Új Dunántúli Napló, 2004. június (15. évfolyam, 148-177. szám)
2004-06-07 / 154. szám
6. OLDAL LIGET BEM UTATKOZIK 2004. Június 7., hétfő ÜGET Baranyajeoőo / F Baranyaszentgyöröy Meződ Tékes öTarrós 0Vázsnok Felsőegerszeg Szágy ^ Mindszenlgodtsa Vai'ga Bakócao Orosztól LIGET Magyarszéki A község vezetői A 482 lakosú Liget polgármestere: Geisz Egon. Alpolgármester: Hágendom József. A képviselő-testület tagjai: Hunyadi Ferencné, Gyöngyösiné Szűcs Gabriella, Vargáné Szabó Gabriella, Bányai László. A településen kisebbségi ön- kormányzat nincs. Iskolavezető: Mező Ágota. Falugondnok: Prucsi Károly. A nyugdíjasklub vezetője So- mogyvári Ferenc. Az önkormányzat címe: 7331 Liget, József Attila utca 7. Telefon: 72/390-749. Jeles napok A Faluért Egyesület, az asz- szonyklub, valamint a nyugdíjasok klubja tartozik a település fontosabb civil szervezetei közé. A település rendszeresen megrendezett ünnepei közé tartozik a majális és erősödő hagyományként a szüret is. Legjelentősebb ünnepük a június első vasárnapján megtartott búcsú. Nevének eredetéről Nevét erdős, ligetes tájékáról kapta a falu, melyet 1510-ben olvashatunk először leírva. Az Erdősligetnek és Kerekligetnek is nevezett falunak a középkorban a Bökény-nemzetség, a Pécsi Püspökség, majd Lengyel Miklós szigligeti várkapitány a tulajdonosa. Később, a XIX. században az egykori várbástyájával együtt Kórégyi Gaál Lajos birtoka. liget, dnnantulinaplo. hu Az összeállítás a ligeti önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert A ligetes Liget esélyeiről Leírhatnánk sorsára hagyott zsáktelepülésként is ezt a dombokkal, erdőkkel övezett közel ötszáz lelkes falut. Volna is ebben igazság, de a ligetes főtér, a gondozott közterület, a tisztán tartott porták gyarapodásról, igyekvő emberek szorgalmáról is árulkodnak. Az igaz ugyan, hogy kevés a betelepülő fiatal, de nem is nagyon vágyódnak el ebből a jól megközelíthető, Magyarszék - pontosabban Kishertelend - szomszédságában lévő, csendes faluból. Két éve 469 lakost számláltak a településen, most 482-őt, az elmúlt évekre visszatekintve stagnál a lé- lekszám. Noha nem ostromolják az önkormányzatot olcsó telkekért, a faluvezetés újabbak kialakításában gondolkodik. Jelenleg a falu déli határában és benn a faluközpontban, a teleház közelében is adódik egy-egy házhely mindössze 200 forintos négyzetméteráron. Ezek a házhelyek a szennyvízhálózat kiépítésével - akár egykét éven belül - összközművesek lesznek. csupán a bányabezárások következménye, hanem a képzetlenségé. A szakmával sem rendelkező állástalanok száma főként a lakosság negyedét kitevő romák körében magas. Az önkormányzatnak májustól októberig három közmunkás foglalkoztatására van kerete, de valamiképpen megpróbálnak négy emberen is segíteni. A nők jó része a magyarszéki varrodákban, a Szintexnél és az Eurotexnél dolgozik - Vito kisbusz hozza-viszi a lányokat- asszonyőkat - nyolc-tíz dolgozójáért tér be ide naponta az Elcoteq munkásjárata. A játékokat összeszerelő rehabilitációs üzem Meesekpölöskén négy-öt ligetit foglalkoztat, hozzávetőleg ugyanennyi embert alkalmaz a legnagyobb helyi mezőgazdasági vállalkozó, aki több ezer hektáron gazdálkodik és sertéstelepe is van. Van egy kis fuvarozó vállalkozás is, amely négy teherautójával és sofőrjeivel abban reménykedik, hogy az autópálya-építés felgyorsul. Akkor talán nem kell arra kényszerülniük, hogy a maradékból - nagy szállítók által elhullajtott morzsákból - éljenek, vagy teljesen kiszoruljanak a piacról. Sertés még csak van a házaknál, de a sors ironikus fintoraként Ligeten, ugyanúgy mint számos kis baranyai faluban, csak egyetlen tehén emlékeztet a szebb időkre.- A földek Geisz Egon polgármester hivatalában, az asztalként szolgáló kúttal aranykorona érA közlekedés - a buszjáratok gyakorisé- téke alacsony - tűnődik ezeken a valami- ga - a munkába járás szempontjából is el- kori időkön Geisz Egon, a község polgárfogadható. Az állástalanság fő oka nem is a mestere - az almát viszont nagyon szereti! távolságokban keresendő, s ma már nem Valamikor az egész domboldal almáskert A község bormúzeuma volt. Aztán ráálltak a birkákra, azok meg a permedé - a gyümölcsösök permetezése - miatt nem tudtak legelni, így aztán, még a hatvanas években a sok ezer almafát kivágták... Most meg nem lehet mezőgazdasági termelést, piacot tervezni, mert az egyik kormányciklusról a másikra minden megváltozik. Nem tudod, miből mennyi teremjen... A mostani takarmányárak mellett a sertéstartáson semmi haszon, de még ha 300 forintot adnának is kilójáért, akkor is legfeljebb nullszaldós lenne a tartása. De a takarmánytermesztők sem engednek az árból, hanem még rá is tesznek, holott az állam már dotálta egyszer őket az én pénzemből. Ha igazán támogatni akarnák a vidéket, a kis önkormányzatokat kellene először helyzetbe hozni: nem szabadna, hogy gondot jelentsen egy helyi iskola, óvoda fenntartása! De egy színvonalas kulturális műsor megtartása sem! Most például egyórás fellépéséért 60-70 ezret elkérnek a művészek, amikor még egy közönséges bál ilyen-olyan zenészeit se tudod rendesen kifizetni... Egyébként a falu és az úgynevezett nagyvilág ma már aligha különíthető el egymástól. Óriási az érdeklődés a helyi internetszolgáltatás iránt: a polgármesteri irodát, bormúzeumot és teleházat is magában foglaló épület ajtaján az e heti naptárlap végig be van telve nevekkel: az előjegyzett látogatók névsorával. A megállapodás szerint fél-fél órára vehetik igénybe az internet-szolgáltatást - három számítógép áll a lakók rendelkezésére ifj. Seres Jenő irányításával a teleházban hétfői és szerdai napokon, valamint vasárnap, a szolgáltatás június 2-ig ingyenes volt. Az önkormányzat most némi térítést kér - nyilván nem a nyerészkedés szándékával, hanem azért, hogy a teleházat az igényeknek megfelelő szinten tudja működtetni. A turistáknak is meglepetés Régmúlt idők, mai fejlesztések Ligetet még nem szállták meg a külföldről érkezett házvásárlók, s nem fedezték fel a Magyarhertelend, Orfű nevével fémjelzett üdülőkörzetben a turisták sem. A magyarszék-kishertelendi vasútállomásnál az elágazás középső útja vezet Ligetre. Az északra forduló, bokros partfalak közt eltűnő, kátyús bekötőút alapján nem sejthetjük, hogy a csendnek milyen nyugalmas, szép kis szigetére érünk, ahol a község középpontjában - a falu nevéhez méltóan - fiatal platánokban, fénylő levelű hársfákban gazdag liget fogad bennünket. Azt is kevesen tudják, hogy ebben a kis faluban a Puch családnak egy fenyőkkel övezett kis kastélyát találni, és varázsos bájú az 1883- ban épült római katolikus temploma is, amelyben az Isten házáért áldozatot hozó Gál Jolán van eltemetve. Előtte szuggesztív hatású feszület magasodik, toronygombot legyező fák árnyákéban. A templom a maga sajátos építészeti értékei miatt is egyre sürgetőbb felújításra szorul. Több lakóház is műemléki értékű. A keleti és nyugati irányba is csodás panorámát nyitó település körzetében két vadászház is jelzi, hogy szarvas- ban-vaddisznó- ban gazdag környék. De mint a polgármestertől megtudtam, a nyulak is fölöttébb elszaporodtak, ugyanis a komlói Hubertus a rendszerváltás tájékán mintegy négyszázat telepített a vidékre. Rövidesen ismét megjelenik egy új turisztikai kiadvány a hegyháti falvak társulásának támogatásával, bizonyítva, hogy a kevéssé ismert Liget egyre rangosabb helyet követelhet értékeivel a hegyháti üdülőfalvak sorában. Két éven belül kiépülhet a szennyvízcsatorna-hálózat a községben, a hat községet átfogó beruházás Komló gesztorságával az elsők között valósulhat meg. Liget a kistérség öt településével - Magyarszék, Mecsekpölöske, Magyarhertelend, Bodolyabér, Mánfa -, valamint Sikondával együttműködve várja ennek a nagyszabású beruházásnak a megvalósulását. Reményeik szerint elsőként kapja meg a kistérség az ehhez szükséges támogatást, hogy legkésőbb két éven belül hozzáfogjanak a csatornafektetés munkálataihoz. Mindenesetre lakáskasszát nyitva a lakosság a takarékoskodást már megkezdte. A gázlángot 2003 októberében gyújthatták meg Ligeten, a közelmúltban újították föl a közösségi házat, a község néprajzi értékeit sorakoztató falumúzeumot nyitottak, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium 5 milliós pályázatát elnyerve párját ritkító polgármesteri irodát alakítottak ki. Az archaikus bájú, egyúttal korszerűen berendezett épületben van a teleház, a bormúzeum és a polgármesteri iroda - a tágas polgármesteri szobában egy kutat találunk - tükrözve és megőrizve a korabeli építészeti sajátosságokat. Megújultak, virágoktól díszlenek a közterületek. Természetesen mindezeken túl számos teendő vár a falura. A megyei térségfejlesztési tanácstól 2,3 milliót nyertek, amelyből falurendezési tervet készíttetnek, és jó lenne, ha a kultúrház tatarozására is spórolhatnának ebből. Régi vágyuk becses, műemléki értékű katolikus templomuk felújítása, erre azonban csak az egyház kezdeményezésére, a püspökséggel együttműködve kerülhet sor. A kisiskola fennmaradásáért „A nagyhalak megeszik a kishalakat” - mintha erre a régen tanult, s persze nagyon leegyszerűsítő közgazdaságtani közhelyre működnének ma a kisiskolák. Liget is foggal-körömmel ragaszkodik intézményeihez, nem az önkormányzaton múlik, hogy ezt meddig teheti. Jelenleg 19 kisdiák tanul az alsó tagozatos iskolában, 24 az óvodások száma. Jövőre néhány gyerekkel már több lesz - reménykedik a faluvezetés, reménykednek a nehezebb helyzetben lévő ligetiek, hisz az önkormányzat semmiképp nem szeretné elveszíteni az intézményét, s azzal azt a néhány hivatásának élő pedagógusát is, amely még a faluban él,'vagy a faluhoz kötődik. Az elmúlt napokban is azt kellett latolgatniuk, hogy az iskola és óvoda működtetése vajon két intézményként két vezetővel működtetve olcsóbb, vagy társulva, s hogy ez a változtatás semmiképp nem érintheti a dolgozói létszámot. De a legracionálisabb döntés sem segít, ha egyre több szülő dönt úgy, hogy az alsó tagozatos gyermeke sem itt, hanem Komlón, Magyarszéken tanuljon. Az önkormányzat egyszerűen nem tud jó döntést hozni, hiszen ha máról-holnapra még sokkal több gyerek választana másik iskolát - ezt szíve joga megtenni minden szülőnek-diáknak -, akkor az utaztatásukról kellene valamiképpen gondoskodni. Alsó tagozatban egyáltalán nem szabadna különbözniük a tanmeneteknek sem, hangsúlyozza a polgármester, s még ennél is fontosabb, hogy gyerekek taníttatásának, a kisiskolák fenntartásának felelősségét az államnak kellene garantálnia: nem szabadna az önkormányzatok nyakába varmi. A ligeti önkormányzat hozzáállásáról csak annyit, hogy hosszú évek óta ingyenesek a tankönyvek, év közben is pótolják a hiányzó taneszközöket, részt vesznek az iskolatej-programban, a gyerekek uzsonnát kapnak. Ahol templom van, ott iskola is legyen, summázta véleményét Mező Ágota tanítónő, aki másfél évtizede tanít Ligeten. Elmondta azt is, hogy tanulmányi előmenetelt segítő program szerint tanítanak, ahol a roma gyerekek ismerkednek a saját kultúrájukkal is. A szülők rendkívül együttműködők, érdekeltek a program sikerében, gyermekeiket lehetőségeikhez mérten tisztán, kulturáltan járatják iskolába. Ez is a helyben tanulás aligha pótolható előnyei közé tartozik, s ezért is nagy a jelentősége annak, hogy az önkormányzat 2000-től napközit is fenntart az iskolában, amit a szülők többsége igényel is. ____________■ Az önkormányzat mindent megtesz az iskola megtartásáért
