Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)
2004-05-22 / 139. szám
2004. Május 22., szombat HITÉLET 9. OLDAL Emlékezni és emlékeztetni A törzsasztalnál dr. Schweitzer József főrabbi A héten a Művészetek Házában Izrael Pécsi vanadik évfordulójához kapcsolódva, segítse Barátainak Köre és a Pécsi Akadémiai Bízott- a jelenlévők számára, ság Tudósklubja törzsasztalának vendége Az emlékezések azzal kezdődtek, amikor a volt dr. Schweitzer József nyugalmazott orszá- háború után fiatal rabbiként Pécsre került, gos főrabbi. A kérdések nyomán, melyeket a vállalkozott arra, hogy a vészkorszak után főrabbit személyesen jól ismerő Kertész Péter visszatértek körében újra megszervezze a zsidó közösség hitéletét. A több mint három évtizedig tartó tevékenysége során számtalan barátság megkötésére, közös munkára nyílt lehetősége hittestvéreivel, az erre nyíltnak bizonyuló egyházak helyi vezetőivel, a város értelmiségének jelentős képviselőivel, melyek emlékét örömmel őrzi. Ha nehezen is, Dr. Schweitzer József főrabbi és Kertész Péter újságíró de sikerült küldetését teljesíteújságíró tett fel, feltárultak egy tanulságos ni fokozatosan, mind eredményesebben bon- életút legfontosabb emlékei. A vendég széles takozott ki a zsidóságukat vállalók közösségi körű tudását bizonyítva, nyugodtan, a tőle és vallási élete. Hangsúlyozta, hogy minden- már oly sokszor tapasztalt derűjével igyeke- kor örömmel fogadja, ha találkozásokra, ren- zett a nem könnyű kérdésekre úgy megvála- dezvényekre, vallási ünnepekre Pécsre megszólni, hogy egy történelmi korszak valóság- hívják, melyeknek, ha egészsége megengedi, nak megfelelő megértését, a holokauszt hat- mindig eleget tesz. A holokauszt hatvanadik évfordulójához kapcsolódva olyan történelmi eseményekre tekintett vissza, amelyek a hazai zsidóságot, de a közvéleményt is foglalkoztatják. Érdekes véleményét fejtette ki arról, hogy a magyarországi antiszemitizmus egyenesen vezetett a zsidók személyi jogainak korlátozásához. Ezt semmiféle külső hatás nem befolyásolta. Ez vezethetett el a magyarországi zsidóság tömeges deportálásához, százezreinek megsemmisítéséhez. Megtiszteltetésnek vette, hogy amikor ez év áprilisában Auschwitzban felavatták a holokauszt áldozatainak emlékmúzeumát, az oktatási miniszter meghívására azon részt vehetett. Életében először járt ott és a közelében lévő Birkenauban, a megsemmisítő táborban. Döbbenetesek voltak számára mindazok az embertelen cselekedetek, melyekről ugyan tudott, de ottjártakor személyesen is meggyőződhetett. Hangoztatta, hogy a holokauszt történéseit nem szabad elfelejtem, letagadni. Sajnálatosnak tartja az Európában fellelhető antiszemita jelenségeket, melyek egyik okát abban látja, hogy nincs megfelelő tájékoztatás, hiányzik a múlt tanulságainak megértetése, amire különösen a fiatalok körében nagy szükség lenne. Él a trauma és él a hit - jelentette ki a beszélgetés végén -, ez adja a reményt arra, hogy lesz megértés, nem lesz feledés, nem lesz tagadás. Az utókort az élet szeretetére, a vallásba, a boldogságba vetett hitre kell nevelni. MITZKI ERVIN Emlékeztető BÉRMÁLÁS. Ma, szombaton 16.30-kor Bogá- don, holnap 10.30-kor Szalántán, 16.00 órakor Kémesen bérmál Garadnay Balázs általános helynök. Jövő szombaton, 29-én fél 11-kor Vé- ménden bérmál Mayer Mihály megyés püspök, pünkösdvasárnap 11 órakor a székesegyházban, pünkösdhétfőn 16.00 órakor Bonyhá- don. Garadnay Balázs általános helynök pünkösdhétfőn fél 11-kor a dombóvár-belvárosi templomben, délután 4 órakor Szentlászlón szolgáltatja ki a szentséget. PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓN ma, szombaton 11 órakor ünnepélyesen átadják az életrendezés házának új szárnyát. Pécsről különbuszok indulnak a Domus parkolóból 10 órakor. SZENT ORBÁN szobrát szentelik ma a pellérdi szőlőhegyen, az aranyosgadányi út buszfordulóján. Az ünnepség 13.30-kor kezdődik. Vanyur István szobrászművész alkotását dr. Horváth István kanonok, pellérdi plébános szenteli fel, majd estig tartó ünnepségre kerül sor. HOLNAP, vasárnap délután egy órától este 10-ig a keresztények közös tanúságtevő programjára hívják, várják Pécs lakosságát a Széchenyi térre. Közös imádság, éneklés, igehirdetés, tanúságtételek és gyermekprogramok vezetik be Pécsett a június 19-i budapesti közös nagy tanúságtevést a Hősök terén. A programot közösen szervezik a katolikusok, reformátusok, evangélikusok, görög katolikusok, baptisták, metodisták és pünkösdiek. MÁJUS 25-ÉN, kedden Máriagyűdre zarándokol az egyházmegye papsága. A szentmise 10 órakor kezdődik 70 pap részvételével. A főcelebráns dr. Konkoly István szombathelyi püspök. A PIUSZISTÁK szokásos havi összejövetelén 25-én, kedden fél 3-kor P. Nemeshegyi Péter SJ tart előadást a Pius templom hittantermében „Mi a katolikus egyház megítélése a világvallásokról?” címmel. Minden érdeklődőt szívesen lámák. MÁJUS 26-ÁN, szerdán este 7 órakor kerekasztal-be- szélgetés lesz A passió című filmről a pécsi Ifjúsági Házban Heidl György egyetemi docens, dr. Gesztesy András, a Hittudományi Főiskola tanára, Mácsodi Ferenc református hitoktató részvételével. A vetítés előtt Mayer Mihály megyés püspök mondja el a fűmmel kapcsolatos gondolatait. A vetítés 20 órakor kezdődik.’ KOLLER JÓZSEF nagyprépost, egyháztörténész emlékkötetét mutatják be a Csontváry Múzeumban (Janus P. u. 11.) 27-én, csütörtökön 18 órakor a szerkesztők - Frankné dr. Font Márta, dr. Vargha Dezső - és a szerzők. Bevezetőt mond Mayer Mihály megyés püspök. TÚRONY önkormányzata és a Túronyi Református Templomért Alapítvány május 29-én 13 órakor tartja a református templomátadási ünnepségét. A megye egyik leghíresebb és legnagyobbak közül való Árpád-kori templomának rekonstrukciója ezzel az ünnepséggel a végső szakaszába érkezett. (a) „A CSALÁD EZER ARCA”. A pécsi nagycsaládosok kerekasztal-beszélgetést tartottak a Nemzetközi Családnap alkalmából május 14- én, pénteken. Az ország több mint 30 városában egy időben rendeztek „mini konferenciákat” a családot érintő különböző témákból. Pécsett a család és az iskola kapcsolatát elemezték. Uzsalyné dr. Pécsi Rita és dr. Molnár Aliz előadásában a család és az iskola közötti kölcsönös értékátadásról és az iskoláskort szorongásról hallhattunk. A beszélgetést Fazekas Orsolya vezette. A konferencián elhangzott az Európa Parlament márciusi nyilatkozata, melyben felhívják a mindenkori kormányok figyelmét arra, hogy támogassák a gyermekeket nevelő családokat, könnyítsenek ter- hükön. Pünkösd Pünkösdvasárnap 11 órakor a bérmáiási püspöki nagymisét egyenes adásban közvetíti a Bazilikából a Magyar Rádió Körzeti Szerkesztősége. Karínthiai kórus énekel pünkösdvasárnap Pécsett a Belvárosi templom német miséjén. A Singgemeinschaft St. Maréin 32 tagú énekkara a mohácsi Bartók Kórus vendége. A Magyar Rádió Pécsi Nemzetiségi Szerkesztősége 10 órakor közvetíti a misét. Pünkösdhétfőn a pécsi Bazilikába zarándokol az egyházmegye németajkú lakossága a Katolikus Németek Egyesületének szervezésében. A pünkösdi mise 11 órakor kezdődik. Énekel az országos hírű Solymári Asszonykórus. A Magyar Rádió Pécsi Nemzetiségi Szerkesztősége egyenes adásban közvetíti a szentmisét. Pünkösdvasárnap évtizedek óta Máriagyűdre zarándokolnak a romák. Nyolc és 10 órakor lesz szentmise. A10 órai misét Barlai Szabolcs ciszterci szerzetes mutatja be. „Mennybemenetel” „...kivezette őket Betánia közelébe, és kezét fölemelve megáldotta őket. Áldás közben megvált tőlük, és fölemelkedett az égbe.” (Lk 24,50-52) Feltámadása után negyven nappal Jézus elbúcsúzott tanítványaitól és fölemelkedett a mennybe. Ezzel befejezte megváltói művét, melyet megtestesülése vezetett be. így ismét összekapcsolódott az, amit az első emberek bűne szétválasztott: az emberi természet és az isteni világ. Ami „Betánia közelében” történt a feltámadás után negyven nappal, az nem pusztán időbeli esemény. Jelképes értelme van. Az elkövetkező korok emberéhez is szól. A keleti egyház mennybemenetel- ikonján a felemelkedő Jézus látható, valamint két fehér ruhás angyal Máriával és 12 apostollal. Ki a 12. apostol, hiszen Júdás öngyilkos lett, Mátyást pedig még nem választották meg? Ő - kopasz fejjel, hosszú göndör szakáüal - Pál apostol. Ő nem élt közösségben Krisztussal kínszenvedése előtt, mint a többi apostol, de találkozott a Fel- támadottal a damaszkuszi úton. Pál azokat a híveket képviseli, akik évszázadok óta megváltják Krisztust. A hit által Isten országában bárki részesülhet, az örömhír mindenkinek saját, személyes élménye lehet, mert Krisztus szétfeszítette e világ idejének korlátáit és megígérve a Szentlélek leküldését, mindenkit biztosított mennyei áldásáról. Hiszen azért vált el apostolaitól - és a földtől -, hogy helyet készítsen számunkra az Atyánál. Felment a mennybe, hogy megnyissa előttünk a menny királyi ajtaját, hogy az ő nyomában mi is beléphessünk és az Atya jobbjára üljünk. Most már minden rajtunk múlik. Aki meghalt, az feltámadt; aki megvált tőlünk, velünk marad az idők végéig. Bodogán László, parókus HÓFEHÉR RUHÁBAN a Szent Mór Iskolaközpont 68 tanulója járult vasárnap elsőáldozáshoz a pécsi Bazilikában. __________________■ Ma riazell a tv-ben A május 19-i általános kihallgatáson II. János Pál pápa lelki közelségéről biztosította a mariazelli Népek Zarándoklata valameny- nyi résztvevőjét. „Veletek együtt és értetek imádkozom egy olyan áldott időszakért, amelyben minden ember békében és jólétben élhet együtt. Azok az értékek, amelyeket keresztény hitünk nyújt, ennek legkiválóbb alapját képezik. Kedves zarándokok! Személyes képviselőmként küldöm a zarándoklatra legközvetlenebb munkatársamat, Angelo Sodano bíboros államtitkárt. A Magna Mater Austriae, Magna Domina Hungarorum és Alma Mater Gentium Slavorum neveket viselő kegyhelyen vezesse ő imáitokat és énekeitek. Nem csekély dologról van szó: e földrész embereinek jövőjéről! Köszönöm mindnyájatoknak elkötelezettségeteket, különösen imáitokat és áldozataitokat. Isten fizesse meg és áldása kísérjen benneteket.” Az MTV ma 11 órától élőben közvetíti a közép-európai népek történelmi találkozóját. _______■ Kü ldd be az apádat! így szólt a tanár, amikor úgy érezte, hogy betelt a mérték. Jaj, csak azt ne, tanár úr kérem, inkább tessék adni egy pofont, csak apám maradjon ki az ügyből - folyt az alkudozás. Ebből nyilvánvaló volt, hogy a szülői büntetés mesz- sze meghaladta a megszokott tanári figyelmeztetést. Valamikor, az őskorban - amikor még nem voltak ős ombudsmanok és ős miniszteri utasítások -, a csintalan gyereket elnadrágolta a tanító vagy az apja. Aztán minden ment tovább szép rendben. A szülő tovább szerette, nevelte gyermekét, a tanár szintén szerette, oktatta nebulóit és - mai szemmel teljesen logikátlanul - a kiporolt nadrágú gyermek változaüanul szerette szüleit, tanítóit évtizedekig, halálukig. Már rég főorvos voltam, mikor régi tornatanárom - vitéz Csokonai Sándor, megszólított a Király utcában, hogy szívesen eljönne az intézetembe valamilyen mozgásszervi panasszal. Néhány szót még beszélgettünk, amikor azt vettem észre, hogy feszes vigyázzállásban hallgatom szavait. Pedig Sanyi bácsi kötélre mászási oktatása az volt, hogy a szomszéd kötél bőrvégével addig verte a fenekemet, hogy rémülten kapaszkodtam felfelé, hogy ne érjen már el. Változatlan szeretettel gondolok rá. Apám hatéves koromban így bocsátott első elemibe: „Ha megtudom, hogy elvert a tanító, én is elverlek.” Ez így is történt. Néhai szép emlékű Szende Béla tanítóm nádpálcával elverte a fenekem, a szomszédban lakó Öcsi barátom rögtön beárult szüleimnek, akik jól.kinya- kaltak, és a kihágás súlyosságától függően más büntetésben is részesültem. Nem kaptam savanyúcukrot, nem mehettem labdázni stb. Az élet ment tovább, szüléimét változatlanul szerettem, szomszéd Öcsivel továbbra is játszottam, amíg nem jött a következő kihágás, elnad- rágolás és a többi. Természetesen nem vert agyon sem a tanító, sem apám, sem anyám. A büntetés mindig arányban volt a bűnnel. így például egyszer a legényegylet előtt kocsis nélkül álldogáló sörös lovak hasa alatt átbújtam egyik oldalról a másikra - fogadásból, amit meg is nyertem. Csakhogy a lovak másik oldalán apám - „fogadott” (hogy kerülhetett oda?), aki jól elverte a fenekemet. Senki nem szaladt el Strasbourgba bepanaszolni a kegyetlen apát, hanem mindenki örült, hogy nem rúgott agyon a ló. Olvastam, hallottam, hogy a vüágban nagyon sok az összevert gyerek, sőt agyonvert, agyonszúrt gyerek. Nem ritka, hogy gyerekkorú követi el a sokszor brutális gyilkosságot, sokszor a családtagok ellen. Valószínű, maga a primitív családi környezetben való nevelkedés az egyik fő oka. Bandákba verődött tizenévesek öten-hatan megvernek, megrugdosnak egyeüen gyereket, elveszik kerékpárját, mobü- telefonját, pénzét, aztán képébe vigyorognak a tanárnak, tanítónak, rendőrnek, „felnőttnek”, mert annyit tudnak, hogy a 14 éven aluliakat védi a törvény minden olyan büntetéstől, melynek visszatartó ereje lehetne. Pedig tízezer éve kialakult a családban olyan büntetési gyakorlat, mely egyensúlyban volt a bűn és büntetés mértékével és szeretettel szolgálta azt a célt, hogy a felnövekvő utód beilleszkedjen a társadalomba. Küldd be az apádat! Ma már talán nem is hangzik el a régi szándékkal. A tanár sok esetben semmit sem tudna kezdeni egy apával, mert nem partnere némely szülő az iskolának, tanárnak. Az a gyerek, aki mocskos szájjal beszél tanítójával, agresszív, szembe köpi az őt számon kérő tanítóját - az ezt valahol látta, tanulta, megszokta. Nem vitás, üyen a család élete ott, ahol a férfi alkoholista, naponta elveri az egész családját, felesége tépett rongyokban jár, az iskolát látogató gyereke vagy gyerekei otthon nem tanulnak semmi jót. Mindezeket itt-ott olvashatjuk az újságban, következményeit láthatjuk a tévében. Küldd be az apádat! Nagy kérdés. Az üyen apát hívassák be az iskolába? Isten ments, mert bejön és akkora nyaklevest kever le az osztályfőnöknek, hogy lerepül a szemüvege. Kedves olvasók, ez már más világ. Való világ. Dr. Szalai István A cigányok keresztje 2003. november 19-én a magyarországi cigányság egy csoportja az OCÖ és Kövesi Csaba kezdeményezésére dr. Keresztes Szilárd görög katolikus püspök vezetésével a Vatikánba látogatott. II. János Pál pápa fogadta a roma delegációt. Az audiencián apostoli áldást adott a cigányságra és a zarándokúton kivitt keresztre. A kereszt bejárta az ország valamennyi megyéjét, mindenhol szívesen látták és örültek a megjelenésének. A kereszt befogadása Magyar- ország legnagyobb cigány búcsújáróhelyén, a Komárom-Esz- tergom megyei Csatka község kápolnájában május 31-én lesz. A kereszt végső elhelyezése szeptember 8-án történik Csatkán, addigra készül el a Magyar- országi Cigányság Zarándok Kápolnája.
