Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)

2004-06-10 / 157. szám

2004. Június 10., csütörtök RIPORT 7. OLDAL K U L TÚRA ­KUTYÁK KESZTYŰBEN. Ezzel a címmel nyílt Pécsett Kós Lajos báb- és grafikai kiállítása a Baranya Galériában. A kiállítás június 25- ig látogatható._______________________________________ FOTÓ: LÖFFLER PÉTER Szépen csengő hangok Tanóra vagy előadás, musical vagy dzsessz: nem lehet szét­választani egyértelműen sem a formát, sem a tartalmat Bornemissza Mária énekisko­lájának ma esti évadzáró mű­során az Ifjúsági Házban. Az út- és iránykeresés azonban kellemes perceket szerezhet minden zene- és színházked­velőnek. A Hadd legyek művész című já­ték - énekhangokra tánccal és prózával - megfoghatatlan új­donságnak ígérkezik, egy pécsi műhely féléves tevékenységé­nek összegzéseként. A Fame (Hírnév) című amerikai musical adja a keretjátékot a történet­hez, de valójában napjainkban és önmagukat adják az énekis­kola szereplői. Ebben a dalszín­házban a tanulók - aktív éneke­sek, és tehetséges kezdők, mert az év eleji szűrő igen szigorú volt - nem szokványos záró- hangversenyt adnak, fellépésük során a szépen csengő hangok kiemelkednek megszokott stati­kus helyzetükből, és valódi színházi jelenetekben mérettet­nek meg. A játék témája az énekiskola hiteles története, ahol napi sike­rek és kudarcok érik a résztve­vőket, kisebb-nagyobb rivalizá­lások, vágyak és remények, ba­rátságok és szerelmek szület­nek, miközben zajlik a kitartó és monoton gyakorlás, hogy időnként színes, erőteljes és dallamos énekszóla­mokban ölt­sön testet a munka jutal­ma. A Fame cí­mű musicalt szinte a csa­patnak írták, ezeket a zenei csemegéknek számító dalokat a társaság meg­spékeli egy kis nosztalgiával, filmzenékkel, dzsesszbetétek- kel, és más musicalrészletekkel. A történet tehát Pécsett ját­szódik, pécsiekről szól, félprofi előadókkal, és profi tanárral. Bornemissza Máriáról ugyanis tudni kell, hogy Európa rádiói­ban rendszeresen sugározzák legújabb, a Gershwin-centenári- umra a Trio Midnighttal kiadott jazzscat lemezét, melyhez ha­sonló még nem jelent meg a kontinensen. A jazzénekesnő tapasztalataiból, énektudásából táplálkozik ez a színház, és a vi­lágbajnoki helyezéttekkel tűz­delt Eurodance Táncstúdió te­remt hozzá mozgáshátteret. M. B. E. __________Hírek__________ IN GYENES INTERNETEZÉS. A pécsi Európa Házban működő Baranya Megyei Európai Informá­ciós Pontban nyílt meg a Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Iparkama­ra által üzemeltetett legújabb e-Magyarország-pont, ahol ingye­nesen internetezési lehetőséget biztosítanak. (b) ÚJABB EURÓPA-TANTEREM. A Baranya Megyei Európai Infor­mációs Pont tavaly óta Európa- tanterem-láncolatot alakít ki me­gyei iskolák bevonásával. Baranyában eddig már 15 EU- tanterem működött. A tizenhato­dikat tegnap délelőtt avatták Pé­csett, a meszesi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakis­kolában. A tantermet dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Köz­gyűlés elnöke nyitotta meg ünnepség keretében. (b) KÖNYVTÁRI NYÁR. A Csorba Győző Megyei Könyvtár június 14-től augusztus 31-ig nyári nyitva tartás szerint várja láto­gatóit: a szerdai szünnap kivé­telével hétfőtől péntekig 10 és .18 óra között, szombaton 9-től 13 óráig. __________________________(B) An tik könyvek kalapács alatt A tavalyi kisebb érdeklődés után az idei pécsi árverés azt igazolja, hogy kezd piaca lenni az antik könyveknek Pécsett is. A kínálat 242 tételből állt Adytól Stefan Zweigig, a Bibliától a Káma Szutráig, korban a 18. század elejétől 1972-ig terjedően, a Művészetek Házá­ban tartott III. Pécsi Könyvárverésen. A 19 helyben licitáló gyűjtő (voltak telefonon ajánlatot adók is) közül egyesek szerző, mások téma szerint gyűjtenek, s vannak, akik a tudo­mányos könyvekre specializálódtak. Sokan az első kiadásokra, illetve a dedikált példányokra hajtanak, s nem keveseknek az számít, hogy mi­nél régebbi legyen a kiadvány. Erre az utóbbira lehet példa, hogy most a legkorosabb és kötet­ként legdrágább könyv, egy 1732-es kiadású A könyvek sorsa Baktay Ervin: Hindusztán (1941. aranyozott epészvászonkötésten.) Honvédalbum (1868,10 fametszettel, aranyozott vászonkötésben) Gyakorlati gazdalexikon 1-2 kötet Szent Biblia (1805, bordázott gerincű, egészbőr kötésben) Kelemen EmeriaisJustitutionis 1-4 kötet (1818) Szent Biblia elkelt a 70 000 forintos kikiáltási áron, míg egy ránézésre hasonló, de 70 évvel if­jabb a kétharmadáért sem. A legnagyobb karri­ert egyébként Karinthy Tanár úr kéremje futott be: e dedikált példányt 2000-ről 22 000 forintra licitálták fel.- Sokat nem vártunk tőle, hiszen két kis pécsi antikvárium összefogásából jött létre az árverés. Világrengető dolgok nem voltak, de a kiállított könyvek egyharmada elkelt - mondja Vándor Miklósáé, a Kolofon Antikvárium tulajdonosa. Mint meséli, 2002-ben egy pesti és három pé­csi antikvárium fogott össze, hogy újrakezdje a második világháború után megszakadt folyama­tot.- Tavaly senki nem akarta csinálni, de hogy tovább éljen a könyvárverések sorozata, ma­gamra vállaltam, mert az nem lehet, hogy egy egyetemi városban egyetlen ilyen esemény se le­gyen évente. Több tanulság adódott belőle, mint siker, de legalább élt a hagyomány. Idén a Ki- méra Antikvárium tulajdonosával, Csepeli Csa­bával közösen rendeztük az árverést. Már janu­árban elkezdtük H félretenni a rit­kaságnak szá- kikiáltási ár elkelt m(tx knnwpkpt 3000 Ft 4500 Ft mito könyveket 50 ooo Ft so ooo Ft ős a kiválasztot­6 ooo Ft 21 ooo Ft takat restaurál­40 OOO Ft nem kelt el tatni, majd a ka­90 ooo Ft nem keit el talógust elkészí­teni. Sok mun­ka volt vele, de végül is nem lehetünk elégedetlenek, nyereséggel zártunk. A következő könyvárveréseket is a POSZT idejére tervezik, hogy ezzel is rögzüljön a ha­gyomány. DUNAI I. Kiteljesedőben a németek kulturális önállósága Az Országos Német Kisebbségi Önkormányzaté lesz július 1-jé- től a pécsi Tiborc utcai iskola. A Koch Valéria Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pécs Önkor­mányzatától a Magyarországi Né­metek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül. A törvény- módosítás adta lehetőséget gya­korlatba átültető lépésről tegnap írta alá a kétszer tíz év időtartam­ra szóló megállapodást dr. Toller László polgármester és Heinek Ot­tó, a Magyarországi Németek Or­szágos Önkormányzatának elnö­ke. A polgármester az átadást mél­tatva rámutatott:, Pécs valameny- nyi eddigi képviselő-testületének az volt az álláspontja, hogy jussa­nak saját intézményekhez a ki­sebbségi önkormányzatok. Heinek Ottó azt hangsúlyozta, hogy alapvetően hiányos a ki­sebbségi kulturális autonómia sa­ját intézményhálózat nélkül. Eb­ben a németek számára fontos láncszem a pécsi iskola. Az intézmény igazgatójától, dr. Frank Gábortól megtudtuk, hogy a fenntartó változásával a diákok és tanárok számára nem fog vál­tozni az iskola élete. Annyi várha­tó, hogy a jelenleg három intéz­ménnyel rendelkező Országos Német Önkormányzattól na­gyobb figyelem jut az iskolának, jobb problémafelismeréssel tudja kezelni a gondokat, és több pályá­zati forráslehetőséghez juthat, mint a város. A kulturális autonó­mia kiteljesedéséhez az anyanem­zettel kiépített kapcsolatoktól is várható javulás. __________________du. Mag yarul - magyarán Hangtorzítások Nehéz és hálátlan feladatot vállal lenség az -ít képző í-jének megrö- az, aki írni kényszerül a beszélt, vidülése, amellyel együttjár a t hangzó nyelvről, hiszen egy másik megnyúlása: pusztittás, általá- érzékterületre, a látáséra kell átten- nositt. Igen gyakori az n hang ike- nie azt, ami jellegzetesen az egyik- rítése két magánhangzó között: hez, a halláséhoz kötött, a szemen „Önnálóan dolgozom”; „Ami át próbálva elérni a fület. töliem telük, amennyi tellik, megte­Nyelvünk szótest-megkülön- szem.” Idesorolható a gyakran hal- böztető értékű jellemzője az idő- lőtt bizonnyára alak is. Fülsértő az tartam: bor-bór, kor-kór, sok-sokk, s, sz hosszan ejtése az ilyen esetek- var-varr stb. A víg, bízik tőváltó ben: „Most találkozik elösször..."; igéink. Származékaikban megrö- „Komoly essélye van a bejutásra”; vidül az í: vigalom, bizalom. S a „28 éves lédére...”- Ennek az ellen­mindennapi gyakorlatban ilyene- kezőjére is van példa: „Az igény két hallunk illetve olvasunk: „Ez- fenál”; „Most erői ne beszéljünk”, zel vigasztaljuk magunkat”; „Oda Az o megnyúlásának leggyakoribb kéne menni hozzá és megvígasz- esete a posta. „A munkatársi gárda tolni”;,,És még bíztatott is”. Tővál- toborzásával foglalkozott.” A bura- tó a ró is, a rovok, rovás d-ja már búra ú-ja egyképpen hosszan rövid, de a gyakorlatban: „Tudó- hangzik: „Ott középen a búra; másul vette, amiket a rovására ír- ,Mrtbúrás világítórendszer”, tak.” A megújhodik gyakran Mókás átértelmezésként fogha- hangzik hosszú d-val: megújhó- tó fel. „Élénk víszhangja volt”. Ál- dik. Ennek analógiájára ejtik hely- talános tapasztalat, hogy a legtöbb telenül a bűnhődik szavunkat rö- gondot az r hang ejtése okozza. Ti- vid ü-vel. pikus megjelenési formája a racs­Dunántúlias a hosszú í, ú, ű rö- csolás: „Szevetnék gitávozni, de vid ejtése: Ígéret, búza, bűnös. Sző- vossz a húvom.” És ugyanez h-val. vegben: „Ígéretéhez híven elküldi S, sz előtt az r alig pereg. Ez még megbízottját”; „elmúlás az öregség nem raccsolás, csak a lezser ejtés- szomorúságával szemben”. - Az nek egy esete: korszerűség, varsói, Akadémia Beszédművelő Bizottsá- szerződés. Egyre gyakoribb a szó- gának tagjaként figyeltem meg, tagértékű magánhangzó kihagyása hogy G. J., aki a Színházművészeti vagy torzulása: ideglenesen. Főiskola beszédtanára volt, a szí- Összefoglalva a mondottakat: nész, színház szavakat következe- az a veszély fenyeget, hogy ezek a tesen rövid t-vel ejtette. A tájnyelv, hibák sokakba beleidegződnek, s az anyanyelvjárás igen gyakran raj- bekerülnek a köznyelvbe. így a tahagyja a nyomot annak a kiejté- magánéleti igénytelenségünk, fara- sén is, aki úgy vallja, hogy ő a nor- gatlanságunk holnapra normává matív köznyelven beszél. Nyelvjá- lesz. rási, illetve regionális köznyelvi je- Rónai Béla A szabadosság elszabadult démona Még talán megfékezhető a viselkedés balkanizálódása Jelképes üzenete van a tűzijátékos éjszaka főtéri padján részegen alvó, mozdulatlan alaknak. Meg annak is, aki a Postapalota mel­lett vizel fényes nappal, nem a fal felé fordulva, hanem csak úgy bele a vakvilágba... Naivan fölszállunk a buszra, aztán... Mind több riasztó csetepaté tapasztalható a közterületeken. A földből nő ki a fürge tarhás. Meg­szorítja az'ember kezét, pénzt kér. Kitérni nem könnyű. - Talpra ma­gyar, hí a haza - üvölti egy rövid ha­jú, negyvenes, nyakas vagány a banki, kereskedőházi bejáratok tor­lódásába szorult zsúfolt buszmegál­lóban. Tarka-barka sétabot-esemyő- jével hadonászva kopogja hozzá a ritmust a flaszteron. Aztán: - Pókhá­ló van már az ablakon... - óbégatja. Majd a régi sláger módosul: - Pók­háló van már a p... -on, mama, for­gatja a szöveget egy korosodó asz- szony felé. Mintha egy láthatatlan korbáccsal vágtak volna végig ki- nek-kinek a.hátán, erre-arra húz a ri­adt tömeg. Végre, mint egy hatal­mas, tetovált kígyó, odacsusszan a busz. A járműben a tetoválás folyta­tódik. A fickó is. Hangja a konzerv­doboz-effektus révén kitölti a jár­gányt. Politikára vált át. A magyar „aranyélettel” hozakodik elő. Őt már csak ezért nem lehet lecsukni, mert szereti a hazáját - hangoztatja. Akinek meg nem teszik ez a haza, az menjen az eu-eu ... eutanáziá­ba... Meg az anyja... Manapság egyre kifizetődőbb hülyének lenni. A flepnis megélhe­tési félhülyét szabadon hagyják, pénzt is kap. Beletartozik az utca­képbe. Tud róla a lakosság, a rend­őrség, a közterület-felügyelet. A buszon, meg a város különféle zugaiban azonban rendszerint elfa­julnak a dolgok. Az egyik hétvégi csuklós buszon ugyancsak anyázás, köcsögözés zajlik őrmesteri hang­erővel. Egy megszeppent fiatalem­bert szúrt ki valamelyik erősen agyontetovált fekete trikós kopasz „gyerek”, meg a haverja. Kertváros­tól a Konzumig zajlik a cirkusz a csuklós rész közelében. A jármű orr- és faroknehézzé lesz. Akik elöl ülnek, nem néznek hátra, akik hátul vannak, kibámulnak az ablakon. Senki nem mer, nem is akar odafi­gyelni a csetepatéra. Nem jó, ha az ilyeneknek megakad a szeme az emberen. Persze az agyba-főbe fes­tett ülések közé szorulva sem túl jó. Leszállást követően a fiatalember el­mondja, elég jól viseli a dolgot, csak az bántja, hogy az ország ilyen mo­csokheggyé vált... Dr. Holtai Dénes, a PTE művelő­dési szakembereket képző tanára adatokat szembesít a tapasztalatok­kal. - Az, hogy pár ember híján egy­millió az általános iskolai végzettség nélküliek száma, az, hogy a lakos­ság 25 százaléka funkcionális anal­fabéta - magáért beszél - mondja. - Hiába képzett a lakosság 90 százalé­ka, a képzetlenek viselkedése, zsi­vaja rányomja bélyegét az összkép­re. Túlharsog mindent. Hiába képe­zünk kiváló közművelődési szak­embereket. Magában ez nem segít. Azt sem lehet mondani, hogy a pri­mitív, agresszív viselkedési módok terjedésének hátterében pusztán a közműveltség, a közkulturáltság hi­ánya volna tótapintható. Összetett probléma ez, aminek súlyos szo- ciálpszichológai háttere van. A pécsi Postapalota közelében fényes nappal áll egy középkorú, gyűrt nejlonszatyros ember és az újságosbódé felé fordulva, de attól tisztes távolban... hogy is mond­juk? ....vizel... Arra menet ki-ki ki­tér, a nők elfordulnak. Senki sem látszik meglepettnek. Az EU-csat- lakozás éjszakáján a pécsi Széche­nyi téren jókora embertömeg kö­zepette az egyik sűrűlombú fa alat­ti pádon szinte eleven jelképként ottmaradt egy fekvő alak. Olyan mélyen aludt, hogy a durrogó, rob­banó fényes égi csetepaté sem tud­ta fölriasztani. Azt már rég meg­szoktuk, hogy a „szerelmesek” a közterületeken, utcákon, buszo­kon egymás nemi szervei körül matatva mélyen elmerülnek a má­sik erogén zónáiban, nyálas csó­kok utcahossznyi mámorában. Kárpáti Árpád művelődésszerve ző, Pécsvárad ifjúsági referense azt mondja, ő is riasztónak tartja ezt a szinte mindenütt jelenlévő agresz- szív bunkóságot. Fiatalember. Dol­gozik, és egyetemre jár. - A fiatalok­nál egyértelmű, hogy a példaképek hiánya az, ami ebbe a zsákutcába vezetett. A példaképet ma már szin­te hiábavalóan keressük a szülők, a pedagógusok, a politikusok köré­ben. A médiacsúcs a Való Vüág pél­datára. Senkiemberek válnak mintá­vá. A szabadosság elszabadult dé­mona bejáratos még az illetékes mi­nisztériumba is. Egyre több olyan embert kellene helyzetbe hozni, akik megálljt tudnak valamiképpen parancsolni ennek a borzadálynak. Fekete László őrnagy, a pécsi köz­ponti rendőrőrs parancsnoka sze­rint a rendőrség riasztásához nem kell megvárni a tettlegességet. Az már különben is bűncselekmény. A félelemkeltő, közbotrányt okozó helyzetek, jelenségek azonban rendszerint rövid élettartamúak. Az érintettek a tanúszerep elől is kitér­nek. A be sem igen hajtható sza­bálysértési pénzbírság nem vissza­tartó erejű. Ezzel együtt a rendőrség „képben van”, kezeli a jelenséget. A statisztika szerint Pécs a hasonló vá­rosokkal összehasonlítva a közép­mezőny felső szintjében helyezke­dik el, közbiztonsága a riasztó jelen­ségekkel együtt is jónak mondható. Ahol sok a szemét, ott elszapo­rodnak a rágcsálók, élősködők. A média mentális szemete nem ve­szélytelenebb a fizikálisnál. Több felől settengnek elő ezek az árnyak abban a félhomályban, amit külön­féle trükkökkel sikerült ideédesget­ni ebbe az országba. Ha nem figye­lünk, konzerválódni fog, és hosz- szantartó kórként terheli meg a tár­sadalmat. Sokan, sokféleképpen fe­lelősek ezért. Mindez nagyon nem európai. Magyar? Csak remény­kedhetünk, hogy talán mégsem. BEBESSI K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents