Új Dunántúli Napló, 2004. május (15. évfolyam, 119-147. szám)

2004-05-08 / 125. szám

6. OLDAL BOGÁPMINPSZEN T BEMUTATKOZIK 2004. Május 8., szombat - a||| SumoRyö Gyöngyfa Q, Magyar mecskeo Tésény oOkorás Gifvánfa lítek PÓafft*» g P .Tengeri 0Kákics BOGÁDMimZMt 0 Beseijao ^.../Hegyszeitr Sellye 6 O Csányoszró öfJagycsány A község vezetői Polgármester: Nagy János. Alpol­gármester: Pataki József. A kép­viselő-testület tagjai: Óbert Lász­ló, Kürtös Tibor, Csonka Sándor, Raposa Dezső, Vas Csaba. A Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke: Orsós József. Tagok: Csonka Sándor, Bogdán József Háziorvos: dr. Andics Lajos. Jegyző: Tákácsné Jauk Ibolya. Állatorvos: dr. Lambertrus József. Iskolaigazgató: Tóth István Óvodavezető: Csókáné Zrínyi Katalin. Védőnő: Váczi László- né. Falugondnok: Budai Sándor. Az önkormányzat címe: 7836 Kossuth utca 18. Tel.: 73/493-022. j bogadmindszent.dimantulinaphhu Az oldal a bogádmindszenti önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert A település változó képéért Az Ormánság szélén fekvő 473 lelket számláló Bogád- mindszenten lassan ugyan, de változik a falukép. Az ár­kok fölött új hidak, nyírott pázsit, a lebontott ABC mö­gött feltáruló, rendezésre vá­ró liget jelzik ezt. A falu polgármestere, Nagy Já­nos, Bogádmindszent társadal­mának, embereinek nem túl ró­zsás közérzetén töpreng, noha a maga részéről igyekszik opti­mista lenni.- Feszültséget érzek az embe­rek között, aminek nem találom a pontos magyarázatát - fogad a polgármester. - Ugyanakkor cél­ban és feladatban sem áll előt­tünk kevesebb, mint korábban. Sajnos minden új kormányt „meg kell tanulni”. Azt hittem, hogy amit ez elmúlt ciklusban elkezdtünk, most folytathatjuk, de ez nem egészen van így min­denben. Nemrégiben még 13 ál­talános iskola volt az Ormánság­ban, ma már kettővel kevesebb: az új törvény szerint ugyanis, ahol nem éri el az 50 százalékos kihasználtságot az intézmény, nem kaphat pénzt a normatív támogatáson felül. Bennünket szeren­csére ez még nem fenyeget, 107 iskolásunk van. A közelmúltban meghatároztuk azoknak a körét, akiket a szociális törvény alapján lakásfenntartá­si támogatásban részesítünk - helyi rendeletet hoztunk havi 6 ezer forintos támogatásukról. Bármilyen szomorú, de az egy főre eső jövede­lem nagyon sok családnál 13-23 ezer forint közt mozog! A127 bogádmindszenti családból 80-nak alanyi jogon járna a segítség, de a legfrissebb mi­niszteri rendelet már nem ad mérlegelési lehető­séget a falvaknak - valószínűleg azért sem, mert a jogosultak száma túl magasra szökött, sok álla­mi pénzre lenne szükség -, hanem a városi pa­nellakások méreteiben gondolkozik, a nagy alap- területű házak lakóit kizárja a támogatottak köré­ből. Márpedig egy nagy parasztházban egyedül élő kisnyugdíjas is lakásfenntartási támogatásra szorul. Most a helyi rendelkezésünket is kényte­lenek vagyunk újragondolni, újrafogalmazni. Ta­A templom felújítására a református egyházkerület pályázik valy 555 forint volt egy óvodás napi étkeztetése, az állam kevesebb mint a felét biztosította ennek, a többit az önkormányzatnak kellett állnia. Ugyanez a helyzet a tankönyveknél.- Mondanék azért biztatót is: az idén lebontot­tuk a régi ABC épületét, mögötte a telket megvá­sároltuk. A jövő héten megkezdjük a rendezését, felújítjuk a katolikus kápolnát - Újmindszent és Czinderybogád 70 éves egyesülését az itt kialakí­tandó parkban ünnepeljük jövőre. Szeretnénk bevezetni a gázt - szervezése megkezdődött. Az iskola informatikai fejlesztése és felújítása ugyan­így napirenden van. Egyébként az Állami Szám­vevőszék vizsgálata szerint az önkormányzati va­gyon 1998-tól 2002-ig a többszöri csődhelyzet el­lenére megduplázódott. Kedvező számunkra az a hír is, hogy a Dunamelléki Református Egyház- kerület nem bízza a két templomának felújítását az önkormányzatra, hanem erre ő maga szeretne pályázni. A falu történelme A bogádmindszenti Kis-Bogád dűlő rézkori kerámiatöredékek lelőhelye. Bogád először 1276- ban Bugád alakban olvasható. Mindszent 1332-ben mint Mend- scenth bukkan fel írott formában. Batha földje, amely Mindszent majd Újmindszent‘néven válik is­mertté. Bogád Topor nevű faluval egyesülve alakul ki a mai helyén a török hódoltság idején. A tele­pülések helye egyszer-kétszer módosult a történelem során, és általában több urat voltak kény­telenek szolgálni. A bogádi refor­mátus templom építése a XIX. száza elejére tehető, az újmind­szentit 1847-ben emelik. Bogád (Czinderybogád) és Mindszent (Újmindszent) 1935-ben egyesül, amikor katolikus kápolnát is szentelnek a faluban. Sorsát 1959-től az Egyetértés Termelő- szövetkezet, majd az Új Kalász határozza meg. Fodrásza, cipé­sze, asztalosa van, 1965-től új is­kolája. A dinamikus fejlődés előtt álló falvak egyike. _____■ Fi atalodó község, régi gondok A lakosság átlagéletkora ala­csony, a közlekedési és mun­kalehetőségek azonban itt is a fejlődés súlyos korlátáit je­lentik. A falu 473 lakójának 53 százalé­ka 35 éven aluli, az átlagéletkor alacsony. A munkalehetőségek a helyi fűrészüzemet és néhány kisvállalkozást leszámítva rend­kívül korlátozottak. Az Elcoteq 25 embert foglalkoztat Bogád­mindszentről, a fűrészüzembe csak néhány helybéli dolgozik. Aggasztó a 43 százalékos mun­kanélküliségi ráta. Az önkor­mányzat szociális földprogram­mal, közhasznúak foglalkoztatá­sával igyekszik javítani az itt élők helyzetén. Mindez kevés az élet­esélyek növeléséhez - és nem is önkormányzati feladat. A térség gazdasági fellendülésének egy­előre nem látni jeleit. BOGÁDMINDSZENTI FALUKÉP Arcok, sorsok Bogádmindszentről A kistelepülések története is számtalan sors összessége. Négy bogádmindszenti lakossal összefutva négy életút fonó­dik össze a szűkebb-tágabb közösség sorsával. A találkozá­sok esetlegesek, de úgy vélem, nincs sors, amit ne lehetne re­génnyé formálni. Útban a kultúrház felé nem fogjuk katosnak. Furcsállták is, hogy a sietősre Pataki József alpolgármes- feleségem egyedül költözik, de térrel. Mokány, eleven tekintetű akkor már két gyereket nevel- ember, a kapkodást egykori súlyos tünk, kellett a pénz. Már itthon lábsérülése sem engedi, és ahogy dolgoztam, amikor egy volt mun- kérdezősködöm, az is nézelődés- katársam szólt, egy vajszlói srác sei jár. Mutatja az árkok fölé bolto- helyére kerülhetek Németország­ban, de azonnal döntsék, így kerültem ki egy né­met tulajdonú kis fran­ciaországi lovardába. Eredeti szakmám kőmű­ves, és a tulaj a tanyáját bővíteni akarta. Gyönyö­rű hely volt - hegyi lege­lő, tó, patak, de egyedül voltam hajnaltól napes­tig, csak a lovakhoz tud­tam beszélni. Ott történt, hogy a Zetor, amivel a szénát vittem a lovaknak, rácsúszott mind a két lá­bamra. Az egyik bokám szanaszét tört, és még a telefonig is el kellett ver­gődni... Éjfélkor értek oda... Közben egy part­visnyelet is a hónom alá csaptam, és visszakínlód­tam magam a karámhoz: eszem­be jutott, hogy nyitva maradt, a lovak világgá mennek. Súlyos költség lett volna a műtét oda- kinn, de csak harmadnap kerül­tem haza, Pécsre, kés alá... A na­gyobbik fiam Máriakéménden él, a kisebb a művelődési házat veze­ti, három lányunokám van - a két iskolás korú kitűnő tanuló. Kozári Jánosné zott kis hidakat és odébb a fás zöld ligetet a világháborús emlékmű mögött, ahol parkot alakítanak ki, és a lombok alá bújó kis katolikus kápolnát is felújítják. A két falu­rész - Újmindszent és Czinderybo­gád - egyesülésének 70. évforduló­ját már itt szeretnék megünnepel­ni jövő év október 1-jén.- A feleségem révén kerültünk ide 1982-ben, amikor meghirdet­ték az állást a postahivatalban. Én akkor mentem ki az NDK-ba la­- Megelőztük a korunkat: har­madik éve érvényesítjük az uniós minőségbiztosítási előírásokat ­kalauzol ragyogóan tiszta birodal­mában Óbert Lászlóné, a konyha vezetője. A mosolygós asszonyról kevesen hinnék, hogy már túl van ötvenen. Mint mondja, 1966 óta bogádmindszenti, Égyházasha- rasztiból jött ide, szülei ott vannak eltemetve. A Szentlőrinci Állami Gazdaságban még pénztárosként ismerték a fiatalasszonyt, aki köz- gazdasági és áruházi eladói kép­zettséggel is rendelkezik, majd élelmezésvezetői vizsgát is tett.- Szeretek ugyan főzni, de nem is maga a főzés vonzott, amikor a élelmezésvezetői állásra pályáz­tam, hanem a gyerekek. Amikor látták a térítőkét az ebédlői aszta­lokon, megkérdezték: Marika néni ünnep van? Nincs ünnep, mond­tam - mindig lesz terítő az asztalo­kon... Eleinte szokatlan volt, külö­nösen azoknak, akik nem ilyen környezetből jöttek, és voltak, akik szorongva ettek, hogy be ne piszkítsák, de a terítő ma már ter­mészetes. Amikor Nagy János lett a polgármester, akkor kezdtük el a konyha felújítását, ennek hat éve már. Az adminisztrátori munka­körből átváltani az újra, ahol a fi­zikai munkából is kivesszük a ré­szünket, nem volt könnyű, de eh­hez is hozzá voltam szokva. Ezzel járt idős szüléink gondozása és az otthoni munka is, hisz mindig tar­tottunk állatokat - disznót, kacsát, libát, vadkacsát. Négyen vagyunk, Bózsa Gyuládé konyhai kisegítő, Soós Győzőné konyhalány, Valtner Olga szakács és én. Olga tavaly ke­rült hozzánk, nem volt gyakorlata, de nagyon belejött a munkába.- A bogádmindszenti asszony­kórus 1997-ben alakult - mondja vezetőjük, Kozári Jánosné - Csak tavaly kapcsolódtam be a kórus a munkájába, korábban valahogy nem szakítottam erre időt. Koráb­ban irodában dolgoztam, most egy kis vegyesboltunk van, öt éve nyitottuk. Férjem a vezetője, én alkalmazott vagyok... A kert? Be­vetettem fűmaggal! - mondja félig nevetve, félig bosszúsan. - Ami­lyen szárazság tavaly volt... Férje­met műtötték: nem emelhet, úgy­hogy a fizikai munkát is én vég­zem otthon. A kórusban most ti- zenketten vagyunk, szeretünk is összejönni énekelni - vannak köztünk, akiknek nagyon jó hangjuk van. Magyar nótát, nép­Bózsa Gyuláné, Óbert Lászlóné, Soós Győzőné, Valtner Olga dalt, cigány dalt, mindent ének­lünk, ha fellépésre készülünk, he­tente háromszor is gyakorlunk. Évente kétszer megyünk Siklósra minősítő versenyre, de bálokat is szervezünk, családi este­ket, és elhívunk szom­széd községekből is há­zaspárokat, barátokat. Marton Józsefné verseket is szokott szavalni - al­kalmi verseket, köszön­tőt. Nagyon jó partnere­ink Csányoszró, Ócsárd, Kozármisleny, Birján, Té- seny. Az önkormányzat is segít bennünket terem­mel, esetleg ebéddel, az utazási költségek téríté­sével és falubusszal is.- Úgy nősültem, hogy nem volt semmink - idézi fel családalapításuk idő­szakát Marton József A Marton József harminckilenc éves jó kö­tésű roma fiatalember három las­san felnőtt korba érő lánygyerme­ket nevel feleségével. Évi általános iskolás, Zsuzsi és Erika középis­kolás, Erika, a legnagyobb június­ban felvételizik a Kaposvári Taní­tóképzőbe. Marion Józsefnek ak­koriban szinte csak a szakmája volt a „hozománya”; a Szentlőrin­ci Állami Gazdaságban volt mező- gazdasági gépszerelő.- 1984-ben nősültem, 1993 júli­usában megszűnt az állami gaz­daság, de csak egy hónapig vol­tam munkanélküli: akkor még el­mehettem az urán III.-as üzemé­be. Feleségem a Pécsi Kesztyű­gyár varrónője volt. 1996-ban vo­nultam be katonának másfél évre, leszerelés után ötvenezerért vet­tem egy romos házat. Az építész azt tanácsolta, dózeroljuk el. Kénytelen voltam megtanulni a falazást-vakolást. Először megcsi­náltunk egy szobát, hogy beköl­tözhessünk. Hitelekből éltünk. Építkeztünk, spóroltunk, mégis ezek a nehéz évek voltak a leg­szebbek. Nagy öröm volt, ha sike­rült egy-egy bútort megvenni, függönyt az ablakra. Az apró dol­goknak is örültünk. Én úgy nőt­tem föl, hogy édesapám elhagyott bennünket, ezért is határoztam el, hogy én más utat választok. Próbáltam jószággal is foglalkoz­ni, hosszú évek kínlódása volt az egész... Most rettegek azért, hogy megmaradjon a munkahelyem. Bár van egy csomó képesítésem; dízelmotor-szerelő szakmám, he­gesztő vizsgám. Olvasom, ismét emelik a tankönyvek árát: általá­nos iskolás és két gimnazista lá­nyunk van, egyikük főiskolára ké­szül.!. Most szeretném a házun­kat kőporozni, és új tető is kelle­ne. A feleségem volt az, aki tartot­ta bennem a lelket. Én előbb be- pánikolok, ha valami probléma van. Ő az, aki nyugalomra, a dol­gok áttekintésére int.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents