Új Dunántúli Napló, 2004. április (15. évfolyam, 90-118. szám)
2004-04-07 / 96. szám
2004. ÁPRILIS 7., SZERDA R I P 0 R T 7. OLDAL KULTÚR Légitámadás Pécs ellen AII. világháború egy szomorú baranyai eseménye Hatvanhárom évvel ezelőtt légitámadás érte Pécset. Az alábbiakban a Pécsett és Siklóson nagy riadalmat, de szerencsére emberéletet nem, csak anyagi kárt okozó eseményt elevenítjük fel a történész tollából. A Magyar Távirati Iroda 1941. április 7-én a következőket jelentette: „Hétfőn délelőtt Hóra 50 perckor két jugoszláv bombavetőgép támadást intézett Pécs ellen és a repülőtérre hat bombát dobott le. Légvédelmünk a két gépet lelőtte. Bombatámadást kíséreltek meg a siklósi vasútállomásnál is. A gép lezuhant, négy főnyi személyzete meghalt. ” Hogy mit is kerestek jugoszláv bombázógépek Pécs felett, nem árt néhány mondatban a történelmi előzményeket felelevenítem. Jugoszlávia 1941. március 25-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, mellyel a németek biztosítani vélték balkáni befolyásukat, de két nap múlva Belgrádban Simovié tábornok puccsa nyomán nyugatbarát kormány alakult, melynek hatására Hitler rögtön elrendelte Jugoszlávia katonai megszállását. Ezzel kapcsolatban a Führer kérte a német erők magyar területen való átengedését és a honvédség bekapcsolódását a hadműveletekbe, cserébe a magyar területi igények elismeréséért. A Legfelsőbb Honvédelmi Tanács határozata szerint Magyarország három eset bekövetkezte esetén kapcsolódik be a Jugoszlávia elleni támadásba: ha Jugoszlávia, mint állam felbomlik, ha a jugoszláviai magyar lakosságot atrocitások érik, vagy ha a német hadsereg előrenyomulása során a magyarlakta területek senki földjévé válnak. Ezek mellett a feltételek mellett Teleki Pál miniszter- elnök is támogatta a magyar beavatkozást, azonban annak hatására, hogy április 2-án a brit kormány hadüzenetet helyezett kilátásba, ha Magyarország csatlakozik a támadáshoz, a magyar miniszterelnök másnap öngyilkos lett. Április 6-án a német-olasz csapatok megindították támadásukat Jugoszlávia ellen, komoly területi betöréseket elérve e nap estéjére. Néhány jugoszláv bombázógép már e napon átrepült a magyar légtéren, Graz környéki célokat támadva. Hatodikán este a jugoszláv 8. bombázóezred, mely a Banja Lukától északra lévő rovinjei repülőtéren - Pécstől légvonalban mintegy 150 km-re - állomásozott, furcsa parancsot kapott: a Bristol Blenheim Mk I.-es könnyűbombázókkal felszerelt alakulat két osztályának másnap csapást kellett mérnie Pécs és Szeged repülőtereire és vasúti létesítményeire. Magyarország ekkor több német repülőalakulat települt, de a kisméretű, a mai Uránváros helyén lévő pécsi repülőtéren hatodikán még nem volt komoly német repülőalakulat. A pécsi reptérre hetedikén reggel települt át Aradról a német 54. vadászezred Arnold Lignitz százados vezette osztálya Messer- schmitt Bf 109E típusú vadászgépekkel, melyek azután a jugoszláv bombázók végzetét okozták. A pécsi repülőtér bombázására a 69. Grupa négy Belnheimje szállt fel. Az első géppár alacsonyan repülve eljutott a repülőtér légterébe és hat darab 50 és 100 kilós bombát dobott le, de ezek üres területre estek és semmilyen kárt nem okoztak. A riadóstarttal villámgyorsan felszálló német Messer- schmitt vadászok a nyugat felé menekülő mindkét bombázót utolérték és lelőtték: az egyik gép Rózsafa határában zuhant le, három tagú személyzetéből ketten meghaltak, a legénység harmadik tagja súlyosan sebesülten a pécsi Honvéd Kórházba került. A másik gép jugoszláv területen hajtott végre kényszerleszállást. A második Blenheim géppár már meg sem próbálta Pécset elérni, ehelyett a siklósi vasútállomásra próbálta meg bombáit ledobni. A parancsnoki gépet azonban utolérte egy német Messerschmitt, és lelőtte, még mielőtt az bombáit ledobhatta volna: a gép Siklóstól közvetlenül keletre, égve egy szántóföldre zuhant és felrobbant. A gép teljes személyzete (az akkori MTI jelentéssel szemben nem négy, hanem három fő) hősi halált halt. A kísérő gép parancsnoka - társa végzetét látva - célzás nélkül kioldotta bombáit Siklós felett és sikerült elmenekülnie a német vadászok elől - ez volt az egyetlen bombázó, mely visszatért Rovinjébe. A Siklósra ledobott bombák közül kettő Fazekas Károly Batthyány u. 12. sz. házára esett, mely romba dőlt. Szerencsére a lakók nem tartózkodtak otthon. Egy harmadik bomba Szeibl József pék udvarába esett, de nem robbant fel. A magyar honvédség a jugoszláv légitámadások ellenére - és a magyarlakta területeken meginduló szerb atrocitások ellenére sem - indította meg a támadását, csak április 10-e után, Horvátország függetlenségnek kinyilvánítását követően indultak meg a magyar csapatok, mikor Jugoszlávia felbomlott. Becze Csaba Presser meg a Megasztárok A kevesebb szín és a kisebb ecsetvonások jelzik, hogy mennek az évek Egy zártkörű koncerten Pécsett járt a közelmúltban Presser Gábor, akit mostanában gyakran láthattunk a Megasztár könnyűzenei tehetségkutató zsűrijében. A zeneszerző-énekessel új lemezéről, a tévés popműsorról, és az ifjú sztárok érvényesülési esélyeiről beszélgettünk. A koncert - Dalok régről és nemrégről című lemezem karácsonyra jelent meg, s bár egy 2001-es Erkel színházbeli est anyagáról van szó, még most sem akartam megjelentetni - tudtuk meg Presser Gábortól. - Ugyanis DVD készül az előadás több órányi filmfelvételéből, és azt nem akartam megelőzni. A média kényszerítette ki az albumot, a sorozatos megasztáros szereplések az én ázsiómat is annyira megemelték, hogy piszkáltak már a kiadók és a kereskedők, azonnal írjak egy lemezt, így ez a CD hihetetlenül gyorsan, másfél hónap alatt elkészült. A zenekari bulikról már csak múlt időben érdemes beszélni, fogalmaz az LGT és az Omega együttes egykori motorja.- Nincs bennem hiányérzet, hogy napjainkban már nem csinálok rockos hang- szerelésű, ütős nótákat. Az nagyon rendben van, hogy 2002-ben a Hajógyári szigeten szerintem is az ‘egyik legjobb LGT koncertünket tartottuk, de a korombeliek már a líraibb, az érzelmesebb dalok idejét élik, a reflexeim és gátlásaim azt súgják, ne akarjak úgy csinálni, mintha nem mentek volna el az évek. Ezért igyekszem olyan lehetőségeket keresni, ahol egy zongorával léphetek fel, és teljesen körül ül a hallgatóság. Ilyen a vígszínházi önálló estem is, mely egyébként a tavalyi pécsi színházfesztiválra született, és az itteni sikere adta a lökést, hogy kétórás állandó műsor legyen belőle. Úgy gondolom, ahogy mennek az évek, kevesebb színnel és kisebb ecsetvonásokkal kell már dolgoznom. A Megasztár tehetségkutatóról Presser azt emelte ki, hogy a tévéműsor sokkal jobb lett, mint amit eleinte várt tőle, és minden percében jól érzezte magát. Presser kifejtette, egyikük sem tökéletes, kü- lön-külön senki nem kapna közülük 10 pontot, közösen viszont tökéletesek. Mindenképpen együtt tartaná őket (akár egy szappanopera formájában is), mert így a legértékesebbek. Ennek a vetélkedőnek az igazi nyertese Szabó Leslie, véli Pici, mert mint zeneszerző lett országosan ismert, és erre a legnagyobbak közül is hiába vártak sokan egy életen át. Ezzel párhuzamosan Presser Gábor legnagyobb bánatát is ismertette: a nagy kereskedelmi rádiók felelőssége, hogy a mai magyar dal kivégzőosztag előtt áll. Mert csak olyan dalt játszanak, amelyek a kaptafaműsoraikba beleillenek, és így eljutottunk odáig, hogy a komolyabb producerek is a rádiósoktól kérnek tanácsot, hogy mit írjanak, milyen lesz a következő játszási trend. Presser másrészt beszámolt arról, hogy a pécsiek már befutott csapatának, a Kis- pál és a Borz együttesnek pályafutását nagyra értékeli.- Megvettem minden lemezüket, s figyelem a munkájukat az első perctől kezdve. Tanúim vannak erre, Zorán lánya tíz évvel ezelőtt is nagy rajongójuk volt, és már akkor sokat beszélgettünk Lovasiékról, András szövegeit pedig különösen sokra tartom. A baj az, hogy őket sem játsszák a kereskedelmi adókon, a fiataloknak pedig így hamarosan elmegy a kedvük a dalírástól. MÉSZÁROS B. E. Húsvétvárás a Színház téren Tojásírók, fazekasok, mézeskalácsosok szállták meg pár nap ra a pécsi Színháztér sátorvárosát. A hagyományos Húsvétvá rás lelke idén is a kézműves kirakodóvásár. Háziáldások, szenteltvíztartók, a régi klasszikus népi háztartások edényei, korsók, fazekak sorakoznak Mezei Ottó kárászi fazekas standján. A sátortető felől olykor rászitál az eső a sejtelmes fényű mázas portéka domborulataira, hogy tovább stilizálja a hamisítatlan óbányai hangulatot. A korsók, fazekak fehér alapon karcolt mintával, kékkel, zölddel díszítettek, Fekete alapon a zöld és a fehér mu A kirakodóvásár idén is sok érdeklődőt vonzott tat jól. A pécsi, szabadtéri rendezvények már ismert szereplője a kárászi fazekas. - Molnár, kékfestő apa, nagyapa után szerettem bele a cserepekbe - mondja. - Óbányán tanultam a mesterséget. Ma már sajnos egyre szűkül az a réteg, amelyiknek fogalma van az óbányai kerámiáról. Gerda Katalin, a Dominikánus Ház munkatársaként elmondja, hogy a nagyheti program főleg gyerekeknek készült. A 25 sátorban gyöngyfűzések, hímzések, kandírozott édességek, gyapjú- és vászonszőttesek, mézeskalács kínálják magukat. Bábszínházi attrakciókról a Ládafia és a Titiri együttes gondoskodik. Csütörtökön öt pécsi iskola 130 gyerekkel mutatja be Tavaszi népszokások című műsorát. Tamaricza Éva körül mindig szoros gyűrűt al- fotó: löffler p. kotnak a kíváncsi húsvétolók. A tojásíró pillanatok alatt káprázatos ábrákat rajzol {rókájával a tojásra. Zengővárkonyi lévén anyukájától leste-tanulta el ezt az fortélyos mesterséget, játékot. Művei közül jó néhány megcsodálható a zengővárkonyi tojásmúzeumban is. - Kifújt tojást használunk - mondja a tojásíró. - A legegyszerűbben ez úgy készül, hogy az ember orvosi fecskendővel levegőt nyom a tojásba, aztán ez a levegő a tű helyén kifolyatja a tojást. A kiszáradt, üres héjat festjük. A viasz-írókával bármit rá lehet rajzolni a tojásra. Aztán a viaszt leolvasztva ennek a nyoma lesz a rajzolat. A régi hagyományos minták ilyenkor tavasz tájt a csillagvirág, a tulipán, meg a gyöngyvirág. Itt, a bemutatón egy rezsón kis májkrémes dobozban melegszik a viasz. A körbeállók kívánságát is teljesítik. Tetovált karú magas fiatalember kérdi, az övére rá le- hetne-e írni: Szeretlek Ibolya! ...Már hogyne lehetne. B. K. „Maradandót vésni a kor falára” A falon néhány Martyn-kép, az egyiken egy csokor hóvirág: Nőnapra kapta Éva asszony. Ne igazit hozz nekem, Ferikém, az két nap alatt elpusztul - mondta anno a művésznek. Arrébb egy Vasarely, a vitrinben néhány Zsolnay, amiknek ugyancsak külön története van. Az ősök között volt egy bábaasszony, aki a Zsolnay lányok: Teréz és Júlia gyermekei születésénél segédkezett, és személyesen tőlük kapta ajándékba a gyönyörű porcelánokat. A másik szoba falán két, ipar- történeti emléknek számító herendi tányér. Az egyik ük-ükmamát ajándékozták meg velük, amikor letudta a szolgálatot valamikor az 1800-as években a bécsi Hofburgban. Az ennél is nagyobb kincsekkel az apró konyha asztalánál szembesülök. Az egyik maga a Tolnából Pécsre származott 78 éves házigazda - ugye, nem haragszik meg ezért, Éva asszony? -, aki egész életét a kisgyerekek tanításának, az irodalomnak, a nyelvnek és természetesen a családjának szentelte. A másik pedig egy igazi kapcsos könyv. Olyan Árany János-féle, bőrkötésben, Párizsból hozatott papírral, ezüst kapoccsal. A könyv önmagában is sajátosan kelt életre: a legBéla Pálné Lázár Ervin dedikálásával FOTÓK: LÄUFER L. szebb bőr egy darabját egy tanítvány apja hozta az akkor még virágzó Pécsi Bőrgyárból. Olyan papír kellett, amin „nem húz” a művészek tolla, ecsetje, ehhez pedig csak egy volt tanítvány révén, külhonban lehetett hozzájutni. A csat pedig... A békebeli családi ezüst egy kanalából készítette egy neves szekszárdi orvos műkedvelő ötvös özvegye. „Ki nem az égő szárnyra épít, / szánandó szolga mind! / Építsd magadban hát az égnek / tündöklő szárnyait... Béla Pálnénak, Évának, nagy szeretettel 1987 karácsonya előtt. Takáts Gyula.” A Somogy-sze- relmes költő verse és ajánló sorai fölött egy rajza is: becei látkép. Óvatosan lapozgatom a könyvet. Cziffra György, Vasarely, Weöres Sándor, Borsos Miklós, Ágh István, Martyn Ferenc - „a” Feri, hiszen Éva asszony szegről-végről Rippl-Rónai rokon, valamikor a ’40-es évek derekán hónapokat töltött a kaposvári Római-hegyi villában, persze, hogy ismerte a fogadott fiú Martynt Csorba Győző, Melocco Miklós és még sokak, a magyar kultúra nagyjainak három évtizeden átívelő kedves sorai-rajzai. Éva asszony ötlete, illetve ihlete több forrásból származik. Először is egy ritka kötetből, melybe Szerb Antal a számára legkedvesebb száz verset foglalta. Ennek előszavában írja Szerb, hogy térjünk vissza arra a kedves régi hagyományra, ami a reformkor lányaira-asszonyaira volt jellemző, akik emlékkönyvet - kapcsos könyvet - tartottak a szalonasztalon. S amikor valami szép mondást vagy verset hallottak, azt belemásolták. Ez a forrás akkor fakadt föl igazán, amikor Illyéstől azt olvasta, hogy az írástudóknak kötelességük valami maradandót vésni a kor falára. A harmadik pedig, hogy tanárember férjének egyik kedvence Arany János volt. Most már nincs mese, mondta magában a makacs Éva asszony, s nem nyugodott, míg kezébe nem vehette a szűz könyvet. Persze, megtöltetni sem volt sokkal könnyebb, mint megteremteni; az első bejegyzés a francia fővárosban élő, papírszerző egykori tanítványé, a második természetszerűleg Martyné. Segített a művészpártoló pécsi hivatalnok, Takács Gyula, aztán alakultak a kapcsolatok - Borsos Miklós megígértette a kertjében, hogy Éva asszony soha nem adja föl. Nem is! - emeli a mutatóujját. Már azt is tudja, ki lesz a következő, ám nem áruljuk el, mert az illető szobrászművész még nem hallott róla. Fordulok ki a panellakás ajtaján - bízom benne, hogy kinyílik még párszor előttem -, s hallom, Éva asszony szólítja a hét unoka egyikét, a vele élő Marcit: - Gyere, mutatok neked valami csodát... balooh z. ♦ Vasarely Győző rajza
