Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-17 / 105. szám

6. OLDAL SZÁRÁSZ BE MUTATKOZIK 2004. Április 17., szombat Szárász-v SZÁRÁSZ Alsómocsotád Hegyhát" ,P marócö oTófű Szalatnak o Köblény § ^ Szászvár Kisvaszar Kárászó^,.«*ö^ / Vékény Üget Hacsk. ............. 9 pe»*» K’st?"yán • O-5 Ó . o Obánya A község vezetői A 74 lelkes település polgármes­tere: Simon Péter. Alpolgármes­ter: Fehér Gábor. A képviselő-testület tagjai: Ja­kab István, László István. A település az Egyházaskozá- ri Körjegyzőséghez tartozik. Körjegyző: Úti Ferenc. Háziorvos: dr. Benedek Tünde. Az önkormányzat címe: Szár­ász 7184 Petőfi utca 20. Telefon: 459-002. A településen a falunap júni­us 29-hez, Péter-Pál napjához kapcsolódik, amikor Domokos Pál Péter csángókutató tudósról is megemlékeznek. Rendszere­sen ünnepük a Nőnapot is. szarasz. dunantulinaplo. ha Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Képeslapok Szárászról és letelepedő hollandok 400-500 ezer forintos nyugdíja szóba kerül, annyit azért elárul, hogy ő maga mélyen a létminimum alatt él, s hogy nézzem csak meg, hányán vannak felír­va a listára, akik gyakran hitelre veszik a ke­nyeret és a tejet is... Az ital­bolt hátsó traktusának ajta­ja is kitárva, azon át az élel­miszerbolt üres helyiségére látni. Árura, bútorokra vár. Ide is kevesen kopogtat­nak be addig, amíg az élel­miszerbolt ki nem nyit, jegyzi meg a polgármester. De mindent megtesznek azért, hogy legalább ez a bolt és italbolt megmarad­jon - fűzi hozzá. Az önkor­mányzat kamatmentes vál­lalkozói segélyben részesí­tette őket; nem is szólva ar­ról, hogy nem pusztán mentsvárat jelent az itt élő 74 ember - 15-16 család - számára, de nagyon jó he­lyen is fekszik. Ha az ősz ember szavaira gondolok, arra, hogy a szár- ásziak többsége kisnyugdíjas, s némelyikük majdhogynem éhezik, először nem értem mi ebben az üzlet. A csekélyke földjén aktívan gazdálkodó polgármester, aki szerény tehe­nészetét a tejter­melőket sújtó po­fonok után sem számolta fel, azonban azt mondja, a szár- ászi bolt a közeli Lengyel, Győré, Mucsfa, Izmény és Aparhant met­széspontjának is tekinthető. Már korábban is szíve­sen keresték föl a környékbeli földe­ken dolgozó gaz- 1dák, nem messze A falu 36 házából tíz már külföldiek tulajdonában van innen van egy A Hábi-patak szelíd lankákkal kísért völ­gyét hollandok, németek már fölfedezték, kérdés, hogy ez az érdeklődés mit hoz az itt élőknek. Az önkormányzat minden­esetre 150 ezer forinttal segítette a falu egyetlen „intézményét”, az élelmiszerüz­letet és az italboltot, és talán új külsőt nyerhet rövidesen a katolikus templom is. A kátyús, szürke utat, amely a templomig szalad, egyelőre csak az áprilisi napfény gyó- gyítgatja. Az italbolt, ahová Simon Péter pol­gármesterrel belépünk, patika tisztaságú, mintha nem cserélt volna gazdát rövid idő alatt kétszer is. Az asztalokon virágos, kék da- maszt terítő feszül, a távol lévő tulajokat kise­gítő rokon kedvesen, gyakorlott mozdulattal szolgálja föl a kávét, de a nevét már nem szí­vesen árulja el. Annyit igen, hogy a „gyerekek kényszerből vágtak ebbe a vállalkozásba. Megvették volna a kocsmát külföldiek is, de magyar tulajdonoshoz ragaszkodott a polgár- mester is.” A nyitott ajtón át frissen boronáit föld kül­di a leheletét a kocsmapultig, talán hogy a he­lyiség valamivel megteljen, mert hogy a pult­nál rajtunk kívül nemigen könyököl senki. Egy idősebb, asszony a falhoz húzódva áll, a kézfejével simogatja fájós derekát. Érkezik ugyan egy ősz hajú férfi, de ő se kérkedik szí­vesen a nevével. S ahogy az itt házat vásárló Velény A község most elkészült új címe­re, amely Szent Antalt, a falu és a templom védőszentjét ábrázolja. >fl Italy-1 Szentdénes .-ó, 26ffc A . „ v ö Pécs&agota Aranyosgacf&iy Ktfály^gyháza Gerdeo A falu gazdái A település polgármestere: Németh István Róbert. Álpolgármester: Hu­nyadi István. Képviselők: Fülöp Er­zsébet, Kéfer Tihomé, Király Éva, Király István, Orsós János. Cigány kisebbségi önkormányzat: Bcdog Zoltán, Orsós György és Orsós Sán­dor. Elérhetőség: 7952 Velény, Fő út 62. Telefon: 06-73-709344 üze­netrögzítővel. ________________■ A SZŐLŐHEGYEN osztrák tulaj­donban is van terület, de parcellája található itt gerdei, pécsi, szabad­szentkirályi és szentlőrinci lako­soknak is. Termesztenek régi fajo­kat is, így fehér nohát, bakut és gil- vánfait. Nem egy gazda szeremé, ha borösvényközösség alakulna. ■ veleny. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés ■ és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Hasító saját kezűleg Király Ferenc (54 éves) agyi ér­rendszere korán megsérült, soká­ig alig tudott mozdulni. Az egyko­ri amatőr bok­szoló azonban újra edzeni kezdte testét. Elérte, hogy most már elég szépen jár és kisebb távolsá­got is megtesz. Egy ilyen erőnlétjavító sétája során találkoztunk. El­mondta, hogy újra hasogat fát egy házilag készített kisgéppel, mely­nek kialakításában segítségére volt Kovács Lajos, jó ismerőse is. - Legalább tíz gépi egységet kap­csoltunk egymáshoz. Balesetve­szélynek nem vagyok kitéve. Örömmel tölt el, amikor néha azt érzem, mintha visszatérne a régi fizikai erőm. ■ VELENY BEMUTATKOZIK A kipattanó ötlet Ifjú Király István autószerelő (23 éves) nem teketóriázik, ha egy falucsinosító ötlet, ahogy ő mondja, kipattan az agyában. - így határoztuk el apuval, hogy húsvétra a régi helyére új gé­meskutat állítunk fel. Persze csak kettesben aligha sikerült volna a megvalósítás, ha nem se­gít többek között Glatz József, Vogl György, Király Ferenc és Benedek József. A beszélgetés során a hoz­zánk csatlakozó nagymama: Ki­rályné Kinder Erzsébet többször is kisfiamnak nevezte unokáját: - Ha ezt mondom, ilyenkor na­gyon elégedett vagyok vele, pél­dául azért is, hogy majdnem mindenki szereti és mindenhol ott van, ahol dolgozni kell, akár a falunkért is. Ha azonban ké­sőn fekszik le, akkor Istvánnak szólítom. Apa és fia lelkes településszé- pítők, jó egy éve Glatz Józseffel, valamint Kovács Zoltánnal szö­vetkezve megfaragták a köztéri magyar, az uniós és a községi zászló tartórúdját. Hazafias ér- zelmükrőj é^ március 15. előestéjén összejövetelt szerve­zett a kultúrházban, hasonló es­tet tervez Lobó Krisztián barátjá­val a felhagyott homokbánya ud­varában is. Azért ott, mert a ke­mény talajon jól lehet táncolni. Az új gémes kút káváját piros-fehér-zöld színűre festették. Virágtartókat és szabadtéri tűzhe­lyet is kialakítottak. Megszépül a A község szívében jelentős településcsinosítá- si akció kezdődött csaknem két hektárnyi terü­leten a faluvezetőség és a lakók kezdeményezé­sére. A korábbról is gondozott tornyos imaház, községháza, az öreg fák, kőkereszt, a buszfor­duló zászlótartókkal ékesített körrésze eleve motiválja az embereket, hogy a felsorolt létesít­mények környékét tovább rendezzék. Németh István Róbert polgármestertől (40 éves) megtudtuk, az elmúlt hónapokban végzett társa­dalmi munka értéke majdnem 100 ezer forint. Ek­kora nagyságú és a köz javára történő példaértékű közösségi összefogásra ily rövid idő alatt korábban még nem volt példa. Például Karancsi Béla gazdál­kodó szántott, fűmagvetéshez magágyakat készített elő és hengerelt, Vogl György pedig kanalas vetőgé­pével a 250 kiló sport fűmagot juttatta a földbe. Egy gondosan faragott gémeskutat is összeszereltek id. Király István útmutatásával, így például a gémfa fel­állításában húsvét hétfőjén részt vettek a polgár- mester, Bogdán Sándor, Glatz József, Horváth Gá­faluközpont bor és Vörösvári Richárd is. Király István lelkesedé­sére jellemző, hogy fiával együttműködve idővel kopjafát és fém virágtartókat is kialakít. A község parkot és sportpályát hoz létre, ahogy sikerül pénzt előteremteni. Tervezik azt is, hogy a fehérre meszelt villany- oszlopokra muskátlik kerüljenek, melyeket a la­kók öntöznek majd. A napokban megkezdik a 440 csemete, köztük mogyoró, vörös tölgy, vadgeszte­nye, hegyi juhar, magas kőris ültetését. A kis fák vásárlásához pénzt biztosított a cigány önkor­mányzat is. Megtudtuk azt is, hogy az új címert dr. Odor Im­re levéltáros tervezte, de segített Gál Péter plébános is. Megjött a számítógép, még idén parabolaanten­nával szeretnék biztosítani az internet-lehetőséget, a 15 érdeklődő gyereket pedig Orsós Sándorné ta­nítja a gépkezelésre. Az imaházként is használt kul­túrházban alig férnek el egy-egy esemény alkalmá­val, ezért rendezvényterem és klubhelyiség létesíté­sét fontolgatják. Haszon a falu javára Karancsi Béla mezőgazdasági gép­lakatos és őstermelő (55 éves) azon­nal észrevette, hogy nagyon nézem a lábát, amikor találkoztunk a főté­ren. Kérdezni sem tudtam és máris mondta: - Combnyakban súlyos sé­rülés ért, mégis elvégzem a dolgo­mat a negyven hektár saját földe­men kétkezi munkával, meg a trak­toraim és a kombájnom segítségé­vel. Egyedül a betakarításkor enge­dem meg, hogy a vöm besegítsen. Érdekelt, hogy miért végzett most hirtelen legkevesebb 30 ezer forint értékű közösségi munkát a faluért. Kiderült, hogy hívőként szí­vesen szántott és boronáit a kis templomuk szomszédságában, hogy szebb legyen annak környé­ke. Számára természetes, hogy az őslakó helyszeretetével imádja tele­pülését és aggódik annak sorsáért. Sajnálja, hogy nem sikerült a rend­szerváltás elején a falu tulajdonába visszaszerezni az egykori tanító- és pásztorföldet. így nem lett ebből haszna a községnek. Úgy véü, hogy már nem lesz­nek önkor­mányzati föl­dek, erdők, vagy legelők. Nálunk még a temető­bővítési terület egy részét is el­adták - mondot­ta. - Abban vi­szont hiszek, hogy továbbra is csendes és összetartó marad a köz­ségünk. Ahogy a határbeli mun­káin engedi, néha azért segítek ka­szálni a templom körül. Domokos Pál Péter csángókutató emlék­táblája egykori lakhelyének falán száz hektáros szőlészet is, de betérnek ide er­dőjárók - vadászok, erdészek is. A Petőfi utcán ballagunk vissza a neves csángókutató tudós, Domokos Pál Péter egy­kori lakhelye felé, aki az ötvenes években po­litikai üldözöttként talált menedéket magának ebben a kis faluban, kicsit az övéi között. Petőfi utca? A pol­gármester nem győzi sorol­ni, melyik ház tulajdonosa német, melyiké holland. A faluban jelenleg 36 házat számolhatunk össze, közü­lük már tíz külföldiek - hol­landok, németek - tulajdo­nában van. És ennek az alig néhány éve kezdődő folya­matnak még messze nincs vége. Elaggott, rogyadozó falú házakkal most csodát tesz a pénz: némelyikük so­ha nem volt szépségében tündökölhet. És a legszóno­kibb kérdés: hogyan tarthat ezzel lépést az önkormány­zat példás erőfeszítése, a házankénti 40 ezer forintos tatarozási segély, amellyel a helybéli­eket támogatták és amellyel a lakók többsége élt is? Az emberek egyelőre talán azzal a re­ménnyel várakoznak - még ha az árak égbe- szökését is jósolják -, amit ma a turizmus bűv- szavával írunk körül. Ám lehet, hogy ennek csak annyi a jelentése, hogy a gazdagok (és gazdagodók) asztaláról így több morzsa hull­hat a szegénynek is. Annál inkább kénytelenek megbecsülni a falu CÉDE-pályázaton tavaly elnyert 2,5 millióját, amellyel útszakaszokat kátyúztak, sor kerülhetett hidak, átereszek cseréjére. Tavaly gazdagodott az önkormányzat szá­mítógépekkel is - Nyisztor Krisztina főisko­lás lány kalauzolásával helyben intemetez- hetnek az érdeklődők, köztük az a kilenc is­kolás kisdiák is, akik a szomszédos Egyhá- zaskozár uniós mértékkel is példaadó, fölké­szült tanárokat sorakoztató iskolájába jár­nak. Több minden másra is pályázik a falu­vezetés az idén; egyebek közt falugondnoki Sikeres pályázat esetén 4,6 milliós költséggel megújul­hat a katolikus templom állásra, amely falubusszal jár; az egyik leg­nagyobb lépés pedig a katolikus templom ta­tarozása, omladozó tornyának megjavítása lehet. A 4,6 milliós munkához az 1,1 milliós önrészt az egyházzal közösen már előterem­tették - Szárász 500 ezret tudott fordítani er­re -, most már csak az április 30-ig benyúj­tandó pályázat remélhetően kedvező elbírá­lását, s persze a pénzt kell kivárni. Termé­szetesen továbbra sem mondtak le arról sem, hogy a Lengyelre vezető néhány kilo­méteres útszakaszt pályázati pénzből leasz­faltozzák. Addig is maradnak az ennél is ap­róbb lépések, amit egy falu a maga kevéske közös pénzével tehet. Ezek közé tartozik ka­rácsonykor a személyenként mindenkinek juttatott ezer-ezer forint, a Nőnapok, az ün­nepek szervezése. De még a segélyek kifize­tésénél van mit bosszankodniuk; például hi­ába rendelkeznek 1,8 milliós lakásfenntartá­si segéllyel, a támogatáshoz nagyon sokan nem juthatnak hozzá, mert a folyósításához annyi (és annyiféle) számlát kell felmutatni - három havi rezsi és a jövedelem számlái stb. -, amellyel épp a rászorulók nem rendel­keznek. Nem élhet vele például a 20600 fo­rintból tengődő nyugdíjjárulékos sem.

Next

/
Thumbnails
Contents