Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-24 / 141. szám

12. OLDAL MAG AZIN 2004. Május 24., hétfő Befűt az ember a Földnek? A Földnek az ember által elő­idézett fölmelegedéáe meg­változtatja a természeti kör­nyezet rendszerét. Kérdés, milyen erősek lesznek ezek a változások? Tudósok megkísérelték elkészí­teni az előrejelzést Mexikó szá­mára. Eszerint a közép-amerikai ország 2055-re egészen más lesz, mint ma: néhány ökológiai rendszer veszélyesen ingataggá, kiszámíthatatlanná válik, né­mely fajok örökre eltűnnek. Azt ugyanis ma már jóformán senki sem vitatja, hogy bolygónk lakó­ja, az ember „jócskán befűt” ön­magának, környezetének egy­aránt. Az ember által előidézhető éghajlati változások következ­ményei mindazonáltal egyelőre nem világosak*. Miközben né­mely ökológiai rendszerek külö­nösen erősnek mutatkoznak az élőlényeket körülvevő természe­ti környezet változásaival szem­ben, aközben mások igen gyor­san kibillennek egyensúlyukból. E rendszerek ma még talán telje­sen föl sem derített, szoros kap­csolatban, hálózatban vannak egymással. Ezért is nehéz meg­fogalmazni az egyértelmű vá­laszt. Egy USA-mexikói kutató­csoport mégis vállalkozott az előrejelzésre. A Kansasi Egyetemen dolgo­zó Townsend Peterson és tudós társai Mexikót választották ki abból a célból, hogy az állatvi­lágban 2055-ig végbemenő vál­tozásokat „megjósolják”. Az or­szág 1179 madár-, 416 emlős és 175 lepkefaját vették alapul. El­oszlásukat kombinálták a tar­tózkodási helyük éghajlati adottságaival, felhasználva a klímaváltozás eddigi legponto­sabb előrejelzéseit is. A ‘San Diego-i Kalifornia Egyetem tu­dósai által megalkotott tanulé­kony számítógépes program se­gítségével lépésről lépésre föl­vázolták a fajok reakcióit a ter­mészeti környezet változásaira. A nagy teljesítményű kompute­reken 30 napig (!) futtatott program kiszámította: a klíma- változás a legnagyobb mérték­ben a síkvidéki növényzetet sújtja. Ennek következtében (a fajfennmaradási ösztön törvé­nyeinek megfelelően) új élős­ködők, gazdák és rablók, raga­dozó állatok kialakulásával kell számolni. Teljesen új biológiai helyzet jön létre mindenekelőtt Mexikó északi részén. És a Föld más részein? Megújul a Waterlooi csatatér A világtörténelem egyik leghíre­sebb ütközetének helyszíne, a Waterlooi csatamező néhány éven belül új „köntöst” kap, hogy végre méltón fogadja az ide özönlő turistákat. A Brüsszeltől délre fekvő me­zőn 1815. június 18-án ütköztek össze Napóleon francia császár hadai a Wellington brit herceg vezette - főként britekből, poro­szokból és hollandokból álló - szövetséges haderővel. A kilenc órán át dúló ütközet­ben 300. ezer katona küzdött egymással. A végeredmény: 12-. 16 ezren meghaltak, mintegy 50 ezren megsebesültek, a francia haderő visszavonulásra, Napóle­on pedig lemondásra kénysze­rült. Az események világtörténelmi jelentősége ellenére a csatatér és környéke elég elhanyagolt álla­potban van: mindössze egy-két étterem, egy viaszfigura-múze­um, egy körkép, egy mozi és az Oroszlándomb fogadja a látoga­tókat, akik mindennek láttán ta­lán maguk is kételkednek: tény­leg jó helyen járnak-e? Ezt a helyzetet megelégelve, a belgiumi vallon országrész kor­mányzata nagyszabású tervet je­lentett be: eszerint egy új, föld alatti látogatóközpontot építenek majd a turisták fogadására és a csata bemutatására, a felszínen lévő részeket sétálóövezetté ala­kítják át, s a már meglévő épüle­teket is felújítják. A határidő 2008, a tervek meg­valósítása pedig 20 millió euróba kerül majd. A változásoktól a hatóságok azt remélik, hogy a jelenlegi évi 300 ezerről 500 ezerre nő majd a Waterloot felkeresők száma, s az ide látogatók valóban méltó ké­pet kapnak majd a csatáról, végre átérezhetik annak jelentőségét. t t i IP UKRAJNÁBAN, Kamjanec Podilskyj térségében nemzetközi hőlég­ballon-találkozót rendeztek huszonegy országból érkezett pilóták részvételével. A legelésző tehénke és gazdája kitűnő helyről nézhet­te a színes „lufik” felvonulását. ____■ A MEXIKÓI MONTERREY-BEN látta meg a napvilágot Blanca Rosa de Leon kisfia. A fiúcska 6.20 kilo­grammal és 58 centiméteres testhosszal született május 17-én. A mama és gyermeke jól vannak... EPA FOTÓ Foglalkozása: vasúti vadász A francia államvasút (SNCF) ka­lauzon, mozdonyvezetőn és krampácsolón kívül hivatásos va­dászt is tart a bérlistáján: René Fauvre a TGV (a szupergyors francia vonat) pályáját védi az il­letéktelenül behatoló vaddisz­nóktól. A Franciaországban - és talán a világon is - egyedülálló „vasúti vadász” foglalkozást 2001-ben ve­zette be az SNCF, abban a re­ményben, hogy a puskás vasutas megakadályozza a baleseteket, de legfőképpen a vadak okozta késéseket. „Amikor kineveztek, jó né­hány betolakodó állat élt az elke­rített vasúti pályán belül. Az el­múlt húsz évben robbanásszerű­en megsokszorozódott a pálya környékén az őz- és vaddisznó­állomány, tehát egyre többször késtek a vonatok azért, mert vad­állatokkal ütköztek” - mondta az 54 éves vasúti vadász, aki 31 éve állt be vasutasnak. Különféle korú, végzettségű, hi­vatásé nőket kérdeztek meg véle­ménykutatók: mi a legfontosabb a számukra az életben? A szere­lem, a munka, a szépség, a testi adottságok? Legtöbbjük (97 százalélk) első válasza meglepő: „Jó beszélgetés”. Másodorban (96 százalék) a tesü erőnlét, álló- képesség, továbbá a jól értesült­Az a dolgom, hogy amennyire lehet, távoltartsam a vadakat a- pályától, és ha erre más mód nincs, akkor le kell lőnöm őket - magyarázta Fauvre. A vadász az Ain és a Cote díOr közötti, mintegy 150 kilométeres szakaszon hajtja el a nagyvada­kat, de a kicsiket - nyulakat, ró­kákat, borzokat - is, amelyek megrongálják a töltést vagy a ke­rítést. A borzok a legrosszabbak, ren­geteg lyukat ásnak a töltésbe, utánuk jönnek a vaddisznók, utoljára meg az őzek, és egyre jobban kitágítják a borzok vájta üregeket - panaszolta Fauvre. Imádom a munkámat: szabad levegőn vagyok, és naponta leg­alább 15-20 kilométert gyalogo­lok. Csak azt nem szeretem, hogy kénytelen vagyok lelőni az állato­kat, amelyek nem akarják elhagy­ni a pályát - jegyezte meg a vada­kat terelő vasutas, aki tavaly 53 őzet terített le. ség (91 százalék). Nem sokkal ke­vesebben (89 százalék) a szemé­lyes függetlenséget is előtérbe he­lyezik, és legalább ennyien az el­kötelezettséget is. A megkérde­zett nők 88 százaléka számára fontos, hogy szeressék őket, és csak háromnegyedük tartja elen­gedhetetlennek a jó megjelenést, szép külsőt. Nem egészen min­Feladatkörébe tartozik a tölté­sek és a kerítés ellenőrzése is: vé­di a vasút területét az orvvadá­szok okozta károktól, vagy a pa­rasztoktól, akik óriási gépeikkel gyakran rongálják meg a kerítést. Rengeteg a rongáló. Még a gom­baszedők is lyukakat vágnak a kerítésbe - mutatott rá Fauvre. Mivel szemmel láthatóan csök­kentek a vadállatok okozta késé­sek, az SNCF úgy döntött, hogy még egy vasúti vadászt alkalmaz a vonal északi részén, Yonne és Seine-et-Marne között. Arra is számítanak a vasútnál, hogy Fauvre jövőre, 2005-ben nyugdíj­ba megy. Rengetegen jelentkeztek a meghirdetett munkára. A kör­nyék összes vadásza szeretné megkaparintani az állást, de a szerencsés kiválasztott csak egy vasutas lehet - szögezte le Fran­cois Murat, a montchanini vasúti karbantartók főnöke, a vadász közvetlen főnöke. ■ den második számára mérvadó az élménygazdag utazás szabad­ság idején. A 40 éven felüli nők az otthonnak, a háznak, a kertnek, a könyveknek, a kulturális élmé­nyeknek tulajdonítanak a náluk fiatalabbaknál. Az önmegvalósí­tás inkább a 40-en aluli nők szá­mára kiemelkedően fontos. Gyógyító szemtorna A számítógép okozta szem- és látási problémák, kockázatuk a rendszeresen elvégzett, 10-15 másodperces szemgyakorlattal igen nagy mértékben csökkent­hető. Az orvosok által javasolt tor­na: fogjuk meg finoman hü­velyk- és középső ujjunkkal az orrgyökünket, mutatóujjunkat pedig helyezzük a két szemöl­dökünk közé. Mindhárom uj­junkkal enyhén nyomogassuk az orrgyökünket. Ezután muta­tóujjunkat csúsztassuk fölfelé a homlokunkon a hajunkig, majd vissza, az orrhegyünk irányába.- A gyakorlatot felállva végez­zük, kiegészítve némi testmoz­gással, miközben tekintetünkkel- az ablakon át nézvést - megke­ressük a lehető legtávolabbi pontot. ___________________■ Pu cérhíradó spanyolul Teljesen pucér lesz a Pucér Hí­rek spanyol változata, azaz sem­mi sem fog takarni senkiből semmit - bár csak a híradó sze­mélyzetéből, nem pedig a hírek alanyaiból. Pucér Hírek című híradója már 1999-től van a világnak egy kanadai producernek köszönhe­tően. Az első fecske Nagy-Bri- tanniában csinált nyarat. A hír­műsort az interneten és kábelté­véken keresztül lehet megtekin­teni. A kanadai gyártó két válto­zatot kínál: egy teljesen mezte­lent és egy szőrmentest, illetve nemi szervmentes változatot a konzvervatívabb piacoknak. A spanyol Pucér Hírek már a héten bemutatkozik, elsősorban az Egyesült Államok és Latin- Amerika spanyolajkú érdeklő­dőire számít a gyártó. És még egy pucér hír: a fran­cia és a portugál Pucér Hírekre sem kell már sokat várni. Nem vált be a békadiéta Majdnem meghalt egy nyakfá­jós beteg Dél-Kínában, mivel or­vosa napi 6 nyers béka elfo­gyasztását írta fel neki kezelés gyanánt. A páciens 20 napon át több mint 120 békát evett meg nyak­csigolya-fájdalmainak enyhítése céljából. A különös terápiától azonban a férfi csak még jobban rosszul lett, s más orvosok sze­rint akár bele is halhatott volna, ha nem hagy fel idejében a tö­mény békadiétával. A Kuangtung tartományban, Mejcsouban (Meizhou) élő férfi most azt tervezi, hogy beperli orvosát. ■ A nőknek fontos a beszélgetés Jótékony is lehet a lángtenger A tüzek újra teljessé teszik a besűrűsödött erdőket Erdőtüzek tombolnak évről évre az Isztriái félszigeten, a Balká­non, az Egyesült Államok nyu­gati térségeiben, Ausztráliában. Hatalmas területeken semmisül­nek meg erdőrészek, a lángok el­pusztítanak növényzetet, súlyo­san károsítják az állatállományt. Eközben az ember életterét, va­gyonát is veszélyeztetik a tűzvé­szek. Ennek ellenére sok kutató, tekintélyes szakember meggyő­ződése: a tüzek nem csupán kárt okoznak, de hasznot is hoznak. Hozzájárulnak az erdők biológi­ai sokrétűségéhez. Dr. Jon Catton, az amerikai Greater Yellowstone Coalition környezetvédelmi szervezet bi­ológusa egy interjújában kije­lentette: a tüzek csak rövid tá­von okoznak kellemetlensége­ket az embernek, a konkrét anyagi kár, a sűrű füst és a tele­pülések fenyegetettsége követ­keztében. Hosszú távon ezek a tüzek azonban hasznosak az er­dő számára. „A tüzek újra teljessé teszik az erdőket, amelyek évtizedek során túlságosan besűrűsödtek és egyhangúvá váltak” - közölte Catton. Ezenkívül az erdő nem egyformán és nem teljes egészé­ben szokott leégni, miáltal a ré­gi állomány, a tisztások és a ma­gukban álló fák mozaikja jön létre. A lángok a kártevőket is elpusztítják, a tűz után vissza­maradt hamuréteg talajjavító hatású. Bizonyos tűlevelű fajták mag­jai csak akkor kezdenek el csí­rázni, amikor az őket védő gyantaréteg a hőben leolvad. Vannak szakértők, akik eleve nem helyeslik a kisebb erdőtü­zek oltását. Igazán nagy tüzek akkor alakulnak ki, amikor hosszú évtizedek, évszázadok alatt túl vastag alj fa gyűlik össze a talajon. „Több mint egy évtizeddel ez­előtt a 9000 négyzetkilométeres Yellowstone nemzeti park negy­ven százalékán tombolt az erdő­tűz - mondja a szakember - Az­óta érezhetően megnőtt a termé­szetvédelmi terület látogatóinak a száma. Az emberek egy része ugyan siratja az erdőt, mások vi­szont örülnek a sok friss zöld­nek és a vadvirágok sokaságá­nak”. A tüzekért egyébként zömmel korántsem az erdőtelepítéssel és a -felügyelettel megbízott erdő- gazdasági szakemberek a felelő­sök, hanem a hosszan tartó szá­razság. A statisztika szerint pél­dául a Yellowstone Parkban 250-400 évenként pusztít súlyos tűz, olyan, mint legutóbb 1988- ban. A természet ehhez hozzá is szokott. A kutatók ennél sokkal problematikusabbnak látják az emberi tényezőt, mivel egyre többen az erdők sűrűjében épí­tik föl otthonukat. A házak per­sze általában porig égnek egy- egy tűzben. Az erdőtüzeket legtöbbször villámcsapás okozza. A tűz kez­detben csökkenti a talaj termé­kenységét, megöli a menekülés­re képtelen állatokat, elham­vasztja a növényzetet. Végső so­ron viszont hozzájárulnak az er­dei élet sokrétűségéhez a biodi- verzitáshoz. Nem pusztán a tró­pusi őserdőkre érvényes ez a szakmai megállapítás. Az esőerdők általában nem égnek, emiatt túlélési stratégia sem ala­kult ki bennük, miáltal tűzvész után újra életre kelhetnének. Dzsungelek esetében tehát „mindegy”, hogy villám vagy emberi gondatlanság, gonoszság okozza a tüzet. Az eredmény ugyanaz: súlyos, esetenként helyrehozhatatlan károk kelet­keznek a trópusi erdőkben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents