Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-04 / 93. szám

2004. április 04., vasárnap jo színésznek titkai vannak Bár csak este szereti a színházat, a nappali cere­móniáktól igyekszik távol maradni, Avar István mégis vállalkozott arra, hogy tenyérlenyomatát és aláírását hollywoodi csinnadrattával megörö­kíthessék. A Nemzet Színésze, túl a hetvenhar- madikon, napjainkban a színészképzésen és egy drámai szerepben is otthagyja a keze nyomát. kicsit kényelmesebben él­hesse az öregkorát, de ez nemcsak erről szól. A tanítás mellett játszom Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek cí­mű regényéből készült darab­ban. Nem is kevés mindez most, hogy átléptem a hetven- harmadikat.- Egyik interjújában elmond­ta, szereti, ha olyan emberek lépnek színpadra, akiknek múltjuk van, titkokat hordoz­nak. A színművészeim, ahol máig tanít, csupa ilyen színész­jelölttel találkozik?- Igyekszem őket ilyenek­ké formálni, bár igaz, hogy ezt nem lehet tanítani. Mindig az az érdekesebb színész a színpadon, akit ha előadás közben nézek, eszembe jut, hogyan viselkedne bizonyos helyzetekben. Egy színész ak­kor válik izgalmassá, ha van­nak titkai. Ne mélyen őrzött titkokra gondoljunk.- Nemzedékének színész tag­jai panaszkodnak, hogy a mai fiatalok nem tudják, ki vök Pé­csi Sándor, Latinovits Zoltán, Sulyok Mária. Önnek is vannak ilyen tapasztalatai?- Az a gond, hogy a maiak­ban nem hagynak mély nyomo­kat a televízióban bemutatott régi filmek. Igyekszem pótolni az élményeket, sokat mesélek nekik, de ez elég kevés.- Ha alkalma van, beles olykor a Filmmúzeumba? Mos­tanában egyik régi nagy sike­rét, a Tilos a szerelem! című filmet is vetítik.- Annyi mozi- és tévéfilmben játszottam már, ezek felét nem is láttam. Ha ez utóbbiak közül egyet leadnak, magam is úgy nézem, mint Ilonka a búcsúban, most ismerkedem vele. Csontos Tibor- Meglepődtem, amikor a Magyar Színház titkárságán Avar művész úr vagy Tanár úr helyett „csak” Pista bácsiként emlegették.- A növendékeim közül is néhányan így szólítanak. Har­minc éve Pista bácsi vagyok, ez a világ legtermészetesebb dolga, nem gúnyolódva ejtik ki, érzem, hogy szeretetből és tiszteletből.- Nyilván szeretetből és tiszte­letből kérték, hogy a Csillagok fa­lán örökítse meg kézlenyomatát . Nem érezte lelki alkatától ide­gennek ezt a fajta hollywoodi műanyag szokást?- Nem tudom, mit olvastak le az arcomról, miközben otthagy­tam tenyerem nyomát... De hát ez egy ilyen világ, ha némelyek úgy gondolják, hogy vannak doígok, amelyek nekünk is jók, miért ne utánozhatnánk? Ezt is lehet örömmel fogadni, aho­gyan én is tettem, de abban iga­za van, hogy tőlem kissé távol áll mindenféle nappali ceremó­nia. Én csak este szeretem a színházat, de azért úgy vélem, ez is elismerése az eddigi munkámnak.- Miként a Nemzet Szí­nésze cím is. Mondhatni-e, hogy különleges állapot a nemzet színészének lenni? - Azt hiszem, ez nagyon rangos ki­tüntetés, és vi­gyáznom kell, hogy meg is tart­sam a rangját. Szá­momra különös elismerés, hiszen a kollégáimtól, ti­zenegy Nemzet Színészétől kap­tam, ők vettek be maguk közé.- Miért kelle­ne manapság ar­ra is ügyelnie, hogy az ön szí­nészmúltjával megőrizze ezt a rangot?- A kitüntetéseket mindig kö­tötték valamihez, lejáratták vagy éppen szórták, mint a kí­naiak a rizst. Mintha elveszítet­ték volna jelentőségüket az el­ismerések, sokan a velük járó pénzt tartanák fontosnak. Már­pedig a Nemzet Színésze cím­nek sem a pénz adja a rangját.- A díjak díjának is tekint­hető, olyasmi, mint egy non­stop születésnap, amikor az ember addigi életének a kulcs­szavait keresi. Ön milyen kulcs­szavakat talált mindehhez?- Ez évenként változik, ese­ményektől függ, Az őszintesé­get említeném, az örömet, ami átsegített a nehézségeken. Ha egyszer felvállaltam valamit, azt a magaménak tekintettem.- Sokan mondják, kényel­mes dolog a a Nemzet Színé­szének lenni.- Ezt valóban sokan így gondolják. A vele járó pénz lehetővé teszi, hogy az ember Született: 1931. március 20. Egercsehi Családi állapot: nős Tanulmányok: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1949-54) Színházak: Pécsi Nemzeti Színház, Madách Színház, Nemzeti Színház Kitüntetések: Jászai Mari-díj, Érdemes Művész, Kiváló Mű­vész, Kossuth-díj, a Nemzet Színésze Főbb színházi szerepek: Ádám (Káin és Ábel), Stanley (A vágy villamosa), Áron (Mózes), Ruy Bias ( A király­asszony lovagja), Von Valter (Ármány és szerelem), Tiborc (Bánk bán), Henrik (A gyertyák csonkig égnek) Fontosabb filmszerepek: Vasvirág (1958), Szegénylegények (1965), Tilos a szerelem (1965), Mocorgó (1968), A fekete város (1971), II. József császár (1981), A falu jegyzője ( 1986), Az utolsó látogató (1988), Kölcsey (1989) Gúnyt űz-e a Getno Amerikában? A stábnak még a pénzét is ellopták Las Vegasban Amerikai magyarok felhá­borodásáról szólnak a hír­adások. Arról, hogy Sala­mon András új filmje, a Getno - Nincs új világ - megsértette őket. A ten­gerentúlon élő magyarok úgy érzik, a magyar-ame­rikai koprodukcióban ké­szült film „sértő Amerika- képe” gúnyt űz a tenge­rentúli magyarokból. A rendező csodálkozik, hiszen még nem is vetítették a filmjét. Most viszont meghívták. Állítólag a Getno ezért nem szerepelhet a Los Angeles-i Magyar Filmhéten. Mi több, kitilthatják Los Angelesből Salamon András filmjét! Pedig a tengerentúlon készült filmet még nem vetítették a tengeren­túlon... Csak idehaza szerepelt az idei Magyar Filmszemlén, ahol a legjobb vágásért Arany­olló díjat kapott.- A dolgokról én is csak a sajtóból értesülök - mondja Salamon András. Los Angelesből többen hív­ták a rendezőt, hogy most már kíváncsiak a filmre.- Még Bede Fazekas Zsolt, a Torontói Magyar Klub vezetője is telefonált a hírt követően, hogy a filmmel együtt meghív. Szeretnék azokkal beszélni, akiknek a gúnyolódás a követ­keztetése. Hat nagyvárosban is empatikus, szolidáris vélemé­nyek hangzottak el a magyar család hihetetlen kalandjaival kapcsolatban, s mögötte ott volt a kérdés, hogy el merjünk-e indulni? Élhetünk-e világpol­gárként? Volt egyszer egy ame­rikai álom, de a világ megválto­zott... Bennünk van-e például Amerika, mert ha nincs, akkor olyan nehéz helyzetbe kerülhe­tünk, mint a filmbéli család. Akik különben nem kitaláltak, régi pesti ismerőseim adták a modellt, akik Las Vegas mellett letelepedve jutottak emberte­lenül nehéz helyzetekbe. A nehéz helyzeteket pedig az alkotók és a színészek a saját bőrükön is megtapasztalhatták. A mizériák, bár amerikai-ma­gyar koprodukcióról van szó, mindjárt a vízumnál kezdőd­tek. A konzuli osztály kötötte magát a munkavállalói vízum­hoz, miközben a független fil­mes Golden Light amerikai társcéggel éppen hogy munka­adóként utaztak. Volna.- A hercehurca, kintről való engedélyeztetés négy hónapot csúsztatott a forgatás megkez­désén - meséli Salamon And­rás. - Egymásnak ellentmondó információk jöttek, konzulcsere is volt. Mindenesetre ez a 170 millió forintos költségvetésből 20 milliót vitt el. Ugyanis Las Vegas nem csupán a szerencse- játék fővárosa, de konferencia- központ is. Mire kiértünk, már nem voltak meg a lefoglalt szo­bák, s ezzel ugrottak a kedvez­mények... Még az is kitudódott, ki járkál nagyobb összegekkel, így Blaine Cline-t, az amerikai és a magyar filmes cég között közvetítő New York-i producert kétszer is késes mexikói rablók támadták meg. Még akkor is megtalálták, amikor titokban szállodát cseréltek számára. Sipka Tamás Művészbejáró 13 HÍREK Gázláng Sopronból A televízióban is felgyullad a Gázláng. A híres film színpadi változatát nagy sikerrel játsszák hónapok óta a soproni színházban, ahol nemsokára eléri a félszázadik előadást Nagy-Kálózy Eszter és Szilágyi Tibor főszereplésével. A színész-direktor alig egyéves működése alatt kilenc nagy sikerű bemutatót tartottak, s az egyik legnépszerűbb ép­pen a Gázláng, amelyből a közelmúltban tévéfelvétel készült. Ezt hamarosan sugározza a Magyar Televízió. Az Elhallgatott holocaust Művészi bravúrt produkált a hegedűvirtuóz Kathy Horváth Lajos. A Műcsarnokban az Elhallgatott holocaust címmel megnyílt, a cigányság holokausztját bemutató kiállításra szimfóniát komponált. Míg a megnyitón „csak” hegedűn és brácsán játszott, a mű CD-változatán az összes akuszti­kus hangszert ő maga szólaltatja meg. A Cigányok a holo­caustban - Láthatatlan tömegsírok szimfónia tételei idő­rendben haladnak: Egyiptom, India, 1939, 1944-Avég- kifejlet, A halál táborai, Szögesdrótkemence, Kő-kereszt- kopjafa, Megbocsátás... Börcsök, a szexi vasorrú A János vitéz felújított változatában Börcsök Enikő játssza a gonosz mosto­hát. Kacsóh Pongrác daljátékát a Pesti Színház tűzte műsorára, s legalább olyan furcsa, mint anno a Király Színház-béli előadás, amikor Kukorica Jancsi szerepét a legendás színésznő, Fedák Sári alakította derekasan. Iluska gonosz mostoháját eddig jobbára rém- séges vasorrú bábára maszkírozott, idős színésznők alakították, gondoljunk csak Gobbi Hilda vagy Bakó Márta felejthetetlen boszorkányaira. Börcsök Enikő a maga harminchat esztendejével minden idők legfiatalabb mostohája a darab történetében. Ha csak néhány éwel is, de megelőzte Várhegyi Terézt, aki néhány éve a Fővárosi Operett Színházban szintén játszta a boszorka szerepét. Mikor megkapta ezt a feladatot, sírógörcsöt kapott. Enikő viszont nagy örömmel fogadta a szerepet. „Szeretek csúnya, visszataszító nőket alakítani, szerintem ez hálás feladat egy színésznőnek - tartja. - Az a boszorkány, akit meg kell formálnom, nem lesz bibircsókos orrú, lapátfogú, savószemű, szörnyű nőszemély. Éppen ellenkezőleg, a mi modern felfogású János vitézünkben a vasorrú bába vonzó, csábos, csinos nő, aki tulajdonképpen riválisa lluskának...” Márai még festőt is ihletett... Márai Közép-Európája - Közép-Európa Máraija címmel emlékkiállítás nyílt a Közép-európai Kulturális Intézetben. A kiállítás Márai egyik leghíresebb műve, az Egy polgár vallomásai című kötetet alapul véve kalauzolja el a láto­gatókat az író pályájának főbb helyszíneire. Fotók idézik a szülőváros Kassát, a gyermek- és ifjúkori világot. Helyet kaptak a bemutatón a berlini, a párizsi, New York-i, majd a salernói és San Diegó-i tartózkodás dokumentumai. Megtekinthetők többek között a-Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzetei, és a művész könyveinek idegen nyelvű kiadásai. A Rákóczi út 15. alatti kiállításon láthatók Josef Cisarovsky cseh festő munkái, amelyeknek külön­legességét az adja, hogy valamennyit Márai-írás ihlette. Molnár Dániel meg a versek Molnár Dániel, az egy éve elhunyt népszerű rádiós és sportriporter életében nem adatott meg, talán mert ő sem vette annyira komolyan, hogy kiadják, most viszont el­készült és megjelent a verseskötete. Pedig gyakorta tett kiruccanást a költészet világába. A Calypso Rádió műsor­vezetőiéként felnőttekkel csacsi-pacsizott, gyerekeknek hirdetett énekes- és versmondóversenyt. Papírfecnikre le­jegyzett verseit is a gyermekei gyűjtötték össze. Gábor Miklós „köesöje” Végre-valahára síremléket kap a színészkirály, Gábor Miklós. Füves, kis keresztes sírhantját özvegye, Vass Éva színésznő gondozta a Farkasréti temetőben. Szerette volna, ha múlt év júliusára, férje halálának ötödik év­fordulójára állítják a követ, ám az arravaló csak most jött össze Gábor Miklós szülővárosa, Zalaegerszeg alapítványi pénzéből, s a Madách Színház jóvoltából. így a Vass Éva megálmodta Hamlet-rajzos szürke gránit avatása már születésnapi megemlékezés lesz. A művész április 7-én lenne 85 éves. A kő Hamletjét még maga rajzolta Tollal című, 1963-ban meg­jelent könyve borítójára. Ám az örök Hamletnek holnap délben, még a síremlékavatás előtt Gálvölgyi János kezdeményezésére emléktáblát állí­tanak egykori lakóháza, a XIII. kerületi Katona József u. 37. falán.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents