Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-13 / 101. szám

2004. Április 13., kedd R I P ŐRT 7. OLDAL KULTÚRA PLAKÁTKIÁLLÍTÁS PÉCSETT. Árendás József Munkácsy-díjas grafikusművész munkáiból látható kiállítás Pécsett, a Református Gimnázium Anziksz Galériájában az Engel János úton. A tárlatot a hét végéig tekinthetik meg az érdeklődők. ________fotó: löffler péter Ki s mozik veszélyben Március 31-én tartották az utolsó mozielőadást Villány­ban, amivel (a multiplexet nem számítva) hatra csök­kent a megyében üzemelő ha­gyományos mozik száma. Ezek életében minden fillér számít, ezért az sem elhanya­golható, hogy a filmek szállí­tását március második felétől a vasút helyett a posta végzi - úgy tűnik, nagy megelégedés­re, de az eddiginél drágábban. Egy filmszállító vasláda, benne egy másfél órás filmhez kellő 5-6 te­kercs filmmel, nagyjából 40 kiló. Az országos szállítás évtizedek óta vasúton történt, a legutóbbi időkig a MÁV egy kft.-je végezte, ám külö­nösebb indok nélkül a szerződést március 22-én felmondták. A Mozi­sok Országos Szövetsége azonnal munkához látott, hogy egy megfe­lelő szolgáltatást nyújtani képes, országos lefedettséget kínáló szállí­tópartnert találjon - ez lett a Ma­gyar Posta. Az Uránia Mozi nem csak a vá­rosban, a megyében, hanem a tá- gabb régióban is végzi a filmek el­osztását, azaz szervezi a szállítta- tást. Baumann Ferenc, a mozi veze­tője a fejleményekkel kapcsolatban a következőket mondta:- Szomorú, hogy bizonyos tér­ségekben, esetenként nagyobb városokban sincs mozi, és lassan már egy generáció nő fel úgy, hogy nincs alkalma moziba men­ni, ha csak be nem utazik Pécsre. A megyében jelenleg a követke­ző mozik működnek: Pécsett az Uránia és az Apáczai Nevelési Köz­pont mozija, továbbá Beremenden, Véménden, Hosszúhetényben vetí­tenek filmeket heti egy vagy két al­kalommal. A jó hír, hogy a mohácsi mozi felújításának most kezdenek neki, viszont annál rosszabb, hogy a villányi moziteremben március 31-én vetítettek utoljára.- Biztos, hogy a kis mozik nem rentábilisak, többnyire a helyi ön- kormányzat támogatásával tudnak létezni, ráadásul a technikájuk is eléggé elavult. A jegyárak növelése nem nagyon jöhet szóba, mert ak­kor a meglévő közönségüket is el­vesztenék, ám az üzemelési költsé­gek természetesen növekednek. Minden forint számít, s bár a postá­val most alakuló kapcsolatunk ed­dig nagyon pozitív, kétségtelen, hogy a filmszállítás is megdrágult. Ez nem önmagában, de a többi szorító tényezőhöz hozzáadódva több kis mozi bezárásához vezet­het a jövőben is - vélte Baumann Ferenc. m. k. Kibontják a visszatemetett bazilikát Másfél milliárdot remélnek a világörökség „továbbvitelére” Sopianae világörökség részévé nyilvání­tott ókeresztény temetőjének területén 19 feltárt és mintegy 30 ismert építmény van, de csak három bemutatott. Most másfél milliárd forintos program készül a kulturális idegenforgalom fejlesztésére. A pécsi ókeresztény síremlékek közül eddig igazából a mauzóleum, a korsós sírkamra, vala­mint a 2003 áprilisában a látogatók előtt is meg- nyüt Péter-Pál sírkamra helyreállítása és bemu­tatása valósult meg. Az igazsághoz tartozik, hogy a 2001. novemberi világörökségi diploma­átadóra megtekinthető szintig helyreállították az Apáca utca 14. szám alatt található ókeresz­tény sírkápolnát, és az Apáca utca 8. alatti óke­resztény sírok emlékhelyét. Most nagyszabású terv készül (készült) a pé­csi világörökségi terület fejlesztésére, és ebben újabb régészeti leletek bemutatására.- A Pécs-Sopianae Örökség Kht. ez év elején pályázaton 18 millió forinthoz jutott - tudtuk meg Zalay Budától a kht. munkatársától. - Ez a pénz kimondottan tervezésre fordítható. Közbe­szerzési eljárás alapján a Bachman és Társa Kft.-t bíztuk meg a tervek elkészítésével. Azokkal fog­juk megpályázni azt a Nemzeti Fejlesztési Terv­ben szereplő programot, amelyet szinte a Sopia­nae Örökségvédelmi Kht. számára fogalmaztak meg, hiszen idegenforgalmi, műemlékvédelmi és örökségi terület fejlesztésére szolgál. Másfél milliárd forintot nyerhetünk el, amelyre igen jó esélyünk van. A projektben szerepel az Apáca utca 8. és a 14. szám alatti emlékhely bemutatásának kor­szerűsítése. Az Apáca utca 8. sz. alatt Fülep Fe­renc régész, a Nemzeti Múzeum akkori főigaz­gatója 1958-tól három festetlen sírkamrát, egy festett ókeresztény kettős sírt, nagyméretű sír­kamrát 14 sírral és 28 egyéb sírt, az Apáca utca 14. szám alatti, illetve a mellette lévő ingatlanon pedig 1967-69 között késő római sírkápolnát és 110 sírt tárt fel. A Szent István téri személyes óke­resztény kápolnát 1975-76-ban találta meg. A mauzóleum helyreállítása, falképeinek restaurá­lása és a klimatizált védőépülete 1986-ban ké­szült el teljesen. Majd húsz év múltán mindezek­nek a felújítása időszerűvé vált már. A program legnagyobb szabású része a cel­la septihora, vagyis a hétkaréjos kápolna, ame­lyet Gosztonyi Gyula, akkori püspöki mérnök talált meg 1938-39-ben a Káptalan utca nyuga­ti végében. A várplébánia épülete alatt feltárt - a kölni Sankt Gereon templomhoz hasonló - ókeresztény temetői bazilika leletét visszate­mették. Ennek a kibontására és bemutatására most nagystílű terv készült. Három lejárat len­ne, a tetején egy óriási üvegfelület, tehát felül­ről, alulról is lehetne nézni, a megtekintéshez híd menne „rajta” keresztül. A tervet az Orszá­gos Tervtanácson március 30-én dicsérettel fo­gadták el. A Káptalan utca 4. alatti ingatlan, vagyis a szabadtéri színpad lesz majd a vigalmas ren­dezvények helyszíne. Ezzel megszűnik az a nem túl szerencsés gyakorlat, hogy a székes- egyház elé építenek alkalmi színpadot. A Káptalan utca 4-ben kiépül a különleges szabadtéri színpad, ami vé­gül is kert lesz a közepén el­forgatható nézőtérrel. A program része a Szent István tér rekonstrukciós munkáinak sora, köztük az új térburkolat és a sétautak építése is. Ehhez csatlakozik a nyugati belső várfalsétány, amely majd észa­kon az örökségháznál torkollik az Esze Tamás utcába, továbbá az északi várfalsétány, amely célra a megyés püspök odaadta a területet. Külön nagy téma a parkoló, és olyannyira az, hogy a megvalósítása nem is fér bele az elnyer­ni remélt másfél milliárd forintba. Az elképzelé­sek szerint a szintkülönbség adta lehetőségre tekintettel az Aradi Vértanúk útja felől a várfal alatt a káptalani udvarok alá kellene benyúlnia a parkolónak. Most úgy tűnik, hogy ennek a terve is elkészül az elvi építési engedélyhez szükséges szintig. A Pécs-Sopianae Örökség Kht. május első napjaiban szándékozik benyúj­tani a pályázatát, amelynek az elbírálása az ősz derekára várható. dunai i. Tv-jegyzet Tűzuonalban Cannitóban valamikor télen egy­szer csak megállt az Idő. S ahogy megállt és tétlenkedni kezdett - és mert csak a tengert bámulta, mi­ként a szicíliai parasztok is a kocs­mából, áttetszőén fénylő, könnyű vörösboraik mellől - egyszer csak tüzek gyulladtak több cannitói épületben. Mint az esetei fölidéző Fókusz szombati riportjából meg­tudtuk, az egyik lakásban az elektromos kávéfőző robbant föl, a másikban a villanybojler csövei- kábelei hamuhodtak feketévé, a harmadikban lépcsőházi villany- vezetékek fogtak tüzet. Az autók riasztói is begerjedtek, néhány ki is égett. Teljességgel érthető, hogy a vulkanoliógusok a közelben sö­tétlő kegyre gyanakodtak, amely szótlanul mélyed1 magába, a ha­ditengerészet a gyomorbajosán hánykolódó tengerre fogta, a geo­lógusok egy alattomos törésvonal­ra, amely szeretett volna tovább­hasadni, de nem tudott, a paleon­tológusokban pedig fölrémlett a tűzokádó sárkány képe is. A rez­gés- és zajártalomban szenvedők szerint a közelben robogó, sirályo­kat riogató vonatokat okolták, az antiglobalisták a vasutat üzemelő társaságot. A kocsmában ülők egyikében-másikában ötlött csak fel a rejtély kulcsa a falucska leg­szebb leányának éteri szellem­alakja, aki az ilyen bor mellett képzelgőkre rá se hederített soha. Ki más lehetett a tűzokádó, szívte­len boszorka, ha nem ő? Egyikük emlékeztetett is egy régi újsághír­re, miszerint egy szibériai asszony az otthonában, amikor sárkányo- sodni kezdett, különböző tárgyak­hoz érve tüzet okozott. A Fókusz riporterei azonban nem a titkos, ám kézenfekvő sze­relmi szálat fejtették fel, hanem dr. Egely Györgyöt, a neves fizi­kus-asztrológust keresték föl. Ő a poltergeist - a „kopogó szellem” - klasszikus példáját látja a fizikai törvényeket meghazudtoló eset­ben. Hasonlókról történetírók is beszámoltak, míg spiritiszták ma is készséggel idéznek (jó) szelle­met, még ha tessék-lássék eresz­kednek is le közénk. Ha el is foga­dom a tűz szellemi természetét, a tudósok ritkán lepnek meg mé­lyebb magyarázattal. Minden szerzett és fölöttesnek hitt tudá­sunk ezúttal is érvénytelen, s csak még makacsabbul keres okot és célt. Ha csak egy kis égi je- lecske volna; fölfedhető figyel­meztetés, amely áldozatokkal jár; rosszul sikerült párbeszéd föl­dön kívüliekkel, de elégtételül szolgálna az is, ha csak büntetés lenne, mint a megtisztulás aján­dékul kapott lehetősége. De se ez, se az. Lenne legalább sárkány, mondjuk szegény Süsü, miután szegénybe beleköltözött a gonosz. Bár azt mondják, hogy a jó ta­nítómester néha néma marad. BÓKA RÓBERT VONALAK KÖLTÉSZETE. Ezzel a címmel nyílt kiállítás Renate Krammer grafikáiból és festményeiből Pécsett a Baranya Galériá­ban, a József Attila úton. A tárlatot április 23-ig látogathatják az érdeklődők. fotó: löffler péter Mennyit ér a polgármester? Babarcon a falu első embere feljelentette a képviselő-testületet, mert kevesli a fizetését Fura vita borzolja a babarci lakosok kedélyét. A falu polgár- mestere kevesellte a neki juttatott 231 ezer forintos fizetést, ezért feljelentette a testületet a Munkaügyi Bíróságon. A képvi­selők egy része viszont úgy fogalmaz, már ezt az összeget is kényszer alatt szavazták meg, és miközben a falu iskoláját pénzhiány miatt be kellett zárni, addig a községvezető csak az önös érdekeit tartja szem előtt. A mohácsi úton Szajk mellett taka­ros kis község szemléli a forgal­mat. Babarcnak még a főutcája is zöld pázsittal bélelt, és nyugodtan éldegél itt több, mint nyolcszáz ember. Egy esztendő óta azonban időnként haragos kirohanásokat hallani, többen is sérelmezik a pol­gármester magas fizetését.- Nem keres itt senki három- százezer forintot havonta, márpe­dig a költségtérítés megemelésé­vel e fölé ugrik a polgármester pénze, miközben a többségnek munkája sincs - panaszolja az egyik helybeli férfi. - De még ez sem elég, a polgármester feljelen­tette a saját munkáltatóját pár ezer forintért, a társait, akildcel együtt kell mindenről döntenie.- Pécsi Sándor, a polgármester mindig azt hangoztatja, Babarcra ne jöjjenek üzemek, maradjon ez zöldövezet. Pénz nélkül azonban csak gyom és dudva nő itt, parko­sításra soha nem jut. Úgy látszik, itt csak az ő fizetése a zöld mezős beruházás - teszi hozzá egy hölgy a településről. A héttagú képviselő-testületből négyen is úgy látják, nem jogos a polgármester bérigénye. Nagy Ká­roly, a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke így emlékszik a történtekre:- A 2003. augusztusi testületi ülésen a körjegyző kierőszakolta a polgármester béremelését. Kifej­tette, ha nem hagyjuk jóvá, akkor törvénysértést követünk el. Az előterjesztése az állami illetmény- alappal (33 ezer forint) számolt, és a vezető pénzét a korábbi 203 ezer forint helyett az új 7-9-es szorzóval 250 ezer forintban java­solta megállapítani, végül a testü­let a vázolt lehetséges minimum, 231 ezer forint mellett döntött. - Mivel kételkedtünk a rendelet jegyzői értelmezésében, állásfog­lalást kértünk a Baranya Megyei Közigazgatási Hivataltól, és ha­marosan meg is jött a válasz: a béremelés csak 2004. január l-jétől kötelező, 2003. július l-jétől pe­dig adható. Mindemellett a testü­let nem vonta vissza döntését, jó­indulatúan jóváhagyta azt - foly­tatja Kiss István képviselő.- Hogy miért ódzkodott augusz­tusban a testület többsége? Mert az volt a gondunk, hogy mi lesz az is­kolával - kapcsolódik a beszélgetés­be Treitz Zoltán jogi és ügyrendi bi­zottsági tag. - A felső tagozat továb­bi fenntartásához ugyanis Babarc­nak tízmilliót kellett volna előterem­teni, de nem volt miből. Be is zárt az intézmény, 35 gyerek széledt szét, Mohácsra, Bólyba, Lánycsókra utaznak azóta nap mint nap, és öt tanárt is el kellett bocsátani. Csak összevetésképpen jegyzem meg, a polgármesteri fizetés most évente több mint hatmilliót vesz ki a falu kasszájából, miközben a testületi ta­gok tiszteletdíj nélkül végzik mun­kájukat. Hát ezért vélekedtünk töb­ben is úgy, hogy Pécsi Sándor is mu­tathatna egy Ids önmérsékletet.- A polgármester ráadásul idén januárban újabb béremelési igény­nyel állt elő, mondván, hogy az ő il­letményét nem a 33 ezer forintos köztisztviselői alappal, hanem 37 700 forinttal kell számolni, vagyis neki 263 900 forint jár, mert 2001 ja­nuárjában Babarcon ezt az értéket fogadták el - veszi át a szót Nagy Ká­roly. Továbbá havi 50 ezer forint adómentes költségtérítésre is igényt tart a bevezetett átalánydíjat választ­va, korábban egész évre százezer forint körül mozgott a térítés össze­ge. Mindemellett a költségtérítés jo­gosságát senki nem vitatta, de erről az eltérő alapilletményről nem tud­tunk, hiszen bennünket csak 2002- ben választottak meg képviselőnek, viszont tavaly a 231 ezres fizetés megállapításakor ezt sem a jegyző, sem a polgármester nem említette.- A polgármester nem alkuszik, s miután nem kapta meg rögtön a kü- lönbözetet, feljelentette a képviselő- testületet a Munkaügyi Bíróságon, ahol a jövedelemkiesésének kama­tos visszafizetését követeli. Április 20-án lesz a tárgyalás - mondja Kiss István.- A jogügyi bizottság álláspontja az, hogy a szándéka ellenére tavaly augusztusban megszavazott bér­emelés révén Pécsi Sándort a mai napig anyagi hátrány nem érte, tör­vénysértést tehát nem követtünk el - teszi hozzá Nagy Károly. - Idén ja­nuártól a testület mindenesetre fél­retette céltartalékként a polgármes­ter által igényelt különbözetet, és ar­ra kértük a község első emberét, hogy ezt a tételt ajánlja fel közössé­gi célokra, például játszótérépítésre. Ha majd megkapom a pénzt, eldön­tőm, hogy mire fordítom - hangzott a múlt heti ülésen a válasz, annak ellenére, hogy így is mintegy ötven­ezer nettóval többet kap kézhez, mint egy évvel ezelőtt.- Csak azt kérem, ami törvénye­sen jár - ad választ a felvetésekre Pé­csi Sándor. - Tavaly nem voltam je­len a fizetésemelésem szavazásá­nál, csak elfogadtam a változást. A polgármester a falu vezetője, nem az utolsó embere, én nem a hétsze­res szorzót vártam a munkám meg­becsüléseként, korábban mindig a maximumot kaptam, mert több, mint 400 milliós beruházást hoztam Babarcnak pályázatok útján, és ezt eddig mindenki elismerte. Hogy nem vagyok szimpatikus néhány képviselőnek, az egy dolog. Érde­kes, azzal egyikük sem hozakodik elő, hogy a múlt évet mínusz 12,5 millió forinttal kezdte a község, az esztendőt mégis plusz ötmillióval zártuk. Úgy látom, személyes okok vannak a támadás mögött, pedig ha a képviselők nem segítik a polgár- mester munkáját, akkor nem tu­dunk előrelépni. Mindemellett cso­dálkozom a Közigazgatási Hivata­lon is. Megkapta a jegyzőkönyvet, miért nem utasította a testületet a béremelésre, teljesítve törvényessé- gi feladatát? ______mészáros b. endre

Next

/
Thumbnails
Contents