Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)

2004-04-10 / 99. szám

2004. Április 10., szombat HITÉLET 9. OLDAL A pécsi zsidók mártíromsága Hogyan pusztult el 3300-3500 polgártársunk? A mind számarányában, mind szervezett­ségében nagy tekintélyt kivívott baranyai, pécsi zsidóságot is mélyen érintették az első világhá­ború, a trianoni békediktátum és az antant­szerb megszállás történései. Ez nemcsak szám­arányuk csökkenésében jelentkezett, hanem fő­ként az ellenük irányuló megkülönböztető-kire- kesztő rendelkezések következményeiben. A numerus clausus és hatásai egy bizonyos körre szűkítették elhelyezkedési lehetőségeiket, rá­életerős férfiaktól fosztotta meg a közösséget, akik nagy része elpusztult a fronton. Az 1944. március 19-i német megszállás pe­dig a megdöbbentő vészkorszak kezdetét jelen­tette. A Gestapo lefoglalta a hitközség minden vagyonát, megkezdődtek a rekvirálások, aminek keretében legfontosabb értékeiktől fosztották meg a tehetős polgárokat. Egyre szörnyűbb ren­deletek sokasága szűkítette mozgásterüket, ra­bolta meg őket, és megkezdődött megbélyegzé­A négyezer elhurcolt áldozat emlékműve a pécsi izraelita temetőben adásul mind az 1920-as évek elején, mind az 1930-as évek végén fizikai atrocitások is érték őket főként az egyetemen, de az utcán is. Több támadó szellemű újságcikk született ellenük egyes helyi sajtótermékekben. Ezeket a megráz­kódtatásokat nem tudta számottevően csökken­teni az egyetem közismerten liberális szellemű vezetése és egyes professzorai, a város őket tá­mogató polgárai. Az 1930-as évek legvégén és az 1940-es évek elején életbe léptetett zsidótörvé­nyek pedig tovább csökkentették boldogulási le­hetőségeiket. A második világégés további megpróbáltatá­sokat zúdított rájuk. A munkaszolgálat épp az A Nagy Szent Gergely Rend síik, amely emberi mivoltukban alázta meg a zsidóságot, legyen tehetős vagy szegény, nő vagy férfi, gyennek vagy idős ember. A sajtó uszító hangneme semmi jót sem ígért számukra. Indexre tették a zsidó származású hazai és külföldi írókat, műveiket bezúzták, háztartá­suk élelmiszerkészletét csökkenteniük kellett, rádiójukat be kellett szolgáltatniuk, lakásukat csak korlátozott időben hagyhatták el, csak akkor intézhették ügyes-bajos dolgaikat, vásá­rolhattak, megbélyegzésül sárga csillagot kel­lett fölvarrniuk. Az előzetes hírek után május 6-án jelölték ki a pécsi gettó területét, amely közel volt a vas­2004 útvonalhoz, az akkori repülőtérhez. Köz­pontja az ún. MÁV-bérház volt. Az állapotok további szigorítását jelentette, hogy területét szögesdróttal kerítették körül, a tábori csendőrök pedig szigorúan megszabták, ki mehet be és ki. Ide legszükségesebb fölsze­relésüket, bútoraikat hozhatták 50 kilóig, el­hagyott lakásaikra, értékeikre mások tették rá kezüket. A túlzsúfolt, emberi lakhatásra méltatlan környezetet csak csekély mérték­ben enyhítette a közösségük ereje. Még a be­tegeket, a várandós nőket és az idegklinika ápoltjait is ide kényszerítették. A gettót június 29-én számolták föl. Egyé­ni motozás után maradék értékeiket ott kel­lett hagyniuk. A pécsi zsidóság mellett a Dél- kelet-Dunántúl hitsorsosai is a Szigeti úti Lakits-laktanyába zsúfolódtak össze Szek- szárdtól Mohácsig. Július 2-án ezt írta a „Du­nántúl”: „ A pécsi gettó nem lesz hosszantar­tó lakóhelye Pécs 3400 zsidajának... A telje­sen zsidótlanít ott Péc§ így jut abba a helyzet­be, hogy egy időre nem lesznek lakásgond­jai.” A laktanya padlásáról golyószórók me­redtek rájuk, a nőket megalázó testi moto­zásnak vetették alá, romlott hurkát kaptak, szénás lóistállóban volt a szállásuk. A deportálásra július 4-én és 6-án került sor. • Megalázó gyalogmenetüket fegyvere­sek hajtották a mai Tüzér utcán át a vasúti rámpákig. Egy-egy marhavagonba 60 em­bert zsúfoltak egy küblivel. Embertelen vas­úti út-Auschwitz-Mengele-gázkamra-kon- centrációs tábor-halálözön következett ezután... Az 1941. évi népszámlálás 4025 izraelitát tartott nyilván a városban (az összlakosság 5,5%-a), az 1949. évi az addig ide költözöt- tekkel együtt 711 főt (0,9%). A túlélő vissza nem tértekkel együtt tehát 3300-3500 lélek­kel kell elszámolnia az utókornak! V.D. II. János Pál pápa a Nagy Szent Gergely Rend nagykeresztjének civil fokozatát adományozta Or­bán Viktornak, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökének, a Magyar Köztársaság volt minisz­terelnökének. A kitüntetést Juliusz Janusz apostoli nuncius április 6-án a budavári Prímási Pa­lota dísztermében adta át. A Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztje pápai rendjel, me­lyet XVI. Gergely pápa 1831-ben lapított I. Gergely pápa tiszteleté­re. Részlet az alapító okiratból: „Az uralkodóknak gondjuk van arra, hogy a kereszténység és a köz javára tett érdemeket kitünte­tésekkel ismerjék el. Ez vezetett bennünket arra, hogy az ősök szokását követve a kereszténység védelmében elhangzott szavak, dicsőséges tettek és más nagy je­lentőségű dolgok elismeréséül lo­vagrendet alapítsunk. Jelen Apos­toli Levelünkkel megalapítjuk a Nagy Szent Gergelyről elnevezett lovagrendet.” Három fokozata van: a Nagyke­reszt (katonai és civil), a Parancs­noki (Csillagkereszt) és a Lovag. A Nagykeresztet Magyaror­szágról az elmúlt században hár­man kapták meg, köztük 1931- ben Huszár Károly, az 1919 no­vemberében megválasztott mi­niszterelnök, aki a katolicizmus érdekében kifejtett tevékenységé­ért részesült a pápai elismerés­ben. 1945 óta Magyarországon senki sem részesült, ebben a ma­gas elismerésben. (Apor Gábor, a mártír püspök testvére és Habs­burg Ottó nem magyar állampol­gárként kapták meg.) Az 1834-ben alapított és a XX. század elején megújított pápai lo­vagrend kitüntetettjei közé már be­került az egykori Orbán-kormány- zat két tagja. Semjén Zsolt egyház­ügyi helyettes államtitkárként a pa­rancsnoki keresztet, Nemeskürty István volt millenniumi kormány- biztos pedig a nagy tiszti keresztet a csillaggal kapta meg. A Nagy Szent Gergely Rend parancsnoki fokozatát a csillaggal megkapta Zünszky János alkotmánybíró a Pázmány Péter Katolikus Egyetem újonnan alakult Jog- és Államtudo­mányi Karának dékánjaként is. ■ Húsvéti szertartások MA, nagyszombaton este 9 órakor kezdődik a hús­véti szertartás a pécsi Bazilikában. Ennek kereté­ben a megyés püspök megkeresztel 10 felnőttet és befogadja őket az egyház közösségébe. A feltáma­dási misén I. G. Rheinberg C-dúr miséje, Händel Hallelujája hangzik el a Bazilika Mozart Kórusától. Szóló: Kuti Ágnes, Kopjár Anikó, Horváth István és Szécsi Máté. A nagyszombati szertartást a feltá­madási körmenet zárja a Dóm téren. HÚSVÉT VASÁRNAP 11 órakor ünnepi püspöki nagymise lesz a Bazilikában. Ezt egyenes adásban közvetíü a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója. ÉLŐBEN közvetíti húsvét vasárnap a Magyar Rá­dió Pécsi Nemzetiségi Szerkesztősége a fél 10 óra­kor kezdődő német misét is a Belvárosi templom­ból. Közreműködik a mohácsi Singende Quelle Kórus és a Dorogi Fúvószenekar. A közvetítés 10 órakor indul. HÚSVÉT VASÁRNAP délelőtt 10 órakor a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójától „Gondolatok a megváltás­ról és a feltámadásról” címmel Kovács Attilának a pécsi zenei élet felvételeiből készített összeállítását hallhatják. HÚSVÉT HÉTFŐN reggel 9 órától a Pannon Fil­harmonikusok - Pécs április 17-én este fél 10 óra­kor kezdődő pécsi bazilikái „Oratórium”-bérleti hangversenyének előzetesét sugározzák, amely­ben Foester IV. - Húsvét szimfóniájának magyar- országi bemutatójára is sor kerül. HÚSVÉT HÉTFŐN a horvát nyelvű misét sugá­rozza a Rádió Nemzetiségi Szerkesztősége fél 10- tól fél 11-ig a Belvárosi templomból. Igét hirdet Bacsmai László szekszárdi plébános, énekel a sik­lósi Semarkuse Énekkar, orgonán kísér Poszavacz Anna. Az Ágoston téri templomban 11 órakor kez­dődik húsvét hétfőn a hagyományos horvát nyelvű mise, Báthory László plébános mutatja be, énekel a Pécsi Horvát Klub Énekkara. PÉCSSZABOLCSON nagyszombaton este 8 óra­kor kezdődik a húsvéti vigiliai szentmise. Utána feltámadási körmenet. A szentmisén és a körme­neten a Bazilika Palestrina kórusa énekel. A XAVÉR görög katolikus templomban nagy­szombaton 18 órakor feltámadási szertartás lesz, húsvét vasárnap 10 órakor ünnepi szent liturgia (pászkaszentelés), húsvét hétfőn 9 órakor útrenye, 10 órakor szent liturgia, húsvét kedden 18 órakor szent liturgia. HÚSVÉT VASÁRNAP II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter téren fél tizenegykor szentmisét mutat be, majd húsvéti üzenetet intéz a világhoz és „Urbi et Orbi”-áldását adja Rómára és a földkerekségre. Az MTV és a Duna Tv egyenes adásban közvetíti. Emlékeztető „Veled ébredek ma, a Feltámadóval...” „Tegnap veled temetkeztem el Krisztus, veled éb­redek ma a feltámadóval; tegnap veled fölfeszít- tettem: dicsőíts meg engem is Üdvözítő, a te or­szágodban.” - Görög katolikus húsvéti kánon Véget ért a nagyböjti időszak, melynek célja az volt, hogy fölkészítsen Krisztus feltámadásának méltó ün­neplésére. Hiszen minden húsvét alkalmával maga az Üdvözítő érkezik el hozzánk - a liturgikus ünneplés jelen időben állítja elénk az eseményeket. Az evangélisták tanúsága szerint az utolsó vacsora elfogyasztása előtt Jézus üzent a ház gazdájának: „Nálad költőm el tanítványaimmal a hús­véti vacsorát” (Mt 26,18); - „hol van az a terem, ahol a húsvéti bárányt ta­nítványaimmal elfogyaszthatom?” (Mk 14,14). Ezek a szavak nekünk, mai tanítványoknak is szólnak. Jézus nálunk is meg akar jelenni. Nem csak életünk emeleti termében, ünnepre felkészített hangulatában akar jelen lenni, hanem minden láthatatlan és csendes pillanatban is. ^Vala­hányszor akarjuk, miénk a lehetőség, hogy a hit és a szeretet által Őt be­fogadjuk és ő lelkünk táplálója, életünk fenntartója legyen. „Hol van az a terem”, ahol őt fogadnunk kell? - Nem elég csak egy sar­kot készíteni lelkűnkben és a rendetlenséget önmagunk más részeibe el­rejteni. Krisztus nem csak a „szalonra” kíváncsi, az előszobára - ahol minden rendben és a helyén van. Meg kell engednünk, hogy belépjen a legjelentéktelenebb helyekre is, ott legyen lelkünk „sötétkamráiban” is. Akkor oda is beragyog a feltámadás hajnala. Akkor létünk, Krisztussal va­ló kapcsolatunk több egy múló látogatásnál. Akkor lélekben megnyílunk és fogadjuk tanítványainak közösségét: minden embert, akik Benne hisz­nek és Vele élnek. Szeretetünk, szolgálatunk, áldozatvállalásaink az élő Krisztust közvetítik mindenkinek. Bodogán László, parókus Olyan Európára gondolok... II. János Pál pápa a Nagy Károly- díj átvételénél az alábbi beszédet mondta: Hálát adott az Isteni Gondvise­lésnek, aki az európai népeket el- töltötte a megbékélés, a béke és az egység szellemével. Feltette a kérdést: milyen az az Európa, amelyet ma megálmo­dunk? Kifejtette:- Olyan Európára gondolok, amelyben nincs nemzeti önzés, amelyben minden nemzet a kultu­rális örökség élő központja és ezért megérdemli, hogy védjék és mindenki javára előmozdítsák.- Olyan Európa, amelyben a tudományos vívmányok, a gaz­daság, a társadalmi jólét nem a fogyasztást hajszolja, hanem minden embert szolgálja, szoli­dárisak olyan országok iránt, amelyek még nem érték el a tár­sadalmi biztonságot.- Olyan Európa, amelynek egysége a valódi szabadságon nyugszik. A vallásszabadság és a társadalmi szabadság a keresz­ténység humuszának értékes gyümölcseiként érlelődtek. Sza­badság nélkül ugyanis nem léte­zik felelősség: sem Isten, sem az emberek előtt.- Olyan Európára gondolok, amely egységes a fiatalok elköte­lezettsége révén. De hogyan nő­het fel a szépre, a nemesre, az ál­dozathozatalra nyitott fiatal nem­zedék, ha Európában a család nem úgy jelenik meg, mint az életre és az önzetlen szeretetre nyitott intézmény.- Olyan család, amelyben az idősek is integráns részt alkot­nak: azaz közvetítői az értékek­nek és az értelmes életnek.- Olyan Európa képe van előt­tem, amely politikai, sőt spirituá­lis egységben van és amelyben a keresztény politikusok a hittel együtt járó emberi értékek közve­títői. Mindenki szolgálatára he­lyezik magukat az ember Euró­pája érdekében, amelyben felra­gyog Isten arca. Ezt az álmot hor­dozom szívemben és ezt most Önökre és a jövő nemzedékére bízom. ■ Cserkészdaléneklési verseny Tizenharmadik alkalommal ren­dezte meg a Magyar Cserkészszö­vetség Budapesten, a Szent Gellért Gimnáziumban országos népdal- és cserkészdaléneklési versenyét április 3-án. A VI. Cserkészkerület (Baranya, Somogy, Tolna) kis és- nagy cserkészei most is derekasan helytálltak, sőt ezúttal összesítés­ben az ország legjobbjainak bizo­BÉRMÁLAS. Április 18-án, vasárnap fél 11-kor Mágocson bérmál Mayer Mihály megyés püs­pök, Garadnay Balázs általános helynök ugyanakkor, vasárnap fél 11-kor Regölyben szolgáltatja ki a szentséget. LOURDES-FATIMÁBA vezet zarándoklatot a Pécs-Egyházmegyei Katolikus Németek Egyesü­lete Mayer Mihály megyés püspök vezetésével június 22. és július 2. között. Jelentkezni a 69/322-395-ös és a 74/466-035-ös telefonon le­het az esti órákban. MAGYARORSZAG hivatása az Egyesült Eu­rópában címmel Bernd Posselt, a Német Páneurópa Unió elnöke és dr. gróf Bethlen István, a Magyar Páneurópa Unió elnöke tart előadást április 16-án, pénteken este 5 órakor a pécsi püspöki palota konferencia- termében. Rendező: a Pécsi Páneurópa Szervezet. Az előadást kötetlen beszélgetés követi a püspökség pincéjében. A rendezvé­nyen a tagok mellett más érdeklődőket is szívesen látnak. ULMBA a Német Katolikus Napra szervez utat június 16. és 20. között a Pécs Egyházmegyei Katolikus Németek Egyesülete. Érdeklődni a 72/222-562 telefonon lehet az esti órákban. ÚJ SEGÉDPÜSPÖKÖK a Pozsony-Nagy- szombati Főegyházmegyében. II. János Pál pápa a Pozsony-Nagyszombati Főegyházme­gye segédpüspökévé nevezte ki Stanislav Zvolensk/t, a Pozsony-Nagyszombati Főegy­házmegye bírósági helynökét és Orosch Já­nos párkányi esperes-plébánost. Stanislav Zvolensky 1958-ban született Nagyszombat­ban. Káplánként Galántán és Galgócon mű­ködött, majd pozsony-szőllősi plébános lett. Orosch János 1953-ban született Pozsonyban. Lelkipásztori szolgálatát káplánként Komá­romban kezdte, majd plébános Bussán, Eke­csen, Hodruáán és Ipolyvisken. 1990-ben Érsekújvárott működött, majd Pozsonyba ke­rült, ahol először Főréven, majd Dunacsúny- ban plébános. 1993-tól párkányi esperes-plé­bános. HÚSVÉTI ZENÉS PASSIÓJÁTÉK. A pécsi Dischka Győző utca evangélikus gyülekezet fi­ataljainak mára meghirdetett passiójátéka a nagy érdeklődésre való tekintettel nem a gyüle­kezeti teremben, hanem az Ifjúsági Házban ke­rül bemutatásra 18.30-as kezdettel. A rendezők mindenkit szeretettel odavámak. (a) A VÉSZKORSZAK Emléknapja, Jom-Hásoah tiszteletére április 15-én, csütörtökön délután 17 órai kezdettel a Pécsi Zsidó Hitközség Fürdő ut­cai székházában istentiszteletet tartanak. Felol­vassák a Könnyek Könyvéből azoknak a pécsi és Baranya megyei deportáltaknak a nevét, aki­ket a náci haláltáborokba hurcoltak és ott már­tírhalált haltak. . (M.E.) A KÍNAI rendőrség őrizetbe vette a Vatikánhoz hű kínai katolikus egyház püspökét. A 69 éves Csia Csi-kuo püspököt hétfőn vitték el a rend­őrök Hopej tartománybeli otthonából. A hatósá­gok nem indokolták az intézkedést. Kínában tiltják a pápához hű katolikus egyház tevékeny­ségét 1957 óta. Peking akkor megszakította dip­lomáciai kapcsolatait a Vatikánnal. II. JÁNOS PÁL pápa volt az elmúlt 25 évben Európa legbefolyásosabb embere - erre az ered­ményre vezetett a Financial Times körkérdése. A pápa után Mihail Gorbacsov, valamint Margaret Thatcher következik. Negyvenezer embert kérdeztek meg. _________ ■ ny últak. Arany minősítést ért el Molnár Luca (10. sz. P.Á.R.), Bicsár Marianna (610. sz. Mindszenty), a 652. sz. I. Rákóczi György csapat Zengő- és a 610. sz. Mindszenty bí­boros csapat Liliom-őrse (ez utób­biak a két különdíj egyikét is meg­kapták) . Ezüst fokozatot kapott An­tal Marcella (47. sz. P.C.F.) és a 673. sz. Pius csapat Borostyán őrse. ■ Felnőtt keresztelések Magyarországon az utóbbi idő­ben évente átlag 50 ezer sze­mélyt keresztelnek meg, túlnyo­mó részüket egyévesnél fiata­labb korukban. De évről évre növekszik azok aránya, akik tu­datos döntés eredményeként, felnőttkorban csatlakoznak az egyházhoz. Számuk 2003-ban 4153 volt. Idén a húsvéti feltá­madási szertartás keretében a pesti Egyetemi templomban 30, a győri egyházmegye templo­maiban 60, a pécsi székesegy­házban 10, Várpalotán pedig 18 felnőtt keresztelő lesz. Az egyház 2001-ben világ­szerte 18,5 millió személyt ke­resztelt, köztük 2,7 millió fel­nőttet. Afrikában, amelynek je­lentős része missziós terület, a megkeresztelkedők több mint egyharmada felnőtt, míg a ke­resztény hagyományú Európá­ban arányuk mindössze 4 szá­zalék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents