Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-24 / 112. szám
10. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Április 24., szombat Csak a legelszántabbak gazdálkodnak A bajorországi parasztcsaládok sokat dolgoznak és nagy a vagyonuk Bajorországi látogatáson vehetett részt a közelmúltban lapunk két munkatársa. Kecel testvértelepülése, Schwarzenbruck elöljárói segítettek abban, hogy az újságírók megismerkedjenek néhány helyi termelővel, agrárszakemberrel. A nürnbergi járás mezőgazdaságát tanulmányozva a legfontosabb tapasztalatként leszűrhettük, hogy Németországban aki ebből az ágazatból él, az nagyon jól él, de egyre kevesebb ember tud az itt megszokott magas életszínvonalon megélni a gazdálkodásból. Ez a kevés is rendkívül sokat dolgozik, nagyon felkészült, s forintban mérve családonként több százmilliós nagyságrendű vagyonnal rendelkezik. A Kraußer családé az egyik legmodernebb tehenészet Nürnberg környékén. Felvételünkön Rainer Kraußer látható fotó: balai.f. istván ADATOK A NÜRNBERGI JÁRÁS MEZŐGAZDASÁGÁBÓL A járás lakossága 170 ezer fő Mezőgazdaságból él kb. 5-5,5 ezer fő 5 ha-nál nagyobb gazdaság 1 317 db Jellemző birtokméret 50-80 ha Marhatartó üzem 436 db Jellemző tehénszám 20-30 db Forrás: dr. Konrad Berngruber Nürnberg A járás mezőgazdaságáról dr. Konrad Berngruber segítségével kaptunk átfogó képet, aki a mi fogalmaink szerint az ottani állami földművelésügyi hivatal alkalmazottja, titulusa szerint igazgató, feladatait tekintve pedig leginkább tanácsadó, de olykor ellenőr is. Tevékenysége így jelentős átfedést mutat a nálunk ismert falugazdász-gazdajegyző feladataival. Berngruber úr úgy tartotta helyesnek, hogy átfogó ismertetését az egész járás bemutatásával kezdje. így megtudhattuk, hogy a nürnbergi járás (amelynek székhelye Lauf) nagysága 80 ezer hektár, lakóinak száma pedig 170 ezer. Mezőgazdasággal professzionális szinten 2003-ban 1317 család foglalkozott, akik a családtagokkal együtt a járás lakosságának körülbelül 3 százalékát teszik ki, de nem sokkal nagyobb az arány, ha az állandó alkalmazottakat is ide számítjuk. Ám csak mintegy 320 család az, amelynek egyedüli bevételi forrása a gazdálkodás, a többiek más jövedelemmel is rendelkeznek. Hivatásszerűen gazdálkodó családnak azt tekintik - s a földművelésügyi hivatal velük áll rendszeres kapcsolatban -, amelynek legalább 5 hektár területe van. Ennél kisebb gazdaságok is léteznek, főként idős emberek birtokában, de azokat csak kiegészítő jövedelemforrásként vagy hobbiból művelik. Mivel a táj középhegység jellegű, az egész járás felét erdő borítja, ami így 40 ezer hektár. A szántók és ültetvények területe 14 ezer, 10 ezer hektár pedig kaszáló, esetleg legelő. A járás többi részén lakó- és iparterület, valamint út található. Dr. Konrad Berngruber fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az átlagos mező- gazdasági területegység a járásban mindössze 0,7 hektár, amiből az következik, hogy a birtokok nagyon szétaprózottak, egy-egy gazdának 10-20 helyen is található területe. A következő évek fontos feladata, hogy ezt a szétaprózottságot az adásvétel és a területcserék állami ösztönzésével csökkentsék. Az utóbbi évtizedekre jellemző, hogy a népességen belül rohamosan csökken a mezőgazdaságból élők aránya. Szemléletes példaként mutatja ezt, hogy 2003-ban a járásban 436 marhatartó üzemet tartottak nyilván (a családi tehenészetet üzemnek mondják), de 10 évvel ezelőtt ez még 900 volt. Azt lehet mondani - szögezte le dr. Konrad Berngruber -, hogy a marhatartó üzemek száma 10 évenként megfeleződik. Pedig a járás mezőgazdaságára igencsak jellemző a tejtermelés, bár egy-egy család a tej mellett más jövedelemmel is rendelkezhet. Az üzemek számának csökkenésével viszont együtt jár az a folyamat, hogy aki megmarad a marhatartás mellett, az rendszeresen növeli a tehenek számát, pedig ahhoz tejkvótát is vásárolnia kell. Leginkább a 20-30 tejelő tehén jellemző egy-egy gazdaságilag is jelentős üzemre (150 családnál találunk ilyet), amelyek etetéséhez a gazda saját területe biztosítja a takarmányt. A nürnbergi járásban egy olyan gazda van, akinek 100- nál is több a tehene, 200 gazdánál viszont csak kevesebb mint 10 tehén található. Dr. Konrad Berngruber segítségével 10 gazdát kerestünk fel, de nemcsak a tehenészek közül. Az egy kézben lévő legnagyobb fölterület erdővel együtt 120 hektár volt, amelyből 100 hektár a saját, a többi bérlemény. Találkoztunk viszont olyan gazdálkodóval is - ő intenzív technológiákat alkalmaz -, akinek mindössze 14 hektáros a birtoka. Az épületek, gépek és berendezések értéke viszont mindenütt meghaladja forintban mérve a 100 milliót. A járásban jelentős a Direktvermarktung, vagyis a fogyasztóknak történő közvetlen értékesítés, ami azonban csak távolról hasonlít a nálunk megszokott őstermelői tevékenységhez. A gazdák saját üzlettel rendelkeznek, személy szerint nyilvántartják vevőiket, de boltjaikban a választék sokkal kisebb, mint egy magyar zöldséggyümölcs kereskedésben.- A Landwirtschaft (mezőgazdaság) nagy elhivatottságot kívánó, nagyon nehéz, de szép munka - szögezte le dr. Konrad Bemgru- ber, aki azt üzeni a magyar gazdáknak, hogy ne csüggedjenek, hisz Magyarország - amelyet személyesen is volt módja megismerni - nagyon jó adottságokkal rendelkezik. BÁLÁI F. ISTVÁN A világ legjobb boraival versenyzünk SOMMERACH A német borpiac felét a külföldiek birtokolják. Ahhoz, hogy a hazai termelők talpon maradhassanak, már nem elég csak jó terméket előállítani, széles vevőkört is ki kell alakítani. A sommerachi Ottmar Zang családi vállalkozása közel 2500 ügyfélnek értékesíti minőségi borait. Würzburgtól nem messze, egy festői kisvárosban a másfél ezres Somme- rachban él a Zang család, amely több generáció óta az elismert borász famíliák egyike a környékbeli 6000 hektáros borvidéken. Hat hektáron - 20 parcellán - termesztenek szőlőt, négy hektárról pedig megvásárolják a termést. Az 1000 mázsányi gyümölcsből 800 hek- tónyi bort készítenek, amelyet palackozva értékesítenek. Ennek túlnyomó részét a családi borászat boltjában adják el, ahol egy pohárka ital mellett Ottmar Zang úr mindent elmesélt, amit a „hegy levéről” tudnia kell a vásárlónak. A palackok egyötödét pedig postai úton, csomagküldő szolgálattal juttatják el a kuncsaftokhoz. A cég számítógépes rendszerében 2500 étterem, kereskedő, borkedvelő magánszemély adatait tárolják. Ezek alkotják a vállalkozás kiterjedt piaci hálózatát. Évente kétszer küldenek tájékoztató árlistát, s hívják fel az ügyfelek figyelmét' arra, mikor tartanak borkóstolókat, akciókat, s melyek a család új termékei. Ottmar Zang elmondása szerint 10 év alatt cserélődik ki a vevőkörük, de van olyan borkedvelő bajor, aki már 30 éve vásárolja a pincészetük butéliáit. A környékbeli borászok tartanak a külföldi konkurenciától, ezért 19 vállalkozás szövetkezett. Minden hónapban találkoznak, elemzik a piaci lehetőségeket; kóstolókat tartanak, borünnepet rendeznek. Településük egyben a frank borút egyik állomása is, ahol a turistáknak szakmai ismertetőket tartanak bemutatva a szőlőket, s a pincészeteket. Az érdeklődők pedig szívesen térnek később vissza oda, ahol a jó ital mellett barátságos fogadtatásra leltek.- Ma már nem elég, ha egy borász jó bort készít. Ennél fontosabb az értékesítés - mondja Zang úr. Termékeink nagy része fehérbor, amelyet 4-12 eurós (1000- 3000 forint) áron értékesítünk. A szüret idején a minőségi alapanyagot kilónként 1-1,2 euróért vásároljuk szőlészeinktől. Kérdésemre, miszerint tart-e az uniós bővítéstől, annyit felelt: nem félnek a magyar borok versenyétől. Megszokták, hogy a világ legjobb boraival kell versenyezniük évtizedek óta. __ BARTA ZSOLT Ot tmar Zang mutatja egyik borát Termelni és számolni is tudni kell Hermann Loos gazda húsboltjában mindig nagy a forgalom. Azok a vevők keresik fel, akik a házias ízesítésű sertéshús-készítményeket kedvelik. A háromgyermekes család jobban él a bajoroszági átlagnál, de a szülők hetente 80 órát is dolgoznak. Grobviehberg A Loos család nem messze Nürn- bergtől, egy kis faluban, Groß- viehbergben gazdálkodik, ahol egy évben több száz sertést hizlalnak, s a disznóhúsból hentesárut készítenek, amelyet a boltjukban értékesítenek.- Családi gazdaságunk sok évtizedre tekint vissza. 1983-ban döntöttünk úgy, hogy felhagyunk a marhatartással, s a sertésre specializálódunk. Akkor jött az ötlet, hogy nyissunk egy húsüzletet. A feldolgozott termékért ugyanis jóval többet kapunk - mondotta Hermann Loos úr, miközben kör- bekalauzolt a gazdaságában a napokban. A malacokat harmincki- lósan vásárolják, s 120-130 kilósán vágják le, majd feldolgozva az üzletükben eladják. Kiszámolták: ha lábon értékesítenék a jószágokat, 1 eurót (körülbelül 250 forintot) kapnának érte kilónként, feldolgozva azonban több mint 3 euróra jön ki egy kiló hús ára. Vendéglátónk két évtizede sajátította el a hentesszakma fogásait, s ő vágja az állatokat - igény szerint naponta 10-11 darabot - a segítőivel, s dolgozza fel a bolt melletti helyiségben a nyers húst, ahol saját hűtőkamrával rendelkezik. Gépei korszerűek, a kolbásztöltő 18 ezer, a főző-füstölő 15 ezer euróba került.- A feleségem s egy segítő dolA Loos család boltja. Balról a 81 éves Michael Loos, fia Hermann Loos, Karin Loos és az egyik alkalmazottuk fotó: barta zsolt A HÚSBOLT NÉHÁNY TERMÉKÉNEK ÁRA: Termék Ft/kg Karaj 1775 Minőségi kolbász 1475 Disznósajt 1225 Sonka 2425 Füstölt májas 1875 gozik a közel 20 négyzetméteres boltban, amely reggeltől estig tele van vevővel. Jó a híre termékeinknek, csak ritkán hirdetek a sajtóban.- Rengeteg pénzbe kerülhetett a sok gép, a sertéstelep kialakítása - jegyzem meg, miközben sétálgatunk a rendezett gazdasági udvaron.- Amit lát, évtizedek, s több generáció munkája. Magunk építettük az ingatlanok nagy részét, a telepet, a boltot, a gépszíneket, a kazánházat. A gépekért sokat fizettünk. Magunk készítjük a takarmányt a 230 sertésnek. A család 30 hektáron gazdálkodik, ebből 15-ön őszi árpát, 5-ön triticalét, 4- en búzát, 3 hektáron borsót termesztünk. A többi parlag föld. Nyolc hektárnyi erdőnkből szerezzük be a fát, ezt felaprítva fűtünk a gazdaságban és a családi házunkban.- Az állam támogatja a sertésnevelést?- Nem. A földek után azonban kapunk uniós támogatást, a búzaterületre például 1200 eurót évente. Ha csak hizlalásból kellene megélnünk, tönkremennénk.- Ki veszi ál a családi gazdaságot öntől?- Nem tudom. Két fiam és egy lányom van, de nem akarnak gazdálkodni, más szakmákat tanulnak. Ők ezt a kemény munkát nem vállalják hivatásszerűen, bár amikor munkás kezekre van szükség, besegítenek. Ha nem úgy alakulnak a terveik, ahogy elképzelték, akkor itthon találnak munkát. Hogy én meddig viszem a gazdaságot? Sokáig. Édesapám 81 éves, víg kedélyű, egészséges ember, mindennap együtt dolgozunk. Ez az életünk. Megszállott ő is, mint ahogy az a feleségem, s én magam is. Csak így lehet, érdemes gazdálkodni - mondotta búcsúzóul Her- mann Loos gazda. _____barta zs. Dev izaárfolyamok Cseh korona 7,79 Euró 251,40 Japán jen (100) 193,93 Lengyel zloty 52,70 Svájci frank 161,13 Szlovák korona 6,27 Angol font 375,88 Hírek Ne változtassanak! A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elutasítja az új, még hatályba sem lépett jövedéki törvény módosítására tett kísérletet, amely a napi nyilvántartási kötelezettség, a standolás bevezetésének eltörlését indítványozza - tájékoztatta Horváth Csaba, a HNT főtitkárhelyettese azMTI-t. mu Felszámolják Jogerősen elrendelte a diósgyőri Borsodi Nemesacél Acélgyártó Kft. felszámolását a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság. Ezt zártkörű munkásgyűlésen jelentette be a kohászati társaság vezérigazgatója, Marjasné Endrédi Zsuzsanna tegnap, mti Bővülő hitelkeret A gazdasági kabinet és a kormány utólagos jóváhagyásával 222,3 milliárd forintra bővült a februárban indított kedvezményes agrárcsaüakozási hitel- program - jelentette be Németh Imre agrárminiszter. Ez azt jelenti, hogy a bankok a gazdasági szereplőkkel ennyi kamat- támogással és garanciavállalással ellátott hitel kihelyezésére írhattak alá szerződéseket. A hitelmegállapodásokat legkésőbb április 30-ig lehet megkötni. v. g. ■ Mindenki tart a változásoktól Roth-Herschbruck Az uniós csatlakozás után jelentősen megnő a mezőgazda- sági vállalkozók száma a közösségben. Magyarországon a gazdák tartanak a nyugati gazdálkodók olcsó, jó minőségű termékeitől. Vajon mit gondolnak a bajorok a magyar verseny- társakról? Werner Wol- fot, a bajorországi Hersch- bruck és Roth járás mezőgazdasági hivatalainak főigazgatója beszélt erről. A szakember elmondta, hogy mezőgazdászaik félnek a csatlakozástól. Sokan jártak már hazánkban, s jól tudják, hogy nagy összefüggő területeken, igen jó minőségű földeken dolgoznak a magyar termelők, ahol kiváló alapanyagot állítanak elő. Térségükben a legnagyobb összefüggő termőterület átlaga kevesebb, mint egy hektár. Ez pedig a művelési költségeket megdrágítja. Félnek ugyan a dél-német gazdák, de arra számítanak, hogy a magyar fogyasztók szívesen vásárolják majd a jó minőségű bajor élelmiszer- ipari termékeket. S hogy kell-e a magyaroknak tartaniuk a nyugatiaktól? Werner igazgató úr szerint minden változástól mindenhol idegenkednek az emberek. Ez így természetes. Az agrárszakember szerint azonban a mi mezőgazdászaink felkészült, tehetséges termelők, akiknek a beilleszkedés könnyebben megy majd, mint más kelet-európai gazdáknak. Ugyanakkor keményen kell dolgozniuk, hogy bírják az uniós versenyt. BARTA ZSOLT
