Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-11 / 100. szám
Baranya 3 Kié a komlói bányászzenekar? Alig van pénz Komló legrégibb, a múlt század ’20-as éveiben alakult művészeti együttese a komlói Bányász Fúvós- zenekar. A bányák bezárása a zenekar életében is törést okozott. Olyannyira, hogy most vita dúl arról, melyik az igazi együttes, kik viselhetik a közel nyolc évtizedes nevet. Tavaly nyáron az egyik komlói testvérváros, Neckartenzlingen meghívására küldöttség utazott Németországba. A küldöttséggel az önköltséget viselve elutaztak a fúvószenekar „öreg” tagjai, akik Bányász Fúvószenekar néven szerepelve arattak szép sikereket a testvérvárosi látogatáson. Az igazsághoz tartozik, hogy az együttes működtetéséért hosszú ideje a város művészeti-oktatási intézménye, az Erkel Ferenc Zeneiskola a felelős. A zeneiskola igazgatója, Al- torjai József ma is egyértelműen amellett áll ki, hogy a Bányász Fúvószenekar az intézmény égisze alatt működik, jogilag ezt nehéz vitatni. Az igazgató az általa „temetési brigádnak” nevezett 10-12 volt tag tevékenységét nem a Bányász Fúvószenekar neve alattinak tartja. A bányák bezárásáig igen aktívan működő, valóban bányászemberek alkotta együttessel nem voltak bajok. A bányászélet széthullása a zenekarban is komoly törést okozott, többen befejezték a zenélést. Most a múltra hivatkozva, a hagyományok felélesztése érdekében egy egyesületet kívánnak létrehozni, amely követi azt a hagyományt, melyet olyan karnagyok képviseltek, mint Szederkényi Ádám, vagy éppen Bornemissza Géza. Komló alpolgármestere, dr. Szakács László tárgyalt az „öreg” tagokkal. Ekkor hívta fel figyelmüket arra, hogy a létesítendő egyesület legalább is a névhasználatot illetően jogi viták elé nézhet. D. G. Zavaros bakonyai utügyek Még egy „szimpla” faluban sem mindegy, merrefelé vezet egyik vagy másik út. Egy olyan településen pedig, amelyik a tervezett atomhulladék-lerakó egyik lehetséges helyszínének vonzáskörzetébe esik, minden apróságnak súlya van. hogy készül majd egy, a kutatófúrásokhoz vezető - és ezt a cégnél kategorikusan kijelentették: nem a majdani esetieges hulladékszállítás céljait szolgáló - út, csak még nem tudni, hol. Rebesgetik a faluban, hogy egy magánterületen vezetne majd át, körülbelül 800 méteres szakaszon. Hideg úr megerősítette, „valóban folytak ilyen tárgyalások”, mert az rt.-nek az az érdeke, hogy minél rövidebb távon tudjanak eljutni a fúrások helyszínéhez. Lehetőség szerint már létező, útként nyilvántartott területet választanak. Van is ilyen, a már említett, elképzelhető nyomvonaltól félszáz méterre, azzal párhuzamosan, csakhogy Hideg József szerint, ha ezt használják, a fél világot meg kell kerülni. B akonya egyike a Nyugatmecseki Információs Társulást alkotó kilenc településnek. A társulást létrehozók célja az volt, hogy a Bodától keletre jó négy évtized múlva esetlegesen megépülő atomhulladék-lerakóval kapcsolatos minden információ minden állampolgárhoz eljusson. Ennek ellenére Bakonyán információs űr lépett föl; Hideg József, a Mecsekére Környezetvédelmi Rt. képviselője szerint a polgárok hibájából, hiszen a falu 360 lakosa közül cirka negyvenen vettek csak részt kiplakátolt tájékoztatója- kon. Akár így, akár úgy, ezzel együtt akadnak még finoman fogalmazva is homályos pontok a település útügyeiben. A legelső, játszótérfelújításra Ez a „fél világ” bakonyai források szerint körülbelül ezer méter plusztávolságot jelent a másikhoz képest. Ráadásul ha ezt erősítenék meg, vagy ötven kiskerttulajdonos is nyerne a beruházásból: biztos úthoz juthatna. A magánterületen átvezetővei kapcsolatban cifra adalék, hogy esetleges építésének hírére felhördültek a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságánál. Tudniillik a Nyugat-mecseki Tájvédelmi Körzetben fairtással, vízmosások betemetésével stb. járna, amiről eddig a DDNPI-nél nem is hallottak. A faluban olyan híresztelés is szárnyra kapott, hogy a Mecsekére „kompenzációként” beton- utat épít Kővágótöttös és Bakonya között. Betonút már van, ám ennek egy szakaszát, ami magánterületen vezet át, szórt úttal kellett kiváltani. Még ennek a feljavítására sem tett ígéretet az rt., nemhogy új építésére, cáfol Hideg József. Balogh Zoltán Magyarországon a játszóterek zöme nem felel meg az EU-normáknak, mondja a pécsi Somián György, a nemrégiben egységbe tömörült eszközforgalmazók, gyártók, parképítők stb. szövetsége képviseletében. Ugyanakkor törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy 2008-ig vagy megfelelő szintre hozzák a korszerűtleneket, vagy lebontsák azokat. Természetesen - ahogy lenni szokott - pénzt alig, vagy egyáltalán nem rendelnek a kívánalmakhoz. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium tavalyi pályázatán beruházásra országosan (!) 180 millió forinthoz lehetett hozzájutni. Az önkormányzatok 80 százaléka pályázott, ezek egytizede kapott valamennyi pénzt. Ettől az évtől ez a lehetőség is megszűnt, a regionális fejlesztési alapokból kell(ene) finanszírozni az új játszóterek építését - nyilvánvalóan más cél rovására. Egy valóban minden igényt kielégítő, fémvázas, műanyag borítású, 20-30 év garanciájú játszótér 5-10 millió forintba kerül. Ugyanakkor kétévente kötelezően felülvizsgálják a játszóterek műszaki állapotát, amiből mindössze a gazdasági csúcsminisztérium által kijelölt tanúsító cégek jönnek ki jól - csak úgy röpködnek a befizetendő milliók. Mosonmagyaróváron ezért például mind a 20 játszóteret ledó- zeroltatták, és inkább építenek évente 2-3-at, mint fizessenek fölöslegesen más zsebébe. Az építésben az országban Szombathely vezet: a Tófürdővel összefogva több mint 200 millióért építtet egy „kalandvárost” a gyerekeknek. Marcaliban idén 5, Körmenden 7 milliót költ idén építésre az önkormányzat, de van olyan város - például Keszthely és Veszprém -, ahol egy fillér se jut. S ebbe a körbe tartozik Pécs is. A baranyai megyeszékhely 300 játszóteréből 30 már most EU-színvonalú, mondja Kerekes Gábor, a PW Rt. szakembere, az összes játszótér 80 százaléka, felújítva, ugyancsak megfelel majd a normáknak. Bontás eleve legfeljebb a Kertvárosban vagy a Páfrány utcában képzelhető el, ahol amúgy sincs már igény játszótérre. Pécsett 30 EU-színvonalú játszótér van Egyébiránt a tulajdonos, tehát az önkormányzat dönti el, hogy megszüntet-e játszóteret. Pénz éppen csak csurran-cseppen: döntően a területi képviselők rendelkezésére álló egy-egy millió forintos, továbbá az rt. karbantartási keretéből költenek Pécsett játszótérre. Amire lehet, azért arra odafigyelnek. Remélhetően a látókörükbe kerül majd például a felső-Tettye is, ahol tíz éve nem futotta a csúszda cseréjére. B. Z. Pécsett a párkereső. Az egyik kereskedelmi televízió népszerű párválasztó műsorának egyes epizódjait forgatták tegnap a város különböző helyszínein. A vetélkedőműsor egyik férfitagja pécsi származású, az ő életterét, körülményeit, családját mutatták be műsorbeli párjának. A forgatás helyszínei között szerepelt az egyik étterem (képünkön), ahol a műsor főhőse a pécsi fiú szüleivel ebédelt együtt. fotó: laufer László Dunai medermélyítés: halálos ítélet Az osztrák fővárosban a WWF nemrég tartott sajtótájékoztatóval egybekötött konferenciát. A Duna menti országok küldöttei, közte a Bédai Baráti Kör tagja arra hívták fel a figyelmet: a folyam medrének mélyítése katasztrofális hatással lehet az amúgy is sínylődő élővilágra. Bort a miniszternek A konferencia után a folyam menti országok ökokatasztrófával felérő terv ellen tiltakozó Duna-követei közvetve határozatot nyújtottak át az osztrák közlekedési miniszternek, Hubert Gormachnak. A követek ezen felül saját országukra jellemző ajándékkal kedveskedtek a politikusnak. A honi küldöttek egy palack tokaji bort nyújtottak át, mondván: amikor felbontja, jusson eszébe, hogy kitől és miért kapta. A WWF (magyarul talán Világ Vadvédelmi alapra lehetne fordítani) vigyázó szemét a Dunára vetette. A világszervezet nemrég Bécsben tartott egy figyelemfelhívó konferenciát az érintett országok Duna-küldötteinek bevonásával. Hazánkat három fő, köztük a mohácsi Farkas Zoltán, a Bédai Baráti Kör egyik alapító tagja képviselte. A meghívás dupla öröm, hiszen így kiderült: a WWF nem csak hogy komolyan foglalkozik a Duna megmentésével, de az ezért küzdő, létszámában kicsi, de széles körű lakossági támogatással bíró civil szervezeteket is számon tartja.- A konferencia célja az volt, hogy az osztrák vízügyi miniszter, és rajta keresztül az Európai Unió vezetőinek figyelmét felhívjuk a tervezett Duna-meder mélyítés veszélyeire - mondta Farkas Zoltán. - A Duna mellékágainak természetes élővilágára már most negatív hatással vannak az eddig végzett folyamszabályozások, amelyek a meder mélyülését eredményezték. A további mélyítés azt eredményezi, hogy a víz folyása felgyorsul, és tovább csökken a mellékágak vízszintje. Az ottani, alapvetően mocsári erdők nem jutnak elég vízhez, és ez egyenlő a halálos ítéletükkel. Átalakul a teljes környezet, az élővilág, nem beszélve arról, hogy a legtöbb halfaj ívása ellehetetlenülne. A konferencia helyszínéül azért az osztrák fővárost választották, mert elsőként a Bécs és Pozsony közötti szakasz mélyítését tervezik. Ez önmagában is hatással lenne további 1000 kilométeres szakaszra, ám mint Farkas Zoltántól megtudtuk: az uniós tervek között szerepelnek hasonló munkák többek között a Duna teljes honi szakaszán. B. B. MA Szeretettel fcöszöntiiik névnapjuk alkalmából I LEÓ, SZANISZLÓ nevű kedves olvasóinkat. * A Nap kél 6.01, nyugszik 19.29 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-16 óráig az 505-000-ös telefonon. Hírszerkesztő: Balogh Zoltán NÉVNAP Leó Latin eredetű név, jelentése: oroszlán. Védőszentje: Nagy Szent Leó pápa, egyháztanító. Szaniszló Szláv eredetű név, jelenté- se: állandó dicsőség. VÍZÁLLÁS Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 476 cm, apadó, 9,8 fok, Őrtilos 160 cm, áradó, 8,0 fok, Barcs 164 cm, apadó, 9,0 fok, Drávaszabolcs 309 cm, apadó, 10,6 fok. Wesíel a «»pcWfat Mobil hívószámunk: 06-30/247-0001 INTERNET Napi szemelvények olvashatók f a Dunántúli Naplóból az interneten: www.dunantulinaplo.hu
