Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-05 / 94. szám
' flfl 2004. ÁPRIUS 5., HÉTFŐ R I P O R T 7. OLDAL K U L T URA Az elmaradt skandalum Csáth Géza „A Janika" című drámája a Kamaraszínházban úcska megjelenése a nappaliba vezető üvegezett ajtó mögött. Csáth helyesen érezte, hogy a címszereplő nem jeleníthető meg (csak anyját hívó üzenetét tolmácsolják és a sírását halljuk néha), mert ez a láthatóvá tétel megbillenti a tragikomédia kényes egyensúlyát, nem is hihető, hiszen a kisfiú súlyos beteg. Baljós előrejelzésként be kellett volna érni a villanykörte kidurranásával. A szerző instrukcióitól való eltérés egyébként is mindig kockázatos. Teszem azt a szöveg szerint Perticsné egy hajtűvel bontja fel a lakójuknak, Boér Kálmánnak címzett levelet (ez az első utalás arra nézve, hogy bizalmas viszonyban vannak), ezzel szemben az asszonyt játszó Lesznyák Katalin a reggelinél használt késsel teszi ezt, amelyről előtte vagy háromszor lenyalja a vajat. A finom utalás kissé közönséges gesztussá változott. Túl erős jelzése annak, hogy az asszony nem elég intelligens, és nem is nagyon tiszta. Éppen úgy hibás a nyomaték, mint később az étkezés módja esetében. A szereplők szájából lóg a levestészta, Pertics böfög, és a részegségtől a földön hempereg. Mindez nem illik abba a hangulatba, amelyet Langmár András gondosan kimunkált polgári díszlete sugároz. Ez a család erkölcstelen ugyan, de a felszínen őrzik a jómodor látszatát. Lelepleződnek, de nem ilyen külső- ségesen. Az említett dramaturgiai statika sajátos ívet tart: az első felvonás felemelkedik a titkot kipattan- tó csattanós zárójelenetig, a második szakasz pedig szépen leereszkedik a hétköznapi szürkeségbe. E szakasz elején a cselédek (Füsti,. Molnár Éva és Várnagy Kinga) pletykä- kodó párbeszéde gondosan kidolgozott ellentéte a korábbiaknak, a beszédalakzatok fotó: tóth l. dialektusai leleményesen reflektálnak az „urak” dolgaira, de a jelenet kissé vígjátékosabb, mint kellene. A Csáth Géza-i fekete humor az orvosok (Pilinczes József, Tóth András Ernő és Domonyai András) korábbi epizódjában érvényesül Csáth Géza színműve, A Janika próbára teszi az embert, olvasót, színészt, nézőt egyaránt, ezért sokan nem kedvelik. Már megszületésekor sem bíztak benne igazán, amikor a Magyar Színház 1911-ben műsorra tűzte, a szerző egy másik darabjával, a Hamvazószerda című álomjátékkal együtt mutatták be, amely szürreális szimbolikájával nem nagyon illett A Janika naturá- lisabb tónusaihoz. E műben a realista kömyezetrajz azonban csak a felszín, a mögöttes folyamatok az igazán fontosak, ám ezek nem egykönnyen, tárulnak fel. Úgy tűnik, a külső események eléggé szokványosak: egy szerelmi háromszög titka lelepleződik, de aztán minden marad a régiben, a szereplők elfogadják az adott helyzetet. Mi ebben a drámai, kérdezhetné valaki, pedig a darabnak titka van, csak nem adja oda bárkinek a megfejtést, csatázni kell vele, mint Jákobnak az angyallal. A felszíni szerkezet és a mély- struktúra különös ellentétére már Kosztolányi felfigyelt. „Nincs a darabnak dinamizmusa” - írta, ám rögtön hozzátette: „De van statikája.” A Korognai Károly által rendezett pécsi előadás kétségtelen érdeme, s kivált a főszerepet alakító Lipics Zsolté, hogy ez a statika láthatóvá válik, ha nem derül is fény annak minden részletére. leginkább: szellemesek a kimért gesztusok és a táskákkal való játék. „Micsoda skandalum lesz itten máma”, mondja a második felvonás elején a szobalány, csakhogy Csáth bravúrosan kifordítja a francia háromszög-színművek „poénra utazó” dramaturgiáját. Itt éppen az a „poén”, hogy nem történik semmi különös. A skandalum elmarad. Ha figyelünk, azt is megtudjuk, miért. A szöveg ugyanis egy roppant furcsa ellentmondásra hívja fel a figyelmet. Pertics, aki az első felvonásban szánalmasan komikus figura (leintik, patikába futtatják, mintha azért is, hogy ne legyen láb alatt), a második részben felettébb aktív, a szó nyelvi értelmében. Szinte végigbeszéli az egész szakaszt, mégpedig igen ravaszul. Elválunk, mondja a feleségének, el kell költöznöd, szól a házibaráthoz, de csak a látszat kedvéért beszél így, mert azután olyan forté- lyos beszédaktusokat hajt végre, amelyek arra irányulnak, hogy ezek a rendelkezések ne realizálódjanak. Nem állítom, hogy viselkedése egészen tudatos, de ebben az alamuszi kispolgárban valami sunyi és meglepően szívós életerő működik, amit ittassága még fel is erősít. Neki nagyon kényelmes így: szép lakás, perfekt háztartás, amit a szerető finanszíroz, a felesége megcsalja ugyan, de már úgysem szereti. Még jól is járt: nem az ő fia halt meg, az ő gyerekei makkegészségesek, génjeinek fennmaradása biztosított. Lipics Zsolt játéka (jelzett túlzásaitól eltekintve) azért emelkedik ki az előadásból, mert képes bemutatni a figura kétarcúságát. A gyáva, mulya kispolgár diadalát. Valójában ő a helyzet ura. Kedélyesen igyekszik a szorgosan tüsténkedő szobalány (Hollósi Orsolya) fenekére csapni, és parancsokat oszt: tegyetek a tűzre, fázom, takarjatok be. Boér még le is hajol előtte, hogy megoldja cipőfűzőjét. A többiek Lipicshez képest egy húron játszani, igaz, szerepük sem olyan összetett, mint az övé. Lesznyák Katalin Perticsnéje nár- cisztikusan érzéki megjelenésével, nagy szőke korityával az idő múlása ellen küzd, amelynek fenyegetését felerősítette számára szeretett kisfia elvesztése, Rázga Miklós Boérja inkább racionális és mérlegelő, s ő is nagyon kényelmes, neki is jó úgy, ahogy van. Az író szerint a kényelemszeretet alapvető polgári tulajdonság. Krasznói Klára anyafigurája plasztikusan jelzi, hogy korábban sem volt ez másként. És a jövő? A Pertics-gyerekek- től, azt hiszem, sok újat nem várhatunk. Nagy Imre AZ ÉNEKLŐ IFJÚSÁG ünnepi hangversenyeire került sor a pécsi Kodály Gimnáziumban pénteken és szombaton. A bemutatkozó általános iskolai és gimnáziumi kórusok közül a Nagy Ernő vezényelte Laudate Vegyeskart örökítettük meg. _________ fotó. tóth László A Bölcs Öregek egyike Emlékkönyv Baranyai Aurél munkásságáról „Négyen Pécsről” A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar négy tanárának kiállításával kezdetét veszi a Magyar Kulturális és Gasztronómiai Napok a csehországi Olmütz városában. Az olmützi Ceasar Galéria és Étterem rendhagyó módon próbálja megismertetni a cseheket más országok kultúrájával: a művészeti kiállítást egybekötötték az ország jellegzetes ízvilágával. Április 6-án, a „Négyen Pécsről” kiállítással kezdetét veszi a Magyar Kulturális és Gasztronómiai Napok. A kiállításon Gaál Tamás, Pinczehelyi Sándor, Tolvaly Ernő és Valkó László, a PTE Művészeti Karának tanárai alkotásait Várkonyi György művészettörténész ismerteti meg a helyiekkel, majd az Arco Trio ethno-jazz zenekar szórakoztatja a vendégsereget. Másnap az érdeklődők Fodor Pál egyetemi tanársegéd által betekintést nyerhetnek a pécsi Művészeti Média Műhely mozgóképes alkotásaiba. A magyar konyha jellegzetességeivel a Kalamáris vendéglő szakácsa ismerteti meg a cseheket, a házigazdák a plakátjukon máris felhívták a figyelmet, hogy a magyar konyha a világ öt legjobbjához tartozik. ____________________w Em lékkönyv jelent meg a megye egyik legjelesebb helytörténésze születésének centenáriumára. A Baranya Megyei Levéltárban kitalált titulussal illetett körhöz tartozóként, vagyis a Bölcs Öregek között emlegetik immár évtizedek óta Baranyai Aurélt, a XX. század legkitűnőbb baranyai helytörténészei egyikeként. Foglalkozását tekintve patikus volt. S hogy mennyi minden más is, arról a nemrég a Magyar Gyógyszerész Kamara Baranya megyei szervezete kiadásában jelent meg az Emlékkönyv Baranyai Aurél születésének centenáriumára című tisztelgő kötet mesél. Az évforduló valójában tavaly január elején volt. Annak a hónapnak a végén rendezett közös megemlékezésként gyógyszerésztörténeti tanácskozást a Magyar Gyógyszerész Kamara, a PTE Általános Orvosi Kar Gyógyszerész Szaka, a Természettudományi Kar növénytani tanszéke, a Baranya Megyei Levéltár és a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület. A rendezők köre nagyjából jelzi az 1903- ban született és nyolcvanéves korában elhunyt Baranyai Aurél, a megye és Pécs neves, hatalmas műveltségű gyógyszerésze és gyógyszerésztörténésze tevékenységének legfőbb területeit. Publikációi négy fő témakörre oszthatók: a gyógyszerészet múltja, a gyógyszertárak története, életrajzkutatás, valamint gyógyszertörténet. Az irodalmi vénával is megáldott helytörténész-patikus évtizedeken át írt a hajdani Pécsről a Dunántúli Naplóban. Kitűnő előadó volt, írásai rádióelőadások keretében is elhangzottak. A tavaly januári konferencia előadásai alapján kötetbe szerkesztett cikkek első része Baranyai Aurél személyével, munkájának eredményeivel foglalkozik, s egyebek mellett több versét is tartalmazza a 43 ismert közül. Szerepel a kötetben Baranyai Aurél tudományos, közéleti, oktatói és ismeretterjesztő - irodalmi és amatőr színjátszói stb. - tevékenységének bibliográfiája is, amely meghökkentő szellemi gazdagságról tanúskodik. A kötet második részének történeti közleményei a Baranyai Aurél iránt érzett tisztelet jegyében születtek. D. I. Irodalom, szolgálat, hitvallás, halál Irodalom, egy író, szerelem, hitvallás, halál. így lehetne summázni a pécsi Dominikánus Házban a múlt pénteken, túlnyomórészt női hallgatóság előtt folytatott beszélgetést Polcz Alaine-nel. A pszichológus-író jobbára a férjével, Mészöly Miklóssal kapcsolatos emlékeit és a belőlük született általános gondolatokat osztotta meg a hallgatósággal. Földi szolgálat *A nagy író mellett szolgálni is kellett, hogy ne legyenek gondjai a földi világgal - hozta föl a látszólag magától értetődő megállapítást a moderátor. A szolgálatnak az a része, hogy Mészölynek legyen tiszta ruhája, a feleség főzzön, hogy az írónak ne kelljen gondolnia a villanyszámlával vagy a bevásárlással, hogy legyen otthona - természetes volt Polcz Alaine számára. Annál is inkább, mert úgy jött Erdélyből, egy patriarchálisabb világból, ahol ezek vállalása természetes volt a nők számára. Mészöly amúgy - leszámítva a jegyzeteit, az írását, tehát a munkáját - rendkívül rendetlen ember volt: oda dobta le a zokniját, ahová az esett, nem fordította ki az ingét, mert másnap azt ugyanúgy föl lehet venegyes alkalommá úgy érezte: ott bői s viszont, a másik az intellektusmegy az élete nagyobbik része. S ból, a tudásból. A lényeg, hogy vala- csak az író hááa után jött az én-tu- hol mélyen megmarad a szolidaritás dat, hogy ki is ő, a nő valójában? és a hűség, s az ember idővel rájön, Ebbe a „nagyobbik részbe” az is hogy az élet egészét kell látni és felbelefért, hogy ahhoz, hogy egy alko- fogni, azt kell értelmezni, mit jelent tó igazán tudjon imi, nem elég, hogy egy kitérő és mit jelent a valódi ösz- csak egy nőt, egy embert ismerjen, és szetartozás. ahhoz kösse az életét - vette föl a fonalat Polcz Alaine akkor, amikor a A halott és a rádió férj időnkénti hűtlenkedése került szóba. Az író merített a feleség életé- Példa: a nagymama olyan kórterembe került élete utolsó stádiumában, ahol napról napra egyre közelebb „vándoroltak” a betegek az egyik sarok felé - ahol átáában paraván takarta az ágyat. Egy reggel a nagyit is ott kellett keresniük a hozzátartozóknak - és közben szólt az egyik kereskedelmi rádió... A hospice eddigi magyarországi tevékenysége során sikerült átáában tudatosítani, hogy vissza kell adni a halá méltóságát. Csakhogy a kórházakban még nem sikerült áttörést elérni - mondta Polcz Alaine, jóllehet az egészségügy reformjáról szóló tervezetben benne foglátatik, hogy a hádoklónak joga van ahhoz, ni... De ez volt a legkevesebb, idézte közös életüket Alaine asszony. Mert hosszú ideig úgy élt, hogy a férfi volt a fontos. Amikor Mészöly elment, az erkélyről nézett utána, és minden Mészöly: morális tartás A 2001-ben, 80 éves korában elhunyt Kossuth-díjas Mészöly Miklós életművének nagy részét elbeszélések, novellák, kisregények teszik ki. Nemcsak írói teljesítményével, hanem morális tartásával is kitűnt alkotótársai közül. Nem alkudott meg a hatalommal sem 1956 előtt, sem utána, ezért időről időre feketelistás szerző volt. Bár 1942-ben jogászdoktori oklevelet szerzett, a frontkatonai szolgálatot követő szerbiai hadifogságból való visszatérése után csak fizikai munkához jutott, volt terménybegyüjtő és malomellenör. Első, 1948-ban megjelent novelláskötete azonnal vihart kavart, Így egy ideig csak a Bábszínház dramaturgjaként tevékenykedhetett. 1956-tól szabadfoglalkozású író, a kádári rendszer csak a '80-as évek második felében kezdi elismerni. Az 1966-ban született Az atléta halála című regénye előbb jelent meg franciául és németül, mint magyarul. Polcz: csak méltósággal Polcz Alane, Mészöly Miklós író özvegye 1922-ben született Kolozsvárott, író, a leghíresebb hazai halálpszichológus, thana- tológus: a méltóságteljes halállal foglalkozik. A13 éve alapított Magyar Hospice Alapítvány kezdeményezője és elnöke. A hospice ellátás célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki gondozása, és emberi méltóságának halálig való megőrzése. A thanatológia, a halál tudománya Európa- szerte az 1960-as évektől indult fejlődésnek. Olyan tabukérdéseket kezdett feszegetni, mint a halál, a haldoklás, a gyász és a fájdalom. hogy mellette maradjon a hozzátartozó. Igen ám, de az orvosok és a nővérek számára a halál a munkájuk sikertelenségeként jelenik meg. Ezért szólhatott a rádió, és ezért van a paraván, mert ezek az eszközök egyfajta menekülésre adnak módot. Mert nem tudják emberségesen megoldani a problémát. A pszichológus a dolgozókat és a-betegtársakat egyaránt sajnálja, mert valamennyien azt látják, hogy így kell meghalni. És miután ez kiszivárog, mindenki elkezd félni a haláltól. Pontosabban nem is a haláltól, hanem a hozzá vezető úttól, ezért vannak az eutanáziaviták - érvel Polcz engedjék vagy segítsék meghalni a leginkább a kiszolgáltatottságtól félő embert. S Márait idézi, áld szerint nem volt még olyan kultúra, amelyik úgy bánt volna a haldoklókkal és holttesttel, mint a - magunkat is beleszámítva - fejlett nyugati kultúra. Mára a halál üzleti vállalkozássá vált, hiszen semleges emberek intéznek mindent. Ezzel szemben Erdélyben a kórházból kiadják a holttestet, amit - Maros- vásárhelyen például - szekéren visznek haza, otthon ravataloznak föl, és temetik el a megszokott rítussal. Polcz Alaine az utolsó pillanatig ott lehetett a férje halálos ágyánál. _____ BALOGH ZOLTÁH Lipic s Zsolt és Lesznyák Katalin Előbb azonban arról szólok, ami nem tetszett, s ezt nem a kritikusi epe felgyülemlése parancsolja, hanem (remélhetőleg) az elemzés logikája. Hiba például, mindjárt az elején, a nyitó némajáték alatt a fi
