Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-02 / 91. szám

RIPORT 7. OLDAL 2004. Április 2., péntek KULTÚRA­Kész a POSZT versenyprogramja Az egyik szemünk sír, a másik meg nevet, ha a IV. Pécsi Országos Színházi Találkozó ver­senyprogramját nézzük. A Pécsi Nemzeti Színház csak helyadója és szemlélője lesz a nagyszínházi és a kamarai programnak, ugyanakkor a Harmadik Színház első ízben aktív szereplője a pécsi színházfesztiválnak. Fiatalos szóhasználattal és stílszerűen úgy szá­molhatunk be a IV. POSZT-ra kiválasztott verseny­művekről, hogy Siráj lesz ez a színházfesztivál. A Krétakör társulata ugyanis Cse­hov darabjával jutott be a döntő megmérettetésre (az a Schilling Árpád a rendező, aki nyert már nagydíjat a pécsi találkozón). Érdekesség, hogy A Hemer Feri­ke faterja is bejutott a legjobbak közé, de nem a pécsi Harmadik Színház, hanem a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előadá­sában, Pinczés István rendezé­sében. A Harmadik azonban így is az utóbbi évek legnagyobb házi sikerét könyvelheti el, mert a Macskajáték ott lesz a kamaraprodukciók között. Ugyanakkor a Pécsi Nemzeti Színház tíz év után először nem került be a találkozóra - emlékeztető­ül: a színházvezetés Balikó Tamás rendezésében Az ördögöt, és Hargitai Iván színrevitelében a Há­rom nővért javasolta bemutatásra. Simon Istvántól, a POSZT Kht. igazgatójától, a fesztivál egyik főszervezőjétől megtudtuk, hogy Csengery Adrienne 130 előadásból 21 színjátékot választott ki, majd tegnap a POSZT-szervezők ké­résére 15-re redukálta a számot. Első nekifutásra mindenesetre úgy tűnik, az idei kínálat jobb, mint a tavalyi, mert jó néhány slágerdarabbal ta­lálkozhatunk a június 3-12. közötti találkozón. A nagyszínházi programban jön a Vígszínházból Zsótér Sándor munkája, a Kaukázusi krétakör, a Bárka színházból a Teomachia, az Új Színházból Vidnyánszky Attila rendezésében a Roberto Zucco, a Katona József Színházból Ascher Tamás Ivanovja, a Nemzetiből a Jordán Tamás rendezte Buborékok, és egyedüli vidékiként Kaposvárról A Csak egy szög (r.: Mohácsi János). A kamaradarabok listája hosszabb ennél, a ko­rábban ismertetett versenyművek mellett a Katona József Színházból (egyedül ők szerepelnek most két darabbal) Gothár Péter rendezésében a Fekete tej lesz látható, a nyíregyháziak idén is kaptak meghívót, a Három madár című Larcus-művet For­gács Páer állítja színpadra, a szolnokiak a Kara­mazov testvéreket (r.: Telihay Péter) hozzák, és lesz egy formabontó közönségműsor is Budapestről, a Mikroszkóp fantomja Sas József rendezésében. A határon túlról ugyancsak két kamaraelőadás érke­zik: Kolozsvárról Ionescótól a Jacques, avagy a be- hódolás, és Újvidékről a Via Italia. Ha pedig a versenyprogram címei nem elég vonzóak a színházrajongóknak, akkor álljon itt néhány név a darabok szereplői közül: Bánsági ildikó, Máté Gábor, Bezerédy Zoltán, Szirtes Ági, Udvaros Dorottya, Csomós Mari, Stohl András, Vári Éva, Tordai Teri, Básti Júli, Venczel Vera, Bé­res Ilona. A IV. POSZT kiegészítő programjait csak ezt követően kezdik el szervezni, és egyelőre belépő­kért is hiába ostromolják a PNSZ pénztárát, vár­hatóan május első felében kezdik meg a jegyáru­sítást. MÉSZÁROS B. ENDRE Cigány tavaszi fesztivál Pécsett, a Rácz Aladár Közösségi Házban ün­nepélyes megnyitóval veszi kezdetét ma 17 órakor a Baranyai Cigányok VII. Tavaszi Fesz­tiválja. A kétnapos rendezvény a Roma Ki Mit Tud? gálaműsorával ér véget szombat este. Idén hetedik alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Fesztiválját, amelynek ünnepélyes meg­nyitója ma 17 órakor a Rácz Aladár Közösségi Ház­ban lesz. A megnyitón közreműködik a Siklósi He­gedű Együttes. Stróbl Judit, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület munkatársa a rendezők nevében elmondta, hogy a nyitóünnepség egyben annak a fotó- és dokumentációs kiállításnak a meg­nyitója is, amely az egyesület IS éves tevékenysé­géről szól. Ezután a magyar és roma költők, írók találkozójára kerül sor Berták László, Kalányos Mónika, Kertész Ákos, Kovács Gábor, Makay Ida, Méhes Károly, Rigó József és Tibai Gyöngyi közre­működésével. A rendezvény moderátora Kovács József Hontalan lesz. Este filmeket vetítenek az egyesület programjairól. Szombaton, a fesztivál másnapjának délelőttjén rendezik meg a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület ünnepélyes közgyűlését. Tizenegy órakor a Nótár Mary együt­tes közreműködésével adják át a Megye Vajda Dí­jat. A nap folyamán egész napos kézművesbemu­tató és -vásár, valamint könyvvásár is lesz. A III. Roma Ki Mit Tud? díjkiosztása 18.30-kor kezdődik a megyei közgyűlés Papnövelde utcai dísztermé­ben. Ugyanitt 19 órakor rendezik meg Bangó Mar­git jótékonysági estjét, az énekesnő cigánydalokat ad elő. A fesztivál a nyolc órakor kezdődő Ki Mit Tud? gálaműsorával zárul. __________________b.k. Li verpooli párhuzamok Liverpool a recesszió idején a kultúrában ta­lálta meg a kilábalás lehetőségét. Ez volt az egyik tanulság, mellyel a tarsolyában haza­tért az angol városban járt pécsi városházi de­legáció. Az út apropója az volt, hogy Liverpool lesz 2008-ban Európa Kulturális Fővárosa. Miután Pécs is aspirál az Európa Kulturális Főváro­sa cím elnyerésére, március végén dr. Kunszt Már­ta alpolgármester vezetésével ötfős városházi dele­gáció járt Liverpoolban; 2008-ban ez az angliai te­lepülés lesz ugyanis Európa Kulturális Fővárosa. Kunszt Márta a tapasztalatokról szólva egy teg­napi sajtótájékoztatón, nem minden áthallás nél­kül elsőként azt emelte ki, hogy Liverpool a re­cesszió idején a kultúrában találta meg a kilábalás lehetőségét. Az ’50-es években még 800 ezer lako­sú város népessége mára a felére csökkent. A ko­rábban virágzó ipar elsorvadt, csaknem teljesen eltűnt - ekkor fordultak a kultúra, azon belül is an­nak populáris irányzatai felé. (Hozzá kell ten­nünk, azért e tekintetben Pécshez képest van né­mi előnyük még akkor is, ha csak a Beatlest vagy a focit nézzük...) A 2008-as kulturális főváros szlogenje az „Egy világ a városban” lesz, miután a lakosság több mint egytizedét kínaiak, feketék, latin-amerikaik és egyéb nációk alkotják. Ami ugyancsak tanulságos volt - hiszen a címet pályázaton lehet elnyerni -, hogy professzionális pályázatírókat kértek föl a beadandó anyag elké­szítésére. Az angolok a program hozadékaként, az épületek felújítási munkái révén háromezer új munkahelyre is számítanak.________________bj. BEZ EREDY GYŐZŐ KÖSZÖNTÉSE. Pécsett a Várostörténeti Múzeumban 70. születésnapján köszön­tötték a megyeszerte ismert dr. Bezerédy Győző helytörténészt, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgató­ságának, a megyei könyvtárnak és a levéltárnak egykori, ma már nyugdíjas munkatársát. Az ünnepelt a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének kitüntető díját vehette át Tasnádi Pétertől, a köz- gyűlés alelnökétől (képünkön balról).____________________________________________fotó:laufer László Műtermek az egykori tűzoltólaktanyában Hat új műtermet alakítottak ki a Pécs-Baranya Művészeinek Társasága tagjai számára az egykori tűzoltólaktanya köz­ponti épületének emeletén. A szinte már krónikusnak mond­ható pécsi művészeti műteremhi­ányt csökkenti az a hat műterem, amelyet csütörtökön adtak át a megyeszékhely hajdani tűzoltó- laktanyájában. Az avatóünnep­ségre már a munka jegyében ke­rült sor. A Pécs-Baranya Művé­szeinek Társasága alakulásakor, 2002 márciusában fölmérte a tag­ság műteremhelyzetét, amit főleg a hiány jellemzett. Az önkor­mányzathoz fordulva kaptak le­hetőséget arra, hogy a PVV Rt.-től átvegyék a volt tűzoltólaktanya műemléki épületegyüttesének egyelőre az emeleti helyiségeit. Gamus Árpád igazgató arról tájé­koztatta lapunkat, hogy a hat mű­termet meghirdették a társaság tagsága előtt, így a pályázók kö­zül most összesen tizenhárom művész jut műtermi lehetőségek­hez a szociális létesítményekkel együtt. A műtermek mellett a me­gyei művészeti szövetség irodája is itt kapott helyet. A művészek már be is rendezkedtek, és el is kezdtek dolgozni a műtermek­ben. Ezzel a tűzoltólaktanya új­szerű hasznosításához az első lé­pés megtörtént. A távolabbi cél az udvar térségének későbbi művé­szeti központtá fejlesztése. B. K. A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Individualizmus Az individualizmus szerint a kö­zösségi és politikai gondolkodás alapja az egyén. A demokrácia csak az egyénekből, szabadságuk­ból, átruházhatatlan felelősségük­ből, etikai vagy legalább önként vállalt legális cselekedeteikből épülhet föl. A társadalmi elemzés, a politikai döntéshozatal csak ak­kor érvényes, ha az egyes személy­ből indul ki, ha számol az egyes személyre való hatással. A kortárs politikában híressé vált a korábbi brit miniszterelnök, Margaret Thatcher kijelentése, mely szerint nincs olyan, hogy társadalom, csak individuumok vannak. A nyugati individualizmusban az egyén a jogok első számú birto­kosa, és az állam fő feladata, hogy az egyén jogait védje. Nincs értel­me társadalmi egészről beszélni, mert az nem írható le oly módon, hogy abból közös politikai és tár­sadalmi cselekvés eredhetne. A társadalom ráadásul nem egyedi cselekvő, ezért nem felelős tettei­ért. Felelősség, szabadság és tu­datosság csak individuumoknál állapítható meg. Kritikusai sze­rint az individualizmus elhanya­golja a társadalmi viszonyokat és azokat a normákat, amelyek egy­általán lehetővé teszik a cselek­vést, a szabadságot és az öntuda­tot is. A kritikák hatására az indi­vidualizmus újabb formái nem ta­gadják a társadalom szerepét az egyén nyelvi, kulturális, pszicho­lógiai kialakulásában és aktivitá­sában, de kitartanak amellett, hogy a cselekvés egyetlen szabad, tehát lehetőségében etikai és fele­lőssé tehető alanya kizárólag az individuum lehet. A társadalomtudományok me­todológiai individualizmusa nap­jainkban már nem az egyén teljes izoláltságára épül, nem is arra, hogy az együttműködés kizárólag az egyéni célok elérésének eszkö­ze lenne, hanem csak arra, hogy bármely társadalmi, gazdasági, politikai rend, bármely irodalmi hős végső soron nem értelmezhe­tő az individuumok önérdekének figyelembevétele nélkül. E mód­szertani elv képviselői olyan is­mert gondolkodók, mint Hobbes, Rousseau, Kant, Hayek és Rawls. Az individualizmus azt a de­mokratikus politikai államot szor­galmazza, amely az emberi alapjo­gokat biztosítja, de szabadon hagy­ja és a továbbiakban nem szervezi az emberi képességek kibontakoz­tatását. Az individualizmus elve mára a legtöbb nyugati demokráci­ában párosul a szociális gondolko­dással, vagyis azzal, hogy az állam­nak kötelessége a rászorultakon segíteni ott, ahol a szabadság az aktuális társadalmi érzékenység ál­tal már nem elfogadható egyenlőt­lenségekhez vezet. Boros János Jézus pere jogász szemmel Öt éve is már, hogy dr. Lábady Tamás, a polgári jog egyetemi tanára, volt alkotmánybíró, a Pécsi ítélőtábla elnöke húsvét előtt'előadásokat tart Jézus peréről. Általában évente legfel­jebb négy előadást vállal. E héten a pécsi joghallgatók előtt szólt a szenvedéstörténet jogi kérdéseinek sokaságáról. Eredetileg is az egyetemisták voltak a kezdeményezők: ők érdeklődtek hívő embernek ismert professzo­ruktól Jézus perének római és zsidó jogi gyökereiről.- Jogászként akkor szembesül­tem azzal, hogy nem tudok igazán válaszolni a kérdéseikre - meséli az előzményekről. - Utánaolvastam, és meglepő dolgokat találtam. Jézus a szeretet parancsát hozza a világba, mégis a történelemben példátlanul egymás után két különböző jog­rendszer alapján folytattak le ellene büntetőeljárást, és a megszálló hata­lom és a hódoltatott nép törvényei alapján egyaránt halálos ítéletet szabtak ki vele szemben, és kivégez­ték. A miértre kerestem a választ.- A Jézus elleni eljárás félelmete­sen gyorsan pergett le.- Egy nappal azért hosszabb volt, mint ahogy általánosan is­mert. Teljesen bizonyos, hogy a 4. században kialakult húsvéti liturgi­ával ellentétben Jézust nem nagy­csütörtök este fogták el. Jézus és ta­nítványai a húsvétot az esszénus naptár szerint ünnepelték, abban az mindig szerdára esik, és nem szombatra. János evangéliuma szerint Júdás a főpapoktól kapott fegyvereseket, az utolsó vacsora után ezekkel fogták el Jézust. Előbb Annáshoz, majd a főtanács elé vitték. Annás Kajafás főpap gazdag apósa volt, s azok vezér­alakja, akik a Jézus elleni pert mozgatták. A törvény szerint a zsidó főtanács éjszaka nem ülé­sezhetett. Tehát csütörtökön volt Jézus perének első tárgyalása, és bizonyos, hogy tartottak még egy tárgyalást péntek reggel is, amikor kimondták a halálos ítéletet. Utá­na vitték el még délelőtt Jézust a helytartóhoz, aki háromszor kísé­relte meg, hogy szabadon enged­hesse. A péntek délutáni kereszt­halálig a két eljárás nem is illeszt­hető bele rövidebb időtartamba.- A római uralom alatt élő zsidók autonómiájába az is beletartozott, hogy működött a hetventagá főta­nács, amely igazgatási és büntető hatalmat is gyakorolt. Ez ítélkezett először Jézus ügyében.- A forrásokból arra a következte­tésre jutottam, hogy a rómaiak a pallosjogot fenntartották maguk­nak: a zsidó főtanács halálos ítéletet nem hajtathatott végre. Jézust még­is halálra ítélte. Erre az eljárásának a rendje a bizonyíték: a mózesi törvé­nyekből származó szokásjog sze­rint halálos ítéletet a főtárgyalás napján nem volt szabad kimondani, hanem csak másnap, hátha addig még sorsdöntő bizonyíték előkerül.- Jézust hamis prófétasággal vá- doliák a mózeá törvények szerint, de nem találtak két tanút, akik ezt egy­behangzóan bizonyították volna.- A tárgyalás jogi szempontból akkor vett fordulatot, amikor Kaja­fás föltette Jézusnak a kérdést: te vagy az áldott fia? Vagyis: te vagy Isten fia? A Máté-evangélium sze­rint Jézus így válaszolt: te | mondod. Márk evangéliuma azt adja Jézus szájá­ba: én vagyok. Akkor Kajafás azt mondta: Mi szükségünk van tanúkra, hiszen káromolja az Is­tent! A mózesi törvények szerint Isten káromlása halálbüntetéssel járt. „Az egész közösség kövezze őt meg!” - hangzik el és másnap reggel tartanak még egy tárgyalást. Ez értelmeden lett volna, ha a ta­nács nem hoz halálos ítéletet.- Ha a zsidó főtanácsnak nem volt joga halálos ítéletet hozni, akkor mért tette meg mégis?- Át kellett hangolni a népet. Ha a tömeg által hozsannázóit Jézust ki­zárólag a megszálló rómaiak ítélik el, ez felkeléshez vezethetett volna. A római jog szerint azonban nem volt bűn, ha valaki Istentől szárma­zónak mondta magát. Ezért a móze­si törvények szerinti istenkáromlást a főtanács hangadói politikai bűn- cselekménnyé manipulálták: magát a zsidók királyának tartó néplázátó- nak nevezték Jézust a római hely­tartó előtt.- Pontius Pilátus, Júdea helytar­tója teljes bírói hatalommal rendel­kezett. Nem szerette a zsidókat, akik gyűlölték. Nem akarta Jézust elítél­ni, amikor kihallgatása után megér­tette, hogy messiási, vagyis vallási felfogású királyságról van szó.- Érezte, hogy ez koncepciós ügy. Előbb vissza akarta adni a zsidók­nak. Ám ők követelték, hogy foly­tassa le az eljárást. János evangéliu­ma szerint a főtanács képviselői ar­ra hivatkoztak, hogy nekik senkit sem szabad megölni, a törvényük szerint azonban a bűnös Jézusnak meg kell halnia.- Közben Pilátus tudomására ju­tott, hogy valami köze van Jézus­nak Galileához. Elküldte tehát He­mdes Antipaszhoz, Galilea uralko­dójához, aki éppen Jeruzsálemben időzött. Antipasz sem ítélte el Jé­zust, hanem visszaküldte.- A helytartó ekkor eljárási ke­gyelemmel próbálkozott. Felkínálta a népnek a választási lehetőséget, hogy kinek kegyelmezzen meg: a felkelő Barabásnak vagy Jézusnak. A sikeresen áthangolt tömeg Bara­bást választotta. Pilátus még mindig nem akarta halálra ítélni Jézust. Megostoroztatta, töviskoronát tete­tett a fejére. A harmincküenc ostor­csapás után a vérző, legyengült Jé­zusra mutatott: „íme az ember! Ezt az embert akarjátok ti megölni? Hagyjátok, menjen szabadon!”. A felhergelt tömeg azonban Jézus ha­lálát követelte: „Ha nem ítéled el, ak­kor nem vagy a császár barátja.” Pi­látus megijedt, hogy a zsidók bevá­dolják a betegesen gyanakvó Tibérius császár előtt, amiért a ró­mai jog szerint kereszthalállal bün­tetendő felségsértést megtorlatianul hagy. A karrierjét féltő Pilátus ekkor ült a bírói székébe, és mondta ki a halálos ítéletet az ártaüanra. Aztán mosta kezeit. DUNAI I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents