Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-24 / 112. szám

16. OLDAL APÁTVARASD BEMUTAT K 0 Z I K 2004. Április 24., szombat Apátvarasd-APÁTVARASD Zengővórkqny 9 EróSsmecske ^nu»iW««fe(0 .. ofeked Pé cs,,á^ Nsgypaí! A FALU GAZDÁI. Polgármes- tér: Bodorkás István. Képvise­lők: Dénes István, Klug József, Phol Tibor, Szilágyi Jenő, ifj. Trapp Jenő. Elérhetőségek: 7720 Apátvarasd, Fő utca 56. Tel.: 455-011, 555-000( utóbbi fax is), míg a mobil: 06-30-253- 4901. E-mail: apatvarasd@axelero.hu. A TÖRÖK ALATT elpusztult Szentiván település templomának alapjai még látszanak a mostani temetőtől két kilométerre déli irányban. Nehezen fedezhetők fel az alig 2040 centis romok a sűrű csaütosban. Az idősek még emlé­keznek arra, hogy a létesítmény hossza elérte a 7, míg a szélessége az 5 métert. Ebből következtetve a mérete akkora, mint a mostani templomé. Beomlott pince is hú­zódik alatta, ami feltehetőn sír­kamra. ■ A FELSŐ KERESZTET egy vál­lalkozó felújította, aki a további mállást megakadályozandó felület­kezeltette a kegyhelyet. Megóvásra szorul a buszforduló keresztje is, amelynek a felületén a telepes né­metek egyik kedvenc állatának, a hollónak az ábrázolása is látható. ■ apatvarasd. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Mecsekvidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Mind több telket kínálnak A községvezetőség számos olyan telket alakít ki, amelyet el­adásra kínálnak. Ezzel is bevételhez akarnak jutni. Nagy szó a falu életében, hogy először tartottak közterület-csinosítási napot. A közösségi munkaakciót szeretnék évente legalább egyszer megismételni. Bodorkás István polgármester örömmel szólt arról, hogy a falu­küllem szépül - nemcsak a köz­munkások szorgalmának kö­szönhetően - Gál Sándor közterü­let-karbantartó vezetésével, de azért is, hogy a lakók egyre önte­vékenyebben rendezik portájuk utcai szakaszát. Közülük kiemel­kedik példamutatásával Klug Jó­zsef, aki köztéri kishidakat, átjá­rókat és korlátokat fest le fehér és szürke színben önszántából. Az ő keze munkáját dicséri a központi téren, egy öreg eperfa aljában ki­alakított pihenőhely asztallal és padokkal. Ezen kívül nagy ese­ménynek számít, hogy az egyik szombaton 15 gyerek, 10 felnőtt és 4 vadász 50 zsák szemetet gyűjtött össze a faluban, a 3,5 ki­lométeres bekötőút mentén, vala­mint a 6-os út apátvarasdi bejáró­jánál. Az önkormányzat azon van, hogy az első közösségi mun­kavállalást továbbiak kövessék, a fenti példák nyomán pedig utca­részek virágosítását tervezik. Ugyanígy régóta szeretnék, hogy a fiatalok és az idősek egye­sületet alapítsanak. Ugyanis, ha ez sikerül, akkor a közös pályáza­tokon újabb, a falufejlesztést se­gítő pénzhez jutnak. Bevétel­növelési szándékkal községi tel­keket adnak el,* illetve alakítanak ki kínálatra, miután nő a letelepü­lők száma is. Kettőt már eladtak, négy esetében most folyik az adás-vétel, további három újat a volt futbailpályán és környékén mérnek ki. Az új futballpályát a nemrég padokkal bővült játszó­térnél hozzák létre, és a területén - az igénytől függően - egyéb sportolási lehetőség is lesz. Nem­rég festették le hófehér színben a pálya kapuit. Várhatóan a nyárra befejező­dik a kultúrház kétéves belső és külső felújítása, melyre eddig pá­lyázati tőke felhasználásával 9 millió forintot költöttek. A meg­szépült létesítményben helyet kap majd egy büfé tálalóval, vala­mint lakodalmak megtartására is alkalmas rendezvényterem. S ha sikerül a kivitelezéshez elegendő összeget előteremteni, akkor még idén hozzáfognak a kis tóval ki­egészített park építéséhez. Érde­kességnek ígérkezik, hogy a ta- von átvezetik majd a patakot. ■ A MEGSZÉPÜLŐ KULTÚRHÁZ és a játszótér. Közelükben egy park lesz dísz-tóval, amelyen átvezetik a fő utca egyik patakját. ■ Önkéntes faluszépítő Vissza is térnek Klug József (53 éves) nyugdíjas szobafestőben több a remény, mint a szomorúság. Mindez ak­kor derült ki, amikor a községcsi­nosító szorgalmáról kérdeztem, így vallott: - Most még fáj, hogy nem jön hozzám senki, hogy se­gítsen, de már nem rombolják le például a lefestett hidat vagy kor­látkövet. Fiatalként Horváth Ferenccel, Szilágyi Bélával, Szüágyi Gábor­ral, Trapp Jenővel és a most is ba­rátjának számító Bognár Józseffel felszólítás nélkül javították a be­kötő utat. Meszelték a kultúrhá- zat, ő még a templom falfelületét is rendbe tette asszonyokkal. A templomot most is festenék, ha nem hullana a vakolat. A falutör­ténetet 25 éve kutatja, saját pén­zén levéltárba és könyvtárba jár. Vállalja a községkrónika írását is, ha erre megbízást kap. Felfedez­tem más szenvedélye tárgyait is, így a gyökérből formázott szob­rot, a hegesztett lámpát, festett fakanalat és cé­gértáblára pin- gált rigmusait. Például az er­zsébeti italbolt­nak is készített fába faragott versikét. A faluban 1970-től él. Felújít egy utcai keresztet abban a reményben, hátha több erőt ád az isten, hogy amputált lábujjainak hege ne fájjon annyira. ________; ■ A letelepülők és a természetjárók körében is kezd vonzó lenni a tele­pülés. A Római út és a hajdan sző­lőtelkekkel teli Arany-hegy közelé­ben belépő kék jelzésű turistaút gyalogosai szívesen keresik fel a műemlék értékű katolikus templo­mot, ahol özv. Auth Mihályné kala­uzolja őket. Gyalog- és műút is ve zet a Jáger-csárda nevű külterületi részhez, ahol megtekinthető egy vendégház szabadtéri néprajzi gyűjteménye is. A község ezen pe­remrészén egyre több nagyméretű családi ház készül, az építkezők el­sősorban Tolna megyeiek. A köz­ségben három korabeli ún. telepes sváb házat fedezhetünk fel, egyik­nek a padlástéri bordázata is látha­tó az utcai homlokzaton. A több­szintes padlásterek elrendezése eredeti, hisz külön tárolták például az aszalt gyümölcsöket. Az Auth- portán ma is eredeti szépségükben figyelhetők meg a népi építészet belső térelrendezésének emlékei. Érinti a falut minden évben egy ha­gyományos kerékpáros túra is. A vendég kerékpárosok illő fogadásá­ra mind nagyobb hangsúlyt fektet a községvezetőség. Az új bevándor­lókat nemcsak az olcsó telekár, de a táj szépsége is csábítja. Két mély és széles völgy határolja a falumagot, amely egy magas domb déli lanká­ján alakult ki. A környezet pedig olyan érzetet vált ki, mintha erdő­ben sétálnánk. Jelenleg egy pécsi és egy bonyhádi család építkezik, míg egy őslakó-elszármazott, aki pécsváradi, házhelyet vásárolt, aminek a területét egyengeti. ■ Házak digifotón Otthon öten rendelkeznek számí­tógéppel, egyikük intemetezhet is. Nem véletlen, hogy a számítógé­pes közösség tagjai nagyon várják, hogy május 1-jétől az „eMagyaror- szág pont”-rendszer tagja legyen a gépparkjuk. így akkor a három gé­pet a mintegy 10 fiatal gyorsan tudja használni internetezésre, és lehetővé válik, hogy a polgármes­ter vezetésével a csetelés, a frimélezés, valamint a tanuláshoz szükséges háttéranyagok lekéré­sének szabályaival ismerkedje­nek. A 6-14 éves diákok közül so­kat jár gépelni a könyvtárba Kár­páti Tamás (13 éves), Lóth Zsu­zsanna, Szilágyi Enikő (9) és Trapp István. A polgármester ed­dig 100 digitális fotón örökítette meg a helyiség létesítményeit, az anyagot elmentette a jövőnek. ■ GYÖNGYFA BEMUTATKOZIK Gyöngyfa Sumocyc GYÖNGYFA* JisagMyla Magyarmecske Magyar- Téseny 0ko,á" pGtlvánfa : ÓZd,alTenoál Bogádmindszentu ó Hegyszent­o Kákics Besence0 , .n- Páprád­Ö Csányoszró NagycsáRy márton A FALU GAZDÁI. A polgármes­ter: Kovácsevics László. Alpolgár­mester: Kovács Ferenc Istvánná. Képviselők: Bognár János, Losonc József, Percze János, Var­ga Imréné. A cigány kisebbségi szószóló: Orsós János. Elérhető­ség: a községháza címe: 7954 Gyöngyfa, Petőfi utca 32. Tel. és fax: 06-73-340-020. A polgármes­ter külön száma: 06-73-340-264. ■ A DÓCZI-ÁROK ennyire még nem volt vízzel telt, mint ezen az esős tavaszon. Lassan folyt, és a községbe vezető út mentén lévő elvezetők vizét is jócskán meg­emelte, de kiöntéssel nem fenye­getett. Mindennek az oka, hogy a Sumonyi-folyás vízszintje is jelen­tősen nőtt, és nehezen fogadta a Dóczi-árok vízmennyiségét. ■ A SOK ESŐ nyomában mind több csigát találni, és nem kevesen adnak le éti csigát a helyi átvevő­helyen, ahová nemcsak helyből, de Magyarmecskéről is érkeznek gyűjtők. A gazdák is örülnek a csapadéknak, hisz a búza magas­sága hamarosan eléri a 30 centit, a repce pedig már félméteres. ■ gyöngyfa, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A FALU- ÉS TEMETŐGONDNOK szakmai útmutatásával a ját­szótér zöldövezetét is rendbe teszik a közmunkások ■ Nincstelenként indult Bíró Rezső (76 éves) dolgozott alpolgármesterként, vagonrako­dóként, volt üzemanyag-raktá­ros és tsz-tag, most viszont 52 hektáron gazdálkodik. Legkeve­sebb két hektárt egyedül mun­kál, a többi föld bérben. Fizikai erőnléte akár egy középkorú fér­fié. Több földrészt is vállalna, de kénytelen az ágyhoz kötött be­teg feleségét ápolni. Nem sajnál­ja a közéletiségre szánt négy évet, hisz akkor lett vezetékes víz, kábeltévé, hídmérleg, meg­újult templom, út, iskola, járda, kocsma, bolt és kultúrház. A múlt században egy kis hátrányt szenvedett, hogy apósát területi kulákként tartották nyilván, hisz addig piszkálták ezért, hogy ki­lépett a tsz-ből. Ekkor fájt neki, hogy a közösbe vitt három lovát, amelyekkel fogatosként dolgo­zott - el kellett hagynia. Úgy ér­zi, tán a múltja miatt nem jutott soha kedvezményes áron trak­torhoz. Minden bajért rég meg­bocsátott, csak egy fájdalom kí­nozza^ még^ de a földtől so­ha. Ugyanis nincstelenként in­dultam. Hiszem, hogy hosszú évek után feleségem, Margitka újra látja a kissé elhanyagolt vi­rágos kertjét, mert tanulja a mű végtagok használatát. Falut és tájat szépítenek Csinosodik a település, szemétlerakót számolnak fel, meg­újul a katolikus harangláb, ezen kívül telekuckó, idősek klub- helyisége is készül. A közhasznú munkások közterület-ren­dező szorgalma példaértékű. Szépen óvott a katolikus és a re­formátus temető (idén kerítést kap) és a műemlék értékű re­formátus templom környéke is. Kovácsevics László polgármes­ter kérdésünkre elmondta azt is, hogy magánerőből számoltak fel egy zug szemétlerakó helyet, ahol most jól látszik a kis tó a fák között. A falu déli főbejára­tánál lévő részt gondosan rende­zi a gazdája, de mutatós a vele szemben lévő megújuló katoli­kus harangláb is. A fémfelületet alapozó festéssel kezelik, a vég­ső szín barna és szürke lesz. A hegesztett lemez létesítményt 1991-ben hozta létre Kovács La­jos a lebontott faragott emlék­hely területén, amelynek népraj­zi értékű maradványai a sellyei múzeumba kerültek. Ezen a tava­Jp községi pén­Kovácsevics László idősek nappali foglalkoztatója és telekuckó mű­ködhessen. Á helyiséget szociá­lis vészhelyzet esetén szükség­lakásként is használhatják. Nyi­latkozónk bízik abban, hogy a nyugdíjasok közösségének meg­szervezésében segít majd Krista Miklósné. Pályáztak azért, hogy elegen­dő pénzük legyen a volt bánya­gödör szabadidőparkká alakítá­sához, de szeretnék a kultúrház- tetőt is modernizálni, hogy ne ázzon be. Idővel sor kerülhet majd a porták előtti hidak cseré­jére is. A községvezetőség azon fára­dozik, hogy javuljon az ivóvíz minősége. Kovács Lajos egyház­gondnoktól azt tudtuk meg, hogy a volt iskolában lévő szük­séglakás, a templomablakok, a harang elektromos szerkezeté­nek biztonságos felújításához sok pénzre van szükség. Apja a munkás-példakép Park épült Jól ért a fiatalok nyelvén Lasanc Jó­zsef (31 éves) képviselő, aki Ba­logh Sándorral és Perczel Kriszti­ánnal a volt bá­nyagödör pe­remrészének egy szakaszát parknak ren­dezte be. Fákat ültettek, virág­ágyást hoztak létre, tűzhelyet, valamint asztalt állítottak össze padokkal. A pihenőrészt nádtető­vel fedik. A gödör és környékének tisztítása régi feladat - Bognár Já­nos képviselőtársammal közösségi munkában összeszedtük a hulla­dékot, amiből egy nagy konténerre való gyűlt össze. Kiteszünk egy til­tó táblát, hogy szűnjön meg a sze­metelés. A parkban havonta már 2- 3-szor is összejön 10 fiatal. ■ Márton János (33 éves) közmun­kás büszke arra, hogy hajdúsági eredetű ács foglalkozású édesap­jától tanulhatta a szőlőművelés és a gyümölcstermesztés fortélyait. Önkritikusan jegyzi meg, hogy so­kat kell még tanulnia, pláne, hogy szülője nemrég meghalt. Önkép­zésre van szükség amiatt is, hogy újabb szakmához jusson és dol­gozhasson Szentlőrincen. Azért ebben a városban, mert a pécsi ingázás nem kifizetődő.- Korábban a tsz anyagilag se­gített, amikor hegesztőképzést kaptam, de ez a szakmám mára elavult. Kőműves, asztalos vagy szobafestő szeretnék lenni, amennyiben anyagi támogatóm is akadna. Jómagam ugyanis ma­ximum 100 ezer forintot tudok biztosítani a szakmai fejlődé­semhez. Addig, hogy elég jövedelmük legyen, gyümölcsöt és szőlőt ter­meszt. Apjával nemrég legkeve­sebb húsz, főként alma- , cse­resznye-, kör­te- és barackfát telepített, de van szőlő is. Nem egy cse­metét egymást között helyben cseréltek vagy vettek, mert ezek az edzett fajták jól bírják a fagyokat. Községében legkeve­sebb öt gyümölcsös-kialakítóról tud. Üzletelnének is a terméssel, ha falujukban ismét lenne átve­vőhely. Hajdan ezért érte meg hulló almával és szilvával foglal­kozni. 4, i 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents