Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)
2004-06-13 / 160. szám
4 Közélet, gazdaság, politika 2004. június 13., vasárnap Új Eldorado ciántemetővel Olajtenger, Csernobil, tiszai cián, baljós árnyak és megvalósult rémálmok - röviden ez a mérlege az elmúlt két évtizednek. Úgy fest, a környezetvédőknek sosincs szabad napjuk. Ámbátor az ökológiai katasztrófákról és a társadalmi konfliktusokról regélő moziaktivistáknak is jut téma bőséggel. M ostanság Kocsis Tibor Űj Eldorádó című igaz meséje jelzi: nagy a baj! A szűk körben e héten bemutatott, s a Duna TV-ben kora őszszel szemügyre vehető doku- mozi az aktuális falurombolásról, a természet kincseinek gátlástalan kiaknázásról szól. Ezúttal a Verespatakon és környékén létesítendő aranybányáról láthat megdöbbentő képeket a néző. A történet röviden: egy kanadai-román vegyescég miután fél pénzen telkeket, ingatlanokat vásárol a környéken, és a hatósági engedélyek többségét is beszerzi, hegyeket hord Nem csak ökológiai, kulturális károkkal is számolnunk kell el, hogy azután egy 800 hektáros területen ciántemetőt (szennyvíztavat) létesítsen a festői vidéken. Ha ez sikerül, megkezdhetik a föld gyomrában eddig elfekvő arany- és ezüstkészletek kitermelését, elorozását. Mint már annyiszor, ezúttal is a kenőpénz, a cinizmus és az embertelenség a „főszereplő”. A helyzet azonban annyiban speciális, hogy itt gyarmatosításról van szó - vélekedik a Greenpeace szakértője, Csáki Roland. Mint mondja, a Verespatak körzetét mattolni akaró vállalat olyasmire készül, amilyenre Európában még nem volt példa, ám a 18. századi Indiában vagy manapság Fekete-Afrikában halmokban állnak az efféle ügyeskedésekről szóló feljegyzések. - Mondjuk ki: az egykori keleti blokk szabad préda sokak szemében. Az idegenek úgy érzik, errefelé lehet aratni, mivel a helyi hatóságok megveszteget- hetőek, és a civil szféra még mindig gyermekcipőben jár - állítja a Greenpeace-aktivista. A tiszai ciánszennyezésről írott dolgozatában Tóth János néhány éve már a hasonló botrányok elkerülésének lehetőségeit taglalta. „Apró, de hatásos változtatásokkal biztonságosabbá lehetne tenni a gazdaság és az ipar működését. Magyarországnak 100 millió dolláros kárigénye van a ciánszennyezés felelőseivel szemben, a per évekig elhúzódhat. Ha azonban a környezetre rendkívül veszélyes üzemeket köteleznék arra, kössenek biztosítást környezeti károkozás esetére, annak előnye nemcsak az lenne, hogy hamarabb jutnának pénzükhöz a károsultak. A biztosító nyomást gyakorolna a cégekre, hogy a szabályok betartásával csökkentsék egy katasztrófa lehetőségét. A másik változtatás az lehetne, ha a szennyezés utáni kárrendezéskor az első helyre nem a bankok kerülnének, hanem a katasztrófa károsultjai, így a pénzintézet is jobban megvizsgálná: kinek és mire ad hitelt.” A mélyebb okokat kutatva a szakember arra a felismerésre jut, hogy az újkori gondolkodás szerint az ember már nem része a természetnek, azt értéktelen mechanizmusnak tekinti, amelyen uralkodhat. Ezért is sorjáznak az erkölcsileg is kifogásolható ökobotrányok. Veér András pszichiáter amondó: a környezeti ártalmak, Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter ugyan megjárta Verespatakot, egyelőre nem tudott érdemben lépni, hiszen ami történt, látszólag a szomszédos Románia belügye A közel 30 millió forintból, négy éven át készült tényfeltáró dokumentummozit, az Új Eldorádót stílszerűen a Környezetvédelmi Világnapon mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az alkotó, Kocsis Tibor most abban bízik, hogy a kiemelt tigyelemnek és a majdani tévébemutatónak meglesz a jótékony hatása a megannyi változás döntően kihat korunk emberének egészségi állapotára. A megerőszakolt természet/környezet ugyanis bumeránghatást fejt ki, és végül - miután a racionalitás és a tudattalan „szféra” nem mozog együtt - pszichés zavarok formájában testesül meg. Az idős emberek különösképpen megsínylik az olyan hercehurcákat, mint amilyen a verespataki. Veér szerint az otthon, a megszokott környezet elvesztése, no és a „kell!” szócska önmagában is alapot ad a depresszióra. Sz. Z. A. A felelőtlenség ára Jórészt az emberi felelőtlenségnek és önzésnek „köszönhetően” a Föld felszíni átlaghőmérséklete kétszer olyan gyorsan nő, mint korábban gondolták. A felmelegedés tengerszintek emelkedéséhez, viharokhoz, szárazsághoz, kiszámíthatatlan időjárási jelenségekhez vezethet. Lám, a napokban Magyarországon is tornádó tombolt. A tudósok vitatkoznak, lesz-e két félideje a klímapokolnak: követi-e jégkorszak a felmelegedést.- Jelenleg a felmelegedés felé tartunk, de azt nem tudjuk, átfordulhat-e mindez jégkorszakba - mondja dr. Mika János éghajlatkutató az Országos Meteorológiai Szolgálattól. - Nem vitatható, hogy a melegedésben az embernek szerepe van. Mika doktor úgy véli, hogy ha a feltételes mód ellenére mégis bekövetkezne egy gyökeres lehűlés, ennek a mi térségünkben csapadékszegény tél és nyár lenne a következménye. A szakemberek szerint a klímakatasztrófa legárulkodóbb jele az volna, ha megszűnne a Golf-áram. A Magyar Fejlesztési Bank Rt. első vidéki képviselete Pécsett A Magyar Fejlesztési Bank Rt. eddig csak budapesti központtal működött. Most először nyit vidék felé, ugyanis az ország néhány nagyvárosában, így hamarosan Pécsett is nyílik képviselete. Vezetője Gyarmati György, aki pályázat útján nyerte el a magas szintű szakmai ismeretet igénylő megbízatást. Vele beszélgettünk az MFB stratégiájáról, céljairól.- Mit kell tudni a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról?- A Bank 1991-től működik, két éve stratégiaváltás eredményeként tiszta fejlesztési banki funkciókkal. Az MFB Rt. száz százalékos állami tulajdonban van, az állam gazdaságfejlesztési intézményrendszerének egyik fontos tényezője. Fejlesztési típusú, közösségi források allokálásával foglalkozó szakosított pénzintézet. Célja, hogy tevékenységével a leghatékonyabban szolgálja a gazdasági szféra fejlesztését, felzárkóztatását. Az új stratégia szerint a direkt és indirekt eszközeivel egyfajta hídszerepet kell hogy betöltsön:- a gazdaságpolitikai célok és a hatékony gazdasági tevékenység között- a támogatás , az ösztönzés és a hatékony gazdálkodás között- a világgazdaság és a hazai gazdaság között- az EU-támogatások és EU- komform felhasználások között. A felsoroltak tulajdonképpen azt jelentik, hogy az állam gazdaságfejlesztési céljainak megvalósításához kell egy olyan pénzintézet, amely alapvetően piaci alapon, banki eszközökkel segíti elő ezeket a célokat.- Az, hogy most új képviseletek megnyitásával vidék felé is terjeszkedik a Bank, ösz- szefüggésben van-e azzal a ténnyel, hogy az EU tagjai lettünk?- Feltétlenül, hiszen az MFB Rt. szerepe lényegesen megnőtt ezzel. Az EU csatlakozással nyílt meg az igény arra, hogy ezt a szerepet ki kell szélesíteni, nem elég csak Budapestről működtetni, ott kell lenni a vállalkozások közelében vidéken is. A magyar gazdaságfejlesztési politika irányelvei mellett az EU is arra ösztönöz minket, hogy minél előbb zárkózzunk fel a fejlett Uniós országok színvonalára. E szempontokból a Bank programjai három termék- csoportba sorolhatók: a gazdaságfejlesztési, a felzárkóztató, és a speciális célú termékcsoportok. A gazdaságfejlesztési termékcsoport: a környezetvédelmi fejlesztéseket, a regionális infrastruktúrák javítását, a közlekedési infrastruktúra modernizálását, valamint a különféle szolgáltatások - turizmus, egészségügy, lakásépítések, oktatás, közösségi szolgáltatások - színvonalának emelését szolgálják. A felzárkóztató termékcsoport: célja, hogy minél előbb érjük el azt a hatékonyságot, ami az EU országaiban jelenleg létezik. Ilyen például a technológiai fejlesztésekre irányuló termékek, a mezőgazdasági termelést, az élelmiszer-feldolgozókat célzó támogatások, az energia- hatékonyság javítását célzó és az oktatási infrastruktúra fejlesztését szolgáló termékek. A speciális célú termékcsoport kiegészítő jelegű terület, pl. természeti csapások utáni támogatások.- Kiknek a bankja a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság?- Nem lakossági bank. A vállalkozók és az önkormányzatok bankja. Ezen belül is fő partnereinknek tekintjük a kis- és középvállalkozásokat. Az EU források jó része is az e körbe tartozók számára nyílik meg. A másik fő partner az önkormányzatok, mint a vidékfejlesztés fő területei. Speciális pénzintézet vagyunk, az a cél, hogy segítséget nyújtsunk abban, hogy az EU-s források minél könnyebben eljussanak azokhoz a gazdasági szereplőkhöz, akiknek erre valóban szüksége van.- Ezekhez a támogatásokhoz, pénzforrásokhoz milyen módon lehet hozzájutni?- Az MFB Rt. speciális hitel- konstrukciói elsősorban a kereskedelmi Bankokon keresztül érhetők el. Ezek minden esetben hosszú távú, egy adott vállalkozás fejlesztési igényeit kielégíteni szándékozó hitellehetőségek. Azok a cégek pályázhatnak eséllyel, amelyek megalapozott, jó üzleti tervvel rendelkeznek, eladható termékeket állítanak elő, rendelkeznek biztos piaccal, valamint azok a szolgáltatások, fejlesztések, amelyek társadalmi szempontból élveznek prioritást (oktatás, környezetvédelem, infrastruktúra fejlesztés, stb.). A hitel támogatott, így kamata a mindenkori piaci kamat alatt áll. A Bank támogatási módozatai között szerepel a tőkebefektetés lehetősége is, olyan tőkehiányos, de egyébként támogatásra méltó cégek esetében, amelyek tevékenysége fontos gazdaságpolitikai irányvonalat képvisel. A Bank fontos tanácsadói szerepet is betölt.- Az a tény, hogy az MFB Rt. Pécsett nyit képviseletet, a megye szempontjából nagy jelentőségű. Az elmúlt tíz évben sajnos Baranya megye gazdasági pozíciói az országos átlaghoz képest is romló tendenciát mutatnak. Azt gondolom - mondja Gyarmati György - hogy az MFB Rt. a maga sajátos gazdaságfejlesztési eszközeivel segítséget nyújthat a megyének, hogy ez a romló tendencia megálljon, illetve megkezdhesse a felzárkózást. A Bank Baranya megyei képviselete ugyanakkor regionális faladatokat is ellát. Előreláthatóan júliusban nyílik meg az MFB Rt. új lépvisele- te, a Barbakán tér új üzletházában. (a nyitás pontos időpontjáról az Új Dunántúli Napló értesíti olvasóit.) a Valószínű, az MFB Rt. vezetőinek nem véletlenül esett a választása Gyarmati Györgyre, amikor a pécsi képviselet vezető személyéről kellett dönteniük. Hiszen több éves banki, sőt bankvezetői múlttal rendelkezik. Bár pályáját nem banki szférában kezdte. Pécsett végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, s végzés után a Mecseki Szénbányákhoz került. Mint mondta, itt tanulta meg tulajdonképpen a „pénzes” szakmát, hiszen a szamárlétrát végigjárva, rövidesen a pénzügyi osztály vezetője lett tíz évig. Ezután az ÉPFU gazdasági igazgatóhelyettese, majd 1991-ben váltott, s a Külkereskedelmi Banknak lett fiókvezető helyettese. Ezt követően szebbnél szebb feladatok, kihívások jellemzik pályáját: Creditanstalt Bank fiók-igazgatója (a nulláról kellett létrehozni egy új fiókot), majd a Posta Bank régió- igazgatója-11 fiók és 200 ember tartozott hatáskörébe. A Posta Banknál közelmúltban lejátszódott változások Bank felvásárolta) késztették az újabb váltásra, s így lett Rt. első Baranya megyei képviseletének vezetője.
