven százalék. Nem luxus a szárítógép Az egyik piackutató intézet fertőtlenít is. A szárítógép gya­felmérése szerint Magyaror­szágon 1 százalék körüli a háztartások ellátottsága szá­rítógéppel, amíg ez az arány 20-30 százalék körül mozog számos nyugat-európai or­szágban. Pedig a szárítógép hasznos. A szárítógéppel nem rendelke­zők fele ruhaszárító állványon szárítja a ruháit valamelyik szo­bában és csak kevesen használ­nak fregolit - állapítja meg a Gfk. Piackutató Intézet felmérése. Vannak, akik az erkélyen, mások a kertben teregetnek. A teregetés - a nemszeretem háztartási mun­kák közé tartozik. Sokan nem kedvelik a szobáknak a teregetés miatt felszökő páratartalmat, má­sokat a fregolin száradó holmik látványa zavar. A felmérésből az is nyilvánva­lóvá vált, hogy az emberek több­sége keveset tud a szárítógépek­ről és azok is általában tévhitek. Csupán néhányan tudták, hogy a forró levegő nemcsak szárít, de korlatilag feleslegessé teszi az öb­lítő használatát. A kertben, az er­kélyen, az udvaron szárított hol­mikra rászállnak a pollenek, míg azokat a forró levegőt áramoltató gép leszedi a ruhákról. A szárítógépek használata gyakran feleslegessé teszi a vasa­lást. A megszárított ruha meleg ál­lapotban könnyen gyúródik, ezért minden szárítás 10 perces lehűtés­sel végződik, amelynek során hi­deg levegőt fúj a gép a dobba. A gyűrődésgátló funkciónak kö­szönhetően a készülék a program végén még 30 percig rendszeresen megforgatja a dobot és hideg leve­gőt fúj be, ami főleg akkor hasz­nos, ha nem vesszük ki rögtön a száraz holmikat. A szakemberek szerint nem annyira a gépek ára - a szárítógé­pek 100-150 ezer forintba kerül­nek, az utóbbi a csúcsmodell -_ mint inkább az információ hiá­nya az, ami miatt ez a részterület még kihasználatlan a magyaror­szági háztartási gépek piacán. Lelke van a férfialsónak A férfi alsónemű történelme az ágyékkötővel kezdődik, ám az alsó­nadrág csak a 19. század húszas éveiben vált fontos ruhadarabbá, mégpedig egyik legkorábbi formájában, amelyet ma boxersort né­ven ismerünk. Ez is kiderül annak a német fehérneműgyártónak a kiadványából, amelyben a férfialsó lélektani vonatkozásait elem­zik szakértők. A mai alsónemű első igazi ősei valószínűleg az ősi Egyiptomban jelentek meg gyolcskendők for­májában. A középkori modellek már valamivel jobban emlékez­tettek a mai megoldásokra, de a nyílás hátul volt rajtuk. A mai boxeralsó viselői a ku­tatók szerint „minden tekintet­ben nyitott”, laza emberek, akik nem félnek az élettől, és nem fél­tik „legjobb darabjukat”. (Az nem egészen tudható, pontosan mit is értenek a „legjobb darab” alatt a gatyótörténeti szakembe­rek.) A ruhadarab mintázatából is fon­tos következtetéseket lehet levonni viselőjére nézve: a hosszában csí­kos alsó azt jelzi, hogy a benne lévő férfi meg van győződve saját értéke­iről, a kockás minta szerénykedő hajlamra vall, míg az egyszínű arra utal, hogy viselője visszafogottan szemléli a divatirányzatokat. Aki a csak a combhajlatig érő al­sónadrágot hordja, az haladó szelle­mű ember, a fehérneműgyártók szerint kreatív, és tudatában van a divatnak, valamint a saját testének. Ő nem bízza az alsónadrág vásárlá­sát sem mamájára, sem barátnőjé­re, mert pontosan tudja, mit akar: tetszem a nőknek. Ebből a fajtából az egyszínű alsó a jópofaságot, a mintás a játékosságot jelzi. A testre simuló, oldalt kissé fel­szabott alsónadrágot slipnek neve­zik, s azokat, akik ilyet viselnek, a fehérneműgyártó cég pszichológu­sai visszahúzódónak, inkább óva­tosnak és kevéssé feltűnőnek, de nagyon megbízhatónak tartják. A tangás urakról ez nem mondható el, s ők azok, akiket a hölgyek túlsá­gosan magamutogatóknak és ön­szeretőknek gondolnak. A biztató kutatási eredmények ellenére sem várható, hogy a „mu­tassa az alsóját!” felszólítás valaha is állásinterjúk része lesz. Bélyeg­gyűjtemény helyett viszont talán le­het majd csábításra használni a fe- hémeműs fiók tartalmát. Sztárpletyka ___ CRUISE JÓ TÉKONY. Detoxi káló központot nyitott meg New York-ban Tom Cruise azoknak a mentőknek, akik a 2001. szeptember M-i merény­letek utáni munkájuk során mérgező anyagok hatását szen­vedték el. A sztár elfogadhatat­lannak találta, hogy még három évvel az esemény után is többezren betegek. A 41 eszten­dős filmszínész volt a terv szü­lőatyja, s a pénzgyűjtő munka frontembere. A központban élő szeptember 11-i hősök kezelése a szcientológiai egyház alapító­jának egyes pszichiáterek által sokat vitatott módszerén ala­pul. ■ Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. Relax A díjcsomagok új generációja. Relax 1000 - 25 Ft/perc mindig, minden belföldi hálózatba. * A T-Mobile-lal eljött a nyugodt percek kora, mert itt a Relax, az előfizetéses díjcsomagok új generációja. Meglévő és leendő előfizetőink nyugodtan, egységes percdíjjal beszélhetnek mindig, minden belföldi hálózatba! Vásároljon a négyféle Relax díj­csomag (100, 250, 500 és 1000) bármelyikéből és mobilozzon havidíj nélkül. A Relax 1000-rel 1 perc csak 25 Ft! További feltételek az üzletekben. Információ: 1230 (a T-Mobile Magyarország Rt. hálózatából díjmentesen hívható), 06-1/265-9210. T ■ -Mobile ■ ■ ■ Jobb veled a világ * r i t * %

Next

/
Thumbnails
Contents