Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-30 / 118. szám
H 2004. Április 30., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Térszobrászat lézerrel Videoszobrok, és végtelenített festmények, formatervezett bútorok után most lézertechnológiával készíti legújabb alkotásait a nemzetközi kiállításokon gyakori meghívott pécsi iparművész, Almásy Dévai László, akinek ma este a Gebauer Galériában nyílik tárlata.- Mindenkor a tér alakítása, a térszervezés érdekelt, mindegy, hogy videofestményt készítettem vagy televíziós arculatterveket, netán formatervezéssel foglalkoztam. Csak a végtermék tér el, más közönségnek más üzenettel születnek meg a munkák, de a célom azonos - vallja alkotói motivációiról Almásy Dévai László, akinek ma este nyílik kiállítása a Gebauer Galériában, a Civil Közösségek Házában. A pécsi iparművész hivatalos végzettsége szerint vizuális kommunikációs tervező, és első munkái rögtön nagy feltűnést keltettek, videoszobrai és végtelenített festményei Madridban, Granadában, Torontóban is sikert arattak - bizonyára sokan emlékeznek még arra a munkájára, amelynél egy tévé-képernyőből két kasza nyúlik ki, mintegy learatva azt, amit elér a környezetében. A fiatal művész alkotta a Pécs TV arculattervét, és gyártják egy formatervezett fémbútorcsaládját is.- A dizájn a fő sáv a művészi elképzeléseimben, azt érzem a legfontosabbnak, hogy részt vegyek a' tárgykultúránk napi formálásában, mert véleményem szerint így juthat el a legszélesebb közönséghez az igényes produkció - fogalmaz Almásy Dévai László, aki mostani tárlatán elsősorban látványtervekkel, porcelán, kerámia formavázlatokkal, tanulmáS nyokkal, prototípusokkal, és webes arculatter- j vekkel jelentkezik. A kiállításon a legnagyobb hangsúlyt a lézeres anyag-megmunkálási zel a módszerrel sík lemezből olyan bonyolult ábrákat lehet kivágni, melyet egy lakatos hagyományos módon egy napig bütykölne, a gép viszont két perc alatt megcsinálja. Egy ilyen berendezés a komputeres háttérrel napjainkban 30 millió forintba kerül, de már hét helyen dolgoznak vele Pécsett, és az iparművészeti sorozatgyártásra is gazdaságosan használható. Hogy milyen látványos eredménnyel, arra az egy hónapon át megtekinthető tárlaton kap választ a látogató. MÉSZÁROS B. E. Kilátás az új ösvényről Elégedettek az átalakulással a Pannon Filharmonikusok A Pannon Filharmonikusok pécsi bérletsorozatából két hangverseny még hátravan, de ez az esztendő számos változást hozott az együttes életében, szerkezetében, sőt nevében is. A zenekar igazgatóját, Horváth Zsoltot arra kértük, értékelje a 20. jubileumi évadban történt formai, tartalmi és minőségi újdonságokat.- A leglényegesebb változás, hogy ebben az esztendőben már külön együttes lépett a hangversenypódiumra, s a fesebb, de állandó összetételű Szimfonietta a Pécsi Nemzeti Színházban zenélt - kezdi az elemzést Horváth Zsolt. - A közönségtől és a kritikusoktól érkezett visszajelzések megerősítik a vezetőség álláspontját, mely szerint mindkét együttesnél ugrásszerű fejlődés tapasztalható. Az igazgató hozzátette: Breitner Tamás óta először volt olyan zenei évaduk, melyet kétharmad részben a zeneigazgató, Hamar Zsolt vezényelt. A közösen eltöltött idő pedig lehetővé tette, hogy a zenekar és a művészeti vezető valóban egymásra hangolódjon, és kialakuljon a Pannon Filharmonikusok sajátos hangzása. Az évad másik szembetűnő hozadéka a név, a teljes arculat megújulása. Horváth Zsolt örömmel konstatálta, hogy a hallgatóság nyitott szívvel fogadta a Pannon Filharmonikusokat, s úgy véli, hogy a névváltozás valós segítséget nyújt a fejlődést biztosító költségvetési háttér megteremtéséhez, egyúttal Pécs zenekultúrájának sikeres európai megjelenítéséhez. A hangversenyeket illetően a program szokatlanul bőséges zenei újdonságot, Pécsett ritkán játszott művet tartalmazott. Horváth Zsolt kifejtette, a válogatásnál igyekeztek a közönség igényeit kielégíteni, ugyanakkor „beemelni” a zenei életbe olyan műveket, amelyek méltatlanul ritkán hallhatóak. Meghatározó volt az is, hogy a zenekar fejlődjön a kompozíciók előadásával. Kiemelkedőnek ítélte az igazgató Bartók Béla: A csodálatos mandarin előadását a nyitóhangversenyen. Ezen a koncerten használta a zenekar első ízben a projek- toros feliratozást, mely ugyancsak népszerűnek bizonyult. Kedvező volt a fogadtatása a szépszámú vendégművésznek (Howard Williams, Niwlás Pasquet, Ligeti András, Jandó Jenő, Morandi, Kocsis Zoltán stb.), de a dél-dunántúli régióban is nőtt a zenekarhoz kötődők köre.- Igazi újdonsága az évadnak a budapesti Pannon-bérlet - emeli ki a vezető azt a hangversenysorozatot, S sebbet tudnak. - Zenesek közül egyedüliként jelent meg a fővárosban foglaló bérlet az Olasz Kultúrintézetben hatalmas közönség- és szakmai sikert hozott, rendre teltházas, 650 fős koncerteket adtunk. Ezeket az esteket hihetetlen szakmai figyelem kísérte, és többször is megjelentek az együttest „felfedező” kritikák. Összegezve: a szerzett tapasztalatok alapján realitás az a megfogalmazott szakmai cél, mely szerint az évtized végére a pécsi Pannon Filharmonikusokat hazánk meghatározó, az EU jelentős együtteseként tartsák számon. mészáros b. endre Ötmilliós Zsolnay Budapest-Pécs Hazai rekordáron, 4,4 millió forintért - a jutalékkal együtt 5,3 millió forintért - kelt el egy Zsolnay műtárgy a MŰ-TEREM Galéria legutóbbi árverésén. A 3 millió forintos kikiáltási áron szereplő díszmű 1905-ben készült a pécsi gyárban. A 45 és fél centiméter magasságú darab Mack Lajos formatervei alapján készült Váza szatírokkal és bacchánsnőkkel néven. Mint Kovács Gyula, a Zsolnay Manufaktúra Rt. vezérigazgatója elmondta, a porcelán fajansz ráillesztett figurákkal és reliefmintázattal díszített. Különlegességét opak, fémszínű, márványosan összefolyó savmaratott eozinmázak adják, míg a figurák magas tüzű mázakkal festettek. A darab domború körpecséttel jelzett, míg a vázatesten oldalt látható a benyomott Mack Lajos jelzés. A gyűjtő új tulajdonos számára tovább növelheti a műremek értékét, hogy a jubileumi Zsolnay-évben, Zsolnay Vilmos születésének 175. a gyár alapításának 150. évfordulóján jutott a szép darabhoz. k. e. Múzeumi akciók, de csak a fővárosban AZ ALKOTÁS CSODÁJA. Ágoston Zsuzsanna festő- és kézművestanár kiállítása a pécsi Műhelyga- lériában május 26-ig tekinthető meg. ________________________________fotó, löffler péter Se mmilyen vonatkozásban nem érinti a május elsejétől bevezetett ingyenes múzeumlátogatási akció a régiót, közölték a Baranyai Megyei Múzeumok Igazgatóságán. A jegyárak, a nyitvatartási idők a korábbi rend szerint lesznek megállapítva az uniós csatlakozást követően is, csupán az ország 24 múzeumába lehet majd a továbbiakban ingyen bejutni, és ezek az intézmények 90 százalékban Budapesten találhatók. Egytől egyig állami kezelésű objektumokról van szó, a baranyai múzeumok viszont kivétel nélkül megyei fenntartásúak. Érdemes viszont a fővárosba elutazni egy kis múzeumi sétára, mert az ingyenes listán többek között a Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum is megtalálható. Másrészt a hétvégén immár kilencedik alkalommal ismét megrendezik a múzeumok majálisát, amelyre Baranyából is visznek fel anyagot. Ezúttal nem a Múzeumi Világnapon (május 18.), és nem a megszokott helyszínen (Nemzeti Múzeum kertje) rendezik meg a találkozót, hanem az uniós csatlakozás jegyében május 1-2-án a városligeti Vajdahunyad-várban. A múzeumi kincsek seregszemléjére ezúttal Baranyából kézműves anyagot visznek Magyarlukafáról, és a Kaptár Egyesület tagjai tartanak majd bemutatókat kosárfonásból, játékkészítésből, fafaragásból - tudtuk meg az utazó csoport és a Magyarlukafai Műhely vezetőjétől, Lovas Katától. A baranyai kiállítás éke egy másolat lesz a krisztogramról, és külön programmal várják a fiatalokat, akik gyöngyfűzésbe, csu- hébabák készítésébe kapcsolódhatnak be a kézműves játszóházukban. MÉSZÁROS B. E. A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA _______ Sz abad véleménynyilvánítás A vélemény alkotásának és ki- nyilvánításának szabadsága a valódi demokrácia létezésének egyik feltétele. Ahol az emberek nem alkothatnak saját életük, életmódjuk, a társadalom, a gazdaság, a vallás, a kultúra kérdéseiben szabadon véleményt és ezt nem nyilváníthatják ki, ott nem működik a demokrácia. A szabad megnyilvánulás egyetlen korlátja az, hogy a megnyilatkozások nem fenyegethetik magát a demokráciát, nem fenyegethetnek más embert létezésében, vallásában, kultúrájában, életmódjában, és nem sérthetik az általános közízlés normáit. A demokrácia elve, hogy egy ember elhallgattatása egyet jelent méltóságának és cselekvő szabadságának megsértésével. Nietzsche azt mondta, hogy a házasság végtelen beszélgetés, a demokrácia mai filozófusai pedig azt állítják, hogy a demokrácia végtelen beszélgetés. Amint az ember öncél, úgy természetes együttélési módja, a demokrácia is az. Ennélfogva a demokráciában nem lehet magasabb rendű cél, mint annak a társadalmi formának a megőrzése, amelyben minden ember egyenlő eséllyel indul az életben, amelyben az egyént tiszteletben tartják, és amely az egyénből indul ki és nem a kollektívból vagy fölsőbb hatalomból. Az egyénből kiinduló és az egyén társadalmi érdeklődése és aktivitása által kialakuló együttélési forma létrehozója és kötőanyaga a folyamatos kommunikáció, a célok, az igazságosság, a morál, a hatalom kérdéseinek folyamatos újratárgyalása. A beszélgetések egy része az együttélés szabályainak rögzítéséhez, a lehető legigazságosabb törvényekhez vezethet, melyeket eszményi esetben a parlamentben ülő választott törvényhozók érdek- és hatalommentes vitája alakít ki. Ezáltal az is elkerülhető, hogy a társadalmi beszélgetést sajátos közösségek uralják, ami egyben a hatalom szűk csoporturalmát is jelentené. A demokrácia fokmérője nyilvános vitákban megnyilvánuló bátorság, a másik fél türelmes és nyitott meghallgatása. Ahol visz- szahúzódnak, ahol a véleménynyilvánítóknak egy erős érdek- csoport tagjai nem nyíltan, hanem áttételesen, különféle nembeszélgetős eszközökkel válaszolnak, rendszerint a vélemény kinyilvánítójának hátrányára, ott még nem demokrácia van, hanem a régi kollektivista, törzsi gondolkodás tovább élése. A demokráciára a legnagyobb veszedelmet a nyílt társadalmi kommunikációt gátló, a politikai hatalom megszerzésére irányuló csoportok jelentik. A szabad, hatalommentes és társadalmi igazságosságot kereső beszélgetés legfontosabb őrei a szabad sajtó és az egyetemek. „Lesz még köztéri szobra Kádárnak” „Támogatjuk az EU-tagságot ” - erősítette meg olvasói kérdésre Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. A politikus tegnap egy órán keresztül válaszolt olvasóink kérdéseire. Az interjú szerkesztett változatát az alábbiakban olvashatják.- Szívesen látna Kádár-szobrot Magyarországon? (PécsiDani)- A Kádár János Baráti Társaság jelenleg is azon dolgozik, hogy Kádár új síremléket kapjon a Kerepesi úti temetőben. Ez még nem igazi szobor, főleg nem köztéri szobor - „csak” egy síremlék. Ahhoz, hogy köztéri szobor legyen, higgadtabban kell saját múltunkká szembenézni, meg kell tanulni együtt élni a múlttal. Az Európai Unió ebben is előbbre tart. De meggyőződésem, hogy lesz még köztéri szobra Kádárnak.- Igaz az, hogy az Európai Unió minden tagországában (még az újonnan csatlakozókban is) szabadon lehet használni a munkásmozgalmi jelképeket? Ön szerint miért csak Magyarországon tiltják a vörös csillagot? (social)- Az EU országaiban sehol nem tiltják a munkásmozgalmi jelképeket. Magyarországon 1993-ban tiltották be a vörös csillagot, nyilvánvaló ideológiai megfontolások alapján. Régen, amikor az ősember nem tudta legyőzni a mamutot, a barlang falára felrajzolta a képét, majd piros festékkel áthúzta. Ez történt nálunk is.- Miért gondolja, hogy a kapitalista állam jobb gazdája az egészségügynek, mint az a kapitalista tőkés, aki ugyan mindenekelőtt a profitban érdekelt, de akit szorítanak a versenytársak, hogy olcsóbban, jobb minőségben szolgáltasson? (kapi)- Egyetértek abban, hogy a kapitalizmusban az állam is kapitalista. Mégsem mindegy azonban, hogy egy-egy tőkés csoport kezében van-e a kórház, vagy egy szélesebb osztály egésze birtokolja. Ma Magyarországon csak az állam képes a szélesebb társadalmi érdeket garantálni. Ennek alapján akarjuk, hogy a kórházak állami tulajdonban maradjanak. És ez nem csak a mi véleményünk: háromszázezer ember írta alá a Munkáspárt nép- szavazási felhívását.- Ön szerint mi lenne a megoldás az egészségügy helyreállítására? Ha a népszavazásuk sikeres lesz, és az egészségügy nem kerül ki intenzívebben az állam kezéből, mit gondol, mi lesz az egészségügy sorsa? (szűcsJ)- Egyszerű: többet kell költeni az egészségügyre. Jelenleg a megtermelt jövedelem 4 százalékát költjük- a Munkáspárt szerint legalább 8 százalékot kellene. Hogy honnan vegyük el? Például Ne vegyünk Gri- pen repülőket: eddig is megvoltunk nélkülük, megleszünk még egy darabig. Hívjuk haza katonáinkat Irakból, a Balkánról. Mondjuk fel azt a törvényt, ami alapján a magyar adófizető pénzéből az elektromos- áram-szolgáltatókat birtokló külföldi cégeket támogatjuk. Ne a multit támogassuk, a kórházra költsünk.- A Munkáspárt változtatott a NATO-hoz való hozzáállásán. Volt-e a lépésnek a szavazatszerzésen túdi oka is? Esetleg egy lépcső volt a szavazóbázis fiatalítása felé? (PécsiDani)-A NATO ma számunkra is tény. Ám azt akarjuk, hogy csak minimális szinten teljesítsük a követelményeket. Ha Spanyolország kivonja csapatait Irakból, úgy a magyar kormánynak is ezt kellene tennie. A Munkáspárt tagsága valóban idős, de a vezetése fiatalabb. És egy friss hír: 44 ezer kopogtató cédulát adtunk le az OVB- nek. A támogatók egyharmada 30 évnél fiatalabb.- Támogatja a Munkáspárt az európai uniós tagságot vagy csak „szükségből" indulnak az EP-vá- lasztáson, mint a MIÉP? Egyáltalán: mit képviselnének Európában? (PécsiDani)- A Munkáspárt támogatja Magyarország EU-tagságát. Nincs eufória bennünk, mert tudjuk, több lesz a vesztes, mint a nyertes. Azért megyünk az Európai Parlamentbe, hogy ezen változtassunk.- Ön is visszalép a jelöltségtől, ha bejutnak az EP-be, vagy komolyan Thürmer Gyula szerkesztőségünkben FOTÓ: LÄUFER L. gondolja, hogy Brüsszelben fog politizálni? (vándor)- Sokszor jártam az Európai Parlamentben, és azt láttam, hogy a képviselői és pártvezetői munka párhuzamosan is elvégezhető. Ez nem ugyanaz, mint ha mondjuk valaki Budapest főpolgármestere. Azt szerintem sem lehet együtt csinálni. F.Z.
