Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-24 / 141. szám

HE 2004. Május 24., hétfő R I P 0 R T 7. OLDAL KULTÚRA­A színházfesztivál olcsóbb része Válaszok első kézből a kétszintű érettségire A versenydarabok mellett másfél száz rendez­vénnyel várja a IV. Pécsi Országos Színházi Találkozó a közönséget június 3-12. között, és a programok kétharmada ingyen tekinthető meg. A kísérő műsorok közt is akadnak igazi sztárprodukciók, melyekre már csaknem minden jegy elkelt. A versenyprogramokra már csupán öt előadásra van néhány jegy, ott is csak a páholyok eldugott részeire - a jegyeladások tükrében a Katona Jó­zsef Színház produkciói (Fekete tej, Ivanov), va­lamint a Buborékok és a Kaukázusi krétakör elő­adások bizonyultak a legnépszerűbbeknek. Ugyanakkor a hétvégén megkezdődött az OFF (Fesztiválon kívüli fesztivál) műsorokra is a jegy- árusítás - a közel 150 rendezvényből csupán 35- re kell belépőt vásárolni. A színházfesztiválhoz kapcsolódó féltucat kiállítás természetesen ezút­tal is ingyen tekinthető meg, miként az Ifi Géniu­szok: a fiatal zenészek, színészek, képzőművé­szek, filmesek Dante Caféban és a Sétatér kör­nyékén zajló heppeningjeire sem kell fizetni, és a felolvasószínházakat, a drámafórumot is nyitott kapukkal rendezik meg. De akad néhány nagy várakozásra igényt tartó újdonság is, melyeket ugyancsak ingyen lehet megtekintem - tudtuk Sztárprogramok Az OFF négy legkeresettebb és legdrágább programja: az Opera­mesék a Palatínus Szálló Bartók Termében - itt mintegy 150 em­bernek kulináris élvezeteket kínálnak ötezer forintért operasalátával, vagyis ismert énekesek adnak egyveleget az elmúlt évtizedek pécsi operabemutatóiból. Kétezerötszáz forintos egységáron kétezeröt- százan nézhetik meg a Városi Sportcsarnokban a Megasztár megis­mételt 12-es döntőjét, ugyanennyiért nyolcszázan fémek be a Zsi­nagógába Vamus Xavér kedvelt' klasszikusok darabjaiból szerkesz­tett orgonahangversenyére, és ez a tarifa Pintér Sándor Kaszkadőr- show-jára is a tettyei romoknál, ahol mintegy 400 ember láthatja, amint Gothár Péter és Jordán Tamás a Hamlet nyitóképeiből miként formál akciójeleneteket kaszkadőrmutatványokkal. meg Stenczer Bélától, a POSZT szervezőiroda ve­zetőjétől. Az Áfiumban például a Színésztársal­gások során olyan művészek adják egymásnak a kilincset, mint Kulka János, Bodrogi Gyula, Bá­lint András, Béres Ilona vagy Mácsai Pál, és csak a „torok- gyantázásért” kérnek pénzt. A színjátékok közül viszont csak a gyermekeknek szólókra lehet szabadon bejutni (többségé­ben a Bóbita Bábszínházban lesz a helyszínük), a főiskolá­sok, a színi tanodák bemutatói 500-1500 forintba kerülnek. A Helyőrségi Klubban a színmű- vészetis vizsgabemutatók ezerforintos egységár­ral kalkulálhatók, míg a Dante Caféban estéről es­tére ingyen hallgathatók neves fővárosi dzsessz- bandák. A Művészetek Házában középáron zajla­nak az irodalmi estek, Bálint András Aranyt, He­gedűs D. Géza Nagy Lászlót, Kézdy. György Karin- thyt idézi, a Horvát Színházban pedig Bán János és Bezerédi Zoltán kortárs írók műveiből válogat. A pénzes programokból kiemelkedik a szlovén táncosok, a Betontanc Harmadik Színház-beli fel­lépése, a Súgóverseny (ugyancsak a Horvát Szín­házban) és egy Ionescu egyveleg táncos megfo­galmazásban az Anna-udvar- ban. A Tettyei romoknál lesz­nek a leghúzósabb műsorok, árban és színvonalban egy­aránt. Itt adják A szarvassá változott fiút Töröcsik Mari­val, a horvát Fáklya Tánc- együttes ősbemutatóját, a Pé­csi Balett Sztártánc összeállí­tását, a Ghymes jubileumi est­jét, vagy például a Táncpár­bajt, ahol a közönség által dik­tált ütemre rögtönöznek tánc­koreográfiákat. A jegyek elő­vételben a nagyszínházban kaphatók. MÉSZÁROS B. ENDRE Emelt vagy középszint? - ezt a dön­tést 2005-ben minden érettségire készülő diáknak meg kell hoznia. A mérlegelésnél pedig több kockázati tényezőt - magasabb követelmé­nyek, a felvételi pontok számítása­kor lehetséges előnyök és hátrá­nyok - érdemes figyelembe venni. Ebben segít május 29-én a kétszintű érettségi országos tájékoztató buda­pesti rendezvénye, a Központi Érett­ségi Nyűt Nap. Hogyan szerezhetünk pluszpon­tokat, hogyan számítják át felvételi pontokká az érettségi eredményt, és milyen tantárgyakból érdemes elő­rehozott érettségit tenni? - többek között ezekre a kérdésekre is választ kapnak az érintett diákok, tanárok és szülők a Felvételi Információs Szolgálat munkatársaitól. A kétszin­tű érettségi eljárási részének bemu­tatása mellett a tantárgyi követelmé­nyeket a tankönyvszerzők elemzik. Megjósolható ugyan, hogy a na­gyobb presztízsű egyetemekre és szakokra az emelt szintű érettségi jelentheti a biztos bejutást, a közok­tatási reform azonban a középszin­tű érettségi követelményrendszerét is gyökeresen átalakította. A jól tájé­kozottság így 2005-től már nem csu­pán a továbbtanulás, hanem az érettségi sikerét is meghatározza. A Központi Érettségi Nyílt Nap­ról érdeklődni lehet az 1473 0769-es telefonon, a www.fisz.hu oldalon, il­letve az info@fisz.hu címen. A nyílt napon való részvételhez előzetes re­gisztráció szükséges. A részt vevő diákok az érettségi eljárási részét be­mutató kiadványhoz térítésmente- sen juthatnak hozzá. _________d.l VÖ LGYHÍD A TETTYÉN. Még két napig látható a pécsi Művészetek Házában a VÁROS/VÍZIÓK - ideáltervek Pécsről című tárlat, amely a budapesti Építész Mesteregylet Mesteriskola szabad gondolatszárnyalásának bizonyítéka._______________________ fotó: tó™ l. Fo gorvosi kar: az első lépés A gyógyszerészképzésnek saját tulajdonú épület kell Az orvostudomány körében a pécsi egyetemen is önállóság­hoz jutnak a speciális képzé­si területek. Ezt indokolja a versenyhelyzet is. A helytál­láshoz jobb feltételek is kelle­nek. A PTE orvosi karának fogorvos­tudományi szaka több mint 30 éve alakult a regionális szakor­voshiány leküzdésére. A fogorvostan-hall- gatóknak az alap­tárgyak egy részét a kar elméleti in- tézetének munkatár­sai, az álta­lános or­vostudo­mányi is­meretek- bői a nem fo- \ gászati vcA klinikai tárgyakat az orvostu­domány és egészségtu- d o m á n y i centrum intéze teinekjl és klini­káinak munkatár­sai oktatják. A kari ta- ^ nács a közel múltban úgy döntött, hogy a Fo­gászati Klinika keretében négy tanszéket állítanak fel. Ezzel leg­utóbbi ülésén az egyetem szená­tusa is egyetértett. Az eltérő súlypontok miatt a fogászati szakorvosképzésnek el kell válnia az általános orvosok­tatástól. Szintén a tanszékek ki­alakítása mellett szól a megválto­zott szakvizsga rendszer, amely négy fogászati szakirányú szak- orvosképzést ír elő. A jelöltekért nagy verseny ala­kult ki a hazai képzőhelyek között. Ehhez a szituációhoz is igazodik az új szervezeti forma. De ennél több­ről van szó, ahogy ezt dr. Lénárd László rektortól hallottuk:- A fogászati tanszékek kiala­kítása az egyik első lépés a fogá­szati egyetemi kar létrehozása fe­lé. Ez persze távolabbi jövő, hi­szen egy kar létrehozásához többféle akkreditációs feltételnek kell még megfelelni. A helyzet most csírájában ugyanaz, mint volt hajdan a gyógyszerészkép­zés esetében, amely számára már közeli jövő az önálló egyetemi kar. Egyébként az ország orvos­képzést is folytató többi egyete­mén a gyógyszerészet külön kar, Budapesten és Debrecenben pe­dig a fogászat is az. A gyógyszerészképzéshez most új fejlemények kapcsolód­nak. Az egyetem és Pécs önkor­mányzata között folyó tárgyaláso­kon nemcsak a Magasház kollégi­ummá alakításáról van szó, ha­nem ingatlancserékről is. Egy ter­vezett felüljáró elfoglalja majd a PEAC-pályát, ezért ingatlancsere került szóba. Az akció kosará­ban az Egészségügyi Főiskolai Kar által használt Vörös­marty utcai iskolaépület és a gyógyszerészkép­zésnek otthont adó Ró­kus utcai épület került leginkább szóba. Ezek bérletéért jelenleg 100 millió forintos nagyságrend­ben fizet díjat az egyetem a tulaj­donos önkormányzatnak.- A leendő gyógyszerészeket különösen időszerű megfelelő körülmények közé helyezni - mondja a rektor. - A következő tanév végén ez a képzés már el­jut a diplomaosztásig. Angol nyelvű képzést is szeretnénk in­dítani. Mindehhez meg kell te­remteni a feltételeket. A vegy­szerekre pedig különösen ke­mény előírások vonatkoznak, amelyeknek megfelelően kell át­alakítani az épületet. A PTE már pályázatot nyújtott be az Euró­pai Unióhoz, hogy a sok száz­milliós fejlesztéshez támogatást szerezzen. A segítség elnyerésének azon­ban feltétele, hogy az egyetem az épület tulajdonában legyen, vagy legalább az ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog meglétét fel tudja mutatni. Vagyis a város és az egyetem érdekegyeztetéséhez erős ösztönzők adódnak. DUNAI I A „jágónaki Petőn” nyomában „Életűm istoriaja mög más ögyebek” - áll egy éppen 70 éve szü­letett írás címeként egy megsárgult lapu füzetben. Illés András vetette papírra gyöngyírással, petőfis verseléssel, őző- tájszólással élete folyását, sok humorral, anekdotával fűsze­rezve. A szerző bizonyosan élt, Illés András unokája, Csepeli Jó- zsefné már majdnem eltüzelte a kallódó füzetet, amikor férje bele- pislantott, és a sűrű, valószínűleg tollszárral rót írás már látványá­ban is megfogta. Hát még amit a sorokból, azaz a számozott „leve­lekből” kiolvasott: egy eleven, vérbő történetet egy évszázaddal korábbról. A mese szerint dunán­túli árvagyerekként találnak rá Fűzfa Andrásra, aki azonban fel­cseperedvén főképp a mezőgaz­daság iránt érdeklődik leginkább: .Szegény noha szőllűm! Elbánt a jég vek Mint hadi zászló, tépett a levele! Szöme töpörödött, mint nagyanyám képe, Oda vansziivemnekmindön reménysége." De mivel csavaros észjárású, odáig viszi, hogy megválasztják követnek, azaz képviselőnek. ,M decit bevágva, Peknek nekivágtam. Majdnem térdig kopott el a lábam szám, műve azonban máig titok volt. Mim mtaláltam az új országháziéi. Nagy mélák ház, van rajta ablak 600 is, Kapujában áll egy áfm generális. ” A gazdálkodó András főképp az adókkal nincs kibékülve, ahogy azt magának Bethlen Ist­ván miniszterelnöknek fel is pa­naszolja. A grófot így festi le: .Merthogy ránéztiben vékonyszám legény, Osztóncüanszámz, mintakeszek, szögércy. A fék tétén haja egy száll sincsen, Aháöttünékiórt adott az Isten.” A lényeg persze az, hogy eliga­zítja a faluja sorsát, és otthon az­tán nagy ünneplés lészen, amiért András bácsi (elvégre a mese vé­gére kissé megöregedett) sikerrel járt követségben Pesten. No de ki lehet a szerző? A csa­ládtagok szinte semmit se tudnak róla, hiszen Illés András utolsó, hetedik gyermeke volt Illés Jó­zsef, aki szintén későn házaso­dott, így lánya, Csepeli Józsefné nem ismerte nagyapját, sőt, Jágónakra - ami 1974-ig Baranya megyében volt, ma Tolna - is csak ünnepekre, mindenszentekre járt vissza Pécsről. A temetőben a régi síron már alig lehet kisillabizálni az évszámot, ami Illés András ne­ve alatt állt: 1878-1952. Tehát az 1934-ben szerzett históriát meg­lett fejjel, 56 évesen írta. Ám hogy írta, soha senki nem tudta. Se előtte, se utána írni nem látta sen­ki. Ma Jágónakon már kevés olyan öreg él, aki személyesen is­merte még Illés Andrást. A 77 éves Holovitz Emil csak annyit tud mondani, hogy szegény em­ber volt, olyannyira, hogy ami­kor fairtás volt, Illés András még a gyökereket is kiásta a földből, hogy legyen tüzelője. Rémlik ne­ki, hogy az író bátyja zenélt, de mint utóbb kiderül, maga Illés András is játszott hegedűn, trom­bitán. Néhány házzal odébb lakik a falu legidősebb embere, a fürge járású, 82 esztendős Máté An­tal. Ó gyerekként sokat járt Illéséknél:- Földműves volt. Nagy állatja nem volt, csak egy-két disznó meg baromfi.- Van-e tudomása arról, hogy írt volna?- Nem. De még arra sem em­lékszem, hogy egyáltalán könyv lett volna a házában. Az igaz, hogy jópofa, viccelődős ember volt. Néha mesélt a régi időkről is.- Tájszólásban beszélt?- Nem. Rendesen, mint bárki más.- Lehet-e tudni, hogy mi volt ő fiatalon, történtek-e vele érdekes dolgok?- Én nem tudok róla. De nem hinném, hogy képviselő lett vol­na... Egyszóval tényként marad a mű maga. Álljon itt a végén a szerző búcsúszava: ,JJe miképpen dteiúnyi se lőhet ütem nádi, Azonképpendamnyiselöhetbormögnóta nádi Bon majd csak ad az Isten Nótát mög ehm adok én.” MÉHES K. Illés András és a történelem Nyilvánvaló, hogy a jágónaki szerző története alapvetően mese. De mint minden mese, valamiképp a va­lóságban gyökerezik. Kérdés, hogy a kis falucskában, szegénysorban tengődő Illés András honnan tud­hatott sok mindent az akkori országgyűlésről, az ott folyó politikai életről? Rozs András történész, levéltáros a következőket mondta:- Bethlen István nem csak a szociáldemokratákkal kötött egyezséget, hanem való igaz, hogy a Nagyatádi Szabó István vezette Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Pártot beolvasztotta a kormánypártba. Az biztos, erős volt a kisgazdamozgalom, földet szerettek volna - más kérdés, hogy az újabb kisgazdamozgalom, ami 1931-ben bontott zászlót, ezektől szeretett volna elszakad­ni, azért is nevezte magát Független Kisgazdapártnak. Szóval a Bethlen-kormányzat alatt (1921- 1931) lehettek a Parlamentben paraszt-képviselők, de az szinte biztos, hogy ezek tehetős, birto­kos parasztok voltak, egy „mezei”, nincstelen tag nem valószínű, hogy eljutott volna az Országház­ba. Az valószínűbb, hogy a mű szerzője itt-ott, akár igazi képviselőktől hallott információkat dolgo­zott bele a szövegbe. Illés András szóhasználatában ő „követként” ment Budapestre, ám Rozs András rámutatott: a reformkor­ban volt szokás követet küldeni, a 20-as években nemzetgyűlési képviselőket választottak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents