Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-30 / 118. szám

12. OLDAL EURÓPA I UNIÓ 2004. Április 30., péntek A minőség érdemes a garanciára- A Monet-kiállítás rendkívüli sikere Budapesten indokolja a kérdést: ha tag­jai leszünk az Európai Uniónak, köny- nyebb lesz ilyen kiállításokat szervezni, és gyakrabban lehet?- Igen, lehet várni, hogy többször lesz ilyen kiállítás - feleli Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere. - A Monet-kiállítás idején a Szépművé­szeti Múzeum előtt már korán reggel állt a sor. Amikor vidékre mentem, meg­álltam ott, és megköszöntem a sorban állóknak a türelmet, hogy a hideg ellené­re ezért az élményért időt, pénzt, ener­giát és türelmet áldoztak. Összesen 251 ezren álltak ott sorban három hónap alatt. A Monet-kiállítás láthatóvá tette: Magyarországon az utóbbi években ki­alakult a színvonalas kultúrára igényt Meg kell teremteni a partneri viszonyt Magyarországon is. Én ezt megcsiná­lom. Amikor először januárban erről sej- tetőleg beszéltem, még a barátaim is azt mondták: vigyázzak. Elkezdtük ennek a háttórszervezését - erről konkrétan még sehol nem beszéltem - a multinacionális és nemzeti tőke jó részénél nem elutasí­tást, hanem érdeklődést tapasztaltam. Igaz, hogy színvonaltalanságra, gagyira nem adnak egy fillért sem. Azt is tudni kell bizonyítani, hogy nem a két szép szemünkért szponzorálják, hanem azért, mert nekik megéri ez. Ha például egy katalán cég elnyerhet különböző megrendeléseket Magyaror­szágon, akkor miért nem érhetem én azt el, hogy egy katalán, egy bajor vagy egy toszkán megfelelő kínálat esetén be­szálljon kulturális rendezvények finanszí­rozásába? tartó és igen széles érdeklődő réteg. Kö­telességemnek érzem, hogy ezt a szín­vonalat lehetőleg folyamatosan, de min­denképpen egyre gyakrabban produ­káljuk.- Drága egy ilyen kiállítás?- Igen, drága.- A biztonság miatt, vagy nehezen ad­ják a képeket? Azt mondják, hogy meg­hozta az árát.- Beszéljünk a számokról, nincs ben­ne titok. A kiállítás megrendezése ösz- szesen 240 millió forintba került. Ebből valamivel több mint 210 millió forintot a kulturális tárca állt. Ezenkívül az ország történetében első alkalommal a kor­mány állami garanciát vállalt a képek biztonságára, ez 48 milliárd forintnyi garanciavállalás volt.- Ha elveszik, ennyit kellett volna fi­zetni?- Igen. Nagyon fontos volt, hogy min­den rendben legyen a biztonsággal. Többek között ezért is volt a sorban ál­lás. A szerződésben előre kikötötték, hogy 200 embernél több nem tartóz­kodhat egy időben a termekben. A kér­dés másik fele az igazán izgalmas. Nem azért csináltuk, hogy ez bevételt hoz­zon. A tervezéskor eljátszottunk a szá­mokkal. Erről még soha nem beszéltem; a csapatom egy kis asztal körül ült, s ar­ról folyt a szó, hogy azért 210 millió fo­rintot adni egy kiállításra Magyarorszá­gon szakmai és politikai bátorságot is igényel. Olyan sokan kérnek kiállítások­ra akár csak 5-6 millió forintot is, hogy megvalósítsák a tervüket. Ki lehet szá­molni, hogy mennyi ilyen tervet utasí­tottunk el azért, hogy a Monet-kiállítás megvalósuljon. Tudtuk, hogy 140-160 ezer látogató kell ahhoz, hogy egyálta­lán a nullszaldó közelébe jussunk. Nem gondoltuk, hogy azok, akikben bíztunk, s tudtuk, hogy megnézik a kiállítást, ilyen széles réteg.- A kultúra a legnemzetibb, és legin­kább ott értik, ahol születik. A magyar kultúra egy ilyen kitárulkozó világban hogyan él meg, és hogyan értik meg?- Én ebben kezdeményező és bátor kívánok lenni. Azt látom, hogy ennek a nemzetnek a kultúrája a sokszínűségé­vel hihetetlenül izgalmas élményt kínál Európa többi részének. Azt, hogy ez mennyire nem teoretikus megállapítás, nem valamiféle vágyálom, bizonyítja, hogy a nagy-britanniai magyar évben - amelyben szintén 550 millió forintunk van, és sokat kellett harcolni azért, hogy a kormány egésze támogassa -, már túl vagyunk a 400 ezredik látogatón. A leg­jelentősebb brit folyóiratok és újságok, ahova a bekerülésért sokan sok mindent megtennének, már több mint hetven al­kalommal írtak a magyar kultúráról, a festészetről, a koncertekről, az irodal­munkról és a bemutatóinkról. Az volt az alapkoncepció, hogy próbáljunk iz­galmasat, jót vinni. A legszigorúbban a londoni Times osztályoz: évente egy- szer-kétszer ad kulturális teljesítményre öt csillagot. A fesztiválzenekar angliai koncertjére öt csillagot adott, és azt írta, hogy a magyar kultúra a tárt karokkal várt invázió, hogy Magyarország igazi hozománnyal tér vissza Európába. Hát mire építsünk, ha nem erre? Miért ne hinnénk el a világ legkegyetlenebb kriti­kusainak? Ott voltam ezen a koncerten két és fél ezer „hidegvérű” angollal. Majdnem szétverték a világ egyik legna­gyobb koncerttermét: fütyültek, kiabál­tak, a lábukkal dobogtak, tapsoltak. Fre­netikus volt. Azt gondolom, hogy hin­nünk kell ebben a nemzeti kincsben.-Ezt a kincset mi ajánljuk, kínáljuk, vagy hívják?- Azt gondolom, hogy nekünk még ajánlani kell. Nagy-Britanniában Ma­gyarországról egészen keveset tudnak, de van bennük vágy a megismerésre. Ők nem mondják, hogy szeretnék, ha jönnénk, de ha kellő színvonalú és jól megszervezett kínálat van, ha ez az ajánlat profi, s megvannak a kapcsola­tok hozzá, akkor fogadják. Nem csak Nagy-Britanniára igaz ez. 2004 második félévében kulturális évadot rendezünk Talpra, magyar! címmel Hollandiában. Ez nagyon más ország, ott az autonó­mia, a helyi közösségek ereje hozta lét­re a gazdagságot; több mint 50 városba visszük el a színházi produkcióinkat, a képzőművészetünket, a zenénket. Egy centralizált országban fontos a főváros­ban, a központban való megjelenés. Egy történelmileg ennyire decentralizált or­szágban pedig megszokták az emberek, hogy helyben kapják meg ezt a színvo­nalat. Megéri, és nem csak szellemi érte­lemben. Nem hiszek abban, hogy az üz­leti világ és a kultúra világa ellenségei egymásnak.- A képzőművészet és a zene nyelve nemzetközi. A színház és az irodalom nagyon is nemzeti. Mit vár attól, hogy a magyar színházi kultúra kijut külföldre?- A 70-es évek végén, a 80-as évek elején a pécsi és a győri balett az érdek­lődés középpontjában állt itthon és kül­földön is. Kértek, gondoljuk végig a jö­vőt, mert hogy a jelen hosszabb, mint a múlt. Ezért létrehoztuk a táncművésze­ti kerekasztalt. Elmentem hozzájuk, s tisztes fogadtatásban volt részem; a vé­lemények konkrét kimondásával telt az idő. Azóta ezek az összejövetelek hát­térmegbeszéléseken folytatódnak. Kör­vonalazódik egy irány, amely szerintem megoldást hozhat szakmailag és finan­ciálisán is.- Említett két várost, Pécset, illetve Győrt, mint a balett hazáját. Ma válto­zatlanul nagyon egyközpontú a magyar kultúra: akkor is, ha vannak őrtornyok, mint a kaposvári, a kecskeméti, a szege­di színház, a pécsi és a győri balett. Le­het-e ezen intézményesen változtatni, vagy ehhez nem a központi kormány­zat, hanem a helyi politika törekvése kell?- A kérdés szakmai, de mégis szemé­lyes. Én ezt a Budapest-vidék felosztást, miközben látom és értem, hogy miről van szó, nehezen tudom elfogadni. Én is vidéken születtem, vidékinek tartom magamat; soproni vagyok. Életem má­sodik 20 évét Budapesten töltöttem, de nem mondom azt, hogy lemegyek vi­dékre. Nincs a fejemben, hogy felme­gyek Pestre. Budapest egy, a vidék na­gyon sok: Nyíregyháza és Sopron, Ka­posvár és Szeged, Kecskemét és Siófok. Az irodalom, a színház a magyar anyanyelv ápoláson és őrzésen alapul. Úgy érzem, ebben továbbra is a nemzet, illetve a min­denkori kormány felelőssége az elsődle­ges. Tavaly évvégén meghirdettük az Édes anyanyelvünk-pályázatot. A szabad Ma­gyarország történetében először anya­nyelv ápolására - az eddigi mértékhez ké­pest rengeteg pénzt - 100 millió forintot különítettem el. Nagyon sok bírálatot kap­tam. Például, hogy mennyire kellett volna ezt előre egyeztetni, miért nem bizonyos irószervezetek támogatására fordítottuk stb. Konokul kitartottam emellett, s most is úgy érzem, helyesen tettem. Több mint 3700 pályázat érkezett az Édes anyanyel­vűnkre. Tanároktól, örökhagyóktól és első­kötetes íróktól. Ami lényeges: nem volt megkülönböztetés, hogy határon innen vagy határon túl él az illető: aki magyar nyelven ír és szól, az pályázhatott. Én arra készülök, hogy ezt a pályázatot életben tar­tom. A színvonalat, az ötletet, az eredetisé­get várom, és ehhez a financiális feltétele­2 z 5- Mi, magyarok ott voltunk már Európa elrablásánál is! két, a szervezőerőt, a médianyilvánossá­got biztosítom. Miért foglalkozna más a mi anyanyelvűnkkel, a mi anyanyelvűnkön ala­puló kultúránkkal? Nekünk ez továbbra is kötelességünk és egyben felelősségünk. A magyar közművelődés, a magyar színházi kultúra nézőket vonzó a vidéki Magyarországon éppen úgy, mint Buda­pesten. Nem hiszem, hogy központilag kell az elmozdulást vezényelni.- De lehetőséget lehet adni.- Lehetőséget és kinyújtott kezet igen. Meg egy olyan partneri viszonyt, amelyben azok az ötletek, amelyek megfogalmazódnak helyben, támoga­tást kapjanak a központi irányítástól, a minisztériumtól, a minisztertől. Csak azt ne várja senki, hogy a miniszter vagy a minisztérium mondja meg a ka­posvári, a szegedi, a győri, a pécsi szín­háznak, hogy neki mi a jó. Ha azt az ere­detiséget, gondolatszínességet látom, amit nagyon sok helyen tapasztalok, ak­kor én őszintén és szívesen állok mellé. Ennél többet jogi felelősség tudatában, pályázatok előtt egy miniszter nem mondhat, csak azt kívánja, hogy szüles­senek jó pályázatok, mert jó pályázatról lehet jó döntést hozni. KERCZA IMRE Önvédelem a munkaerőpiacon Ausztria A csatlakozás után is érvényben marad a két magyar-osztrák megállapodás (a ha­tár menti munkavállalókról és a gyakor­nokokról), bár a kvótát mindkét esetben növelik. Belgium Görögország A görögök is élni kívánnak a hétéves át­menet adta lehetőségekkel, vagyis a kor­látozást választják. Hollandia Két évig munkavállalási engedélyt kell kérni. Írország Megnyitja munkaerőpiacát, ám a szociá­lis ellátások igénybevételének előfeltétele két év jogszerű írországi tartózkodás. Luxemburg A nagyhercegség is a korlátozást választ­ja, azaz fenntartja a munkavállalási engedélyekre vonatkozó jelenlegi sza­bályozást. Nagy-Britannia A britek engedélyezik az új tagállamok­ból érkezők munkavállalását, de korlá­tozzák a szociális ellátórendszerek igénybevételét. Két évig megvonják a jó­léti juttatásokat. Németország Németországban legalább két évig egyé­ni munkavállalási engedélyt kell kérni, amelyet vagy megadnak, vagy nem. Fennmarad az érvényben lévő két ma­gyar-német megállapodás. Olaszország Legalább két évig munkavállalási enge­délyt kér az új EU-tagok állampolgárai­tól. Az engedély kiadása előtt megvizs­gálják a munkaerő-piaci helyzetet. Dánia A magyarok szabadon vállalhatnak mun­kát, de a hatóságok a munkaszerződések révén ellenőrzik, hogy nem a dániai bé­reknél olcsóbban „adták-e el” magukat. Finnország Bár a bővítés után két évig munkavállalá­si engedélyt kell kérni, meglehetősen li­berális rendszerről van szó. Franciaország Két évig a franciák is munkavállalási engedélyt kérnek az új tagállamokból ér­Szabad áruáramlás, szigorúbb ellenőrzések Május 1-jével egyszerűsített határellenőrzést vezetnek be azo­kon a határszakaszokon, ahol európai uniós tagállamokkal ha­táros Magyarország. Az úgynevezett külső határokon azonban a határőrség és a vámhatóság is szigorúbb ellenőrzéseket ve­zet be, hiszen az országba belépők, illetve a behozott áruk gya­korlatilag szabadon folytathatják útjukat a nyugat-európai álla­mokba. A legnagyobb változás a jövedéki termékek forgalmában vár­ható. Az Európai Unió nyolc tagállama - Ausztria, Finnország, Belgium, Egyesült Királyság, Írország, Dánia és Svédország - azonban szigorította ezt a korlátozást, és május elseje után csak 25 szál cigaretta lehet azoknál az állampolgároknál, akik ezekbe az országokba kívánnak belépni. Változik a külföldről behozott autók feltételrendszere is. Használt gépkocsik esetén a vámhivataloknál kell megfizetnie a tulajdonosnak a regisztrációs adót, új járműnél pedig az áfát is hozzá kell számolni ehhez az összeghez. Április utolsó hetében az áfa-visszatérítés, vagy közismert nevén a Mehrwersteuer lehetőségét megpróbálták kihasználni a magyar állampolgárok, de ez közel nem volt olyan mértékű, mint a Gorenje-hütők tömeges behozatalának időszakában - fogalmazott az Europress kérdésére Sipos Jenő. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője hozzá­tette: ez a kedvezmény május elsejétől megszűnik, de nem kell attól tartani, hogy a keleti hatászakaszokon a szomszédos or­szágok állampolgárai hasonló akcióba fognak, mint ahogyan ezt korábban a magyarok tették. Május elsejétől a vámkedvezmény mértéke magánforgalom­ban 175 euró lesz. NAGY ESZTER DÓRA Biztosra vehető, hogy fenntartja a mun­kavállalási engedélyekre vonatkozó nem­zeti szabályozását. Portugália Követi a szomszédos Spanyolországot, és a korlátozást választja: egyéni munka- vállalási engedélyeket kér. Spanyolország Marad tehát a munkavállalási engedé­lyek rendszere. Svédország Legalább két évig munkavállalási enge­délyt kérnek az új tagországokból érke­zőktől. A svédek felülvizsgálják társada­lombiztosítási rendszerüket, hogy elke­rüljék a visszaéléseket. kezőktől.

Next

/
Thumbnails
Contents