Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-05 / 122. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2004. MÁJUS 5., SZERDA HÍREK Nagytérségek A kibővített EU határain belül, vagy azokon átívelő makró- régiók helyi irányítására tett ja­vaslatot Baráth Etele államtitkár Párizsban. A francia fővárosban megtartott nemzetközi vitán részt vettek az EU-val szomszé­dos régiók meghívottai is. mti Önkormányzatiság A szolidaritás és az önkormány­zatiság európai eszméjéről be­szélt a Városok Világszövetség­ének Párizsban rendezett alapí­tó kongresszusán Demszky Gá­bor. Az új uniós tagországok fő­városainak üdvözletét tolmá­csolva az Európai Fővárosok Uniójának soros elnöke rámuta­tott, milyen komoly szerepet játszott az új európai egyesülés­ben a városdiplomácia, mti Magyar segély Tízmillió forint értékű segélyt nyújt a magyar Külügyminisz­térium az észak-koreai Rjongcshonban áprilisban tör­tént vasúti szerencsétlenség ál­dozatainak megsegítésére. Ha­zánk elsősorban gyógyszereket és gyógyászati eszközöket, va­lamint élelmiszert küld a ka­tasztrófa sújtotta térségbe. A se­gélyszállítmány eljuttatását a helyszínre a Magyar Baptista Szeretetszolgálat végzi el. mti Rendszabályok Egy hónapos időszakra az összes szlovákiai határátkelőn megszigorították a belépő sze­mélyek és járművek ellenőrzé­sét. Az intézkedés azon külön­leges biztonsági rendszabályok közé tartozik, amelyeket a NA­TO május végén és június ele­jén Pozsonyban ülésező parla­menti közgyűlése kapcsán hoztak, mti Elengedett foglyok Kétszáznegyven iraki foglyot engedett ki az amerikai irányítá­sú koalíció az Abu Garib bör­tönből, amelynek falai között amerikai katonai rendőrök ko­rábban foglyokat kínoztak meg. A Nemzetközi Vöröskereszt Bi­zottsága reméli, hogy bíróság elé állítják az iraki foglyok kín­zásában részt vevőket. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa szintén felszólított az iraki foglyokkal szemben túlkapásokat elköve­tők felelősségre vonására, mti Távozó romák Szlovák állampolgárságú roma csoportok - élve az ország európai uniós tagsága kínálta lehetőségekkel - hazájuk elha­gyására készülnek. Szlovákiá­ból jól képzett szakemberek, egészségügyi dolgozók és a kü­lönböző diplomások is ki akar­nak vándorolni, mti Merényletterv Vádat emeltek Törökországban kilenc feltételezett iszlám szél­sőséges ellen. A vádlottak repü­lőgéppel akartak merényletet elkövetni a júniusi NATO-csúcs ellen. A kilenc férfit illegális szervezethez való tartozás vád­jával állítják bíróság elé. A gya­núsítottak feltételezhetően az Anszár al-Iszlám nevű illegális szervezet tagjai, mti Ciprusi törökök Észak-Ciprus elszigeteltségének feloldásához kért segítséget Kofi Annan ENSZ-főtitkártól Ali Tálát, a ciprusi törökök minisz­terelnöke. A török ciprusiak, akik többségükben megszavaz­ták Annan újraegyesítési tervét, mindenekelőtt utazási szabad­ságot, gazdasági kapcsolatokat és külföldi beruházásokat sze­retnének. MTI Terrorveszély Németország két légitámasz­pontján fokozott készültséget rendeltek el, miután a bázisok készülő támadásra utaló figyel- meztetést kaptak, mti __■ Eu rópa esze és szíve Magyar zászlót is lengettek a strasbourgi gyerekek FOTÓ: EUROPRESS/EPA Az EU alkotmányának mielőbbi elfogadását sürgették az Euró­pai Parlament tegnapi ülésén, amelyen már az új tagállamok is bekapcsolódhattak majd az EU-n belüli döntéshozatalba. Strasbourg „Jó alkotmányhoz szilárd alapok kellenek; ilyen alap például az, hogy az uniót alkotó országok­nak egyenjogúaknak kell len­niük” - hangsúlyozta felszólalá­sában Szájer József. A fideszes képviselő szerint nem kétsebes- ségű Európa kell, hanem a még megmaradt hátrányos megkülön­böztetések gyors felszámolása. A politikus úgy véli: szükséges a kereszténységre való utalás, mert e nélkül „Európának csak esze lenne, de szíve nem”. Szájer sür­gette, hogy az EU legyen a közös­ségek közössége, azaz a nemzed kisebbségek jogai is jelenjenek meg az európai alkotmányban. A vita másik magyar felszóla­lója, a szocialista Vastagh Pál azt sürgette, hogy az EU-alkotmány elfogadására még az európai par­lamenti választások előtt kerül­jön sor. Ez ugyanis nagyon jó eszköz lenne a választók mozgó­sítására, hiszen az alkotmányos szerződés olyan modell, ami von­zó az új tagállamok állampolgárai számára. A benne rögzített érté­kek és célok megerősítik az európai szociális modell alapjait, egy szociálisabb és szolidári- sabb Európai Unió Víziója rajzo­lódik ki. Vastagh Pál hangsúlyozta; a magyar kezdeményezések ered­ményeként a jelenlegi tervezet­ben már a kisebbségek jogai is alkotmányos biztosítékokat kapnak. Képviselő-választás újoncokkal Az Európai Unió eddigi legnagyobb bővítése után, június 10-13-a között már huszonöt tagállam szavazópolgárai fogják megújítani az Európai Parlamentet. Az új parlament várha­tóan július második felében alakul meg. Strasbourg 2007-re várt csatlakozásával a-------------- parlament létszáma átmenetileg A bővítés miatt a strasbourgi 786-ra bővül. A 2009-ben kezdő­székhelyű intézmény létszáma dő következő ciklusban azután jelentős mértékben emelkedik, az alkotmányos szerződés terve- A 2004-2009-es ciklusra megvá- zetében megjelölt 736-ra csök- lasztandó parlament a jelenlegi ken. Az EU alapító szerződése 626 helyett 732 képviselőből áll eredetileg azt írta elő, hogy az majd. Bulgária és Románia EP-választásokat valamennyi EURÓPAI PARLAMENT Németország 99 Ausztria 18 Franciaország 78 Dánia 14 Nagy-Britannia 78 Finnország 14 Olaszország 78 Szlovákia 14 Spanyolország 54 Írország 13 Lengyelország 54 Litvánia 13 Hollandia 27 Lettország 9 Görögország 24 Szlovénia 7 Belgium 24 Ciprus 6 Portugália 24 Észtország 6 Csehország 24 Luxemburg 6 Magyarország 24 . Málta 5 Svédország 19 | Összesen 732 tagállamban egységes eljárás szerint kell tartani. A képviselő­ket általános, közvetlen és titkos szavazással kell megválasztani, s az Unió minden olyan polgára is szavazhat, illetve indulhat a választásokon, aki nem az ál­lampolgársága szerinti tagor­szágban él. Jelenleg csak egyet­len előírás van érvényben arra nézve, milyen minimális szava­zati arányt kell elérniük az egyes pártoknak ahhoz, hogy listáikat figyelembe vegyék a mandátu­mok kiosztásakor. Eszerint ezt az arányt nem lehet az összes le­adott szavazat öt százalékánál magasabb értékben meghatá­rozni, de az egyes tagállamok le­felé eltérhetnek ettől. (Magyar- országon az ötszázalékos kü­szöb van érvényben.) A választhatóság alsó korhatá­ra a tagállamok nagy többségé­ben 18 és 21 év között van, Fran­ciaországban 23, Olaszországban pedig 25 év. A szavazásra való jo­gosultság alsó korhatára vala­mennyi tagállamban 18 év. Kivonulás a palesztin területekről Bírálják az amerikai elnök Izrael-politikáját Támogatja Izrael lakosságának többsége Sáron kormányfő egyoldalú kivonulási tervét, amely a Gázai övezetből és Ciszjordánia egy részéből való távozást irányozza elő. Jeruzsálem Ha népszavazást rendeznének a kivonulásról, egy felmérés minap közzétett összesítése szerint 62 százalék voksolna a terv mellett, 32 százalék ellene. Az eredmény ellentétes a Sáron pártján belül rendezett szavazás eredményé­vel; a Likud tagságának többsége ugyanis elutasította a tervet. Az Egyesült Államokban köz­ben mind több bírálat éri az ame­rikai elnököt, amiért „meggondo­latlanul” támogatja az izraeli mi­niszterelnököt. George Bush írás­ba adta Saronnak az izraeli-pa­lesztin végleges rendezéssel kap­csolatos amerikai hivatalos politi­ka megváltoztatását, amivel ki­váltotta az arab világ haragját, és elidegenítette vele az iraki válság közepette európai szövetségeseit. Ciszjordánia részleges izraeli be­kebelezésének elfogadásával és a palesztinok hazatérésének kizá­rásával az elnök „csorbította az Egyesült Államoknak azt az esé­lyét, hogy közvetítőként szolgál­jon a végleges rendezésben” - hangsúlyozzák a bírálók. Csaknem félszáz volt ameri­kai diplomata bírálta nyílt levél­ben Bush közel-keleti politikáját. Ebben azt vetik az amerikai el­nök szemére, hogy az Egyesült Államok drága árat fizet, mert Bush szégyentelenül támogatja Őrizetbe vétel A ciszjordániai Rámalláhban egy izraeli katonai helikopter két raké­tát lőtt ki egy csoport fegyveres palesztinra. Ketten meghaltak, további 23 pedig megsebesült a támadásban. A sebesültek között nemcsak fegyveresek, hanem polgári személyek is vannak. Egy izraeli szóvivő szerint több körö­zött palesztint őrizetbe vettek az akció során, de a hadművelet nem irányult Arafat ellen. Sáron izraeli kormányfő „törvé­nyen kívüli gyilkosságait”, Izrael most épülő „berlini falát”, a megszállt területen végrehajtott kemény izraeli katonai akciókat, valamint Sáron egyoldalú kivo­nulási tervét. ÁLLÁSPONT BÁN JÁNOS Határtalan bizalmatlanság „Ezzel a sz...al akar beutazni?“ A kérdés a csatlakozás utáni első napokban hangzott el egy német határőr szájából - az egyik hazai lap beszámolója szerint. A derék német tiszt, aki nyilvánvalóan már túljutott a csatlakozás okozta féktelen eufórián, egy szintén derék magyar honfitársunk régi, keményfedeles személyi igazolványát forgatta kezében, amikor a fenti megjegyzésre ragadtatta magát. Tudják, arról az igazolványról van szó, amelyen még az ötágú csillagos, búzakalász-koszorús népköztársasági címer csúfoskodik (némiképp megsértve az önkényuralmi jelképekről szóló _ törvényünket is). Átérezhető a határőr megrökönyödése? Vagy honfitár­sunk sértett kiábrándultsága? Tökéletesen. A napokban kiderült, mit ér a mi (majdnem) teljes jogú tagságunk az Unióban. Egyelőre kisebb-nagyobb fennakadások és korlá­tozások szűkítik lelkesen fogadott „szabadságunkat”. A szlovák határon például éppúgy felnyittatják a csomagtartót, mint eddig. A cseh-szlovák átkelésnél a hírek szerint egyene­sen szigorodtak a kishatárátlépés feltételei. Kicsit nyugatab­bra, a brit belügyminiszter is nagy ívben tesz az uniós szabá­lyokra, ő aztán nem bajlódik négyféle magyar személyivel, a többi ország iratairól nem is beszélve: Angliában továbbra is kötelező az útlevél. Na és akkor mi wan? Nem erre számítottunk? Szerintem erre. Mi több, azt is megkockáztatom, ez így természetes. Hosszú • időnek kell eltelnie ahhoz, hogy minden olajozottan menjen, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Amíg a határok valóban jelképesnek számítanak majd (legalábbis kevésbé fontosnak, mint most), és minden hivatal, bürokrata számára egyértelművé válik, mi a teendője. Egyelőre a kontinens keleti és nyugati oldalán is inkább a bizalmatlanság, a bizonytalan­ság határozza meg a hivatalok működését uniós ügyekben. Nem véletlenül. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 TORONYI ATTILA Hírünk a világban Nagy-Britanniában több ezer külföldi vesztette el menedék­jog-kérelmezői státusát, miután hazájuk belépett az EU-ba. Magyarországról, Csehországból és Szlovákiából érkezett ro­mákról van szó, és fennáll a veszélye, hogy kitoloncolják őket. Miért ilyen szigorúak a szigetország hatóságai? Londonból nézve az EU-bővítés elsősorban fenyegetést tarto­gat. A bulvársajtó kelet-európai szegények sokmilliós árada­tával riogat, s aki itthon hitelt ad a biztatásnak, és nem útle­véllel, hanem személyivel vág neki a brit határnak, könnyen pórul járhat. Már a csatorna innenső partján, Calais-nál bizal­matlanul lapozgatja az angol határőr a Kádár-címerrel ékesí­tett, kézzel - és csak magyarul - kitöltött személyit. Nagy-Britanniában vajmi keveset hallottak azokról a kulturá­lis értékekről, amelyeket az új tagállamok visznek a közös­ségbe; annál inkább féltik a közpénzeket, nehogy illetéktele­nek részesülhessenek a szociális juttatásokból. Komoly fi­gyelem övezi most a menedékkérők ügyét, akik azzal szá­molhatnak, hogy kilakoltatják őket. Ellátás nélkül hagyásuk legalább 10-12 ezer embert tenne hajléktalanná. Nem keltette jó hírünket a „csatlakozó” magyarok egy másik csoportja sem. Tegnap a Baumag Szövetkezet kárvallottjai tüntetettek az Európai Parlament strasbourgi épülete előtt. Az elkeseredett, becsapott emberek táblákat, magyar zászlókat lengettek: követelték az ügy kivizsgálását, a felelősök meg­büntetését. Aligha valószínű, hogy sikerült elmagyarázniuk a járókelőknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének állítólagos felelősségét egy pilótajáték-gyanús ügyben. Vajon mit ír majd róluk a strasbourgi sajtó? Remélhetőleg kevesebbet, mint a parlament üléséről, amelyen a most csat­lakozó Tízek, köztük Magyarország képviselői először vehet­tek részt teljes jogú tagként. EGYETÉRTEK: 0640430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Sírgyalázás a Vajdaságban Belgrad Ismét sírokat gyaláztak meg a Vajdaságban, ezúttal a tö­rökbecsei temetőt rongálták meg ismeretlen tettesek. Ismeretlen tettesek huszonegy síremléket döntöttek ki a bánáti város temetőjében. A talapzatuk­ról letaszított kőtömbök részben betonra vagy a másik sír keretére estek, összetörtek; amelyek vi­szont a földre hullottak, azok épen maradtak. Mivel a meggyalázott sírok kö­zül tíz a temető római katolikus, tizenegy pedig pravoszláv részé­ben van, sokan kizárják azt, hogy a sírgyalázásnak nemzeti gyűlölet lenne az indítéka. Rendőrségi források szerint a hatóságok forró nyomon vannak, s a jelek szerint az utóbbi időben elkövetett hasonló cselekedetek Talány Számos szerbiai politikus és bűnügyi szakértő is gyanakvás­sal fogadta a hírt arról, hogy ön­ként adta fel magát a Djindjics volt szerb miniszterelnök meg­gyilkolásával vádolt egykori légiós. Egyes szakértők szerint biztosra vehető, hogy Milorad Lukovics parancsnok („Legija") valamilyen alkut köthetett a hata­lommal, valakitől bizonyos ga­ranciákat kaphatott. közül a törökbecsei lesz az első, amelynek elkövetői rövid időn belül rendőrkézre kerülnek. A Vajdaságban az utóbbi időben szinte nem múlik el hónap teme- tőgyalázás nélkül. Tavaly ősszel 82 sírt rongáltak meg az újvidéki katolikus temetőben, márciusban Szabadka egyik temetőjében száznál több sírt tettek tönkre. ■

Next

/
Thumbnails
Contents