Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-10 / 127. szám

Szabadfogás Dunántúli Napló----------­Kr imi Lakossági bejelentés vetett véget a tervezett gyorsulási versenynek. 10. oldal Sport Beremenden kikapott az NB III. eddig veretlen éllo­vasa, a Szentlőrinc. 15. oldal Sport Hazai győzelmével megerősítette 3. helyét az NB ll-ben a Komló. 16. oldal ÉLET A STÍLUS A bölcsőhalál ellen A csecsemőket fenyegető bölcsőhalál megelőzhető, ha otthon is rendelkezésre áll a babák légzését figyelő ké­szülék, amelyet az Országos Inkubátor Alapítvány el akar juttatni minden rászo­rulóhoz. A csecsemőkori hirtelenhalál- szindróma váratlanul követke­zik be: a baba légzése (leggyak­rabban mély alvás közben, de akár játék vagy séta idején is) hirtelen leáll. A jelenség háttere ma még nem ismert. Már a gyer­mek 1-12 hónapos kora között jelentkezhet, de leggyakrabban 3-6 hónapos csecsemőknél, többnyire fiúknál. A leginkább veszélyeztetett csecsemők a koraszülöttek, ik­rek, légzési rendellenességgel születettek, a dohányos, drogos kismamák gyermekei, de telje­sen egészséges életmódot folyta­tó anyák ép, egészséges kicsi­nyeit is elérheti a bölcsőhalál. A megelőzésére szolgáló légzésfi­gyelő monitort az Országos In­kubátor Alapítvány eddig 1 évre, térítésmentesen juttatta a rászo­rulóknak. Most célul tűzték ki, hogy olyan helységekbe is jus­son a készülékből, ahol még nem is hallottak róla - közölte Zemmel Andrea, az alapítvány sajtóreferense. Egy készülék net­tó 40 ezer forintba kerül. Ágyba, babakocsiba és járókába téve fi­gyeli a baba mozgását, és ha a ki­csi 21 másodpercig nem mozdul, nem vesz levegőt, akkor hangjel­zéssel riasztja a szülőket. Gyönyör a honi hálószobákban Sokkal több minden történik a magyarok há­lószobáiban, mint az osztrákokéban - így kommentálta az osztrák hírszolgálati iroda az egyik legnagyobb óvszercég legutóbbi inter­netes felmérésének eredményeit. Eszerint évi 152 alkalommal a magyarok vezetik 34 nem­zet között a legaktívabb szexuális életet élők listáját. Világszerte az emberek évente átlago­san 127 alkalommal szeretkeznek. A több mint 150 ezer résztvevővel készített, 2003- as adatokat összegző internetes felmérés eredmé­nyei alapján világos, hogy az új EU-polgárságú magyarok, csehek, szlovákok és lengyelek is - gyakoriság szempontjából - aktívabb nemi életet élnek, mint az osztrákok. A közép- és kelet-európaiak, köztük is a magya­rok, bolgárok és az oroszok évente 150 alkalomnál gyakrabban bújnak össze. Az alpesi ország lakói egyébként a szexuális vonzerő vonatkozásában sem kaptak jó érdemjegyet a felmérésbe bevont or­szágok állampolgáraitól: a magyarok, a lengyelek és a csehek csupán körülbelül 1 százaléka tartja az osztrákokat a legerotikusabb népnek. A szlovákok bizonyultak a legkritikusabbnak: ők nulla százalé­kot adtak nyugati szomszédaiknak. Az osztrákok viszont az élre kerültek azok számát tekintve, akik már tettettek orgazmust: 38 százalékuk mondta ezt magáról, míg a maJ gyarok 29, a csehek 27, a szlovákok 23 és a len­gyelek 21 százaléka ismerte el, hogy eljátszotta már a gyönyört. A felmérés azt is kimutatta, hogy a nagy gya­koriság nem áll egyenes arányban a elégedett­séggel. Ugyanis amíg nemi életével a lengyelek 77, a csehek 71, a szlovákok 69 és az osztrákok 65 százaléka elégedett, addig a magyaroknak csak 61 százaléka mondta ezt magáról. A ma­gyarok egyébként elöljárnak a prostitúció nyúj­totta szolgáltatások kihasználásának a terén: minden 100 magyarból 12 nyilatkozott úgy, hogy legalább egyszer már kipróbálta a pénzen vett örömöt. A második helyen a tekintetben az osztrákok és a csehek állnak, körükben 9 szá­zalék próbálkozott már szex­munkással. A csehek a legóvatlanabb új EU-polgárok a nemi betegségek elleni védekezés terén: a meg­kérdezettek több mint kéthar­mada ismerte el, hogy az utób­bi 12 hónapban legalább egy­szer létesített szexuális kapcso­latot új partnerrel mindenféle védekezés nélkül. Magyaror­szágon és Ausztriában csak a válaszadók egynegyede nyilat­kozott így. A biztonságos szex népsze­rűsítése rendkívüli értelmet nyer az olyan elbor- zasztó adatok ismeretében, hogy a HIV-fer- tőzöttek száma 2003-ban elérte a 42 milliót. Ugyanakkor az is tapasztalat, hogy a nemi felvi­lágosítás terén ismét szinte sehol sem állunk, és a kamaszkorúak legnagyobb része mind a sze­xuális működések, mind a nemi betegségek el­leni védekezés témakörében tudatlan, vagy csak félinformációkkal rendelkezik. Szexválaszért nyeremény Az internetes szexszokásvizsgálat idén is folytatódik, a részt­vevők a www.durex.hu lapon juthatnak be a válaszadók sorába. Az eredményeket 2004 októberében hozzák nyilvánosságra. Bárki, aki kitölti az idei globális szexuális felmérést, nyeremény- sorsoláson vehet részt, amelynek fődíja egy digitális fényképe­zőgép. li Az érdeklődők 10 héten keresztül válaszolhatnak a kérdések­re, amelyekkel a kutatók a világ különböző országaiban élők el­térő szexuális szokásait, beállítottságát, felvilágosultságát akar­ják feltárni. ■ A felmérés elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet az egész­ség megóvásának és a szexuális védekezési módszerek körülte­kintő használatának fontosságára. TÜSKEBÖKI. Mintha az Uránuszról érkezett volna a hölgy - pedig csak egy testfestő-bemutató modellje. Az ezüstszínű máz egyben a káros napsugarak ellen is védi. _________________________fotó: epa Vé szcsengő a koporsóban KUTYAÜTÓKNEK TILOS. Csakis rendes gazdik és pedigrés ebek vehettek részt azon a hatalmas ku- tyashow-n, amelyet Tokióban tartottak. A keleti kutyás eseményen 2841 négylábú lépett fel, és több mint 40 ezer látogató csodálta meg őket. Némely tulajdonos valódi kutyafodrászati bemutatót tartott, de lehe- tett találni kisautót is a megfáradt házi kedvenc szállításához._____________________________fotó: epa Szt árpletyka STING IMÁJA. Úgy tűnik, az orvosok helyett már csak az ima segíthet a híres rockcsil­lagnak, Stingnek, aki nemrég elmondta: naponta többször is fohászkodik azért, hogy vissza­nyerje hangját, hiszen a napok­ban indult brit turnéján a leg­jobb formáját kell hoznia. Stingnek teljes közelmúltbeli európai turnéját le kellett mon­dani gégegyulladás miatt. Pénzéhes amerikaiak Az amerikaiak „inkább a több pénzt”, mint a „több szexet” vá­lasztanák, ha tehetnék. Egy tele­fonos felmérésben résztvevőktől azt kérdezték, hogy több pénzt, vagy inkább több szexet óhajta­nának. A megkérdezettek két­harmada szavazott a pénzre, s csupán egyharmad számára volt fontosabb a pénztárcánál az öröm. Különösen érdekes, hogy úgyszólván nem sikerült össze­függést kimutatni a válaszok és a válaszoló anyagi helyzete kö­zött, vagyis a jómódúak között is nagyjából kétharmad a „pénz­éhes”. ■ Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. Az állat is együtt érez Egyre inkább úgy tűnik, mintha fokozatosan kihalna az emberekből a másik iránti együttérzés. Pedig empátiára még az állatok is képesek. A másik ember érzeteibe való beleérző képességet kizárólag az emberre jellemzőnek tartjuk, el­sősorban abból a megfontolásból kiindulva, hogy igen összetett képességeket igényel. Norvég kutatók szerint ezzel azt mond­ják, valójában egyszerű agyi fo­lyamatról lehet szó, így okunk van feltételezni, hogy majmok vagy más állatok tudnak empati­kusán viselkedni. Christian Keysers, a Gronon- geni Egyetem kutatója munka­társaival mágneses rezonanciás képalkotással (MRI) önként je­lentkezők agyműködését vizs­gálta. Megérintették a jelentke­zők lábát, illetve olyan videofel­vételeket mutattak nekik, ame­lyeken más emberek végtagjait érintették meg. A kutatók legna­gyobb megdöbbenésére az agy azon területe, amely a test felüle­téről érkező ingerek feldolgozá­sáért felelős, erős aktivitást mu­tatott akkor is, amikor az önkén­tes nem érzékelte, csupán látta, hogy valakit megérintettek. A kutatók ebből arra a követ­keztetésre jutottak, hogy az eddi­gi elképzelésekkel szemben a fi­zikai érzetekkel kapcsolatban ki­alakuló empátiáért nem egy kü­lön agyterület felelős: agyunk a látottakat egyszerűen átalakítja úgy, mintha az események ve­lünk történtek volna meg. Az ilyesfajta beleérzése olyan, mint­ha mások bőrébe bújnánk, és a lehető leggyakorlatiasabb mó­don érzékelnénk tapasztalatai­kat - állítja Dr. Keysers. Ez azt je­lenti, hogy anélkül is képesek va­gyunk empátiára, hogy összetett elméleteket építenénk fel mások érzéseiről. A kutató szerint egy­szerűen arról van szó, hogy miu­tán megtanultuk felismerni azo­kat az érzéseket, amelyeket a tes­tünkhöz érő személyek vagy tár­gyak váltanak ki belőlünk, ha­sonló folyamatok láttán agyunk automatikusan elindítja a saját érzéseket fellobbantó „progra­mot”. Az empátia azonban „kiölhe­tő” a lélekből. Mivel a kínzást, gyötrelmeket, agressziót sugárzó jelenetek elárasztják a világot, az emberek önvédelemből egyre in­kább lezárják magukat az elől, hogy mások szenvedéseivel együttérezzenek. Az eredmény: kíméletlen vagy érzelmileg rideg személyek, akik képtelenek se­gítséget nyújtani embertársuk­nak a bajban, s fokozatosan elve­szítik a képességüket saját érzé­seik, a szeretet kimutatására il­letve elfogadására. Csak küldje el vásárlása összesét és dátumát SMS-ben! *fn W valami o 09yi”«Uótmi adunk h°** *°Oo ft . értékű Coop utalványt is nyel'" « ♦ ( f Vészcsengőket helyeznek el a jö­vőben egy Santiago de Chile-i evangélikus temető koporsóiba, hogy elkerüljék tetszhalottak elte­metését. Mint Humberto Becerra, az „Út a Kánaánba” elnevezésű temető igazgatóhelyettese elmondta, az új riasztórendszert azután találták ki, hogy alaposan konzultáltak a temetkezési szakmában nagy ta­pasztalatokat szerzett emberek­kel. Ezekből a beszélgetésekből kiderült, hogy több exhumálásnál ütésnyomokat találtak a koporsó­kon belül. A borzongató tény arra utal, hogy a korszerű orvosi mű­szerekkel elvégzett vizsgálatok el­lenére is némelyek élve kerültek a föld alá. A vészcsengőt úgy helye­zik el, hogy az az eltemetett élőha­lott keze ügyében legyen, így ri­asztani tudja a temető dolgozóit. _____________■

Next

/
Thumbnails
Contents