Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)
2004-05-10 / 127. szám
HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL 2004. Május 10., hétfő Orbán tizenkét ponttal előzi Kovácsot Az adatfelvétel ideje: 2004. április 8-18. A megkérdezettek száma: 486 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állandó nyugat-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele azonosnak tekinthető. Persányi Miklós A MAGYAR POLITIKUSOK NEPSZERUSEGI LISTÁJA Mádl Dávid Ferenc Ibolya Orbán ; (1 viktor §8*"* szili & raer Katalin Lamperth Demszky Mónika Gábor Kuncze Gábor Lendvai Ildikó Kovács Kálmán Gyurcsány Ferenc Juhász Ferenc A grafikán megadott minden szám százalékban értendő A Szonda Ipsos szerint Nyugat- Magyarországon több politikus is elérte, illetve meghaladta a statisztikailag mérvadó 4 pontos változást: Lendvai Ildikó a tizenötödik helyről a tizedikre lépett előre, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a múlt havi listazáró pozíciójából a tizennyolcadik helyre jött fel, minisztertársa, Kökény Mihály 4 pontos indexnövekedése nem eredményezett pozíció- változást. Mádl Ferenc vesztett 4 pontot, ez azonban listavezető helyét ugyancsak nem befolyásolja. A hosszabb távon megfigyelhető népszerűségi változások tekintetében Dávid Ibolya és Mádl Ferenc rendszeresen 60 és 70 pont között szerepel, a szavazók általi minősítésük - iskolai osztályzatokban számolva - gyenge négyes. Hónapról hónapra 55 pont körüli indexet, azaz erős közepes osztályzatot ér el Szili Katalin, Orbán Viktor és Bárándy Péter. Közepesnek tekinthető 50 pont körüli népszerűségi szinttel Lamperth Mónika, Lévai Katalin (ő e hónapban listánkon nem szerepel), Medgyessy Péter, Demszky Gábor, Kuncze Gábor és Herényi Károly szereplése, valamint Lendvai Ildikó, Kovács László, Magyar Bálint, Hiller István és Csillag István támogatottsága. Ők 40 és 50 pont közötti indexet érnek el. A legalacsonyabb népszerűségi értékeket Kövér László éri el, listánkon gyakran ő az utolsó helyezett, pontszámai az erős elégséges sávba esnek. Képviselői helycserék a Házban Két új képviselő tette le az esküt az Országgyűlésben a múlt héten. Április 13-án Körömi Attila országgyűlési képviselő lépett ki a Fidesz - MPSZ-ből, és függetlenként folytatja tovább munkáját, valamint az elhunyt Isépy Tamás helyére érkezett új politikus. Ennek apropóján összeállítást készítettünk arról, hány képviselő mondott le mandátumáról, lépett át másik frakcióba, vagy hunyt el a rendszerváltás utáni parlament történetében. Budapest A rendszerváltás utáni parlamentben 170 képviselő váltott frakciót vagy lépett ki korábbi pártjából, 47-en mondtak le mandátumukról, és 26 aktív képviselő hunyt el. Az első két ciklusban tömeges frakcióváltások történtek. Az első nagy változást az a 12 politikus okozta, aki 1993 júliusában lépett ki a kormányt vezető MDF-ből. Csurka István vezetésével megalakították a Magyar Igazság és Élet Pártjának frakcióját. Akkoriban a házszabály 10 főben határozta meg egy frakció minimális létszámát. Az 1994-es házszabály-módosítás 15 főre emelte a frakcióalakítási küszöböt, és előírta, hogy a frakciójából kizárt vagy kilépő képviselő hat hónapig nem léphet át másik képviselő- csoportba. A második ciklus frakcióváltásánál nem érvényesült ez a szabály: 1996-ban az MDF-ből kilépett 15 képviselő Szabó Iván vezetésével megalakította a Magyar Demokrata Néppárt frakcióját, melynek többek között tagja lett Kónya Imre és Kupa Mihály. Rájuk azért nem vonatkozott a hat hónapos moratórium, mert nem másik frakcióba léptek át, hanem egy újat hoztak létre. Egy évvel később a KDNP-ből lépett ki több képviselő, aminek következtében 15 fő alá csökkent a frakciólétszám, így megszűnt képviselő- csoport. Mivel a többség nem önszántából lépett ki, így jogukban állt a moratórium letelte előtt átlépni másik frakcióba vagy pártba. Sok kereszténydemolaata - például Varga László, Isépy Tamás és Rapcsák András - ekkor lett a Fidesz tagja. A legutóbbi nagyobb frakciómozgás 2001-ben volt, amikor rengeteg képviselő ült át a kisgazdafrakcióból a függetlenek közé. Voltak persze olyan politikusok is, akik egyedüliként váltottak frakciót. Az első ciklusban Király Zoltán néhány nap után kilépett az MDF-ből, és függetlenként dolgozott tovább, de Pozsgay Imre is csak néhány hónapig volt a szocialista frakció tagja. Ilyen volt később Tölgyessy Péter, aki 1996- ban lépett ki az SZDSZ-frakció- ból, először független lett, majd később már a Fidesz padsoraiban láthattuk viszont. A jelenlegi ciklusban eddig Balogh Gyula és Körömi Attila lépett ki a Fideszből, és lett független, Boros Imre pedig az MDF helyett választotta a függetlenséget. Persze az újkori parlament történetében rengetegen voltak, akik nem átültek, hanem lemondtak. Az emlékezetes lemondok között találjuk a három korábbi fideszes képviselőt, akik szakítottak pártjukkal 1993-ban (Fodor Gábor, Ungár Klára, Molnár Péter), vagy például a korábbi kormányfőt, Németh Miklóst, aki még 1991-ben mondott le. Eperjes Károly színész csak három hónapig ült a parlament fideszes padsoraiban 1994-ben, és 1996 őszétől Rajk László (SZDSZ) sem volt már az Ország- gyűlés tagja; Zwack Péter (SZDSZ) 2002-ben adta át mandátumát. Ebben az évben mondott le a hűtlen kezelés miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Várhegyi Attila (Fidesz) képviselő is. Sokan vannak azok is, akik már nincsenek az élők sorában. A rendszerváltás utáni első miniszterelnök, Antall József 1993- ban hunyt el. Meghalt többek között Csengey Dénes, Gyuricza Béla, Rapcsák András, Vancsik Zoltán. A most is tartó negyedik ciklusban két képviselő halt meg: Varga László és Isépy Tamás. BARANYA RÓBERT - FARKAS MELINDA MANDATUNIVALTOZASOK A PARLAMENTBEN f»ÍJg 1990-94 1994-98 1998-02 2002-04. ápr. Kilépett, frakciót váltott 91 50 26 3 Lemondott 20 16 4 7 Elhunyt 10 5 9 2 KÖRÖMI ATTILA független országgyűlési képviselő: - Hónapok óta érlelődött bennem a döntés a kilépésről, de a Szövetségi Gyűlés előtt ezt nem akartam megtenni, nehogy a baloldali média ünneprontásra használja fel az esetet. A döntésem fő oka az volt, hogy a Fidesz néppárttá válásával a minél nagyobb rétegnek való megfelelési kényszer miatt eltűnt a párt palettájáról a nemzeti értékre épülő, radikális hangnem. A kilépéssel visszanyertem a véleményszabadságom. Beadtam tag- felvételi kérelmemet a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz. A magyar politikai elitnek vérfrissítésre van szüksége, mert hiánybetegségekben szenved, és ehhez a Jobbik a vitamin. FODOR GABOR, az SZDSZ- frakció tagja: - Még 1993-ban É döntöttünk úgy két képviselő- társammal (Ungár Klára, Molnár Péter), hogy kilépünk a Fideszből. A fő váltása volt, ami akkor a párton belül már érezhető volt. A Fidesz- ben egyszemélyes uralom kiépítése indult meg, tisztázatlan gazdasági ügyek jellemezték a pártot akkoriban. Érdekes, hogy a korabeli közvélemény-kutatások szerint a Fidesz volt a legnépszerűbb párt, igaz, egy évvel később megsemmisítő vereséget szenvedett a választásokon. 1994-ben keresett meg az SZDSZ, induljak az ő színeikben, és Gyöngyösön meg is nyertem a választást. így kerültem vissza a parlamentbe. A döntésemet ma is vállalom. A petíció aláírásgyűjtése ellen Zuschlag János szocialista országgyűlési képviselő felszólította Orbán Viktort: pártja hagyja abba a nemzeti petíció aláírásainak gyűjtését. A Fidesz elnöke jelentse be az aláírásgyűjtés végét, és nyilatkozzon arról, hány hamis aláírás volt a lapokon, és hány választói adatot gyűjtöttek be törvénytelenül - mondta a politikus. _______mh Sz elektált szemétgyűjtés Beváltotta a hozzá fűzött reményeket az autópálya-pihenőkben év elején elhelyezett 14 szelektív hulladékgyűjtő-konténer- rendszer. Csillag István gazdasági miniszter kijelentette: a tapasztalatok kedvezőek. Fokozatosan valamennyi autópályapihenőben rátérnek erre a rendszerre, újabb konténereket helyeznek majd el. mti Hírek Medgyessy az igazságtalanságról A kormány két évvel ezelőtt megkezdte a társadalmi igazságtalanságok csökkentését, az adósságok törlesztését - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök Komódiban. Hozzátette: átalakították az „igazságtalan” nyugdíjemelési rendszert, két év alatt 17 százalékkal emelték a nyugdíjakat. Megemelték a családi pótlékot, fokozatosan ingyenessé teszik a tankönyveket, és a rászorultak részére az iskolai étkeztetést, mti Orbán változásokat vár Orbán Viktor szerint nem a hatalomról szól a június 13-i európai parlamenti választás, de eredménye nagy változásokat indíthat el, és megágyazhatja a Fidesz sikerét a 2006. évi parlamenti választásokon. A Fidesz elnöke pártjának európai parlamenti választási kampánynyitóján leszögezte: a Fidesz nem „háborúskodásra” készül, kampányában a szeretet és az összefogás erejét hangsúlyozza. Kifejtette: azoknak a szavazóknak is a biztonságát akarják képviselni, akik nem őket választják, europress A városokat támogatná Demszky Gábor a legfontosabb városi ügyekre akarja ráirányítani a figyelmet, és ehhez szeretne forrásokat szerezni az Európai Parlamentben. Az SZDSZ európai parlamenti listájának vezetője, Budapest főpolgármestere kiemelt feladatként említette a lakótelepek felújítását és a városi tömegközlekedést, europress A Fidesz újabb gyanúja Szijjártó Péter (Fidesz) szerint felmerül a gyanú, hogy az MSZP az idegenrendészeti szabályok kijátszásával, illegálisan foglalkoztatja Ron Werber izraeli kampánytanácsadót. Az ellenzéki képviselő írásban megválaszolandó kérdést nyújtott be Burány Sándor munkaügyi miniszterhez, amelyben azt kérdezte, hogy engedélyezte-e a munkaügyi hatóság Ron Werber magyarországi munkavégzését. Burány szerint 90 napot meg nem haladó tartózkodás esetén vízum nélkül utazhatnak a két ország állampolgárai, ezért Werbernek nem kell vízum, mti Romák az Unióban A roma társadalom az európai uniós csatlakozás vesztese - jelentette ki Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke Zalaegerszegen. A cigányság integrációjával foglalkozó konferencián Vajda László, a Lungo Drom Zala megyei elnöke kijelentette: a romák egyre inkább úgy érzik, hogy a kormány nem tett semmit felemelkedésük, esély- egyenlőségük megteremtése érdekében, és az uniós csatlakozásra sem készítette fel őket. mti Csődnek nevezett tájékoztatás Csődnek nevezte az ország európai uniós csatlakozásával kapcsolatos kormányzati tájékoztatást Bagó Zoltán fideszes képviselő. A politikus szerint 2,3 milliárd forintba kerülő kormányzati kommunikáció semmifajta hatást nem ért el. Kijelentette: még most is vannak olyanok, akik nem rendelkeznek alapvető információkkal arról, hogy milyen körülmények között kell végezniük munkájukat az Unióban, europress ■
