Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)
2004-03-06 / 65. szám
Krimi Gyilkolt a csalódott férfi. Előre értesítette a rendőrséget. 10. oldal Úgy mondják, a Monarchia óta két igazán nagy váltást élt át a Magyar Posta. Az egyiket akkor, amikor 1973-ban bevezették az irányítószámot - emlékeznek talán, a bajszos bácsi mindig azt mondja a közérdekű reklám végén, hogy ne felejtsük el ráírni a levére az irányítószámot. A másik nagy váltás öt napja történt. Munkába állt - hivatalosan talán csak április végére lesz teljes az üzem - a Magyar Posta új logisztikai központja Budaörsön. Úgy tartják, a jó régi, Keleti pályaudvar melletti elosztóhoz képest az új központ amellett, hogy gyors és pontos, meglehetősen csendes. Ennek ellenére a gépek indulása nem is lehetett volna hangosabb. Feltorlódott 800 ezer postai küldemény. Elsőre nehéz megítélni, hogy sok vagy kevés ez a 800 ezer; forintból mindenesetre sok, és a postai alapegységekre lebontva csomagból és levélből is határozottan nagynak tűnik ez a szám. Nyolcszázezer elkésett levél Talán feledésbe merült már, de az egész akkor kezdődött, amikor a Magyar Posta elhatározta, hogy világszínvonalú logisztikai központot épít Budaörsön. A Magyar Posta kényszerű helyzetben van. Technológiát kell váltania. Működik ugyan a régi rendszer, ám mégiscsak gyorsabb, pontosabb az új. A budaörsi logisztikai központba- invitálta összes dolgozóját a Keleti pályaudvar mellől a cég. A postai dolgozók szak- szervezeteivel januárban megállapodást is kötött egy 6,5 százalékos béremelésről, valamint arról, hogy további 1 százalék pluszbér a jutalma annak, aki Budaörsön folytatja postai pályafutását. Ha hinni lehet a folyosói beszédeknek, ilyen mértékű béremelésre nem került sor a Magyar Postánál az elmúlt tíz évben, kétszáz-háromszáz dolgozó mégis úgy döntött: nem él a lehetőséggel. Az ok: az ingázás. Budaörsre ki kell járni. A Magyar Posta ugyan ingyenes körjáratot indít a főváros több fontosabb csomópontjától, azaz busszal viszi a dolgozókat Budaörsre és hozza vissza, sokaknak mégis leküzdhetetlen távolság a mintegy 10 kilométeres plusz út. Senki nem bántja őket ezért. Magánügy, hogy ki mit vállal azért, hogy minden ledolgozott munkanap után egy szabadnap jár, s ezért bruttó 60-70 ezer forint havonta. A logisztikai központ március 1-jei nyitásánál a feltorlódott 800 ezer küldemény mégis összefügg a döntésükkel; az új központ megérezte a 300 postai dolgozó hiányát. Szivi László, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese szerint legalábbis ez volt az egyik oka annak, hogy a modernizáció ellenére az elosztóban maradt 800 ezer küldemény március másodikára virradóra. Mundruczó Kornél, a Postás Szakszervezet vezetője szerint is előre lehetett volna tudni, hogy nem mindenki vált munkahelyet. Tény azonban, sok dolgozó csak az utolsó pillanatban válaszolt nemmel a budaörsi munkahelyre. A Magyar Posta vezérkara többféle havaria-forgató- könyvet készített, ilyen mértékű csomagtorlódásra azonban senki sem készült fel. Mundruczó, aki maga is tősgyökeres postai dolgozó, azt is mondja, hogy ha nagyon komolyra fordult volna a helyzet, beállt volna ő is a szalag mellé, hogy segítse a munkafolyamatot. yy Ilyen mértékű csomagtorlódásra senki nem készült fel, és nem is volt elég ember az új logisztikai központban. yy Mások helyett azonban ő sem dönthet, ha nem jönnek, hát maradnak a Keletinél - őket egyébként hétfőn látogatja meg a posta vezérkara, hogy megfelelő munkahelyet találjon számukra. A másik ok a torlódásra csakis a modernizációnak köszönhető. Mert Szivi László szerint az új gépeket meg kell tanulni. Meg kell szokni a világszínvonalat. Erre, úgy tűnik, kevés volt az idő. A gépek nem ördöngős masinák, csak bonyolultak. És védett termékek. A logisztikai központ is védett terület. Halandó ember - azaz bárki, aki nem postai dolgozó - nem mehet a dobozolók közé, hogy megtapasztalja, hány kilogramm csomagot mozgat meg egy ember egy óra alatt; nem nézheti közelről, hogyan dobálják kódjelekkel ellátott zsákokba a nem szabvány méretű küldeményeket; hogyan ismeri fel a gép a kóddal ellátott leveleket, és sorolja irányítószám szerinti rendbe. Az új világban azonban a postázók sem dolgoznak másként, csak okosabb gép szolgálja ki őket. A kezük alá tolja szalagon azt, amit eddig cipeltek, vörös lézercsík olvassa le azt, amit addig a szemükkel pásztáztak. A halandó, ha szerencsés, és bejut a logisztikai központba, csak fölülről, a szervizfolyosóról kísérheti figyelemmel az elosztást. A védett területet. A gépsor 7002 csomagot szortíroz irányítószámokra lebontva, óránként. A magyarországi gépsor még nem olyan intelligens, mint nyugat-európai társai, azaz: a vonalkód még nem tartalmazza az irányítószámot, de ezt a hiányosságot az ember pótolja: kézzel viszik be az azonosítót. Normális üzemmódban 35 ember segíti ezt a technikát, márciusban 4-én este még csak 22-en dolgoznak a szalag mellett. Egy hét múlva teljes lesz a létszám, ígéri minden postai vezér. Most diákok ugrottak be kisegíteni a csomagokat szorult helyzetükből, és a Magyar Posta a környékbélieket is puhítja, jöjjenek dolgozni, akad munka számukra. Normál üzemmódban 500-an osztják - az egész üzem 1100 fővel számol -, csoportosítják a küldeményeket éjszakánként, március 4-én éjjel, három nappal a nyiMEGYESI ZOLTÁN, levél- eosztó: Gyömrőről vonattal járok a Keleti pályud- varig, majd a Posta busza visz Budaörsre. Kétnaponta ingázom a feleségemmel, együtt dolgozunk. Tizenegy éve vagyok postai alkalmazott. NAGY JÓZSEF, csomag-elosztó: Eddig futkosni kellett a csomaggal, most csak a gépet kell kiszolgálni. A régi gépek mellett meg lehetett süketülni, ezek nagyon csendesek. Huszonegy éve dolgozom a postánál. LAKÓ TIBOR, kamionsofőr: Bár a családom nem örül, minden héten 1200 kilométert utazom Szeged és Budapest között. Tizenhét éve éjszakázom. Ha matricás lesz végre az M5-ös, fél órát megtakarítok az utazással. SZIVI LÁSZLÓ, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatóhelyettese: Az irányítószám bevezetése óta nem volt ilyen mértékű váltás a Magyar Postánál, mint a mostani technológia átállás. A budaörsi elosztó Európa legmodernebb központja. tás után 300-400-an küzdenek a feladattal. Igaz, azt mondják, jönnek még 100-an, úgyhogy szombaton minden elkésett csomag megérkezik a címzetthez, és hétfőre minden levél megtalálja a gazdáját. Szerdáról csütörtökre virradóra egyébként a napi 1,5 millió küldemény mellett a feltorlódott 800 ezer csomag és levél felét is feldolgozták és kiszállították. A késedelem harmadik oka maga a feltorlódás volt. Szivi László számításai szerint a szokásos budapesti és Budapest környéki 800 ezer-egymillió küldeménnyel szemben 1,5 millió érkezett a központba. A logisztikai központ technológiája február 2-tól már kóstolgatta a nagyfeladók küldeményeit, a mostani rohammal azonban - a csökkentett létszám és az új technológia nehézségeivel - nem bírt a rendszer. Az átállással korábban nem volt probléma, ezért nem feltételezték, hogy a március 1-jétől kezdődő beüzemelési időszakban feltorlódnak a küldemények. Most a szolnoki és a székesfehérvári telephely is beszállt az elosztási dömpingbe. A Magyar Posta a karácsonyihoz hasonló küldeménymennyiséget regisztrált. Ehhez hasonlót csak húsvétkor, a felvételi lapok beadásának határidején, az szja és az áfa bevalláskor tapasztalni. Úgy tűnik hát, egy hét után helyre áll a rend Budaörsön. Az elosztóban időben kiosztják a csomagokat és a leveleket. A kamionok készen állnak az indulásra. Hogy a havariatervet mégse kelljen eldobnia a Magyar Postának, arról az időjárás gondoskodott. Péntekre leesett a hó. F. TÓTH BENEDEK A levél-elosztó központ A válogatás A szortírozás A leveleket irányítószám szerint osztja ki a gép. Ha a masina nem ismeri fel az irányítószámot vagy a kézírást, akkor úgynevezett videokódoló eljárás alá vetik: egy monitorra kinagyítják, és úgy irányítják a megfelelő városba, településre. Külön részlegen rendszerezik a nagyalakú borítékokat, ahová már előválogatva érkeznek a küldemények. Ember legyen a talpán, aki mindig pontosan és gyorsan eltalálja, melyik irányítószámzsákba kell dobni a levelet. A végén leplombálják a zsákokat, így a „távirányításért” mindig az felel, aki kézjegyével ellátta azt. « Í 4 I i
