Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-24 / 141. szám

Szabadfogás Dunántúli Napló —— Krimi Trükkös lopások bevásárlóközpontokban és bankfiókoknál. 10. oldal Sport A szezon legizgalmasabb futamának bizonyult a monacói nagydíj. 14. oldal Sport Idegenben vívta ki a bentmaradást a PVSK-Panthers. 16. oldal ÉLET & STÍLUS A lelkek súlya BLACK AND WHITE. Erotika és szűziesség, éjszaka és nappal, igen és nem: ezeket az ellentétpárokat próbálták bugyiba és melltartóba ál­modni azok a tervezők, akik egy osztrák fehérneműcég újdonságait mutatták be a napokban Szófiában. Az új nyári kollekcióban visszatért a díszes csipke, különösen a harisnyák szegélyén. ____________ fotó, epa Ha lálos szex a tilosban A félrelépés végzetes lehet férfiakra nézve. Ezt állapította meg a frankfurti egyetem törvényszéki orvostani intézete által ké­szített tanulmány. A törvényszéki orvostani szakér­tők az utóbbi három évtizedben elvégzett harmincezer boncolás jegyzőkönyvét vizsgálva találtak rá a nemi aktus következtében be­következett hatvan halálesetre. Az áldozatok közül 56 férfi volt, halálukat szívinfarktus idézte elő. Átlagos életkoruk 59 év volt. Az érintettek több mint a fele élete utolsó óráját szeretője karjai­ban vagy bordélyházban töltötte, de csak minden negyedik férfi szenderült örök álomra a hitvesi ágyban. Az okokat illetően a ku­tatók csak találgatnak. Az egyik feltevés szerint az idősebb férfiak szeretőjüknél vagy egy prostitu­áltnál jobban megerőltetik magu­kat, mint odahaza. Egy szakfolyóirat már 1999- ben nyilvánosságra hozta a frank­furti kutatók munkájának köz­bülső eredményeit, s akkor a kü­lönbség még kirívóbb volt: 21 ezer felboncolt közül 39 halt meg ne­mi aktus közben, és ezen belül tíz közül nyolc nem a családi ágy­ban. Az áldozatok között csak két nő volt. Egyébként brit tanulmá­nyok is arra a következtetésre ju­tottak, hogy a nemi aktus közben bekövetkezett, regisztrált halál­esetek háromnegyed része házas­társi hűtlenkedés közben követ­kezett be. Mozgásért boldogsághormon Az ember alapvetően mozgásra született. A nap huszonnégy órájából legalább egyet sporttal, testedzéssel kellene eltöltenünk. Ugyanakkor a szociológusok szerint legtöb­ben csupán 2-3 percet szánnak erre. A természet erőit, a levegőt, szelet, de még az esőt és hideget is nagyszerűen fel lehet használni szervezetünk javára. Dr. Jakabházy László egye­temi docens, a Semmelweis Egyetem Testnevelé­si és Sporttudományi Karának tanszékvezetője szerint a természetjárás, túrázás a legigazibb amatőrsport, ezeket mindenki vállalhatja és gya­korolhatja, életkortól szinte függetlenül. A legjobbak az úgynevezett ciklikus sport­ágak, amelyek visszatérő mozgássorokat tartal­maznak. Ilyen a séta, a gyaloglás, a kocogás, a fu­tás, de ide sorolható a kerékpározás, az úszás, a kajakozás is. Korábban könnyebb volt a szerve­zett túrázók dolga: a vállalatok többségénél vol­Egy kis egértoma *i Ahol az egészséget valóban értéknek tekintik, ott ma is tá­mogatják a dolgozók testedző szándékait. Amerikában, Ja­pánban elengedhetetlen a munkaközi mozgás, torna, mert tudják, a reggeli és déli 10-10 perc kikapcsolódás megtérül a teljesítményben. * Mérések szerint 30 százalékkal jobb teljesítményhez segí­ti dolgozóikat a munkaközi mozgás. ■ Újabban nem csak a monoton fizikai munkát végzők ese­tében szorgalmazzák a munkaközi testedzést, hanem a komputerekkel dolgozók esetében is jár az úgynevezett „egértoma". tak természetjáró és túracsoportok, sok helyen szakosztályokat is működtettek. Ezek jó része mára megszűnt. Tavaszi, nyári túrákat mégis lehet szervezni, elég, ha a család, barátok, szomszédok összefog­nak és együtt elindulnak. Persze a mértékletessé­get, fokozatosságot ajánlatos betartani. Nem ta­nácsos azonnal csúcsokat dönteni, közben úgyis fokozatosan javul a fizikai állóképesség, a gyor­saság, és gyarapodik az erő. A kezdő túrázók he­lyesen teszik, ha előbb elsajátítják a sétálás tech­nikáját, amikor a láb teljesen a talajon fekszik. Kocogáskor, illetve futáskor már nem éri a láb egész boltozata a talajt, mert van egy úgyneve­zett „repülő szakasz” is. Kezdetnek 4-6 kilomé­terre tűzzük ki a kocogás célját, később már 8-10 kilométerre lehet növelni a távot. A mozgástól azokat sem kell eltiltani, akik va­lamilyen betegségben szenvednek. Némely eset­ben kifejezetten rehabilitációs céllal ajánlják az orvosok a rendszeres mozgást, sétát - akár a szív­ás érrendszeri bajokkal küszködőknek, akár a daganatos betegeknek, a cukorbajban, csontrit­kulásban szenvedőknek. A mozgás egyébként megtermeli a maga jutalmát: közben szervezetünk endorfint, azaz boldogsághormont választ ki. Ez az anyag kellemes köz­érzetet okoz, s a fáradtság perceiben 1 átsegíti a holtponton. Közben oldó­dik a stressz, a mozgást végző ella­zult tudatállapotba kerül, fittnek érzi magát és erősnek. Aki otthonülő, ne­hezen mozdul ki vagy idős, annak sem kell lemondani a testmozgásról. Akár két vastag lexikont ütemesen emelgetve is edzhetjük magunkat, vagy ha a kiskertben gondozzuk ked­venc növényeinket. A mértékletes mozgás minden szempontból igazi, élethosszab­bító elixírnek számít. Sztárpletyka KÖNNYEZŐ HŐSÖK. Justin Timberlake és Antonio Bande­ras egymás kezét fogva zoko­gott a Shrek 2 cannes-i premier­jén, miközben Cameron Diaz csak döbbenten pislogott. Ban­deras könnyeit a film romanti­kus zárójelenete csalta ki, ami­kor Justin odasúgta, hogy ő is sír. így aztán megszorították egymás kezét egy pillanatra - amúgy bajtársiasan. GONDOS HÁZASÉLET. Sarah Jessica Parker amerikai színész­nő elárulta harmonikus házas­ságának receptjét. A titok az, hogy gondoskodik a férjéről, Matthew Broderickről, csoma­gol és bevásárol neki. Jessica ugyanakkor elmondta, hogy társa fő hibája, hogy soha, de soha nem állít meg taxit, ezt mindig asszonyának kell meg­tennie^ ■ Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. Állítólag minden ember 21 grammnyit veszít testsúlyából a halála pillanatában. E külö­nös testsúlycsökkenésről so­kan azt gondolják, hogy az em­beri lélek testből való távozása miatt figyelhető meg. A tudósokat is régóta foglalkoztat­ja az a jelenség, amelyet Alejandro Gonzalez Inarritu dol­gozott fel 21 gramm című filmjé­ben. Az elméletet (amelyről az origo honlapján számolnak be) először egy amerikai orvos, Duncan MacDougall állította fel a husza­dik század elején. Karrierjét a lé­lek jelenlétének bizonyítására ál­dozta. Elgondolása szerint, amennyiben az embereknek való­ban van lelkűk, az valamilyen anyag formájában van jelen a test­ben, és mint ilyen, tömege kell, hogy legyen. 1907-ben MacDougall kísérle­tekbe fogott. Egy kórházi ágyat át­alakított úgy, hogy az mérlegként működjön, majd halálos betege­ket figyelt meg, amint elhunytak. A mérleget igen érzékenyre állítot­ták, ezért az orvos tuberkulózisos betegekkel kísérletezett, akik vég- elgyengülésben haltak meg, és ke­veset mozogtak utolsó óráikban. Hat ember vizsgálata után MacDougall 15 kutyával is megis­mételte a kísérletet, ugyanis vallá­sos meggyőződése szerint az ebek nem rendelkeznek lélekkel. A vizsgálatok elvégzése után kije­lentette, hogy az emberek 21 grammot veszítettek testsúlyuk­ból haláluk pillanatában, míg a kutyák semennyit, s ezért szerinte minden kétséget ldzáróan a lélek súlyára lelt rá. „A lélek gyakorlati­lag az utolsó lehelet távozásakor hagyja el a testet” - írta MacDougall, aki szerint „a nyu- godtabb természetű emberekben azonban akár egy percig is ott ma­radhat utána.” MacDougall alapos vizsgálatot akart végezni, mielőtt publikálja eredményeit, s meg akart bizo­nyosodni róla, hogy a betegek tes­téből távozó levegő nem zavarja meg a mérési eredményeket. Ezért egyszer ő maga feküdt az ágyra, s igyekezet minél jobban kilélegezni, ez azonban nem je­lentett számottevő súlycsökke­nést. Tanulmányát többen is támad­ták. Volt, aki azt kifogásolta, hogy a mérleg nem volt kellően pontos, mások azt vetették a szemére, hogy kevés volt a kísérletben meg­figyelt betegek száma, megint má­sok pedig arra hívták fel a figyel­met, hogy a halál időpontjának megállapítása eltérő időben tör­tént az egyes betegek esetében. A doktor később azzal is próbálko­zott, hogy röntgenfelvételeket ké­szítsen a lélekről. Manapság a tudomány képvi­selői megmosolyogják kísérleteit. „Komolytalanok ezek a vizsgála­tok, hiányzik belőlük a tudomá­nyos alaposság”, állítja Robert Stern, a University of California patológusa, aki szerint az elhuny­tak teste idővel rengeteg súlyt ad le. A lizoszómáknak nevezett sejt- szervecskékben lévő enzimek a szövetek anyagait gázokká és fo­lyadékokká alakítják. A kutató 45 éve foglalkozik a halállal, és ma­gabiztosan mondja, hogy a halál alatti súlyleadás nem a lélek eltá­vozásának számlájára írható. A lélek súlyáról azért mégis vannak tapasztalataink, igaz, azok szubjektív benyomások. Mert hát sokszor van, hogy ne­héz a lelkünk a bánat vagy a megpróbáltatások terhe alatt, de néha könnyű is, és boldogságtól szárnyaló. És az is igaz: olykor van olyan benyomásunk, hogy némelyeknek semmiféle lelkűk sincs, se 21 grammnyi, se keve­sebb. Nők - veszélyes füstben Egyre több nő cigarettázik. 1990 óta 60 százalékkal több közöttük a tüdőrákban szen­vedők száma. A két tény kö­zött nyilvánvaló az összefüg­gés. A nők első számú közellen­ségének tartott mellrák már nem a legtöbb áldozatot követelő halá­los betegség. A cigaretta révén a tüdőrák lépett a helyébe, figyel­meztet egy amerikai rákkutató. J. Patel indoklása szerint a nők, a szervezetük meghatározott he­lyén képződő szerves vegyületek, különböző élettani folyamatok irányítását, összehangolását vég­ző hormonok hatására sokkal ér­zékenyebbek a szervezet műkö­dését zavaró hatásokra. A nemi jelleget alakító hormonok, az ösztrogének a tüdő sejtjeire köz­vetlenül hatnak. A következ­mény: megállapították, hogy a tü­dőrák a férfiak esetében stagnál, a nők körében viszont, 1990 óta 60 százalékkal gyakoribbá vált - egy­értelműen a cigaretta miatt. MAGYAR LÁNY A SZÉPEK KÖZT. seny szebbnél szebb résztvevőinek gyár induló is látható. A csinos bal kap-e koronát fürtjeire. _________ Sz inte naponta bombázzák a hírügynökségeket a Miss Universe vér­képeivel. Sikerült egy olyanhoz is hozzájutni, amelyen végre a ma­szélső hölgy Bakos Blanka, akiről június 1-jén fog kiderülni, hogy FOTÓ: EPA

Next

/
Thumbnails
Contents