Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-29 / 146. szám

6. OLDAL 2004. Május 29., szombat B E MUTATKOZIK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Egyetemi kapcsolatépítő Ausztráliából, Kanadából Májusban két tengerentúli vendég térképezte fel az együttműködés lehetőségeit a Pécsi Tudományegyetemen. Az ausztráliai Newcastle Egyetem rektorhelyettese, Brian Anthony English a Magyar Rektori Konferen­cia meghívására látogatott Magyar- országra, és e programja során Pécsre is. A Newcastle Egyetemet 1965-ben alapították. Jelenleg öt kar 150 kurzusán több mint 20 ezer hallgató tanul. Ausztrália 38 egyete­méből a vidékiek között ez az in­tézmény a legnagyobb, és legin­kább a mérnökképzése nevezetes. A rektorhelyettes abból a megfon­tolásból látogatott hozzánk a déli féltekéről, mert az intézménye szá­mára fontos, hogy magyarorszá­gi partnerekkel közös projekte­ket alakítson ki, tekintve, hogy az Európai Unió pályázatain csak így tud támoga­tásért indulni. Brian Anthony English - aki egyébként csa­ládkutató, és alapítója a Newcastle Egyetem szociális munkás képzé­sének - a magyar felsőoktatással is­merkedve együttműködési ponto­kat keresett. Elképzelhetőnek tar­totta diákcsereprogramokat, sőt az oktatócseréket is. Judüh Henderson, a kanadai Sas­katchewan Egyetem Bölcsészettudo­mányi és Művészeti Karának dékán­ja ausztrál pro- fesszorkollégájá- val egy időben közel azonos ■ céllal járt a pécsi egyetemen. Az Ä Jgm Saskatchewan! pűJpH állami egyetem- ■ffiűBBB ként 1907-ben alapították. A kutatás, fejlesztés és innováció terü­letén kiemelkedő intézmény Kana­dában. Jelenleg mintegy 18 ezer hallgatója van. Diákja 13 kar közül választhatnak. Az irodalomtudós Judith Henderson dékán olyan szakterületek pécsi oktatóival talál­kozott, amely területek iránt az együttműködés szándékával legin­kább érdeklődik a kanadai egyetem: vagyis a bölcsész és a művészeti képzés iránt. A University of Saska­tchewan Bölcsészettudományi és Művészeti Kara a magyar nyelv ok­tatását is elképzelhetőnek tartja sa­ját intézményi keretei között. Az információs társadalom jogi kereteit kutatják Másfél évtizednyi folyamatos fejlesztési és felkészülési mun­ka alapján hozott létre PTE Ál­lam- és Jogtudományi Kara egy olyan kutatóintézetet, amely az infokommunikációs szektor jogi szabályozásának kutatásával, fejlesztésével és oktatásával foglalkozik. A sze­nátus legutóbbi ülésén hagyta jóvá az intézet létesítését. A számítástechnikai ismeretek ok­tatása speciális kollégiumi foglalko­zások keretében két évtizede kez­dődött meg a jogi karon. Az évek során folytonos kutatómunka ered­ményeként emellett jelent meg az informatikára vonatkozó jogi sza­bályozás oktatása. 1994-ben meg­alakult a jogi informatikai csoport. Az 1996-97-es tanévtől kötelező tárgyként része a kar tantervének a jogi informatika, amely az informá­ciós társadalommal kapcsolatos közjogi, magánjogi és büntetőjogi ismereteket, köztük a távközlési és a médiajog alapintézményeit tár­gyalja. A kötelező tárgy mellett fa­kultatív tárgyak is felvehetők. Ilye nek a magyar és európai médiajog, az internet-jog, valamint az info­kommunikációs jogi szakszeminá­rium. Kaposváron az Állam- és Jog- tudományi Kar 2000 óta folytat 3 éves ügyintéző képzést főiskolai szinten, amelyen szintén kötelező tárgy az informatikai jog. 2001 szeptemberében a PTE ÁJK Doktori Iskolája keretében - az országban elsőként - akkreditált PhD képzés indult jogi informatiká­ból jogász doktoranduszok számá­ra. Doktori képzés jelenlegmagyar nyelven folyik, de angol nyelven is tervezik indítani. 2003-ban alakult meg az infor­matikai- és kommunikációs jogi tanszék. E szervezeti egység és a doktori program kutatóinak tudo­mányos potenciáljára alapozva hozta létre a kar tanácsa február­ban az Informatikai és Kommuni­kációs Jogi Kutatóintézetet. Bár az intézet tevékenységének közép­pontjában az információs társada­lom jogi környezetével kapcsolatos elméleti kutatások állnak, egyúttal kiemelt feladatának tekinti a jogal­kotás és jogalkalmazás támogatását igényes elméleti munkán alapuló gyakorlatias szemléletű szakmai anyagokkal. A kar előkészíti az infokommu­nikációs szakjogászképzés akkre- ditációját is. _____________■ A képzési reform 2005-től vizsgázik Bő másfél hete tart a ciklikus egyetemi A mostani tudásszámonkérés - utóvizs- élet diákok számára legfeszültebb sza- gástól - május 17-től július 2-ig tart. Ez idő kasza, a vizsgaidőszak. Az oktatás jövő- alatt összesen nagyjából 200 ezer vizsgát re tervezett reformja ezt kevéssé érinti, a tesz le a mintegy 32 ezer pécsi egyetemi képzés kezdetét annál inkább. hallgató. Őket különösebben már nem érinti a felsőoktatási re­form, hanem csak az utánuk jövőket. Épp a vizsgaidőszak kez­detének hetében tárgyalta a szenátus azt a témát, hogy a Pécsi Tudományegyetemen a karok az EU-konform két- ciklusú (Bologna) képzések 2005-ös kísérleti bevezetésé­nek lehetőségével élni kí­vánnak. A szakok létesítésé­hez szükséges dokumentu­mokat 2004. május 14-ig a MAB előírásának megfelelő­en az Oktatási Minisztéri­umba kellett benyújtani. Az Vizsgára várakozók a természettudományi karon intézményi tanács támogató levele utólagosan, de legkésőbb 2004. május 31-ig benyújtható. A PTE által az átmeneti képzés keretében 2005-ben alapítani kívánt - a szenátus által el­fogadott - alapképzési (Bachelor) szakok lis­tája a következő: igazságügyi szervező, kom­munikáció, médiatudomány, politológia, szo­ciológia, társadalmi tudományok, romológia, egészségügyi gondozás és prevenció, szociá­lis munka, közgazdasági, gazdálkodási, gaz­dálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, turizmus, nemzetközi gazdálkodás, gazdasági informa­tika, mérnök informatikus, környezetmérnö­ki, építőmérnöki, építészmérnöki, gépész- mérnöki, villamosmérnöki, műszaki oktató, andragógia (felnőttképzés), biológia, fizika, földrajz, informatikus könyvtáros, környezet- tan, matematika, technika, rekreáció-, élet­mód- és egészségfejlesztés, sportmenedzser, testnevelő-edző. E hat szemeszteres alapkép­zésekből ágaznak el majd el a négy szemesz­teres mesterképzések szakjai. Összefog a tudomány és a gyakorlat A területszempontú fejlesztésért, a munkanélküliség megelőzésére Együttműködési megállapodást kötött a PTE Természettudo­mányi Kar Földrajzi Intézete és a Baranya Megyei Munkaügyi Központ. Május 27-én az egyetemen dr. Tóth József intézet- igazgató, rector emeritus és Vonyó János, a BMMK igazgatója látták el kézjegyükkel a megállapodást, amely a munkanél­küliség megelőzésében, a foglalkoztatás hatékony, területi szempontú fejlesztésében határoz meg együttműködést. A Földtudományok Doktori Iskola falai között immár egy évtizede fo­lyik a posztgraduális képzés és ku­tatómunka. Már a szakmai progra­mok fő irányainak meghatározása­kor is kifejezésre jutott a tudás ala­pú társadalom és a gazdaság igé­nyeire is válaszoló munkaerő-piad folyamatok kiemelkedő szerepe. Az intézet hallgatói és oktatói számos olyan hazai és nemzetközi program kidolgozásában vettek részt, ame­lyek a műnkaerő-piaci folyamatok­hoz, illetve a humánerőforrás-fej- , lesztéshez kapcsolódnak. Több tucat, már megvédett és védés előtt álló doktori értekezés készült a dél-dunántúli regionális munkaerő-piaci folyamatok, az el­maradott térségek humánerőfor­rás-fejlesztése, a régiós tudásátvitel, az tipikustól eltérő foglalkoztatási formák terjedése, az uniós és a ha­zai foglalkoztatáspolitika, valamint a szakképzési rendszer és a foglal­kozási struktúra témakörökben. A doktoriskolákban jelenleg is formá­lódik egy, a foglalkoztatás és a hu­mán erőforrások regionális vetüle- teivel foglalkozó csapat - tudtuk meg az előzményeket dr. Tésits Ró­bert egyetemi docenstől, a megálla­podás kidolgozójától és az együtt­működés koordinátorától. A Pécsi Tudományegyetem és a Baranya Megyei Munkaügyi Köz­pont között 2001 októberében már létrejött együttműködési megálla­podás, amely három évre szólt. Az időtartam lejártának közelsége mi­att is aktuálissá vált immár a Föld­rajzi Intézet és a megyei munka­ügyi központ együttműködése a munkanélküliség megelőzésében, 3 foglalkoztatás hatékony, területi szempontú fejlesztésében. Az együttműködés tartalmára utalva dr. Tóth József egyetemi tanár, a Földrajzi Intézet igazgatója hang- sirlyozta a közös erőfeszítések fon­tosságát a társadalmi-gazdasági esélyegyenlőség előmozdítása, a tér­beli hátrányok mérséklése, valamint a humánerőforrás-eloszlás piackon- form teljesülésa érdekében. A felek a megállapodásban vállalják, hogy kö­zös munkaügyi tárgyú kutatási pá­lyázatokat nyúj­tanak be, együtt­működnek a hu- mánerőforrás- fejlesztést érintő hazai és nemzet­közi társfinan­szírozású fejlesz­tési programok kidolgozásában, monitoringjá- ban, hatás- és háttérelemzésében. Együttműködnek továbbá a regioná­lis és a több régiót érintő fejlesztések előkészítésében, közösen vesznek részt kistérségek és önkormányzati társulások fejlesztési programjaiban, illetve speciális rétegprogramok terü­leti hatástanulmányainak elkészíté­sében. Vonyó János, a BMMK igazgató­ja szerint a megállapodás konkrét, tételes, a teljesítése is minősíthető. Mindkét szervezet rendelkezik a másik számára is jól hasznosítható információkkal, adatokkal, ame­lyek hasznosulása így a két szerve­zetnél sokkal jobb, kiterjedtebb le­het. Á munka­ügyi központ számára lénye­ges, a szervezete egészének hasz­nára válik, hogy a megjelenési és megnyüvánulási alkalmaik - pél­dául rendezvé­nyeken, kiad­ványokban - bővülnek. Ma már ér­zékelhető, hogy egy jó nevű intézet­tel való közös kutatásokban, prog­ramokban való részvétel, illetve an­nak eredménye visszahat a napi gyakorlatra. Cznczor József koordinátor (BMMK) álláspontja szerint a rend­szeresen döntést hozó és folyama­tos fejlődésben lévő gyakorló szer­vezeteknek létfontosságú, hogy a legújabb kutatási eredményekhez minél gyorsabban hozzáférjenek. A megállapodás ezt kínálja számukra. A Földrajzi Intézet lehetőséget ad a munkaügyi központ felkészült munkatársainak oktatói, opponensi és konzulensi stb. teendők ellátásá­ra. Ez a munka egyrészt kitűnő tere­pe a gyakorlat egyetemi szintű okta­tási anyaggá fejlesztésének, a másik oldalról viszont szakmai fejlődésé- nek hatékony mozgatója is. ■ Brit-magyar jogi konferencia Hungarian-British Joint Academic and Research Programme kereté­ben az ELTE ÁJK polgári jogi tan­széke, valamint a PTE Állam- és Jogtudományi Kar polgári jogi tanszék szervezésében neves jo­gászprofesszorok részvételével ma 10 órai kezdettel konferenciát szervez „Egyes szerződéstípusok” témakörben. A konferencia hely­színe a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 48- as tér 1. szám alatti épületének Ho­lub József előadóterme. A konfe­rencián neves magyar profeszszo- rok - dr. Harmathy Attila és dr. Vé­kás Lajos akadémikusok - mellett részt vesz Hugh Beale, a Universi­ty of Warwick, John Cartwright, az Oxford University, Dan Pren­tice, az oxfordi Pembroke College és Geoffrey Woodmffe, a Brunei University professzora is. ______■ Eg yüttműködésben a katasztrófavédelemmel A PTE és a Baranya Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság tevé­kenységi körein belül vannak olyan feladatok, amelyeket hatéko­nyabban tudnak ellátni munka- kapcsolataik koordinálásával, kü­lönböző szolgáltatásaik egymás számára történő biztosításával. A tartós és folyamatos kapcsolat ki­építése érdekében a jövőben egy­mással együttműködnek. A koope­ráció részleteit megállapodás rögzí­ti, amelyet május 24-én a PTE rek­tori tanácstermében írtak alá. ■ Az oldal a PTE támogatásával jelenik meg. Oldalszerkesztő: Dunai Imre Mesterjelölt művészek közös tárlata A PTE Művészeti Kar Képzőművészeti Mesteriskola doktorandusz hallgatóinak idei bemutatkozó kiállítása június 13-ig tekinthető meg a Pécsi Galériában. A PTE Művészeti Karán 1995 óta mű­ködik a Képzőművészeti Mesterisko­la DLA (Doctor of Liberal Arts, vagy­is a szabad művészetek doktora) programja, amely Magyarországon elsőként adott lehetőséget egyetemi doktori fokozat megszerzésére kép­zőművészeti szakterületen. A DLA fokozat az egyetemi doktorátus (PhD) megfelelője. A „mester” (DLA) fokozat meg­szerzésére valamely meghatározott művészeti szakág magas színvonalú ismeretét, új eredményekkel gazdagí­tó művelését ismeri el. Mindezekkel az önálló művészeti alkotókészséget, illetve alkalmasságot nemzetközi kri­tériumrendszer szerint tanúsítja. Ez­zel válik lehetővé, hogy a magyar mű­vészeti felsőoktatás is bekapcsolódjon az európai felsőoktatási rendszerbe. A mesterképzés (DLA) lehetőséget nyújt azoknak a kiemelkedően tehet­séges fiatal művészeknek a továbbkép­zésére, akik graduális tanulmányaik befejeztével már felmutatják a figye­lemre méltó alkotóművész képessége­it, akik számára a folyamatos és hang­súlyozottan támogatott szakmai to­vábbfejlődés biztosítása kívánatos. A DLA-programon belül van nap­pali és levelező képzés. Mindkettő időtartama három szemeszter. A szervezett képzésben résztvevők doktori ösztöndíjban részesülnek, az egyéni képzés tandíjköteles. A klasszikus módszerek mellett bronzöntés, kőszobrászat, kerámia­szobrászat, olaj- és műanyagfestés, táblaképfestészet, s monumentális falfestészeti technikák - a műter­mekben folyó tanulmányok az új anyagok és médiumok alkalmazásá­ra is irányulnak. A harmadik év végén a jelöltek mestermunkát készítenek, amit kiállí­tások mutatnak be, majd az eljárás so­rán disszertációt írnak, amit mester­munkájukkal együtt védenek meg. A hallgatók évenkénti bemutat­kozó kiállításon vesznek részt a Pé­csi Galériában, és a végzősök diplo­makiállítása évek óta a Múzeum Ga­lériában van. A Pécsi Tudományegyetem Mű­vészeti Kar Képzőművészeti Mester- iskola doktorandusz hallgatóinak idei bemutatkozó kiállítása május 23-án, vasárnap délelőtt nyílt meg a Széchenyi téri Pécsi Galériában. Megnyitó beszédet dr. Lénárd László akadémikus, egyetemi tanár, a PTE rektora mondott. A doktorandusz hallgatók - Ap- pelshoffer Päer, Baráz Tamás, Bartek Péter Pál, Ficzek Ferenc, Fodor Pál, Guttman Barbara, Hegedűs Éva, Jan- csikity József, Kómái János, Krámli Márta, Losonczy István, Márionyi Éva, Nyári Zsolt, Orosz Klára, Szilvá- syEdit, Szunyogh László, Varga Rita- kiállítása június 13-ig tekinthető meg. Varga Rita Ophelia című festménye a tárlat egyik legérdekesebb műve FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents