Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-23 / 111. szám

6. OLDAL KŐVÁGÓSZÖLÖS B E M U T ÁTKOZIK 2004. Április 23., péntek A község vezetői Az 1350 lakosú település polgár- mestere Sándor Tibor. Alpolgár­mester: VargpGéza Képviselő-testü­let tagjai: Mauer Péter, Búzás Ferenc, Bogdán Jenő, Hobta Jenő, Nagy Jó­zsefLászb, HorváthJenő, Várnai Jó­zsef, Hergyó László. A Cigány Kisebbségi Önkor­mányzatelnöke: Várnai József. Kép­viselők: Id. Bogdán Jenő (elnökhe­lyettes), Orsós György és Tóth Fe­renc. Önálló jegyzőség, jegyző: Le- zsákné Csima Mária. Háziorvos: dr. Pallós Zoltán. Az önkormányzat dme: 7673 Rá­kóczi utca 34. Telefon/fax: 72/564- 081. ■ A falu történelme A vendégváró Kővágószőlős Bozóék teremtettek hagyományt a Jakab-hegy alji településen Nyáron már rózsa- és muskátlieső fogadja majd a turistákat Ivánná Sándor Udikóék bolthajtásos tornácú parasztházánál, melyet az idén vehettek először birtokba. Bozó Sándornéék olaszos tetejű nagyon szép vendégházában finnek - a falu és az önkormányzat vendégei - szálltak meg nemrégiben. Az egykori bányászfalu, bízva növekvő idegenforgalmában, egyre bátrabban kínálja értékeit. A manzárdtérben romantikus háló­szoba, a tisztaszobában búbos­kemence, gyönyörű erdélyi sublót és falitéka, a falon a dédszülők fény­képe jelent elragadó kínálatot mind­azoknak, akik Ivánék falusi vendég­látásra kialakított házába betérnek.- Ez édesapám szülőháza - tekint körbe a hófehérre meszelt falakon Ildikó, ahogy a mélyzöldre festett aj­tón benyitunk. A fiatalasszony mu­tatja a néhány évvel korábbi fényké­pet az aggasztó állapotban lévő kis parasztházról. - A tervező győzkö­dött bennünket, dózeroljuk el az egészet, és még keresztben is áll! - nem illeszkedik be a házak sorába. De én azt mondtam: szó sem lehet róla... Ildikó több év kemény munkájá­ról, férje ezermesteri hajlandóságá­ról beszél. Mint mondja, a szüleik­nél élve szinte minden megspórol­ható pénzüket erre a beruházásra tették félre. Elhatározásuk koránt­sem előzmény nélküli, korábban a A felújított szülői ház az idén már turistákat vár hegyszentmárton-szőlőhegyi kis apartman-falu alkalmazottjai vol­tak, Ildikó szállodás szakismeretek­kel, német nyelvtudással végezte munkáját.- Mi egy kicsit mást, többet sze­retnénk kínálni, mint szokás. Sze­retnénk például bemutatni helyi ételspecialitásokat - a szüleim házá­nak udvarán grillezőt alakítunk ki -, arra törekszünk, hogy ne hagyjuk magára a vendéget. Márciusban egy német család töltött itt néhány na­pot kisgyerekkel, húsvétkor két fia­tal házaspár jött Budapestről. Pedig csak januárban került fel a szállás­helyünk az internetre; és akik telefo­náltak, azok jöttek is. Annak is örü­lünk, hogy fiatalok érkeztek, fiata­lok voltak kíváncsiak erre a vidékre - ez nem igazán jellemző.- Ahhoz, hogy megismerjenek bennünket, legalább egy év kell - folytatja Ildikó -, de ha csak bevétel­ben gondolkodunk, akkor ez nem megy. Majd lassan kialakul a ven­dégkör, de közben is gondolko­dunk, mivel lehetne a vendégek számára a pihenést érdekesebbé, egyedivé tenni. Ajánlanánk például kemencés vacsorát, édesanyám csipkét ver... Húsvétkor tojást festet­tem és karcoltam. Szentendrén le­fényképeztem, hogy készítik a szá­raztésztát - a papgallért a libatal­pat... Azért szeretjük is ezt a mun­kát, mert nagyon sok mindent meg tudunk csinálni a férjemmel mi, magunk is. Egy domboldali széles telken ele­gáns, könnyűszerkezetes épület, a Zsongorkő vendégház várja a ven­dégeit. Bozó Sándoménak és férjé­nek már az ötödik turista-váró nyara lesz az idei, pedig annak idején csak befektetésként emelték a könnyű- szerkezetes épüle­tet.- Valóban mi voltunk az első fecskék Kővágó­szőlősön - mondja BozóSándomé. - A férjem volt a bát­rabb, ő biztatott, amikor belefog­tunk, de természe­tesen érdeklődtünk Cserkúton is, ahol ennek hagyomá­nya van. A mun­kánk mellett foglal­kozunk vendéglá­tással - férjem ács­állványozó vállal­kozó, én orvosasszisztens vagyok. És nekem ez egyre jobban tetszik: maga Kővágószőlős is nagyon von­zó, tagoltabb település Cserkútnál, tágasabb utcákkal, nagyobb távol­sággal. Én azt tapasztom, hogy a vendégeink túlnyomó része szereti önállóan szervezni a pihenését, programjait - és ami a forgalmat ille­ti, már az első nyarunk telt házas volt a szezonban. Nagyon kedveltek a többnapos ünnepek, „teljes kapa­citással üzemelünk” szilveszterkor, és azt is említeném, hogy döntően belföldi vendégeink vannak és zöm­mel az Alföldről érkeznek.- Két nyugdíjas hölgy lakott elő­ször a vendégházunkban - buda­Lakótelepi játszótér - a falu másik arca pestiek. Majd egy házaspár Kecske­métről, akik azóta minden évben jönnek, már baráti a kapcsolatunk. Azt is megteszüt, hogy Kecskemé­ten reklámoznak bennünket. Már öten vagyunk szőlősiek, akik falusi vendéglátással foglalkozunk - Iván­ná Sándor Ildikóékon és rajtunk kí­vül Bakonyi Gábor, Barcsi Elek, Sza­bómé Hadnagy Bernadett. Egy hol­land család panzióval próbálkozik, de ez nem jelent konkurenciát szá­munkra. Sőt, most újabb házat sze­retnénk nyitni - Ildikóéktól nem messze most kezdtünk építeni egy újabbat, ami 100 éves vendégház néven várja majd a turistákat. Az Árpád-kori község nevének eredete szőlőművelő majd ké­sőbb kőbányászattal, kőfara­gással is foglalkozó szlovén la­kóira utal. Munkájukkal és ter­mékeikkel, míg az ugyancsak jobbágy sorú predialisták kato­nai szolgálattal adóztak földes­uraiknak. Nevezetes románkori templomának 35 méter magas tornyát a XII. században emel­ték. A XVIII. század második fe­lében csatlakozik hozzá - átépí­tésekkel - a ma látható késő barokk stílusú templomhajó. A népi és parasztbarokk építésze­ti emlékekben rendkívül gazdag falu legújabbkori történetét az uránbányászat határozta meg, mindamellett kiváló fehérborok bizonyítják, hogy öröklődött a borkészítés hagyománya is. A rendszerváltás után is magabiz­tosan fejlődő, gyönyörű fekvésű faluban ezekben az években vá­lik hagyománnyá a turizmus. A jövőre már összközműves falu iránt egyre nagyobb az érdeklő­dés - erről a gyorsan elkelő tel­kek és növekvő lélekszám ta­núskodik. Csábítás helyett fejlesztések Gyönyörű polgárházaival, XII. századi templomával műem­lékekben is a környék leggazdagabb települése. Sándor Ti­bor polgármester hangsúlyozza, a helyiek és az idelátogatók kényelmét rövidesen egy teljesen kiépülő infrastruktúra szolgálja. A mai polgárosodó faluban nem csupán az intézményeket bőví­tették és tatarozták, de felújítot­ták a vízvezeték-hálózatot, ISDN-rendszerű a telefon, kor­szerűsítették a közvilágítást, és néhány éve vezetékes gázuk is van. Az Általános Nevelési Köz­pont - iskola, óvoda, speciális iskola - területileg is kapcsolódó épületegyüttesbe került. A törté­nelmi múltunknak is adózva a faluközpontban nagyon szép emlékparkot és egy Szent Ist- ván-emlékkövet avattak a közel­múlt években.- Az idén nyáron indul el a település legnagyobb, milliár- don felüli beruházása, a szenny­vízcsatorna-hálózat kiépítése, hat község - Kővágószőlős, Kő- vágótöttös, Boda, Bakonya, Cserkút - összefogásával - mondja Sándor Tibor polgár- mester. - A költségek 70 száza­lékára nyertek el céltámoga­tást. A Radio­aktív Hulladé­kokat Kezelő Társaság 90 millióval segíti a beruházást, amely 2005 szeptember 15- re valósul meg. A támogatások eredményeként a lakossági hozzájárulás elenyé­szővé vált. Ha kész lesz a csator­na, újult erővel folytatódhat az utcák, közterületek rendbetéte­le, további virágosítása. Nagy­arányú átalakítás előtt áll a mű­velődési ház is - a bővítés tervei már elkészültek, rövidesen a pá­lyázati anyagot is benyújthatják a beruházás támogatására. , A Kővágószőlős iránt megnö­vekedett érdeklődést jelzi, hogy három holland család is vásárolt ingatlant az elmúlt néhány év­ben - egyikük nagyobb panzió megnyitását tervezi. Ugyaneb­ben az időszakban öt kővágó- szőlősi család alakított ki falusi vendéglátóhelyet - néhányan hi­vatásszerűen kötelezték el ma­gukat az idegenforgalom mel­lett. Az önkormányzat, gondolva a letelepedőkre, a Papkert alatt szándékozik kialakítani meg­felelő nagyságú telkeket. A ta­valy még meglévő telkek 1000 forintos négyzetméter-áron kel­tek el. Ezen a részben még álla­mi tulajdonban lévő területen várhatóan 20-30 házhely kijelö­lésére lesz mód, de adott a lehe­tőség magántulajdonú foghíjak vásárlására, beépítésére is. A SZENTLŐRINC-ORMÁNSÁG TAKARÉKSZÖVETKEZET helyi fiókja a település központjában található kovagoszobs.dunantulinapb.hu Az oldal a kővágószőlősi önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatáával készült. Összeállította: Bóka Róbert Iskola, a város vonzásában Jó ideje 140-150 között ingadozik a diákok száma az Általános Nevelési Központ általános iskolájában, tudom meg Gyenis Emiltől, az intézmény igazgatójától. A tanárok szakmai felké­szültségét és az iskola felszereltségét tekintve tanulhatna falai közt sokkal több diák is.- Most 141 tanulónk van - mond­ja Gyenis Emil igazgató - elsőtől nyolcadikig egy-egy osztállyal és egy 10 fős speciális osztállyal a nehezebben haladók felzárkózta­tására. Az iskola 1996 óta az óvo­dával és a konyhával közös igaz­gatású intézmény. Három óvodai csoportunk van öt óvónővel és három dajkával, az iskolai tantes­tület 14 pedagógusból áll. A 250 adagos konyha nem csupán az in­tézmény diákjainak, dolgozói­nak főz.- Korszerű tornacsarnokkal fel­szerelt, tágas, a körzetet kiszol­gáló iskob, ahova sokkal több gyerek járhatna.- A kilencvenes években még voltak párhuzamos osztályaink. A szabad iskolaválasztással a diá­kok száma fogyni kezdett. Voltak kiköltözők, akik abba a pécsi is­kolába íratták a gyermeküket, ahol óvodába is járt, sokan el is költöztek, de a Pécsett dolgozók közül is többen városi iskolát vá­lasztanak. Tény, hogy iskolánk­ban 40 százalékban tanulnak ro­ma gyerekek, de ez Kővágószőlő­sön soha nem okozott gondot. Itt évtizedek óta együtt él roma és magyar, vegyesházasságok van­nak; és nem hiszem, a gyerekek­nek ebből valaha is hátrányuk származott volna. A fogyás igazi indoka meggyőződésem szerint nem ez. Abban, hogy a városi is­kolát részesítik előnyben, a divat és a falusi iskolákkal szembeni előítélet, az emberi hiúság egy­aránt szerepet játszik. Szervező­dött erre fórum, de az okra nem derült fény... Voltak olyan gyere­keink, akiket 7-8. osztályra vissza kellett fogadnunk, mert onnan el­utasították vagy nehezen haladt: akik a visszatérés után szakkö­zépiskolában, szakiskolában ta­nulhattak tovább. Ők legalább be­vallották a kudarcukat...- Pedig az alacsony osztálylét­szám, a közvetlen kapcsolat a szülőkkel számos előnnyel jár.- Már órakereteken belül meg­történhet az elmaradók felzárkóz­tatása és a tehetséggondozás; a napi problémákat, az igazolatlan hiányzás okát azonnal tudjuk or­vosolni, fel tudjuk venni a kapcso­latot a szülőkkel. Szakmailag fel­készült, összeforrott tantestüle­tünk van, egymás gondolatait is ismerjük. Negyedik osztálytól kö­telező a német nyelv tanulása, kezdő és haladó csoportunk van a választható angolból. A pellérdi Kolinda Zeneiskola kihelyezett ta­gozata hangszeres oktatást nyújt, de tanítunk néptáncot is. A tehet­séggondozást is szolgálják a szak­köreink: a kézműves, a hagyo­mányőrző, a természetvédő, az irodalmi - természetesen van szá­mítástechnikai szakkörünk is. Az iskola 3,5 milliós alaptőkéjű Kö­zös Jövőnkért Alapítványának ka­mataiból nyelvtanulást segítő esz­közöket vásárolunk - tavaly 1 mil­liót fordíthattunk a számítógépes parkunk felújítására -, kirándulá­sokat és színházlátogatásokat fi­nanszírozunk - évi tíz diákbérle­tet és a hónap legjobb tanulójá­Maczekó Károlyné történelemtanár hatodikosai körében nak a színházlátogatását. A közös ünnepek, nagy rendezvények a faluhoz, a közösséghez, a szülő­földhöz való kötődést is erősítik. A tanulmányi versenyeink mellett élénk a sportéletünk is - tömeg­sportra alkalmas nagy tornacsar­nokunk van - az idén mi rendez­zük a városkörnyéki iskolák sportnapját, amelyre június 22-én kerül sor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents