Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-09 / 126. szám

2004. május 09., vasárnap Riport, interjú Szólógitárosa volt a NATO első garázs­együttesének, de Simonyi András a hat­vanas évek beatzené- szeként már az LGT előzenekarában is ját­szott, majd karrierdip­lomata lett. Ma a Ma­gyar Köztársaság washingtoni nagykö­vete, akinek esélye van arra, hogy gitárja, amelyen Barta Tamás és Zorán is játszott, helyet kapjon a hazai rockmúzeumban. A nagykövet Simonyi András Szül«tetti Budapest, 1952. május 16. Családi állapot! nős, két gyer­mek. Tanulmányoki Közgazdaságtudományi Egyetem (1970-75) Állomáshelyek! Hága (1990-92), Brüsszel (1992-95), Brüsszel, EU-nagykövet (1995-2001), Egyesült Államok (2002-) imonyi András azzal is diplomáciatörténetet írt, j hogy a magyar követsé­gen felléptette az Össz- fegyvernemi Akciócsoport nevű rockegyüttest, amelyben maga is gitározott és énekelt. Sőt az első nagykövet, aki rocktörténeti előadást tarthatott a clevelandi Rock and Roll csarnokban.- Egy hete hozsannáztak, uniós örömtüzeket gyújtottak a kibővült Európában. Vissz­hangoztak-e ezek az ünnepsé­gek az Egyesült Államokban vagy mondhatni, hogy az ame­rikai kormány és sajtó a külvi­lágból csak Irakkal foglalkozik?- A nagy tévétársaságok és lapok vezető hírként tálalták az unió bővülését, sőt a Washing­ton Post szép nagy fényképpel hozta a csatlakozás éjszakájá­nak a budapesti tűzijátékát. Itt kedvezőnek értékelik az újon­nan csatlakozott országok telje­sítményét, ami jó az Egyesült Államoknak is, mert erősebb, dinamikusabb partnere lesz a kibővült Európai Unióval.- Amikor megbeszéltük ezt az interjút, említette, minden­képpen szeretne arról is említést tenni, milyen kép él az Egyesült Államokban Magyarországról. Ez azt sugallja, mintha elége­detlen lenne azzal, ami a ma­gyarokban él arról, mit is gon­dolnak rólunk arrafelé.- Jól érzi, miközben túlzás lenne állítani, hogy itt naponta foglalkoznak Magyarországgal. A berlini fal lebontásában ját­szott szerepünk, a NATO-csat- lakozásunk, a balkáni háborús helytállásunk idején elkényez­tettek bennünket az amerika la­pok. Kedvező kép alakult ki Magyarországról, ami az elmúlt időszakban erősödött. A ma­gyarokat újító szellemű, ambi­ciózus, szabadságszerető nép­nek tartják. Gazdasági értelem­ben vállalkozó kedvűnek jel­lemzik a magyarokat, de na­gyon jó a tudományos és kultu­rális imázsunk is. Változatlanul jelentősek nálunk az amerikai beruházások. Gyakran érzem, a magyarok kishitűek. Szeret­ném, ha Magyarországra visz- szahatna az, hogy az Egyesült Államokban ennyire jól véle­kednek rólunk. Az amerikaiak­nak bizonyára fogalmuk sincs, hány magyar él a világon, de az biztos, hogy sokkal többnek gondolnak bennünket tizenöt- milliónál.- A kedvező képhez nyilván ön is hozzájárult: néhány hete az amerikai kongresszus kül­ügyi delegációjával Budapesten járt Tom Lantos, aki megjegyez­te: rendkívül hatékony nagykö­vetünk van Washingtonban.- Legjobb tudásunk szerint végezzük a dolgunkat, és ha washingtoni bluesa ennek kedvező a hatása, örü­lünk, de nem túlzóm el saját szerepemet. Úgy gondolom, ez a team, amelyet Washington­ban vezetek, egy modern Ma­gyarország képét teremti meg. Fontos, hogy uniós tagként is világossá tegyük: Magyarország továbbra is első rangú kapcso­latokat szeretne fenntartani az Egyesült Államokkal. Uniós csatlakozásunkkal a feltételek nem romlottak, hanem javul­tak. A politikai kapcsolatok mellett abszolút elsőséget élvez a gazdasági kapcsolatok élénkí­tése is. Igyekszem elősegíteni magyar vállalatok amerikai piacra jutását, amerikai cégek magyarországi befektetéseit.- Mindezek Medgyessy Péter miniszterelnök közelgő ameri­kai látogatásán is szóba kerül­nek. Mi árulható el előzetesen a készülődő tárgyalásokról?- A két ország vezetője tár­gyal a bennünket is érintő nem­zetközi kérdésekről, a terroriz­musról, Irak demokratizálásá­ról, Afganisztánról, a tervezett csúcsértekezletekről, és persze a gazdasági kapcsolatokról is.- Gondolom, a magyarok ál­tal sokszor panaszolt amerikai vízumkiadási gyakorlat is szóba kerül majd, annál is inkább, mert a budapesti amerikai kon­zulátuson június végén megkez-' dik a vízumigénylők biometri­kus adatainak, ujjlenyomatá­nak rögzítését. E szigorúságot értetlenkedve fogadók azzal ér­velnek, hogy márpedig magyar terroristák nincsenek.- Nekünk az az érdekünk, hogy minél több magyar láto­gasson az Egyesült Államokba, és még több amerikai utazzon Magyarországra. Ez utóbbi miatt is kértem fel Tony Curtist, segítsen reklámozni Magyaror­szágot. Közeli barátok lettünk, hetente beszélünk telefonon, beengedett magánéletének olyan területeire, amelyekre csak keveseket.Be kell vallani, hogy sok turistát riasztanak el a vízumkiadás körüli gondok. Meg kell értenünk a terrorista fenyegetés miatti vízumkiadási szigorításokat, de szeretnénk, ha javulna a helyzet, és diplo­máciai erőfeszítéseket teszünk ennek érdekében.- Miként azért is, hogy az Egyesült Államokban dolgozó fiatal szakemberek végleg haza­térjenek, és itthon kamatoztas­sák tudásukat: Hazatérési fóru­mokat szervez Washingtonban. Fordított agyelszívást szeretne, de miből gondolja, hogy bárme­lyikük is visszamenne hazájába éppen az ígéret földjéről?- Ezek a fiatalok szeretné­nek hazamenni. Hihetetlen erő és dinamizmus rejlik bennük. Ha gyorsítani kívánjuk felzárkó­zásunkat, ha nemcsak a gyere­keink, hanem mi is haszonélve­zői szeretnénk lenni egy sza­bad piacgazdaságnak, ahol a teljesítmény számít, meg kell becsülnünk ezeket a fiatalokat, akik a tudásuk mellett a hozzá­állásukat is hazaviszik. Akik a Harvardon, a UCLA-n, a George Washington Egyetemen tanul­nak, személelet is elsajátítanak, amelynek a lényege, hogy a vál­lalkozókedv, a tudás jelenti a tőkét. Folyamatosan jelzem e fiataloknak, hogy szükség van otthon rájuk, a magyar tár­sadalomnak pedig nagyvona­lúan kellene fogadnia őket, nem irigységgel és elutasítással. Ezek a fiatalok nem Ameriká­ból akarják nézni Magyarorszá­got, hanem Magyarországról Amerikát. Óriási különbség.- A magyar kultúra követei is egyre otthonosabban mozognak amerikai földön. Eszenyi Enikő Brecht-darabot rendezett Wa­shingtonban, a héten pedig a Dresch-quartett koncertezett a nagykövetségen.- Próbáljuk megismertetni a világon mindenütt versenyké­pes mai magyar kultúrát is az amerikaiakkal. Eszenyi Enikő kitűnő rendezése senkit nem hagyott hidegen, frissességet hozott a helyi színházi életbe. Az Arena Színház igazgatója Budapesten járva beleszeretett Enikő rendezéseibe és szerepei­be, ezért meghívta Washington­ba is. Miután meghallottuk, hogy Enikő ide jön rendezni, nagy örömmel kapcsolódtunk a munkájához. Szerdán uniós csatlakozásunk alkalmából LANG GYÖRGY, a Gundel étterem tulajdonosa- Professzionalista nagykövet, olyan ember, akiből csak kevés van. Ritka ugyanis, aki úgy képvisel egy országot, ahogyan ő. Zeneértőként hihetetlen, ahogyan a rockzenéről képes beszélni. Együtt ebédeltünk New York-ban, és a tizenhét éves fiammal úgy csevegett a rockról, mintha ő is tinédzser lenne. Ahogyan pedig a többi diplomatával koncertezett, abba bele kellett halni. ESZENYI ENIKŐ színésznő, rendező- A washingtoni premierem tiszteletére adott követségi fogadásán találkoztunk először, különleges, a művészeteket kedvelő varázsos személyiség, aki szép beszédet is mondott a bemutató előtt. A darabomat bemutató Arena Színház igazgatója is teljesen odáig volt, hogy ilyen fantasztikus ember a magyar nagykövet, és milyen remek estét szer­vezett a színészeknek a követségen. Nagyon örülök, hogy megismerhettem. PRESSER GAROR zenész, zeneszerző- Annak idején nála lehetett a legizgal­masabb zenéket hallgatni, mivel Dániá­ban, Hollandiában nevelkedett, és a ba­rátai utána küldték a lemezeket. Ma elis­mert diplomata, a legnehezebb helye­ken csinálta végig a kilencvenes éveket, és büszke vagyok, hogy akkoriban kicsit én is beleszóltam az életébe, amelynek nyomán jó döntést hozott. Ráadásul ma nagykövetként is kedvére zenélhet. adott díszfogadáson a Dresch- quartett játszott nálunk.- Feltételezem, már hangolni kezdte a gitárját, hogy színpad­ra lépjen velük egy szám erejéig. Mondják, egyszer Szakcsi Laka­tos Béla washingtoni koncertjén is beugrott egy bluesba...- A Dresch-quartett nagysze­rű koncertet adott, egy számra én is színpadra léptem. Kitű­nően viselték a nagykövet gitár­játékát... Dobosukkal, Baló Ist­vánnal 1969-ben volt egy közös együttesünk, a Heavy Leavy Markiin Blues Band, amely az LGT-nek is előzenekara volt. A rockzene mindig része volt az életemnek, olyannyira, hogy 1970-ben döntés előtt álltam, hogy zenész legyek-e vagy egyetemre járjak. Presser Gabi erre azt mondta, hogy elnáspá- gol, ha nem megyek egyetemre. A tanulást választottam, de a zene megmaradt máig tartó nagy szerelemnek. És ha ug­runk néhány évtizedet, amikor diplomataként dolgoztam a ki­lencvenes években Brüsszel­ben, felfedeztem, hogy a diplo­máciai körökben azok, akikkel a NATO-bővítésről beszélünk, ugyanazon a kultúrán nőttek fel. Alexander Vershbow-val ak­kori amerikai NATO-nagyköve- tével - jelenleg az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövete - Brüsszelben megalapítottuk az első NATO-garázsegyüttest, amellyel többször felléptünk.- Diplomáciai körökben ze­nei csodabogárnak tarthatják, hiszen Összfegyvememi Akció- csoport, angol rövidítéssel C.J.T.F. néven tagja egy diplo­matákból is álló rockzenekar­nak, amely hatalmas bulit csa­pott a közelmúltban. Igaz, hogy diplomáciatörténeti eseményt írtak mindezzel?- Vershbow ötletére Wa­shingtonban is csináltunk egy zenekart, egy fergeteges kon­certet adtunk a világsztár ze­nésszel, a Doobie Brothers egy­kori gitárosával, Jeff Baxterrel kiegészülve. Beatlest, Rolling Stones-t, Jimi Hendrixet, Kinkset és sok mást játszottunk. Nem tartanak csodabogárnak, egy­szerűen azt mondják, itt van valaki Magyarországról, akinek fontos ez a zene, akiről tudják, hogy ugyanúgy szereti a klas­szikus zenét, és veszi a bátorsá­got - amihez jó értelemben vett szemtelenség is kell - és kiáll az amerikai közönség elé ame­rikai-brit rockzenét játszani. Úgy vélem, ez jó dolog, és nem­csak Simonyi András, hanem Magyarország presztízse is nö­vekedett. Sok visszajelzést kap­tam amerikai sztároktól, na­gyon örültek, hogy ezzel is erő­sítettem a műfaj komolyságát. Erre pedig nagyon büszke vagyok.- Gondolom, arra nem kevés­bé, hogy egyfajta rockszocioló­gusként előadást is tartott a clevelandi Rock and Roll Hal­hatatlanok Házában.- Szívesen megyek Cleve- landba, ahol egyszer elvittek ebbe a világszínvonalú rock­múzeumba. Kiállították például a Bors őrmester című Beatles- lemez borítóján szereplő jelme­zek közül John Lennon huszár­egyenruháját, ugyancsak őt idé­zi a bőrdzsekije, amelyben a hamburgi pinceklubban ját­szott. Elmeséltem, hogy mind­annak, amit látható náluk, mi­lyen nagy szerepe volt Magyar- országon a hatvanas-hetvenes években. Ekkor kértek fel arra, tartsak előadást arról, mit jelen­tett nekem a rockzene azokban az esztendőkben.- Feltételezem, hogy rockkon­certeken is megfordul Ameriká­ban. Olyankor a nézőtéren vagy a VIP-páholyban csápol?- Igyekszem a nézőtéren fel­tűnni, ahogyan tettem ezt Johnny Winter texasi blues- gitáros koncertjén is. Kossuth- ezüstérmet ajándékoztam neki, hogy emlékezzen a magyar ra­jongókra. Láttam a B. B. Kinget, előjegyzésben van a születésna­pomon játszó David Bowie, és a Linyrd Skinyrd.- Talán értesült róla, hogy Hiller István kulturális minisz­ter egy hete közölte, szeretné lét­rehozni a Magyar Rockmúzeu­mot, és mintaként éppen a clevelandi hírességek csarno­kát említette. Elképzelhető, hogy egyszer ott lesz Simonyi András gitárja is?- Jó kérdés... Valóban komo­lyan tárgyalunk arról, hogy csi­nálunk valamit közösen, és Hiller Istvánnak igaza van, a clevelandi múzeum méltó példa. Sok LGT-lemez felvéte­lén az én gitáromon játszott Barta Tamás, aki nagyon jó ba­rátom volt. Máig őrzöm azt az akusztikus gitárt, ami ritka­ság volt akkoriban Magyar- országon, ezen játszottam az első LGT-lemezen, ezt hasz­nálta később Barta Tamás, majd Zorán is. Tekintettel ■ minderre, elképzelhető, hogy ez a gitár is látható lesz majd a készülődő Magyar Rock­múzeumban. Csontos Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents