Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-28 / 145. szám

■ ■■ 2004. Május 28., péntek KULTÚRA, ­RIPORT 7. OLDAL napos zenei fesztivál Pécsett a Séta téren. Felvételünkön a Szlivenből érkezett fiatal táncosokat örökítettük meg. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ A kakukk meg a fészke A Pannónia Pszichiátriai Egyesület vándorgyűlése Több százezer pszichiátriai beteget érint a téma, amiről A gyógyítás szabadsága és a pszichiátria címmel kétnapos vándorgyűlést tart a Pannó­nia Pszichiátriai Egyesület ma és holnap Szigetváron, a Weiner Leó zene és művésze­ti iskolában.- Miért nem problematikus a tüdő- gyulladás és miért az például a ne­urózis? - fogalmazza meg a kérdést pszichiáter. - Mindkettő kórkép, mégis milyen mások. A tüdőgyulla­dásban van valami általános, tan- könyvileg leírható, a neurózis az egyénhez kötött, nem tűri az általá­nosítás skatulyáját. Dr. Stark And­rás elnök, aki a Magyar Pszichiátri­ai Társaság alelnöke is, lapunk kér­désére elmondta, hogy a Gyógyítás szabadsága és a pszichiátria cím­mel Szigetváron ma kezdődő két­napos vándorgyűlés is hasonló kér­déskört feszeget, és annak jegyeit is magán viseli, hogy nemzedékvál­tás zajlik a pszichiátriában. Új ar­cok váltják a régieket a tudomány kutató és gyógyító intézményei­ben. Az előadók többsége is fiatal. A Baranya, Somogy, Tolna és Zala szakembereit magában foglaló egyesület több generációja hallatja szavát a gyógyítás szabadsága kap­csán. A pszichiátria szabadságának kérdése és dilemmái a sajátos gyó­gyító tevékenység, gyakorlat törté­nelmi, társadalmi, kulturális be­ágyazottságából ered. A pszichiát­ria beilleszkedése a medicinába-or- vostudományba és gyakorlatba ezért is igen problematikus.- Vándorgyűlésünk célja, hogy föltegye ezt az alapkérdést: a 21-ik században van-e erkölcse hivatá­sunknak, és ha van, milyen az, ha nincs, miért nincs?! - folytatja dr. Stark András. - A fentiekből kö­vetkezően le­het, hogy a pszi­chiáter gyógyító szabadsága fan­tom, de hova le­hetne kitömi az adott gazdasági­finanszírozási, társadalmi, kul­turális, tradicionális keretekből? Miként a Száll a kakukk fészkére cí­mű Ken Kesey-regény és a Milos Forman-film címe is arra utal, hogy a kakukk, nem lévén fészke, ott­hontalan. Mégis otthonosságot, biztonságot, bizalommal megala­pozott, a feltétlen elfogadásra és megértésre épülő kapcsolatot kell teremtenünk pácienseink számára a pszichiátriai gyógyításban, kór­házban és gondozóban, szociális otthonokban, munkánk műiden te­rületén. | Dr. SÍ J \ ark András Pécsi deklaráció a Velencei Karfáról A pécsi műemlékek és a világ- örökségi objektumok őrzése, gondozása és bemutatása messzemenően megfelel a Ve­lencei Kartában foglaltaknak. Ezt a megállapítást is tartal­mazza az a többnapos nem­zetközi tanácskozás, amely­nek két napja Pécsett zajlott, ahol elfogadták az úgyneve­zett Pécsi deklarációt is. A „műemlék” fogalma a pompeji romokhoz és egy Winckelmann nevű német tudóshoz fűződik. A múltból ránk maradt, a történelem viharait, földmozgásait megért épít­mények többnyire romosak, om­lásveszélyesek. Helyreállításuk mi­kéntjére fektették le 1964 májusá­ban a Velencei Kartát, amely a mű­emlékek legfőbb értékét azok ere detiségében látja. Ehhez képest másodlagos mindaz, ami a bemu­tatást szolgálja, ideértve az esetle ges kiegészítő építészeti remeklése két is. A műemlék önmaga dicsősé­gét hirdesse elsősorban, ne a meg­találójáét, illetve az azt feltálalókét. A műemlékekkel foglalkozó világ- szervezet, az ICOMOS időről időre nemzetközi tanácskozásokat ren­dez a műemlékek, antik építészeti együttesek konzerválásáról és res­taurálásáról. A világszervezet Ma­gyar Nemzeti Bizottságának igaz­gatója, dr. Román Andor elmondta, hogy Kulturális Örökség Miniszté­riuma, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a megyei és a városi önkor­mányzat által támogatott mostani konferencia Budapesten kezdő­dött, Pécsett folyatódott, és a fővá­rosban ér véget. Ez a baranyai me­gyeszékhely iránti elismerést is je­lenti, és azt a megkülönböztetést, hogy Budapest mellett Pécs az egyetlen olyan város, amely világ- örökségi műemlékkel rendelkezik.- Pécs műemlékeit tekintve roppant fontos hely - mondta az igazgató. - A konferencia résztve­vői tapasztalhatták, hogy akár a világörökség, akár más műemlé­kek tekintetében a helyreállítás messzemenően megfelel a Velen­cei Kartában foglaltaknak. Elisme­rően szóltak a megyei és a városi önkormányzatnak a műemlékek ügyét példásan támogató maga­tartásáról is. A konferencia részvevői a tegna­pi napon elfogadtak egy dokumen­tumot, amelynek címe Pécsi dekla­ráló a Velencei Kartáról. Lényege: a jelen lévő szakemberek hitet tesznek amellett, hogy az ezelőtt 40 éve elfogadott dokumentumok jó elemeket fektettek le. A Karta fő vonásait tekintve kiállta az idő pró­báját, és ma is érvényesek az ab­ban foglaltak. BEBESSIK. Nyitott pincék Palkonyán Lovasbemutatók, gyermekprog­ramok és több földrész zenéje várja a természet, a bor és a kul­túra kedvelőit vasárnap Palko­nyán, a X. Pünkösdi Nyitott Pin­cék rendezvénysorozaton. Már kora délelőtt érdemes megérkezni a Vülány közeli falu­ba, mert 10 órától nyílt túra indul a Borvirág Pinceháztól a palko- nyai szőlők és a halastó mentén. Az igazi ünnep, no meg pinceaj­tók feltárulása délután 13.30-kor a lovas díszfelvonulással kezdő­dik, a faluházban ekkor nyílik a Szőlőhegyek, borvidékek fotóki­állítás, a Malom parkban pedig különleges zeneszóra lehet kós­tolgatni a jóféle villányi nedűket. A lippói Ifjúsági Fúvószenekar muzsikája, majd a pécsi Bartók Béla Férfikar bordalai hangolják a társaságot, hogy fél négytől egy interkontinentális folkblokk kö­vetkezzen. Lengyelföldről harmo­nikaegyüttest hallhatunk, magyar részről a Zengő ad koncertet, de lesz dél-amerikai népzene és latin jazz is. A gyerekek ugyanitt 16 órától a Hamupipőke bábelőadást láthatják, és ekkor zajlik majd a Csikó-szigeten, a horgásztónál az ifjúsági díjlovagló és díjugrató be­mutató. A nyitott pincékben este hétig lehet gusztálni a bőséges kí­nálatot, majd utcabálon nyomaté- kosítható a jó hangulat. M. B. E. A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Hatalommentes kommunikáció Demokrataként a hatalomról nem lehetnek illúzióink. A de­mokrácia törékeny apró sziget az emberiség történetében. Ha a ho­mo sapiens földi történetét két­százezer évre tesszük, akkor az utolsó kétszáz év, amikor az euró­pai és észak-amerikai ember de­mokráciát próbált megvalósítani e földön, a feltételezett történeti idő egy ezrelékét teszi ki. A de­mokráciát ráadásul ma is számta­lan külső és belső veszély fenye­geti. Százkilencvenkilencezer- nyolcszáz év során az emberek vagy kíméletlenül uralkodtak má­sok fölött, vagy éppen kíméletle­nül alávetettek voltak. Történeti­leg, társadalmilag, pszichológiai­lag és nyelvileg, erre készültünk föl, erre vagyunk mindmáig „szo­cializálva”. Uralmi és hatalmi viszonyokat látunk mindenütt, a családi, bará­ti, partneri kapcsolatokban, a munkahelyekről és egyéb társa­dalmi szerveződésekről, a politi­kai közéletről és a társadalom egészéről, az országok egymás közti viszonyáról nem is beszél­ve. E kapcsolatrendszereket, bár­mennyire is igazságtalanok, tehát demokrácia-ellenesek, lehetetlen­ség néhány száz év alatt fölszá­molni. A hatalmi viszonyok kéz­zelfoghatóan a nyelvben, az egy­más közti kommunikációban je­lennek meg, így a demokrácia for­mális megteremtésének feltétele a társadalmi és közösségi kommu­nikáció jellegének átalakítása is. A kortárs német filozófus, Jürgen Habermas (1929-) vezette be a hatalommentes kommuniká­ció fogalmát, mint a demokrácia feltételét. Ezzel természetesen nem e kommunikáció azonnali megvalósulását hirdeti, hanem azt állítja, hogy az emberek ilyen jellegű kapcsolatának elgondolá­sa, képviselete, és a törvényho­zásban való minél jobb érvénye­sítése olyan törvényekhez vezet­het, amelyek lassan átalakíthatják az emberek egymás közti viszo­nyát. Úgy véli, hogy a törvényho­zásban, tehát a társadalmi igazsá­gosság megvalósításának helyén és az egyetemeken, az igazságos­ság és igazság kutatása során, a kommunikációban el kell tekinte­nünk a hatalmi viszonyoktól. A törvényeknek minden egyes embert egyenlő módon kell véde­niük, és a törvények nyelvének el­sősorban az egyes ember és kö­zössége védelmét kell mindenki számára érthető módon kifejez­nie. A hatóság pusztán felügyeli az emberek közös életét segítő törvények betartását, biztosítja az egyenlő lehetőséget, és maga nem egy a néptől idegen hatalom meg­testesülése, mint korábbi idők jog­rendszereiben. Az állami intéz­mények és a hatóságok nyelveze­tének, kommunikációs stílusának és az emberekhez való viszonyá­nak gyökeres átalakítása a demok­rácia felé vezető út első lépése. A demokrácia törvényei a hata­lommentes és egyenlő lehetősé­geken alapuló kommunikáció for­mái és feltételei. Ha a törvények minél több embert megtanítanak az ilyen kommunikációra és en­nek meggyőződéses képviseleté­re, akkor javulnak az esélyeink, hogy a demokrácia nem csak rö­vid időbeli sziget lesz az emberi­ség történelmében. Boros János A fiúk a környezetszennyezéstől esendőbbek Amerikai kutatók arra a következte­tésre jutottak, hogy eddig még isme­retlen környezeti egészségi ártalmak befolyásolták a fiúk kárára az újszü­löttek nemi arányát, és okozták a hímneműek szaporodásában mutat­kozó megmagyarázhatatlan zavaro­kat 1970 és 1990 között Észak-Ameri- kában, Nyugat- és Észak-Európában. A baranyai születési adatok hasonló­ak ezekhez, sőt rosszabbak. A nemek aránya szinte az egész világon úgy alakul, hogy a születések kb. 51,5 százalékában fiú jön a világra - 106 fiú jut 100 leány-születésre -, aztán az ará­nyuk folyamatosan csökken, mert a hím­neműek esendőbbek. Az európai kultúrkör népességében a nemek aránya száz éve a 16-20 éves kor­osztályban egyenlítődött ki. Az egészség- ügyi ellátás fejlődésével az utóbbi évtize­dekben ez az időszak már a 36-40-es kor­csoportba esik, majd utána jön a mind nagyobb nőnemű többség. Nálunk a leg­utóbbi népszámlálásnál 1000 férfira 1385 nő jutott a 60-69 éves korosztályban, a 70 éven felülieknél pedig 1851. Összessé­gében mintegy 800 ezerrel vannak töb­ben a „gyengébb” nern képviselői. Az USA-ban felfigyeltek arra, hogy 1970 és 1990 között a fiú-születések ará­nya 51,34 százalékról 51,21 százalékra csúszott le. Hasonló csökkenést figyeltek meg Kanadában, és több észak- és nyu­gat-európai országban. Néhol már 1950- ben elkezdődött és az 1990-es évek köze­péig tartott az aránycsökkenés. Az elem­zők most azt kutatják, vajon folytatódott- e a csökkenés irányzata, amelynek igen jelentős társadalmi hatásai lehetnek az újra hamarabb bekövetkező nő-többség révén. Gondoljunk csak például a tartós párkapcsolatok esélyeire. A magyar, és főként a baranyai adatok is hasonló változásokat mutatnak. Az 1960-as 51,74 százalékhoz képest két-há- rom évtized múlva akadtak 51 százalék közeli arányok. Baranyában az 1980, 1985, 1990 táján született nők számára a legrosszabbak a pártalálási esélyek. Ezekben az években a fiúk születéskori aránya 51 százalék alatt maradt. Vajon mi okozhatta? Egyes amerikai kutatók arra a követ­keztetésre jutottak, hogy eddig még isme­retlen környezeti egészségi ártalmak be­folyásolják az újszülöttek nemi arányát és a hímneműek szaporodásában mutatko­zó megmagyarázhatatlan zavarokat.- Arra sincs tudományos igazságú ma­gyarázat, hogy miért több a fiú-születés mindig és mindenhol, és arra sincs, hogy például háborúk alatt és közvetlenül utá­nuk miért lesz még nagyobb arányú a fiú­születés, és nemcsak a hadviselő államok területén - mondta erre dr. Hoóz István demográfus, a PTE professor emeritusa. - Az arányeltolódásnak lehet genetikai, de lehet társadalmi oka is. Az átlaghoz ké­pest sok alcsoport van. Az etnikumok el­tolódó részaránya is okozhatja az újszü­löttek közötti nemi arányok módosulását. Egy-egy etnikum szaporulata más kör­nyezetben másként alakul, mint amilyen az eredeti lakóhelyén volt. A szülési sor­rend is befolyásoló tényező. Némileg el­tér az első, második, harmadik, negyedik, ötödik stb. szüléseknél a nemek megosz­lása. Ha tehát csökken a harmadiknak, negyediknek, ötödiknek születettek ará­nya, akkor jobban domináns lesz az első­ként és másodikként születetteknél kiala­kuló nemek közti megoszlás. A nemzetközi adatok szerint a feketék- fehérek vegyesházass|gában születettek közt az átlagnál nagyobb a fiúk aránya, ahogy az AB vércsoportba tartozó anyák, illetve a radioaktív sugárzást szenvedett férfiak utódai között, valamint a 40-45 évesnél idősebb anyák gyermekei, továbbá az elsőszülöttek között is. Viszont a házas­ságon kívül születettek körében az áüag- hoz képest több a leánygyermek. Ezekre sincs igazolható magyarázat.- Nehéz pontosan megjelöl­ni, hogy milyen tényezők hatá­rozzák meg a magzat nemét - mondja dr. Veszprémi Béla, szülész-nőgyógyász szakor­vos, genetikus, a Pécsi Szülé­szeti és Nőgyógyászai Klinika adjunktusa. - Azt mondjuk, abban a férfié a döntő szerep, hogy X vagy Y kromoszóma tartalmú spermium terméke- nyíti-e meg a nőt. Ugyanakkor a női nemi szervek traktusában lévő sav-bázis viszonyok befo­lyásolhatják, hogy a megtermékenyítést milyen spermium végezheti el. Ez tehát a nemek arányát befolyásoló környezeti té­nyező lehet.. Ismert, hogy a fiúk környezeti alkal­mazkodóképessége rosszabb, mint a le­ánymagzatoké. Az is elképzelhető, hogy a nemek arányában a szokásos kezdeti fiú többség azért csökkent, mert a koraszülöt­tek, s köztük az alacsony súlyúak száma növekvő volt, és több lány élte túl ezt a kritikus időszakot. A környezeti szennye­zés növekedése is feltételezhető annak okaként, hogy a születéskori nemi arány a fiúk javáról csökken. Van erre egy jellem­ző példa. Az olasz Seveso vegyi gyárából 1976-ban erősen mérgező dioxin szaba­dult ki. Hatására a következő hét évben az újszülötteknél több mint 54 százalék lett a lányok aránya, vagyis legalább kétszer ak­kora lett az 50 százalék feletti többségük, mint amennyi a fiúké szokott lenni. A dioxin tehát valamiképpen a Y tartalmú spermium jelentős részét elpusztíthatta. De mi pusztította az Y-t 1985 táján Ba- ranyában? S vajon vége van-e? puhái i. Élveszületések száma nemenként t Leány Forrás: KSH Fiú —— Összesen Baranya megyében 78 368 99 987 Országosan 87597 47 355 76 115 66 826 64 216 57 558 50 242

Next

/
Thumbnails
Contents