Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-11 / 100. szám

2004. április 11., vasárnap Művészbejáró 13 Boleróval Izraelben Különleges ajándékkal lepte meg a közönséget Markó Iván. A Nemzeti Táncszínházban az elmúlt ősz­szel bemutatott két táncjátékát, a Bolerót és a Káin és Ábelt kedd este úgy játszotta a Magyar Fesztivál Balett, hogy a Bolero kétszer is színpadra került. zeneirodalom legero- tikusabb művében a Vágy szerepét először . egy nő, majd egy férfi táncolta el. A kirobbanó siker igazolta Markó ötletét.- Az egy este két Bolero vi­lágpremierje néhány nappal ez­előtt Izraelben volt, s a közön­ség annyira értette és szerette azt, amit csinálunk, hogy meg­próbálkoztunk vele otthon is - mondta az előadás után az 57. születésnapját baráti körben ünneplő művész.- A Hamasz-vezér meggyilko­lása miatt ismét pattanásig fe­szült a helyzet Izraelben, a spa­nyol kosarasok is lemondták ka­paszereplésüket, csak a Magyar Fesztivál Balett érkezett meg ha­lált megvető bátorsággal...- Az izraeli televízió és az újságaik is azt harsogták: „min­denki elmegy, Markó vissza­tér”. Hét televíziónak nyilat­koztam. Igaz, elég nagy múlttal rendelkezem Izraelben. Az első turném Maurice Béjart társula­tában a Tűzmadárral volt 1972- ben, amit később kétszer-há- romszor meg is kellett ismétel­nünk. Életem egyik legnagyobb sikere volt, a közönség az elő­adás után előre jött, és a szín­padot ütötte. Jártam Jeruzsá­lemben és Tel-Avivban a Győri Balettel is még Samír miniszter- elnöksége idején. Óriási vágy élt bennem, hogy a jelenlegi együttesemet is megmutathas­Markó Iván Születési hely, idő: Balassagyar­mat, 1947. március 29. Diploma: Állami Balettintézet Jelentősebb szerepek: Tűzmadár, Don Juan árnyéka rajtunk, Jézus, az ember fia, A csodálatos mandarin, A Kékszakállú két arca (mind címszerep), József és testvérei (Jákob), Romantiáda (Vén cigány) Elismerések: Kossuth-díj, Érdemes Művész Család: elvált, gyermeke nincs sam. Izrael, különösen Jeruzsá­lem elmondhatatlan hatást tett rám. Itt mindent ismerek, mint­ha már éltem volna ebben városban.- Nincs félelem ben ned?- Nincs, mert elég erős kapcsolat­ban állok a jó Isten­nel. Most azonban huszonöt gyereke­mért aggódtam. Iz­raelben egy kicsit másképp fogják fel az eseményeket az embe­rek. Erről akkor bizo nyosodtam meg, amikor a kilencvenes évek ele­jén két évig balettet tanítot­tam a jeruzsálemi egyetemen. Szebbnél szebb lányok, akik a próbateremben angyalkák mód­jára röpdöstek, hétvégén gép­pisztolyt akasztottak a vállukra és katonának álltak, hogy ha kell, a hazájukért harcoljanak. Tudomásul kellett vennem, hogy Izraelben nem egyetlen varázsütésre lehet vizet fakasz­tani a sziklából, hanem lassú, kitartó munkával! Ennek egyik szép példája a Siratófalak című . ■ 7=5'- \-U ' . ' ~ V' ' v v '' O'I’' < % ­: ::: : - ÉH - - " . j ■ ■ SS 1 pl . -■■ film, amelyet most fog ismét műsorára tűzni az MTV.- A Káin és Ábel alatt arab zeneszói...- Volt bennem egy kis féle­lem, nehogy provokációnak fog­ja fel valaki a dolgot. De min­denki pontosan értette, hogy itt az emberi esendőségről van szó, a testvérek között is meglé­vő különbözőségekről. Ravel Bolerójában pedig a mindany- nyiunkban élő erotika gátlás­talan megtestesülését gátlásta­lan lelkesedésükkel honorálták. Egyáltalán nem igaz, hogy az iz­raeli nézők prűdek! Ez a dupla Bolero egyébként hároméves töprengésem eredménye. Még egy mexikói turnénk alkalmával merült fel, hogy a feszített tem­pót - tizenkét városban léptünk fel alig több mint két hét alatt - nem fogja bírni a főszereplőnk. Ekkor tanulta be a koreográfiát Nyári Gábor is, de egy este a két produkciót csak most mutattuk be először. Nem is tudok róla, hogy hasonló történt-e már a nagyvilág balettszínpadain. P. Horváth Gábor Marko Ivánt na­gyon várták Izrael­ben, s azt is írták a lapok, hogy amikor mások elmennek, Markó akkor jön. A siker ennek ellenére so­sem garantált, de Markó ezúttal is biztosra ment. Egy nap két szereposztában játszották el a Bolerót, s mind­kettő hartalmas tapssal zárult. Pedig ez akár a Guinnes Rekor­dok könyvébe is bekerülhetne mm. Winkler doktor úr operakönyve Winkler doktor úr 270 év operatermését dolgozta fel könyvében, pedig ez még csak az első kötet a háromból Hosszú, kitartó munka után napvilágot látott Winkler Gábor háromköte­tesre tervezett, kezdő, ha­ladó és megszállott opera- rajongók számára készí­tett munkájának első da­rabja Barangolás az ope­rák világában címmel. A szerzőről kevesen tud­ják, hogy a Fővárosi Szent János Kórház belgyó­gyász főorvosa, egyetemi tanár, bár van aki inkább diabetológusként ismeri A kritikusok szerint eddig soha nem tárgyalt bő­séggel és részletesség­gel kalandozhatnak a műfaj szerelmesei ebben a kü­lönleges, csodálatos képekkel és rajzokkal illusztrált operaka­lauzban. Dr. Winkler Gábor egyetemi magántanár, a Ma­gyar Tudományos Akadémia doktora, osztályvezető főorvos, belgyógyász, endokrinológus és diabetológus. Másfél évtize­den keresztül tanult zongoráz­ni, három éven át foglalkozott klasszikus énekkel, játszott ka­marazenét, és belevetette ma­gát annak idején a zeneiroda­lomba, sőt a zeneelméletbe is. Az idők során több ezer opera­lemeze gyűlt össze, és elhatá­rozta, hogy ismereteit köz­kinccsé teszi: rendszerezi a műfaj kedvelőinek. Nem tagad­ja, szubjektív válogatást tár elénk a 18. század végétől az 1950-es évek közepéig, azaz a preklasszikusokat, a barokk operákat és a legmodernebb műveket kihagyja, de az olasz és a francia operák rajongói nagy örömmel foglalkozhatnak kedvenceikkel. A doktor úr mű­vében 270 év német, orosz, cseh, spanyol és természetesen magyar operatermése is szere­pel. Az első kötetben a szerzők neve szerinti ábc-sorrendben 43 zeneszerző 153 operájának részletes ismertetése található. Winkler Gábor (és a kiadó) sze­rint a második kötet megjelené­se ez év végére, a harmadik jö­vőre várható. A szerző nem győzi hangsú­lyozni, hogy hatalmas vállalko­zását az Országos Széchényi Könyvtár zenei osztálya tudo­mányos kutatójának, Gurmai Évának az alapos munkája és Dobránszky Zsuzsának, az Operaház magánénekesének a több évtizedes tapasztalatai se­gítették, amely egyúttal szak­mai garanciát is jelent minden­ki számára. Mint mondja, óriá­si köszönet jár az Állami Ope- g raháznak és az Országos Szé- z chényi Könyvtárnak, mert az § illusztrációul szolgáló kép- g anyag az ő gyűjteményükből £ való, amelyet az ügy iránti lel­kesedésből, térítés nélkül bo­csátottak a kiadó rendelkezésé­re. A doktor úr szerint külön köszönet jár lapunk munkatár­sának, Gáspár Imre grafikus­nak, a könyv művészeti szer­kesztőjének is, mert az életraj­zok mellé ő készítette a képeket. „Ami izgalmas lehet a mű­fajjal most barátkozóknak - fű­zi hozzá Winkler Gábor -, az a külön fejezet az operákhoz kapcsolható érdekességekről, valamint a lemezajánló. Több forgalomban lévő felvétel ese­tén néhány rövid ismertetést is készítettem.” P. H. G. Koltai Judit színházat bérel | Mára Koltai Judit, Koltai Róbert húga is meghódította | a világot jelentő deszkákat. Az egykori lerobbant I külvárosi mozit, a Világ Filmszínházat újította fel és bérli 1 színházával, a sashalmi Holdvilág Kamaraszínházzal. Pályája a Budapesti Gyermekszínházban A tizenötéves kapitány alakításával kezdődött, játszott Kaposvárott | bátyjával és sógornőjével, Pogány Judittal, a híres Pinokkióban. Éveken át a Népszínház társulatával turné- | zott, később mozgásszínházat is alapított, de mondja, a gyermekdarabok örökre szívéhez nőttek, repertoárjuk I élén olyan mesék szerepelnek, mint Csukás Ágacskája, a Csillaglány és a Segítség ember! zenés mesejátékok. Mahó Andrea, az év musicalhangja Az Operaház fantomjában Christine szerepe betetőzte Mahó Andrea sikereit: Az Év Musicalénekesnője eMeRton-díjat vehette át. Az 1979-ben született, kivételesen szép, telt hangú, há­rom oktávot átfogó koloratúrszop- rán pacsirtáról kevesen gondol­nák, hogy csak 18 évesen kezdte hangját tanárnál képezni, mert külkereskedelmi szakközépiskolá­ba járt, ahol még csak énekóra sem volt. A pályát is prózai sze­repkörben, a Liliom Lujzájaként a Győri Nemzetiben kezdte, aho­vá most már persze énekelni hív­ják, s ha naiv primadonnának is, de primadonnának, a Leányvásár Lucyjának. Andreának, bár musi- ! calben tarolt, mindene az operett. Az Operettszínházban | ő az új Júlia, Mi a Mosoly országában, s felkérték a Má- ! ria főhadnagy címszerepére is. Nyáron teljes gőzzel fan- tomozik, mondja, az a jó, ha sok és sokféle a feladat, egyetlen bánata csak, hogy kevés ideje jut macskáira és skót juhászára, Aporra. I Farkasréti emlékmű Hofi Gézának Mint a gyermekkort jelképező poros bakancsot és az életutat jelentő színházi függönyt is megformálta I Asszonyi Tamás szobrászművész Hofi Géza emlék­művéhez. A két éve elhunyt színművész síremlékét szerdán négy órakor avatják fel a Farkasréti Temető 25-ös parcellájában. Hofi özvegye, Ildikó asszony ötletét támogatta a Madách Színház, a Mikroszkóp Színpad és a X. kerület önkormányzata, hiszen a komédia zsenije élete végéig hű maradt a városrészhez, nemrég pedig | kőbánya díszpolgárává nyilvánították. A revizor szelleme a Vígszínházban... A Vígszínházban, ahol először tűzték műsorra A revizort, fekete humor lengedez. Mondják, Gogol komédiája csak I a színpadon bizonyul tréfásnak, mert lehet, hogy maga j a Vígszínház is számolhat a jövőben - nem ál - revizo­ri rokkal. Marton László igazgató a premier kapcsán a házuk táját érintő pénzügyi elvonásról közölte, a kar- ! csúsítás „drámai”. A 120 millió forintos elvonás a Víg- j színház, a Házi Színpad, valamint a Pesti Színház két | komplex évada teljes díszlet- és jelmezköltségének ösz- szegét teszi ki. A színház gazdasági vezetése keresi a le- I hetséges megoldási módozatokat, mert semmiképp sem lehet a kevesebb bemutató a megoldás... Günter Grass a Mindentudás Egyetemén Korunk egyik legjelentősebb írója tart előadást a Minden- | tudás Egyetemén. Günter Grass a Bádogdob című regé­nyével vált világhírűvé - az Európa Könykiadó a napok­ban újra kiadta -, 1999-ben Nobel-díjat kapott. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként I dedikálja könyveit április 23-án a Kongresszusi Központ- | ban, és még aznap egyetemi előadóként is bemutatkozik. A „mindentudás” hallgatóinak a múlt század jelentősebb I politikai történéseinek tükrében az irodalomról beszél. Bodrogi (70) szülinapi leltárja A 70-ik születésnapját csütörtökön ülő Bodrogi Gyula, | mint ilyenkor szokás, lajstromba veszi eddigi életútját. A hevenyészett leltár eddig a következő tételekből áll: !! kiváló drámai, film-, kabaré- és szinkronszínész, énekes, színidirektor és táncos ( ma is géppuskalábú ) érettségi előtt még matematikus akart lenni. A remek matekosból véletlen lett néptáncos: hogy kimentse, egyik nővére he­lyett ment el a táncosokhoz. Később már tanított... A Szinművészetin rendező szeretett volna lenni, de színész­I nek vették fel. Négy év alatt 17 fegyelmije volt. Hosszú éveket töltött a József Attila Színház­ban, s jött az emberöltőnyi könnyű műfaj, ma pedig bekö- I vetkezett, amivel egyáltalán | nem számolt: a Nemzetibe I szerződik, az Ember tragédiá­! jában mutatkozik be... ( Bodrogi I 70 évesen I is mert műfajt váltani, I amikor drámai szerepet vállalt t i A

Next

/
Thumbnails
Contents