Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-30 / 118. szám
12. OLDAL EURÓPA I UNIÓ 2004. Április 30., péntek A minőség érdemes a garanciára- A Monet-kiállítás rendkívüli sikere Budapesten indokolja a kérdést: ha tagjai leszünk az Európai Uniónak, köny- nyebb lesz ilyen kiállításokat szervezni, és gyakrabban lehet?- Igen, lehet várni, hogy többször lesz ilyen kiállítás - feleli Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere. - A Monet-kiállítás idején a Szépművészeti Múzeum előtt már korán reggel állt a sor. Amikor vidékre mentem, megálltam ott, és megköszöntem a sorban állóknak a türelmet, hogy a hideg ellenére ezért az élményért időt, pénzt, energiát és türelmet áldoztak. Összesen 251 ezren álltak ott sorban három hónap alatt. A Monet-kiállítás láthatóvá tette: Magyarországon az utóbbi években kialakult a színvonalas kultúrára igényt Meg kell teremteni a partneri viszonyt Magyarországon is. Én ezt megcsinálom. Amikor először januárban erről sej- tetőleg beszéltem, még a barátaim is azt mondták: vigyázzak. Elkezdtük ennek a háttórszervezését - erről konkrétan még sehol nem beszéltem - a multinacionális és nemzeti tőke jó részénél nem elutasítást, hanem érdeklődést tapasztaltam. Igaz, hogy színvonaltalanságra, gagyira nem adnak egy fillért sem. Azt is tudni kell bizonyítani, hogy nem a két szép szemünkért szponzorálják, hanem azért, mert nekik megéri ez. Ha például egy katalán cég elnyerhet különböző megrendeléseket Magyarországon, akkor miért nem érhetem én azt el, hogy egy katalán, egy bajor vagy egy toszkán megfelelő kínálat esetén beszálljon kulturális rendezvények finanszírozásába? tartó és igen széles érdeklődő réteg. Kötelességemnek érzem, hogy ezt a színvonalat lehetőleg folyamatosan, de mindenképpen egyre gyakrabban produkáljuk.- Drága egy ilyen kiállítás?- Igen, drága.- A biztonság miatt, vagy nehezen adják a képeket? Azt mondják, hogy meghozta az árát.- Beszéljünk a számokról, nincs benne titok. A kiállítás megrendezése ösz- szesen 240 millió forintba került. Ebből valamivel több mint 210 millió forintot a kulturális tárca állt. Ezenkívül az ország történetében első alkalommal a kormány állami garanciát vállalt a képek biztonságára, ez 48 milliárd forintnyi garanciavállalás volt.- Ha elveszik, ennyit kellett volna fizetni?- Igen. Nagyon fontos volt, hogy minden rendben legyen a biztonsággal. Többek között ezért is volt a sorban állás. A szerződésben előre kikötötték, hogy 200 embernél több nem tartózkodhat egy időben a termekben. A kérdés másik fele az igazán izgalmas. Nem azért csináltuk, hogy ez bevételt hozzon. A tervezéskor eljátszottunk a számokkal. Erről még soha nem beszéltem; a csapatom egy kis asztal körül ült, s arról folyt a szó, hogy azért 210 millió forintot adni egy kiállításra Magyarországon szakmai és politikai bátorságot is igényel. Olyan sokan kérnek kiállításokra akár csak 5-6 millió forintot is, hogy megvalósítsák a tervüket. Ki lehet számolni, hogy mennyi ilyen tervet utasítottunk el azért, hogy a Monet-kiállítás megvalósuljon. Tudtuk, hogy 140-160 ezer látogató kell ahhoz, hogy egyáltalán a nullszaldó közelébe jussunk. Nem gondoltuk, hogy azok, akikben bíztunk, s tudtuk, hogy megnézik a kiállítást, ilyen széles réteg.- A kultúra a legnemzetibb, és leginkább ott értik, ahol születik. A magyar kultúra egy ilyen kitárulkozó világban hogyan él meg, és hogyan értik meg?- Én ebben kezdeményező és bátor kívánok lenni. Azt látom, hogy ennek a nemzetnek a kultúrája a sokszínűségével hihetetlenül izgalmas élményt kínál Európa többi részének. Azt, hogy ez mennyire nem teoretikus megállapítás, nem valamiféle vágyálom, bizonyítja, hogy a nagy-britanniai magyar évben - amelyben szintén 550 millió forintunk van, és sokat kellett harcolni azért, hogy a kormány egésze támogassa -, már túl vagyunk a 400 ezredik látogatón. A legjelentősebb brit folyóiratok és újságok, ahova a bekerülésért sokan sok mindent megtennének, már több mint hetven alkalommal írtak a magyar kultúráról, a festészetről, a koncertekről, az irodalmunkról és a bemutatóinkról. Az volt az alapkoncepció, hogy próbáljunk izgalmasat, jót vinni. A legszigorúbban a londoni Times osztályoz: évente egy- szer-kétszer ad kulturális teljesítményre öt csillagot. A fesztiválzenekar angliai koncertjére öt csillagot adott, és azt írta, hogy a magyar kultúra a tárt karokkal várt invázió, hogy Magyarország igazi hozománnyal tér vissza Európába. Hát mire építsünk, ha nem erre? Miért ne hinnénk el a világ legkegyetlenebb kritikusainak? Ott voltam ezen a koncerten két és fél ezer „hidegvérű” angollal. Majdnem szétverték a világ egyik legnagyobb koncerttermét: fütyültek, kiabáltak, a lábukkal dobogtak, tapsoltak. Frenetikus volt. Azt gondolom, hogy hinnünk kell ebben a nemzeti kincsben.-Ezt a kincset mi ajánljuk, kínáljuk, vagy hívják?- Azt gondolom, hogy nekünk még ajánlani kell. Nagy-Britanniában Magyarországról egészen keveset tudnak, de van bennük vágy a megismerésre. Ők nem mondják, hogy szeretnék, ha jönnénk, de ha kellő színvonalú és jól megszervezett kínálat van, ha ez az ajánlat profi, s megvannak a kapcsolatok hozzá, akkor fogadják. Nem csak Nagy-Britanniára igaz ez. 2004 második félévében kulturális évadot rendezünk Talpra, magyar! címmel Hollandiában. Ez nagyon más ország, ott az autonómia, a helyi közösségek ereje hozta létre a gazdagságot; több mint 50 városba visszük el a színházi produkcióinkat, a képzőművészetünket, a zenénket. Egy centralizált országban fontos a fővárosban, a központban való megjelenés. Egy történelmileg ennyire decentralizált országban pedig megszokták az emberek, hogy helyben kapják meg ezt a színvonalat. Megéri, és nem csak szellemi értelemben. Nem hiszek abban, hogy az üzleti világ és a kultúra világa ellenségei egymásnak.- A képzőművészet és a zene nyelve nemzetközi. A színház és az irodalom nagyon is nemzeti. Mit vár attól, hogy a magyar színházi kultúra kijut külföldre?- A 70-es évek végén, a 80-as évek elején a pécsi és a győri balett az érdeklődés középpontjában állt itthon és külföldön is. Kértek, gondoljuk végig a jövőt, mert hogy a jelen hosszabb, mint a múlt. Ezért létrehoztuk a táncművészeti kerekasztalt. Elmentem hozzájuk, s tisztes fogadtatásban volt részem; a vélemények konkrét kimondásával telt az idő. Azóta ezek az összejövetelek háttérmegbeszéléseken folytatódnak. Körvonalazódik egy irány, amely szerintem megoldást hozhat szakmailag és financiálisán is.- Említett két várost, Pécset, illetve Győrt, mint a balett hazáját. Ma változatlanul nagyon egyközpontú a magyar kultúra: akkor is, ha vannak őrtornyok, mint a kaposvári, a kecskeméti, a szegedi színház, a pécsi és a győri balett. Lehet-e ezen intézményesen változtatni, vagy ehhez nem a központi kormányzat, hanem a helyi politika törekvése kell?- A kérdés szakmai, de mégis személyes. Én ezt a Budapest-vidék felosztást, miközben látom és értem, hogy miről van szó, nehezen tudom elfogadni. Én is vidéken születtem, vidékinek tartom magamat; soproni vagyok. Életem második 20 évét Budapesten töltöttem, de nem mondom azt, hogy lemegyek vidékre. Nincs a fejemben, hogy felmegyek Pestre. Budapest egy, a vidék nagyon sok: Nyíregyháza és Sopron, Kaposvár és Szeged, Kecskemét és Siófok. Az irodalom, a színház a magyar anyanyelv ápoláson és őrzésen alapul. Úgy érzem, ebben továbbra is a nemzet, illetve a mindenkori kormány felelőssége az elsődleges. Tavaly évvégén meghirdettük az Édes anyanyelvünk-pályázatot. A szabad Magyarország történetében először anyanyelv ápolására - az eddigi mértékhez képest rengeteg pénzt - 100 millió forintot különítettem el. Nagyon sok bírálatot kaptam. Például, hogy mennyire kellett volna ezt előre egyeztetni, miért nem bizonyos irószervezetek támogatására fordítottuk stb. Konokul kitartottam emellett, s most is úgy érzem, helyesen tettem. Több mint 3700 pályázat érkezett az Édes anyanyelvűnkre. Tanároktól, örökhagyóktól és elsőkötetes íróktól. Ami lényeges: nem volt megkülönböztetés, hogy határon innen vagy határon túl él az illető: aki magyar nyelven ír és szól, az pályázhatott. Én arra készülök, hogy ezt a pályázatot életben tartom. A színvonalat, az ötletet, az eredetiséget várom, és ehhez a financiális feltétele2 z 5- Mi, magyarok ott voltunk már Európa elrablásánál is! két, a szervezőerőt, a médianyilvánosságot biztosítom. Miért foglalkozna más a mi anyanyelvűnkkel, a mi anyanyelvűnkön alapuló kultúránkkal? Nekünk ez továbbra is kötelességünk és egyben felelősségünk. A magyar közművelődés, a magyar színházi kultúra nézőket vonzó a vidéki Magyarországon éppen úgy, mint Budapesten. Nem hiszem, hogy központilag kell az elmozdulást vezényelni.- De lehetőséget lehet adni.- Lehetőséget és kinyújtott kezet igen. Meg egy olyan partneri viszonyt, amelyben azok az ötletek, amelyek megfogalmazódnak helyben, támogatást kapjanak a központi irányítástól, a minisztériumtól, a minisztertől. Csak azt ne várja senki, hogy a miniszter vagy a minisztérium mondja meg a kaposvári, a szegedi, a győri, a pécsi színháznak, hogy neki mi a jó. Ha azt az eredetiséget, gondolatszínességet látom, amit nagyon sok helyen tapasztalok, akkor én őszintén és szívesen állok mellé. Ennél többet jogi felelősség tudatában, pályázatok előtt egy miniszter nem mondhat, csak azt kívánja, hogy szülessenek jó pályázatok, mert jó pályázatról lehet jó döntést hozni. KERCZA IMRE Önvédelem a munkaerőpiacon Ausztria A csatlakozás után is érvényben marad a két magyar-osztrák megállapodás (a határ menti munkavállalókról és a gyakornokokról), bár a kvótát mindkét esetben növelik. Belgium Görögország A görögök is élni kívánnak a hétéves átmenet adta lehetőségekkel, vagyis a korlátozást választják. Hollandia Két évig munkavállalási engedélyt kell kérni. Írország Megnyitja munkaerőpiacát, ám a szociális ellátások igénybevételének előfeltétele két év jogszerű írországi tartózkodás. Luxemburg A nagyhercegség is a korlátozást választja, azaz fenntartja a munkavállalási engedélyekre vonatkozó jelenlegi szabályozást. Nagy-Britannia A britek engedélyezik az új tagállamokból érkezők munkavállalását, de korlátozzák a szociális ellátórendszerek igénybevételét. Két évig megvonják a jóléti juttatásokat. Németország Németországban legalább két évig egyéni munkavállalási engedélyt kell kérni, amelyet vagy megadnak, vagy nem. Fennmarad az érvényben lévő két magyar-német megállapodás. Olaszország Legalább két évig munkavállalási engedélyt kér az új EU-tagok állampolgáraitól. Az engedély kiadása előtt megvizsgálják a munkaerő-piaci helyzetet. Dánia A magyarok szabadon vállalhatnak munkát, de a hatóságok a munkaszerződések révén ellenőrzik, hogy nem a dániai béreknél olcsóbban „adták-e el” magukat. Finnország Bár a bővítés után két évig munkavállalási engedélyt kell kérni, meglehetősen liberális rendszerről van szó. Franciaország Két évig a franciák is munkavállalási engedélyt kérnek az új tagállamokból érSzabad áruáramlás, szigorúbb ellenőrzések Május 1-jével egyszerűsített határellenőrzést vezetnek be azokon a határszakaszokon, ahol európai uniós tagállamokkal határos Magyarország. Az úgynevezett külső határokon azonban a határőrség és a vámhatóság is szigorúbb ellenőrzéseket vezet be, hiszen az országba belépők, illetve a behozott áruk gyakorlatilag szabadon folytathatják útjukat a nyugat-európai államokba. A legnagyobb változás a jövedéki termékek forgalmában várható. Az Európai Unió nyolc tagállama - Ausztria, Finnország, Belgium, Egyesült Királyság, Írország, Dánia és Svédország - azonban szigorította ezt a korlátozást, és május elseje után csak 25 szál cigaretta lehet azoknál az állampolgároknál, akik ezekbe az országokba kívánnak belépni. Változik a külföldről behozott autók feltételrendszere is. Használt gépkocsik esetén a vámhivataloknál kell megfizetnie a tulajdonosnak a regisztrációs adót, új járműnél pedig az áfát is hozzá kell számolni ehhez az összeghez. Április utolsó hetében az áfa-visszatérítés, vagy közismert nevén a Mehrwersteuer lehetőségét megpróbálták kihasználni a magyar állampolgárok, de ez közel nem volt olyan mértékű, mint a Gorenje-hütők tömeges behozatalának időszakában - fogalmazott az Europress kérdésére Sipos Jenő. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője hozzátette: ez a kedvezmény május elsejétől megszűnik, de nem kell attól tartani, hogy a keleti hatászakaszokon a szomszédos országok állampolgárai hasonló akcióba fognak, mint ahogyan ezt korábban a magyarok tették. Május elsejétől a vámkedvezmény mértéke magánforgalomban 175 euró lesz. NAGY ESZTER DÓRA Biztosra vehető, hogy fenntartja a munkavállalási engedélyekre vonatkozó nemzeti szabályozását. Portugália Követi a szomszédos Spanyolországot, és a korlátozást választja: egyéni munka- vállalási engedélyeket kér. Spanyolország Marad tehát a munkavállalási engedélyek rendszere. Svédország Legalább két évig munkavállalási engedélyt kérnek az új tagországokból érkezőktől. A svédek felülvizsgálják társadalombiztosítási rendszerüket, hogy elkerüljék a visszaéléseket. kezőktől.
