Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-22 / 110. szám
KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL 2004. Április 22., csütörtök Első lett a Harmadikból Mozgalmas évadvég indul a pécsi Harmadik Színházban. A játszott darabok egy része jubilál, a többség pedig országos fesztiválokon, fővárosi vendégjátékon szerepel. Sőt, ez a teátrum képviseli egyedüliként a pécsi színeket az országos színházi találkozón is. A pécsi Harmadik Színház jóvoltából két éven át volt a szereplője a Hemer Ferike faterja a pécsi színházfesztiválnak, és a darab most a versenyprogramba is bekerült. Ily módon ez a mű a legsikeresebb POSZT-előadásnak tekinthető - tudtuk meg Vincze Jánostól aki 2002-ben a dramaturgoknak rendezte meg Háy János munkáját a felolvasószínházban, majd tavaly a Dráma Nyílt Fóruma vezérelőadásaként is bemutatta a Harmadik. Idén a zalaegerszegi szobaszínház előadása a versenyprogram részese, így érdemes megtekinteni a májusi két pécsi bemutatót (4-én és 24-én a Harmadik újra műsorra tűzi a Hemer Ferike faterját). Ha pedig POSZT, akkor megjegyzendő, hogy idén csak a Harmadik Macskajátéka jutott be az országos találkozóra. A Macskajátékot eddig igen kevesen láthatták, ezért érdemes kihasználni, hogy májusban háromszor is játsszák (10, 26, 27) a fesztivált megelőzően. Még közelebbi újdonság, hogy az uránvárosi intézmény táncszínházi sorozatában április 27-én, a Tánc Világnapján a Mecsek tánc- együttes összeállítását, a Találkozásokat adják. A műsor címadója egy új alkotás, mely három tételben mutatja be táncos karakterek, táncstílusok és hangszerek lehetséges vagy elképzelt találkozását a színpadon. A május mindemellett a teátrum életében a mesejátékok ideje lesz. A Mátyás meséket 4-5-én kétezer gyerek nézheti még a budapesti Thália Színházban, egyben jubileumához érkezik a darab, 50. alkalommal játsszák el. A Kesze- kusza meseprogram 10-én a kaposvári Gyermekszínházi Bienná- lén vendégszerepei, majd június 5-én a Madarak és Fák Napja alkalmából a Széchenyi téren ingyenelőadás következik. Ugyancsak fesztiválra készül a Sóska, sültkrumpli című produkció, meghívást kapott a II. Aradi Szoba- és Underground Színházi Fesztiválra, ősszel pedig a nyíregyházi Vidor Fesztivál résztvevője lesz. MÉSZÁROS B. E. FARAGOTT KÉP. Vincze Ottó képzőművész lebegő installációja látható a pécsi Művészetek Házának tetőtéri galériájában a hónap végéig. FOTÓ: TÓTH L. Régióban a kultúráért- A zenei, a művészeti munka mindig előtte jár a gazdaságnak, ha nyitni kell, ha társakat keresünk itthon és külföldön. Nos, ezért döntöttünk úgy, hogy az országban elsőként megalakítjuk a Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Dél-dunántúli Regionális Közhasznú Egyesületét- közölte tegnap délelőtti, a komlói Erkel Ferenc Zeneiskolában tartott sajtó- tájékoztatón a társaság elnöke, Feeze István, a szekszárdi Liszt Ferenc Művészeti Iskola igazgatója. - Baranyából négy, Somogyból és Tolnából három-három zenei és művészeti iskola alapítója az egyesületnek, de várjuk a további jelentkezéseket. A komlói zeneiskola igazgatója, Altorjai József alelnök hozzátette: az önkormányzati, megyei, országos támogatások csökkennek, a világ átalakul, a régióé a jövő. Az egyesület uniós támogatásokban is bízva elébe megy a kihívásoknak.- Át kell lépni az országhatárokat, egy nemzetközi régiós szervezetben kell majd a zenei, művészeti képzésünket folytatnunk - folytatta az elnökség tagja, Kovács Győző, a mohácsi Művészeti Iskola igazgatója. - Ezért déli szomszédainkkal megkezdtük a tárgyalásokat azért, hogy akár Eszék, vagy éppen Komló horvát testvérvárosa, Valpovo is csatlakozzon munkánkhoz. D. o. Rejtelmek beethoveni mélységből A Műhelytitkok zenés párbeszéd kedd esti találkozóján a Művészetek Házában két külföldi magyar zeneművész, Mischa Santora karmester, és Koppándi Jenő hegedűművész boncolgatta a Pannon Filharmonikusok rátermettségét, valamint mai koncertjük műsorának történelmi előzményeit. Sohasem éltem Magyarországon, de otthon Svájcban mindig magyarul beszéltek velem a szüleim, számolt be magyar kötődéséről Mischa Santora a találkozón. A házigazda Kircsi Lászlónak, a PTE Művészeti Kar docensének kérdéseire aztán kiderült, a világjáró fiatalember évekig vezényelte a Carnegie Hallban a New York-i Ifjúsági Zenekart, holott csak véletlenül lett dirigens. Ugyanis 15 éven át hegedült, de 1992-ben Philadelphiába érkezve egy kézsérülés megakadályozta a hangszeres folytatást. Váltott, és a tengerentúli felvételin vezényelt életében először, de aztán ott is ragadt a pályán. Koppándi Jenő, a Csíkszeredái születésű hegedűművész pedig 13 éve települt át hazánkba, s hat éven át a Magyar Virtuózok Kamarazenekar, az ezredfordulótól pedig a Nemzeti Filharmonikusok koncertmestereként tevékenykedik. - Csak ad hoc módon játszom kamaramuzsikát, bár szeretnék több időt eltölteni ebben a műfajban, panaszolta a hegedű- virtuóz, aki egy Bach-szonáta előadással is meglepte a Művészetek Háza közönségét. A két zeneművész kielemezte azt is, hogy a pécsi zenekarnak jól őrzött titok a kiválósága, kitűnő a zenészek hozzáállása, mindenki örömmel és meglepően igényesen végzi a közös munkát. Mischa Santora ugyanakkor kifejtette, hogy Hamar Zsolthoz fűződő miskolci barátsága (Mischa két éve a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál igazgatója) hozta Pécsre, Koppándi Jenőt pedig egy New York-i repülőjáraton kérte fel ugyancsak a Pannon Filharmonikusok karmestere a Berg Hegedűverseny eljátszására.- Megjegyzem ezt a darabot nem játsszák sokan, és eleinte én sem akartam - mondja Koppándi -, de amikor alaposabban meghallgattam, rádöbbentem, hogy gyönyörű muzsika. - Imádom a 2. bécsi iskolát, Webern és Berg is ennek a csoportnak a képviselője, többet kellene elővenni a műveiket - tette hozzá Mischa Santora. - Berg közérthető, holott már a dodekafóniát használja, Webern pedig a ma este is hallható Bach orgonadarabból, a Ricercatá- ból késő romantikus zenekari művet alkotott, mintegy aktualizálva az utókor számára a klasszikusok legnagyobbikának munkáját. Beethoven VI. szimfóniája a Pastorale kapcsán pedig kiderült, a zeneszerzőnek soha nem volt imázsproblémája, jól megélt a zeneszerzésből. Mischa Santora kiemelte, hogy a Pastorale-szimfónia zenetörténeti érdekesség, a minimalizmus tulajdonképpen innen származtatható. Ebben a szerzeményében Beethoven nem lázong, nincs benne drámai feszültség, leszűrt, bensőséges igen szubjektív, mégis elragadó zene ez. MÉSZÁROS B. ENDRE Koppándi Jenő Bach-szonátát játszik fotó: tóth l. Tanárok netes szokásai Magyarul - magyarán Végzettség, beosztás Az országos felmérésben 298 középiskola 3654 pedagógusa vett részt. Többek között az internethez fűződő viszonyukról is vallottak. A férfi tanárok inkább vonzódnak hozzá, mint a tanárnők. A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) középiskolás diákok körében végzett korábbi felméréséből már kiderült, hogy a felvételire készülők 88 százaléka hozzáfér a világhálóhoz. A FISZ pedagógusok körében végzett kutatása pedig arra mutat rá, hogy a középiskolai tanárok a diákjaiknál nagyobb arányban használják az internetet: mintegy 94 százalékuk. Az országos középiskolai kutatások szerint a diákok 62 százaléka viszonylag rendszeresen látogatni szokott legalább egy oktatási portált, míg a pedagógusok 75 százaléka teszi ugyanezt. A pedagógusok 88 százaléka az iskolában, 46 százaléka az otthonában (is), 6 százalékuk pedig egyéb módon - ismerősnél, kávézóban - kapcsolódik az internethez. Mindössze a válaszadók tizede mondta azt, hogy egyáltalán nem szokott internetezni. Az eredmények a világháló információs esélyegyenlőségben betöltött szerepét támasztják alá, hiszen nincs különbség a különböző nagyságú településeken tanítók internetezési gyakoriságában. Ugyanakkor a férfi tanárok lényegesen gyakrabban ülnek a gép elé, mint a tanárnők. A naponta internetezők átlagosan napi 1,6 órát töltenek el a világhálón, a hetente netezők átlagosan heti 2,8 órát, a havi használók pedig átlagosan havi 2,4 órát. Arra a kérdésre, hogy mire használja rendszeresen az internetet?, a tanárok a leggyakrabban az e-mail és a keresők használatát jelölték. Ugyanakkor szórakozásra, kikapcsolódásra és letöltésekre ritkábban használják a világháló lehetőségeit, mint az átlagos felhasználók. DUNAI I. Ritka az olyan ember, aki felnőtt élete folyamán ne találkozna a címben jelölt fogalmakkal, illetve az őket kifejező szavakkal. Sokan nincsenek tisztában a jelentésükkel, ezért sokszor fölcserélik, helytelenül használják őket. A hivatal, a vállalat, az üzem személyi ügyeinek intézője pontos feleletet vár az ezekre a fogalmakra vonatkozó kérdéseire. Ezenkívül az élet ezernyi alkalmával csak ezeknek a tisztázása által válik teljessé egy-egy ember személyiségképe. Le kell szögeznünk, hogy más az (iskolai) végzettség, más a foglalkozás és más a beosztás. Az első kettő gyakran megegyezik, a harmadik a társadalmi munkamegosztás, az üzemi vagy hivatali beosztás, esetleg hierarchia (rangsor) szerint változhat. A végzettsége szerint lehet valaki agrármérnök egyetemi diplomával, a foglalkozása szerint viszont kisállattenyésztő (egy üzemágban dolgozó), beosztása szerint pedig: telepvezető. Egy technikus végzettségű férfi foglalkozhat autószereléssel, beosztás szerint lehet csoportvezető. Aki például magyar-történelem szakos tanári diplomát szerez, foglalkozhat tanítással (iskolában tanít), de tudományos kutatással is, dolgozhat művelődési házban, a tanügyigazgatásban, de lehet újságíró, színházi szakember stb. S ezeken a munkahelyeken különféle beosztása lehet (tanár, igazgató, szakkörvezető, tudományos munkatárs, főmunkatárs). Sőt! Agrármérnöki végzettséggel akár lángos- vagy palacsintasütésre is vállalkozhat valaki, s akkor ez a foglalkozása, beosztása pedig, mondjuk, családtag. Rónai Béla Európa, a hely, ahol élünk A címben szereplő programot a brüsszeli székhelyű, fogyatékossággal bíró embereket ellátó intézmények európai szövetsége írta ki azzal a céllal, hogy hangot adjon az értelmi sérült embertársainknak. Magyarországról 21 intézmény, köztük a pécsi Fogd a Kezem Alapítvány vett részt a programban, amelynek vándorkiállítássá összeállt anyaga szerdán nyílt meg a Dante Kávéház Kék-termében. A patacsi foglalkoztatóház irodájába négy fiatal lép be. Ők voltak ott még tavaly - hivatalosan az „Értelmi fogyatékos emberek évében” - azon a csillebérci összejövetelen, ahol az itthoni, alapos felkészülést követően megalkották nagyméretű, közös rajzukat. Mint az alapítvány vezetője, Szvacsekné Jahn Margit elmondta: igenis meg lehetett mozgatni a szellemileg sérült fiatalok fantáziáját is azzal a viszonylag elvont fogalommal, hogy mi is az az Európa, az Európai Unió, ahová Magyarország is tartozni fog május 1-jétől.- Intézményünkben, ahol jelenleg harmincnégy 18-40 év közötti, szellemi fogyatékkal élő férfi és nő tölti a napjait, már maga a pedagógiai munka is arra épül, hogy megértessük velük: kik ők, legyenek tisztában saját magukkal, tudják, mi a szerepük és azt is, hogy ezekkel a feltételekkel hová integrálódnak be. Természetesen ez a beilleszkedés a közvetlen környezetet jelenti leginkább, de ki lehet terjeszteni az egész országra és Európára is. A mi munkánk lényege abból áll, hogy az integráció ne csak szólam maradjon, hanem élő gyakorlat, ráadásul a kapcsolatok mindkét oldalán. A jelszavunk pedig az is lehetne: korlátok közt szabadon. A négy alkotóról. Lovas Sándor 22 éves, 2001 óta dolgozik a napközi papírműhelyében, ahol ügyesen készít papírmasé figurákat és szőnyeget is sző. A világ dolgairól jól informált, szívesen megosztja a tudását a többiekkel. Ligeá Borbála 26 éves, 1999-től tevékenykedik a kreatív műhelyben, gyertyát önt és agyag szélcsengőket készít, de szívesen rajzol és fest, ám mindezek mellett karatézik is, még hozzá nem akárhogyan: Amerikában is nyert már kupát. Bogdán Éva 27 éves, három éve vesz részt az itteni életben, sokat fest és rajzol, szeret kipróbálni új technikákat, szívesen készít a többiekkel együtt nagy, közös képeket. Cseresnyési Balázs 26 éves, ő az egyik legrégebbi tagja a Fogd a kezem Alapítványnak, 1992-től foglalkoznak vele. A varrodában dolgozik sokat, foltvarrásos technikával színes bohócokat készít mostanában. A kérdésre, hogy „Hová megyünk májusban?”, mindenki fújja a választ: nem Budapestre, nem a szomszéd faluba, hanem az Unióba. A fiatalok már saját tapasztalatból is tudják, hogy nem csak Pécs és Magyarország létezik, hiszen az intézményben az évek során német, francia, portugál és finn önkéntesek is dolgoztak már, de ők maguk is megjárták a külföldet: voltak Erdélyben és a horvát tengerparton. Közös rajzukkal ugyanazt a vágyukat jelenítették meg, amilyennek az immár EU-tag Magyarországot, illetve annak fővárosát is elképzelik, illetve remélik:- Legyen minden rendes, tiszta. Ne cigarettázzanak. Békességes városok legyenek - mondja Balázs. Sándor a következőkkel egészíti ki: - Fontos a tiszta levegő. Az is jó lenne, ha nem lenne szegénység és mindenki nagy családban, boldogan élhetne. Egy-egy dolgot elmesélnek. Borcsa hobbija a Habsburgok.- Könyveket olvasok róluk, egyszerre többet is, és ami fontos, azt aláhúzom, és egy naplóba kimásolom. Habsburg Ottó életét is kiolvastam, bár sajnos vele még nem sikerült találkozni, viszont a fiától már kaptam egy fényképet. Kiskoromban jártam egyszer Ausztriában, de nem emlékszem rá. Most már, hogy ennyit olvastam a Habsburgokról el kellene menni egyszer Schönbrunnba.- Talán majd jövőre - jelzi az igazgatónő, hogy nem lehetetlen a dolog. Sándort, ha már Európáról van szó, Olaszország izgatja, egyrészt, mert szerinte az egy békés ország, no meg Eros Ramazotti a kedvence.- Engem érdekelne, hogy milyen lehet sztárnak lenni. Egy napra szívesen belebújnék Eros Ramazotti bőrébe, hogy milyen lehet nekik. Azt, hogy valójában milyen változások jönnek majd május elseje után, nehéz megjósolni, az óriásrajz négy pécsi alkotója abban bízik, amiben szinte mindenki:- Arra kell odafigyelni, hogy mit mondunk és mit csinálunk. És mindenki mondhassa el a véleményét, és azon ne sértődjön meg senki - fekteti le az ideális együttélés alaptételét Balázs is. Amikor arról érdeklődöm, ki mindenki csatlakozik az Unióhoz bő egy hét múlva, nagyon komolyan sorolja fel azokat a helyeket, amik az életében a legfontosabbak voltak:- Csatlakozni fog Pécs, Budapest, Tatabánya és Csillebérc is. Teljesen igaza van, hát ennyiben maradunk. A magyar értelmi fogyatékkal élők otthonainak és rehabilitációs intézményeinek lakói által készített műveket bemutató tárlat szerda délután 3 órakor nyílt meg. A megnyitót dr. Göncz Kinga, Göncz Árpád volt köztársasági elnök lánya, politikai államtitkár nyitotta meg. MÉHES K.
