Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)

2004-06-09 / 156. szám

2004. Június 9., szerda 15. OLDAL P 0 S Z T 2 0 0 4 A BOLERO A ZSINAGÓGÁBAN. Többek között Ravel Bolerója is fel­csendült Varnus Xavér orgonahangversenyén a pécsi zsinagógában. ______________ FOTÓ, TÓTH L. Sz ínházszerelem Berniczky Konkoly Edit egy könyv lapjain nem megszokott rendhagyó könyvet készített pózaikban látjuk őket viszont, rendhagyó emberekről. A Szín- Válaszaikban hol magánember- házszerelem című interjúkötet ként, hol szakemberként, hol pe­dig művészként nyilatkoznak, és teszik ezt olyan természe­tességgel, hogy az olvasóban akaratlanul is felmerül a kér­dés: miért is kellene ezeket a szerepeket különválasztani? A szerző kérdésein keresz­tül egy nyitott, közvetlen, rá­csodálkozó, elfogadó és sok­szor megmosolyognivalóan naiv riportert ismerhetünk meg, ám ezek a tulajdonságok az interjúalanyokra is hatot­tak: a sokszor tolakodó, más­kor kimért hangnemhez szo­kott színészek a legtöbb eset­ben megnyíltak Konkoly Edit előtt, helyenként személyisé­gük olyan titkait is felfedve ez­zel az olvasónak, melyek való­főszereplői színészek - többek ban csak egy meghitt beszélgetés között Szirtes Ági, Cserhalmi - és nem interjú - során kerülhet- György, Jordán Tamás, Törőcsik nek napvilágra. Mari, Bálint András -, ám a ____________________________I A fesztivál full extra kiegészítői A színházfesztivál eljutott a középkate­góriás Volkswagen Passat szintjére, nyi­latkozta tavaly a rendezvényről Jordán Tamás. A büdzsé most bővült valame­lyest, akkor hát hol tart most a POSZT?- Úgy gondolom, a márka nem változott, de el­mondható, hogy full extrás lett a járgány - véle­kedik a POSZT Kht. igazgatója. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a 30 milliós pénznövek­mény (a IV. találkozó 158 milliós összbevétellel kalkulálhatott) nem hozhatott jelentős változá­sokat, mert a plusz pénz elúszott az áfa-vissza­igénylés eltörlése miatt.- Ezúttal azért panaszkodnak a válogatásra, mert aránytalanul sok a kamaraelőadás. El­hangzott egy olyan ötlet, hogy külön személy­nek kellene a stúdió és egy másiknak a nagy- színházi darabok közt szelektálni.- Egyáltalán nem tartanám helyesnek ezt a megoldást. Az egyszemélyes válogatással a fesztivál vállalja az érintett személy ízlését. Olyan nincs, hogy nagyszínházi meg kisszínhá- zi ízlés, a kettőnek egységesnek kell lennie. Itt jegyzem meg azt is, hogy a darabszámmal is mindig gondok vannak. Idén már tartottuk vol­na magunkat a kétszer hathoz, de most meg szinte egyáltalán nem volt nagyszínházi jelölt, ezért bővült utólag a kör. Dönteni kell, ha nincs hat befutó az igény vonala fölött, akkor a hiány­zókat alóla kell beemelni, nem pedig kamara­darabokkal pótolni.- Mennyit ér egy POSZT-díj a szakmán belül?- Ezeknek a díjaknak nagy a rangja, kiteszik a színházak előcsarnokába, büszkélkednek ve­le, és a szakmabeliek egymás között is megbe­csülik a kitüntetetteket. Ugyanakkor önmagá­ban a POSZT-ra kerülés is siker.- Ez volt az első esztendő, amikor Jordán Ta­másnak egyszerre két lovat kellett megülni, ha­tott mindkét paripa meglehetősen tüzes. Hogy sikerült a feladatnak megfelelni?- A fesztivál munkáiból a korábbi évekhez hasonlóan kivettem a részem, de azt el kell mondjam, hogy már az első találkozóra olyan szerencsésen állítottuk fel a csapatot, hogy azon mindmáig alig kellett változtatni. A szer­vezés mindenkor ketté oszlik, és Simon Pistivel - már a régi barátság révén is - ideális párt alko­tunk. Ő itt minden fontos személyt és követ is­mer, és amit kell, elintéz. Budapesten pedig ha­mar összejött a jó csapat, melybe Máté Péter, Csóka Tímea, és egykori Merlines társaim tar­toznak.- Olyannyira nincs személycsere, hogy van­nak aggályoskodók, akik szerint mindig ugyanazok kapják a zsíros munkákat, így pél­dául Gothár Péter.- Ha valaki mutat nekem jobbat, aki Gothámál ezeket a rögtönzött rendezői felada­tokat jobban csinálja, szívesen megkínálom ha­sonló megbízásokkal.- Vart átjárás a Nemzeti és a POSZT kiegészí­tő programjai között?- Nincs. Ez csak akkor vetődhet fel, ha meg­valósul a Nemzetiben az, ami elemi vágyam, vagyis a szabadtéri színpad beépítése, mely minden évben tolódik finanszírozási gondok miatt.- Jordán Tamás hogy képzeli el a POSZT nemzetközi kiterjesztésé?- Az Unióhoz csatlakozó tagországok meg­hívása halványan, de elindult az idén. A távla­tokat illetően viszont van egy dédelgetett ter­vem, ami jelentős költségve­tési pluszt jelent, így nem biztos, hogy beemelhető. Most csütörtöktől szomba­tig tart a fesztivál, és ezt sze­retném két hetes időtartam­ra kibővíteni. így előbb szombattól öt napon át egy- egy külföldi előadást láthat­nánk, olyanokat, amelyek nagy európai találkozókon díjat nyertek, majd a mostani rend szerint csü­törtöktől kezdődne a magyar módi. Ez pillanat­nyilag 100 millióval növelné meg a terheket, melynek a felét Pécsnek kellene állnia. Ám az is elképzelhető, hogy uniós pénzek is mozgó­síthatók üyen célra.- A városnak 2010-ben lejár a rendezési privi­légiuma Mi lesz azután?- Az az időpont még messze van, de én azt gondolom, nem lenne értelme ezt a fesztivált máshová vinni. mészáros b. e. Színészkedés az interneten gyan készülnek ezek az oldalak, többek között a www.poszt.com így hát azt is megtanultam. Jöt- is. tek rögvest az alkalmazási ötle- Nincs túl nagy gyakorlata an- tek is, nekiláttam a Pécsi Nemze- nak, hogy színész honlapot szer­A www.poszt.com interneteimen már hetekkel a színházi ta­lálkozót megelőzően lehetett hasznos információkat olvasni, a csúcsidőben, június 3-12. között pedig minden színházrajon­gónak csemegét jelentő érdekességek, fotók, a versenyelőadá­sok szakmai megbeszéléseinek anyaga kerül fel a honlapra. A lap szerkesztője maga is színművész, Lipics Zsolt, a Pécsi Nemzeti tagja.- Úgy kezdődött, hogy pár évvel ezelőtt elvégeztem egy számító- gépes iskolát, majd ahogy bárki más, boldogan elkezdtem ször­fözni a világhálón - vázolja az előzményeket Lipics Zsolt. - Az­tán kíváncsi lettem, ho­ti Színház honlapjának kialakítá­sához, majd egyre több kulturá­lis intézménytől kaptam hasonló feladatot, így szüle­tett meg kesszen, két hasonlóról tud a szakma: a Nemzeti Színháznál egy viszonylag bennfentes, Őry Szabolcs Zsolt újságíró a színházi honlap szerkesztője, aki egyéb­ként most a POSZT internetes anyagainak előkészítésében, szerkesztésében is közreműkö­dik, valamint Mohácsi János ka­posvári rendező foglalkozik effé­lével, bár nem honlapban „uta­zik”, hanem plakátokat készít. Hogy nem volt rossz ötlet a POSZT-honlap, arra egy adat: a fesztivál előtt két héttel már hét­ezer látogatója volt a címnek. Ez az információs bázis természete­sen a Súgó különszám teljes anyagát tartalmazza, annyiban több az újság műsorismertetésé­nél, hogy itt napi frissítések rög­zítik a változásokat, és beszá­molnak az eseményekről. Fél na­pos csúszással felkerülnek ide a szakmai beszélgetések, a meg­szólalók portréját is mellékeljük. A hangulatról, a versenydara­bokról és más bemutatókról fo­tóalbumok láthatók, az érdekes­ségekről beszámolók születnek, és működik egy sajtófigyelő­szolgálat is, mely a találkozóról közölt cikkeket teszi' elérhetővé, így például a megyei lappal, az Új Dunántúli Naplóval is sikerült igen jó kapcsolatot kialakítani, az írások többségét folyamatosan felviszik a honlapra is. Elsősor­ban az a célja a www.poszt.com szerkesztőinek, hogy az esemé­nyeket gyakorlatilag online for­mában közvetítsék. A honlap in­teraktív lehetőségeket is nyújt, és listás keresést is lehetővé tesz. Működtetnek egy fórumot is, ahol anonim módon fejthetik ki az emberek a véleményüket az előadásokról, a különböző OFF- programokról. A produkciók adatlapján pedig feltüntetik a színház saját honlapjának címét és olyan linkeket, ahol további információk kereshetők. A szerkesztők tervei közé tar­tozik, hogy a következőkben a fi­atalok, az „ifi géniuszok” is na­gyobb bemutatkozási lehetőséget kapnak itt, hiszen az ő tevékeny­ségükről máshonnan nehéz anya­got begyűjteni. Miként azonban a POSZT, a honlap is elsősorban a verseny­programokra koncentrál. Tudni kell, hogy itt már megvalósult a nemzetközi jelleg, mert angol nyelvű változatban is elérhető az adatbázis. M. B. E. Emberi színjáték a Dantéban Ha az ember beugrik a Dante Caféba, rögvest belebotlik egy tyúk-tojás dilemmába. Vajon ez a hely azért ilyen, mert idejárnak rendszeresen az ifi géniuszok, vagy azért járnak ide a fiatal művészek, mert ez egy ilyen hely? De milyen is valójában? A fiúk autókat terveznek az unalmas iskolai órákon, a lányok gyű­rűket, ékszereket és ruhákat. Aztán minden a papírkosárba kerül, később meg felvillan­nak emlékfoszlányok, sőt a déja vu érzés is erőt vesz az emberen, amikor valami ha­sonlót lát meg egyik-másik ki­rakatban. No, aki szembesül­ni akar efféle múltidéző pilla­natokkal, annak feltétlenül ajánlott betérni a Dante Café kiállításaira, mert a színház­fesztivál ideje alatt látvány- és jelmeztervező, ipar- és képző­művész hallgatók emlékidéző tárlatain eszmélhet gyermek­kori álmodozásai meg nem született termékeire. Van itt XXII. századi acélfülbevaló, melyre Mad Max rögtön sze­met vetne, de olyan teremtést idéző üvegszobor is, amely belesimul a tenyérbe, és szin­te kívánja a simogatást. Miközben kikeverik a Baccardit kólával, már azon elmélkedhetünk, hogy mit ke­resnek a viliódzó fényrajzok a falon, és kinek püfölik az af­rikai dobokat az udvaron. Kint egy meglepetészenekar­ba botlunk, akik pár perce még Csehovot játszottak a színházban. Nem is akárhogy, befutott, de már megfáradt színészek, mint apostolok ágálnak mindenütt amellett, hogy ezt a mintaértékű dara­bot mindenkinek látnia kell! Mert Siráj! Ez az előadás, mi­ként a hely is, ahol kieresztik a krétakörösök a gőzt, ezúttal egy dzsesszformációt alkotva.- Azt mondom, a hely volt előbb - világosít fel létkérdé­semben Horváth Tamás, a Dante Café működtetője. Majd rákontráz: - Két éve ment már itt a buli, amikor beköszöntött a POSZT. Azóta viszont nincs olyan esztendő, hogy ne születne valami ext­ravagáns bemutató, zene, vagy tánc. Most például legin­kább a birkákat, malacot, há­zakat formázó lebegő fénylő lampionok fogtak meg, de a képekből is bevásároltam, mert a pécsi mesteriskolát már jól ismerem, a pestiek, miskolciak, soproniak meg mindig meglepnek valami új irányzattal.- Én a koncertekre eskü­szöm - kortyol egy nagyot sö­réből egy nappal később az egyik törzsvendég. - Most ne­kieresztették rendesen a gyeplőt, szuper dzsesszban- dák adják egymásnak a kilin­cset. Aztán ha véget ér a fesz- tiváli hepening, marad ké­sőbbre is valami kellemes utó­íz, amikor a helyi bandek ját­szanak. Az udvarra már szállingóz­nak a huszonévesek, de egy csoport az alagsor felé tusz­kol. No nem valami adok- kapokra invitálnak, itt is ké­pek és szobrok közé érke­zünk. - Nem a módszerek, a mondanivaló más napjaink képzőművészetében - fogad egy kéretlen tárlatvezető, majd ragozza az elméletét: a mozgás mindenben ott talál­ható, és a nyugtalanság, a sie­tős cselekedetek. Egy szobá­val arrébb még különlegesebb alkotásokba botlik az ember, szellemi fogyatékos gyerekek munkáiba. Jézust csak pár vo­nal jelzi a kereszten, mégis belemar a kín a nézőbe, amint a szénrajzra tekint. Techno- domborművek, absztrakt al­kotások sora viszi tovább a te­kintetet, köztük nem egy kompozíciót Kandinszkij- ihletésűnek tartaná a félmű­velt rajongó. Több ez, mint önkifejezés, kitörés valami láthatatlan világból, egy olyan dimenzióba, ahol nincsenek megkülönböztetések. Közben fönt megszólal a Balázs Elemér Group, és a fér­fi-női vokál egymásnak felel­getős hangjai újabb sejtelmes titkokat lebbentenek fel, egy más csodát, melyben ugyan­csak érdemes egy jó nagyot lubickolni. ____ MÉSZÁROS B. ENDRE Vi deoinstalláció a Dante Café egyik kiállítóhelyiségében 4 ) 4

Next

/
Thumbnails
Contents