Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-03 / 92. szám

SHI 2004. ÁPRILIS 3., SZOMBAT ^ ^ TÉL E T 9. OLDAL A Pécsi Egyházmegye lapja: Jó Hír A jövő héten, nagycsütörtökön jelenik meg az egyházmegye lapjának első száma A/4-es formátumban 16 oldalon tízezer példányban. Mayer Mihály megyés püspököt kértük meg a kezdeményezés, a lap ismertetésére.- Püspök Úr, mint minden újnak, szépnek és jövőbe mutatónak, az in­duló lapnak is megvan az öröme - és jó hír.- Igen, öröm is, jó hír is. Még a neve is az - Jó Hír. Néhány egyház­megyében már van ilyen újság. Mi is arra gondoltunk, hogy az egyhá­zat, a megkeresztelt, vallásos embe­reket valahogy érintő, érdeklő ese­ményeket és a kérdéseikre adott vá­laszt bemutathassuk ebben az újságban. Aminek mindig örültem, hogy a Dunántúli Naplóban minden szombaton megjelenik egy oldal az egyhá­zak életéről. Ez az oldal irányí­totta rá a figyelmünket, hogy kissé bővítsük a választékot és azt a híranyagot, amellyel a mai kereszténység válaszokat kap­hat kérdéseire, és amelyek bizo­nyos eligazítást is jelenthetnek a társadalomban.- Jó Hír. Ennek üzenet értéke van...- Evangélium is lehetne - így egy szóban. Mi két szóba foglal­tuk ezt. Híreket akarunk adni, de eltérni abban a különböző újsze­rűségeket kereső lapoktól, hogy nem szenzációkat keresünk, nem botrányokról számolunk be, ha­nem a jó hírt közvetítjük, amely & ember életének célt, értelmet és tar talmat ad, amely gazdagítja az em bér életét, nemcsak fölkorbácsolj, az érdeklődését. Szent Pál már an nak idején azt mondta: vannak em berek, akiknek viszket a fülük az új donságra. Mi nemcsak újdonságot hanem mélységet és gazdagságot i: akarunk adni a híveinknek.- A lapfejen ott látjuk a székesegy házat. Szimbólum? Hitvallás? Prog mm?- Az egyházmegye térképe is ott van, hogy világos legyen valameny- nyiünk előtt a terület és a tér, ahon­nan a híreink jönnek. És hogy lás­suk a híreknek, a Jó Hír forrását, azért tettük a térképre az egyház­megye anyatemplomát, a négytor- nyú pécsi Bazilikát.- Asztalon az első szám mind a 16 oldala - nyersen még és külön- külön. Mi a kínálat? a pécsi Bazilikában Pálos programok Pálos templom Április 4-e, vasárnap 8.00: Vi­rágvasárnapi ünnepi szentmise, barkaszentelés és körmenet. Árpilis 23-a, péntek 18.00 óra: a Pálos Baráti Kör találkozója. Az este 6 órakor kezdődő szentmise után Bajzáth Ferenc, budapest- józsefvárosi plébános tart elő­adást Teréz anya munkája Ma­gyarországon címmel. Április 27-e, kedd 19.00 óra: pálos mise a Pálos rend és a Szent Arc közösség szervezésében. Állandó program: minden csü­törtökön a 18 órai szentmise után szentségimádás. A nagyheti szertartások nagy­csütörtökön (április 8.) és nagy­pénteken (április 9.) 18.00 órakor, nagyszombaton (április 10.) 22.00 órakor kezdődnek. E há­rom napon a reggeli szentmisék elmaradnak. Húsvéthétfőn a szentmisék reggel 8.00 és este 18.00 órakor kezdődnek. A pálos kolostorban ebben az évben is megrendezik a szokásos húsvéti lelkigyakorlatot nagycsü- törtöktöl húsvétvasámapig, ápri­lis 8-a és 11-e között. Az elmélke­déseket és a szertartásokat Bog­nár István, a Győri Hittudományi Főiskola dogmatikatanára tartja. A lelkigyakorlatozók a kolostor mellett lévő szállóban nyernek el­helyezést. Jelentkezni az 515- 425-ös telefonszámon lehet Dá­vid testvérnél. Lyceum templom Árpilis 4-e, vasárnap 10.45 óra: Virágvasárnapi ünnepi szentmi­se, barkaszentelés és körmenet. Állandó program: hétfőtől szombatig (szerda és péntek kivételével) 17.30-kor rózsafüzér. Nagycsütörtökön és nagypén­teken, nagyszombaton a Ly­ceum templomban nem lesz szentmise. Húsvéthétfőn a szentmise va­sárnapi rend szerint 10.45 órakor kezdődik. Nagyhét Jézus kereszthalálára és feltámadá­sára emlékezünk a jövő héten. Holnap, virágvasámap, a pécsi Bazilikában barkaszenteléssel veszi kezdetét a nagyheti szertartások so­ra a 11 órakor kezdődő püspöki nagymisén. Jézus diadalmas jeru- zsálemi bevonulására emlékezve egy pálmaköteget egyenesen a Szentföldről hoztak. Kedden este a 6 órakor kezdődő szentmisén a katekumenekkel ta­lálkozik Mayer Mihály megyés püs­pök. Ők felnőttek, akik most kérik a keresztséget. Az ősegyházban ez volt az általános. Tízen vannak, ér­telmiségiek és hónapok óta készü­lődnek életük nagy eseményére. Két alkalommal a vasánap esti szentmisén, a Székesegyházat meg­töltő hívek előtt nyüatkoztak külön- külön, mi indította őket, hogy felvé­telüket kérjék a keresztények kö­zösségébe. A szentmisén részt vesznek a felnőtt elsőáldozók és bérmálkodók is. Szerdán este ugyancsak 6 órakor a sötétzsolozsmán Palestrina- motettákat énekel a Bazilika Palestrina kórusa. Nagycsütörtökön 10 órakor olaj­szentelés lesz az egyházmegye pap­ságának részvételével. Ez ugyanis a papság ünnepe. Az Úr Jézus az utolsó vacsorán adta át saját papi hatalmát apostolainak. - 18 órakor kezdődik az Utolsó Vacsora emlék- mise a lábmosás szertartásával. Ek­kor járul elsőáldozáshoz 12-15 fel­nőtt. A csoport január óta készül fel erre. Rájöttek, hogy valami kiesett az életükből. - Utána az Olajfák-he- gyi virrasztás emlékére csendes szentségimádás lesz. 9 órakor éne­kes szentségimádás, majd 10 óra­kor a Palestrina Kórus tart zenés áhítatot Jobbágy Valér vezetésével. Előadják Palestrina remekművét: Jeremiás siralmait. Nagypénteken 18 órakor a Passi­ót énekli a Palestrina kórus a Szé­kesegyházban. Ezt követi a Hódolat a kereszt előtt, végül az elmélkedés az altemplomban. Nagyszombaton este 9 órakor tu­lajdonképpen a húsvét reggeli szer­tartás kezdődik. A megyés püspök úr megkereszteli a 10 felnőttet és befogadja őket az egyház közössé­gébe. A nagyszombati szertartást a feltámadási körmenet zárja a Dóm téren. Húsvétvasámap 11 órakor ünne­pi püspöki nagymise lesz. Ezt egyenes adásban közvetíti a Ma­gyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója.« Emlékeztető A VÉMÉNDI Kvartett és Vegyeskar énekü holnap, vi­rágvasámap a Passiót Pécsett, a Belvárosi templom­ban fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén. Rádióközvetítés 10 órától. De már ma szombat este 5 órakor is előadják Jézus szenvedésének történetét Nagymányokon. NAGYPÉNTEK a pécsi Kálvárián. Délután 3 órakor a német nyelvű keresztutat Rosner Zsolt, székesegyhá­zi káplán vezeti. Négy órakor a székesegyházi lelkisé- gi csoportok tartanak magyar nyelvű keresztutat. A BELVÁROSI templomban nagycsütörtökön este 6 órakor lesz a szentmise. A nagypénteki szertartás is este 6 órakor kezdődik. Nagyszombat este 8 órakor tartják a húsvéti vigíliát, utána szentmise és feltáma­dási körmenet a templomban. A PÉCSI TEMETŐBEN nagyszombaton este fél 5- kor kezdődik a szertartás, utána feltámadási körme­net. HÚSVÉTVASÁRNAP is élőben közvetíti a Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége a fél 10 órakor kezdődő német misét a Belvárosi temp­lomból. Énekel a mohácsi Singende Quelle Kórus. A közvetítés 10 órakor indul. HÚSVÉTHÉTFŐN a horvát nyelvű misét közvetíti a Rádió Nemzetiségi Szerkesztősége fél 10-tól fél 11-ig a Belvárosi templomban. Igét hirdet Bacsmai László szekszárdi plébános, énekel a siklósi Semarkuse Énekkar, orgonán kísér Poszavacz Anna. Az Ágoston téri templomban 11 órakor kezdődik húsvéthétfőn a hagyományos horvát nyelvű mise, Báthory László plébános mutatja be, énekel a Pécsi Horvát Klub Énekkara. A LAKI TEMPLOM után Marázán és Fazekasbodán is felújították a harangszerkezeteket, mindkét helyen 475 ezer forintos költséggel. A kivitelező kaposvári mester 10 év garanciát vállalt. A költségeket az egy­házközség önerőből fedezte. Ezt mindkét helyen ki­egészítette a községi és a kisebbségi önkormányzat. A lakosság - Marázán az evangélikusok, Fazekasbodán a faluból elszármazottak is - jelentős adományokkal támogatták. ACADEMIA APERTA. A Püspöki Hittudományi Főis­kola tanárainak nyüvános előadássorozata keretében április 7-én, szerdán este 18 órakor dr. Keresztes Pál „A bűnbánat mint előkészület Krisztus passiójára", 19 órakor pedig Dobos László‘„Don Carlo Gesualdo nagyheti responsoriumai" címmel tart előadást a főis- kola 4-es előadójában. (Papnövelde u. 1.)._______■ Virágvasámap Jézus a páska ünnepének hetében felmegy Jeruzsálembe. Alázato­san, szamárháton vonul be úgy, ahogy azt Zakariás próféta megjö­vendölte (Zakariás 9:9). Űmaga tudja, hogy nem nesz részt az ünne­pen, mert éppen az előkészületek alatt keresztre fe­szítik, s mire a páskavacsora kezdetét veszi, már el is temetik. Isten fiának nincs helye a választott nép egyiptomi szabadulása hálaünnepének asztalánál. Neki a kereszt jut. De ez éppen azért történik, hogy aki hisz benne, annak ne csak apáskaasztalnál, hanem a mennyei lakoma asztalánál is helye legyen. A földi asztalkö­zösségből kitaszított Messiás a mennyei asztalkö­zösségre hív. Megy is vele legelsőnek a vele megfeszí­tett jobb oldali lator (rablógyilkos). Ez biztosít ben­nünket afelől, hogy minden megtérő bűnösnek helye van Őnála. Jézust mi, a mindenkori ember feszítette keresztre, ezért lehet mindannyiónknak helye nála. Ha ez nem így van, akkor helyünk sincs nála, pedig ő várja a saját népéből valókat, a zsidókat és a nem zsidókat is. Virágvasámap a Jézust üdvözlők számára öröm, a Mesternek könny. Ujjongva köszöntik a szabadítónak várt Messiást, míg Jézus elsiratja a várost (Lukács 19: 41), mert nem ismerte fel a békességre vezető utat. Jézus sír, amikor meglátja Jeruzsálemet, mert szereti a várost és szereti népét. És ma? Hány városba vonulhatna be a Megváltó örömmel? A szent városban sok tisztogatni való lett volna erkölcsi, társadal­mi, politikai tekintetben, deőa templomba megy és azt tisztítja meg. mert az nem bevásárlóközpont, szórakozóhely, politikai fómm, ahol többnyire alulmaradva keverednek az értékek az érdekekkel. Jézus az Atya házán kéri számon, hogy az valóban az imádság há­za-e, s mivel nem az, kikergeti a nem odavalókat. Van tehát üzenet a városnak (az össztársadalomnak) és a temp­lomnak (egyháznak) is. Szomorú, hogy mindkét üzenet fájdalmasan deletes: 70-ben együtt is pusztul város és templom. Pedig lehetne for­dítva is: együtt épül, együtt dolgozik, egymást segíti, s akkor együtt tartatik meg. Nagypéntek és húsvét, a megváltói halál és a feltáma­dás után erre még több és teljesebb az esély. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen,' hanem örök élete legyen!” (János 3:16) Mindannyiónk szá­mára kérdés, hogy élünk-e vele. Szénási János Kettős pécsi siker Zsámbékon 1997-ben az OMCE100. évfordu­lóján, Szamosi Szabolcs, a Bazili­ka orgonaművésze és kántora szervezésében Pécsett rendez­ték meg először a kántorképzők országos találkozóját, melyen az ország minden egyházmegyéje képviseltette magát. A háromna­pos találkozó második napján a négytagú zsűri meghallgatta az ideérkezett 25-30 kántornöven­déket és értékelte játékukat. A záró ünnepségen a megosztott első díjat egy pécsi és egy szege­di hallgató vehette át. A következő évben Szegeden rendezték meg a találkozót. A hagyomány folytatásaként az idei esztendőben az elmúlt hétvégén a Zsámbéki Apor Vil­mos Főiskola adott otthont az or­szágos kántor orgonista találko­zónak. Az idén már nemcsak kántornövendékek, hanem mű­ködő kántorok is szerepeltek a meghallgatáson. Ezúttal az elő­ző éveket is meghaladó nagysze­rű pécsi siker született. Az első díjat Balatoni Sándor, a második díjat Erdélyi Dániel, mindketten pécsiek és Szamosi Szabolcs ta­nítványai, a harmadik díjat Laim Tamás, a Zsámbéki Főiskola hallgatója kapta. A leőweys énekesek Kassán Jubileumi koncertre érkezett a pécsi Leőwey Klára Gimnázium lánykara Kassára. A Márai Sán­dor nevét viselő magyar tanítási nyelvű iskola énekkara fennállá­sának 35. évét ünnepelte. A Mű­vészetek Háza közönsége éltette a fiatal énekeseket és megkö­szönte a három karnagynak a hagyományok ápolását. Kiemelt szerep jutott a pécsi leőweys lányoknak. A testvéri kapcsolathoz és a jeles évforduló­hoz méltó műsorukat hosszan tartó vastapssal jutalmazta az értő és hálás hallgatóság. A csak ma­gyar szerzők műveiből összeállí­tott programot a lánykar nagy odaadással énekelte, s a két szólis­ta (Perák Eszter és Pohli Kriszti­na), illetve a zongorán közremű­ködő Mucsi Brigitta is remekelt. A kevés szabad időben a ha­talmas premontrei apátság épü­let-együttesét csodálhatta meg a dr. Szabó Szabolcs vezette kórus Jászón, de koszorút helyezett el és énekelt Csécsen, majd Márai Sándor emléktáblájánál a test­vériskolában, végül II. Rákóczi Ferenc sírjánál. A lánykar a kas­sai premontrei templom szertar­tását még ünnepibbé tette a köz­reműködésével. A szentatya a nagyhéten Április 4-e, virágvasámap, a Fia­talok Világnapja, melynek idei té­mája: „Látni szeretnénk Jézust”. A szentatya délelőtt 10 órakor a Szent Péter téren megáldja a pál­ma- és olajfaágakat, majd körme­netet tart és szentmisét mutat be. Nagycsütörtökön délelőtt fél tíz­kor krizmaszentelési misét mutat be a Szent Péter bazilikában, majd este fél hatkor kezdődik az Utolsó Vacsora emlékezetére bemutatott szentmise. A hívek ezúttal a ruan- dai és burundi beteg gyermekek megsegítésére adakoznak. Nagypéntek Urunk kínszenve­désének ünnepe. Délután 5 óra­kor a vatikáni Szent Péter bazili­kában a szentatya igeliturgiát vé­gez. Este negyed tízkor kerül sor a hagyományos keresztúti ájta- tosságra a Colosseumnál. A szer­tartás végén a pápa köszönti a hí­veket és apostoli áldását adja. Nagyszombaton este hét óra­kor kezdődik húsvét vigíliájának ünneplése. A szentatya megáld­ja az új tüzet a bazilika bejárati csarnokában, majd a körmenet­ben vonul be a templomba, amelyben az egyik diakónus fel­mutatja háromszor a híveknek a húsvéti gyertyát, majd a húsvéti öröm-ének hangzik fel. Az igeli­turgia során felelevenítik az üdv­történetet elbeszélő olvasmá­nyokat, s a szentmise során ki­szolgáltatják a keresztség szent­ségét. Húsvétvasámap II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter téren fél tizenegykor szentmisét mutat be, majd húsvéti üzenetet intéz a világhoz és „Urbi et Orbi”-áldását adja Rómára és a földkerekségre. Az MTV és a Duna Tv egyene­sadásban közvetíti.- Rangsorolás nélkül mire hívná fel a figyelmet az első szám írásai­ból?- Húsvétra jelenünk meg, címol­dalon a feltámadott Krisztus és a ve­zércikk. A híroldalon a nagyböjt há­rom jelentős eseménye: március 15., Rendhagyó keresztút és Együtt imádkoztunk a Székesegyházban Európáért. A harmadik oldal címe: Katoli­kus szemmel - programadó az in­duló lap számára. A hírek itt a püs­pökség életébe nyújtanak betekin­tést. Ez mindig érdekli az embere­- Igyekszünk nagyon széles pa­lettát nyújtani olvasóinknak. Esemé­nyeket, amelyek élményt jelentet­tek. Felvázoljuk korunk kérdéseit, amelyek a hittel, erkölccsel, közélet­tel állnak kapcsolatban. Szólunk a hitoktatásról, intézményeinkről, a plébániákról és a kisközösségekről. Oldalt kapnak az iskolások, a gyer­mekek, a kultúra és az egyházművé­szet. És természetesen az induló hó­nap főbb eseményei. Mindezt meg­nrrtháliiik hp<;7nrítAni a 16 nlrtalhA két. Nos, bezártság helyett nyitott­ságra törekszünk. Nagyon mély mondanivalójú cikknek tartom, ahogy katolikus ol­dalról is nyilatkozunk a Passióról. Az „Örökségünk” az egyháztörté­netből meríti témáját. Beszámolót olvashatunk a hittanversenyről, ri­portot az ófalui templomrekonst­rukcióról, a Szent Mór Iskolaköz­pontról. Betekintést kapunk a ma­gyar cserkészet történetébe (nem véletlen: jövőre lesz kilencven éve, nugy az, eiDU viueiu cbdpdi ividgydi országon megalakult - s itt Pécsett és a pálosok életébe. Öröm, amiko „Boldog Özséb közösségé”-ben ot látjuk a sok fiatal arcot. Beszámoló olvashatunk a püspökszentlászló ministráns táborról, és egész oldal kaptak a gyermekek imádsággal rejtvénnyel, humorral. Amikor mi a kultúráról szólunk akkor mindig a teljes kultúrát akar juk bemutatni, amelynek része í vallási kultúra. Más lapokban a val lási kultúra vagy a vallással érintke ző kultúra kevéssé kap jelentőséget Mi éppen ennek a jelentőségét fog juk jobban aláhúzni. S természetesen a lap felhívja a figyelmet né­hány kiemelkedő jelentő­ségű áprilisi programra. A zárótéma: „A rejtőz­ködés szépsége” Bartalits apostolszobrairól szól a szeminárium udvarán. Mi legyen a sorsuk?- Mikor jelenik meg a kö­vetkező szám?- A Jó Hír - havilap. Min­den hónap első hetében ott lesz minden plébánián. És itt köszönetét akarok mondani a Dunántúli Napló főszerkesztő­jének, munkatársainak, a Déli Nyomdának és az Eiter Nyom­dának, akik lapunk elindításá­hoz elméleti és gyakorlati segít­séget nyújtottak és ezentúl is nagylelkűségük tanúi lehetünk. Olvasóinkat pedig arra kérem, ha a vallási élettel kapcsolatban mondani valójuk, üzenetük van, szívesen vesszük a témához kap­csolódó pozitív és negatív közlé­seket, a felelősségteljesen megfo­galmazott bírálóleveleket, mert akkor még jobban érezhetjük mi is, olvasóink is, hogy a mai élet lüktető mélysége hatja át újsá­gunkat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents