Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)
2004-03-04 / 63. szám
I 2004. Március 4., csütörtök 7. OLDAL KULTÚRA - R I P ŐRT Sokoldalú kultúrintézmény Új vezető a pécsi Várkonyi Nándor Könyvtárban VENDETTA NÉVÉN alakult képzett pécsi zenészekből egy flamenco elemekkel virtuóz spanyol gitárzenét játszó együttes még tavaly. Dóra Lajos (konga), Miklós Zoltán (gitár), Kócziány Tibor (gitár), Villuth András (gitár), Farkas Gábor (bőgő) és Fehér Dóra (fuvola) - ő nem szerepel a képen - rendszeresen játszik a több más formációnak otthont adó Dante Café dzsesszpincéjében, legközelebb ma este. __________fotó=tóthl Sz ínházi előfeszüvál Magyarul - magyarán Idegen nyelvek A Pécsi Városi Könyvtár reprezentatív intézménye a Várkonyi Nándor Könyvtár számos városi művelődési rendezvénynek is kedvelt színtere. A közelmúltban új vezetőt neveztek ki az élére. Antik színek, tónusok, csigalépcső, hangulatos, klubszerű előadóterem. A régi-új épület Pécs egyik patinás kulturális intézményének, a Pécs Városi Könyvtár Várkonyi Nándor Könyvtárának ad otthont. Az eddigi itteni vezetőt, Keresztúri Józsefet nevezték ki a városi könyvtár igazgatójának. Uj vezetője lett a „Várkonyinak” is Kohl- manné Sinkó Judit személyében.- Kölcsönző könyvtárosként kezdtem dolgozni annak idején a megyei könyvtárban - mondja Kohlmanné. - Ez eleven kapcsolatot jelentett az olvasókkal. Könyvtárosi diplomám megszerzése után feldolgozó lettem, Huber Kálmánná osztályvezetősége mellett. Ő a mesterem is volt. Rengeteget tanultam tőle, valamint Csorba Győzőtől, akivel jó ideig egy szobában dolgoztam. 2000-től ismét tájékoztató könyvtáros lett - immár a Várkonyi könyvtárban. Ismét közvetlenné vált a kapcsolata az olvasókkal. Az intézménynek eleve is az emberkö- zeliség lehetne a kulcsszava, hiszen esetében messze többről van szó, mint egyszerű könyvtárról. A Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont általános iskolájában idén 10 éve működik a könyvkötő szakkör, ahol a gyerekek nem csupán a kézügyességüket fejlesztik, hanem megtanulják a könyvek óvó szeretetét is. Lengyel Józsefné 1994-ben alapította meg az iskola könyvkötő szakkörét, ahol alsó és felső tagozatos tanulók vegyesen dolgoznak. Ugyan szórakozva, de mégis csak munka ez, hiszen az elmúlt évek alatt a szakköri gyerekek munkája nyomán elérték, hogy az iskola könyvtárában már alig akad rongyos könyv, vagy amelyiknek ne lenne a helyén a táblája. A szakmai munkában a kezdetektől hathatós segítséget nyújt Si- Milyen a látogatók összetétele?- Egyetemisták, középiskolások, értelmiségiek is járnak ide, de sokan vannak az úgynevezett „egyszerű” könyvtárlátogatók: nyugdíjasok, háztartásbeli asszonyok, gyesen lévők. A velük való kapcsolat sokrétű, sokféle eligazítást várnak a könyvtárostól. A rendezvények, kulturális szolgáltatások sorából kiemelkednek az irodalmi estek, könyvbemutatók, zenei rendezvények, kiállítások. A könyvtárosi szakmai konferenciák is itt zajlanak. Közeleg áz idén is a Költészet Napja hagyományos „Szívemhez szóltak, szívemből szóltak” című, népszerű rendezvénye, ahol a város 10-12 jelese mondja el és kommentálja kedvenc versét. Ezt egy kiállítás és egy könyvbemutató előzi meg. A földszinten most éppen Jakab Ildikó pécsi fotográfus Szicíliai hangulatok című tárlata látható. Az internetes hozzáférhetőség természetes. Most éppen egy internetes tanfolyam zárult. A nagy érdeklődésre való tekintettel ezt is folytatni szeretnék.- A pénzigényes állományfejlesztés a legfőbb gond itt is. A speciális szakmai témaköröket leszámítva azért igyekszünk lépést tartani a könyvkiadással, az olvasói elvárásokkal. Mindemellett, jó érzés azt csinálni, amit szeretek. Minden reggel öröm átlépnem az intézmény küszöbét.- Mit olvas éppen ez idő szerint egy könyvtáros?- Mikszáth Kálmánná visszaemlékezéseit és Coco Chanelnek, a világhírű divatház megteremtőjének az életrajzát. __________bebessi k. mo n Béláné, aki könyvkötőmesterként az 508. sz. szakmunkásképzőben oktatja a könyvkötészetet, amit 1+2 év alatt lehet megtanulni. Az iskolások abban a nem mindennapos lehetőségben részesülnek, hogy egy félévben egyszer a Kódex Nyomdában tehetnek látogatást, ahol egyrészt beszívhatják a nyomda, a papír, a festék illatát, hiszen egy alapos vezetés során tájékoztatást kapnak minden munka- folyamatról. Ám a program nagyobbik része itt is a könyvkötőműhelyben zajlik, és ugyanott, ahol máskor az „igazi” könyvek készülnek, ők is elkészíthetik alkotásaikat. Mert mialatt Simon Béláné segítő magyarázata mellett végigmennek a különböző munkafázisokon, ők is beláthatják: a könyv- készítés még ma is alkotás. m. k. A pécsi országos színházi találkozó műsora e hónap végével összeáll, és már mennek a találgatások, hogy mely darabok esélyesek a versenyszereplésre, de a baranyaiak már márciusban dúskálhatnak a bemutatók között, mert a Tavaszi Fesztivál addig is a városba hoz néhány egészen különleges darabot. A nyitóelőadásnak, a Győri Balett Macbethjének zenei mélységeit már elemeztük, de most essen szó a táncdráma színpadi történéséről is. Az argentin Macbeth ugyancsak a becstelenül szerzett hatalom lélekromboló hatását ábrázolja, de olyan emberi jellemtelenségekkel fűszerezve, mint a beteges gyanakvás, a kapzsiság. A tüzes tangóhoz a svéd koreográfia és díszlet érdekes tűz-víz játékot produkál március 8-án a Nemzeti Színházban. A teátrum márciusi újdonságai közé tartozik Fillár István estje 13-án a Stúdiószínházban, ahol Alina Nelega monodrámájának, Rudolf Hess tízparancsolatának magyarországi ősbemutatóját láthatjuk. A Művészetek Házában március 19-én nem színjátékra kell készülnünk, Krasznahorkai László író (Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború, Az urgai fogoly munkáit több nyelvre lefordították a kontinensen) lesz a vendég, akinek három alkotását is megfilmesítette Tarr Béla (Kárhozat, Weckmeister- harmóniák, Sátántangó). A Frankofon-hét is tartogat két érdekes színházi estet, 19-én a Bóbita pódiumán francia nyelvű játékot adnak. Három nő szemszögéből mutatják be a görög mitológiai történetet, aszerint, ahogy napjainkból szemlélhetjük az antik tragédiát. Egy nappal később pedig az Áfiumban Pasteur Electricité megjelöléssel 23 perces Kocsmaszínház hallható. Kortárs íróink sorában Esterházy Péter következik 23.-án a Művészetek házában, ahol VaLlai Péter a Spionriovellájára építi fel programját. Másnap a Dominikánus Házban Dunai Tamás Garcia Lorcát idézi meg, pezsgő spanyol folklórt varázsolva a színpadra. A PNSZ Kamaraszínházában 26-án Csáth Géza-bemutató lesz, a Janika, a hó utolsó napján pedig újra láthatjuk Vári Éva POSZT-sik- erét, a Rose-t a Harmadik Színházban. Ugyanitt egy nappal előbb kínálkozik még egy csemege, a Dunaújvárosi Táncszínház Absurdistan címmel Ionescu po- énözönt zúdít a nézőkre. MÉSZÁROS B. E. Az elektronikus és az írott sajtó legfőbb feladata, hogy az ország és a nagyvilág eseményeiről tájékoztasson. A magyar nyelvű adásokban elkerülhetetlen személyek és színhelyek nevének emlegetése. Bennünket hagyomány kötelez arra, hogy ezeket az eredetinek legjobban megfelelő pontossággal ejtsük. Kivéve a történelmi múltban kialakult magyar névalakokat. És mi a helyzet ma? A dicsérendő buzgalom elsősorban az angolamerikai neveket illeti meg. Tapasztalat szerint is a legtöbben az idegen nyelvek közül az angollal ismerkednek. E téren viszonylag kevés a félreértés. De hát a német, a francia, az olasz stb. is Európa nyelvei. Itt már több a bizonytalanság. Szinte nincs is olyan nyelvápoló kiadvány, amelyben ne találkoznánk kritikai megjegyzéssel. A célnyelvet a norma szerinti pontossággal leginkább az anyanyelvű riporterek ejtik. A használt nyelv kiejtési alaptörvényeinek ismerete és alkalmazása elengedhetetlen követelmény. Nem tudományosan rendszerezve, inkább a följegyzéseim sorrendjében teszem szóvá őket. A vakok számára az olvasást az ún. Braille-írás teszi lehetővé. Ha szó esik róla, a kiejtése többször Brej, mint helyesen: Bráj. Az utóbbi mellett érvelők Helvécia ismertebb nevét hozzák fel bizonyítéknak, azaz Suó/c-nak ejtik. Ezt a formát támogatja a számunkra emlékezetes Versailles, amelyet szinte mindenki Verszáj-nak mond. Akik a bajor főváros nevét így ejtik: Műnkén, azok más szavakban is hajlamosak a német eh helyett k-t mondani. így lesz az iskolai tantárgy neve: teknika - kemény magyar k- val. Nemrég világbotrányt kavart a német parlamentben felszólalásával Martin Hohmann kereszténydemokrata képviselő. A bemondónő magabiztosan háromszor vagy négyszer is „betű szerint” mondta a nevét, vagyis így: Hohmann. A cseh hírlap, a Práce, présznek hangzott az angol price hatására. Az európai zenei élet egyik nevezetes helyének neve, Bayreuth a bemondó nyelvén Bejrut-tá változott. Pedig térben is távol esnek egymástól. (Nézzük meg a térképet!) Az olasz Boggiato megmaradt téves olasznak a helyés Bod(d)zsato helyett. Az angol Beckham-ból viszont Bekam lett. Folytathatnám, de helyette az érintett nyelven kiejtési szótárait ajánlanám közszereplőink szíves figyelmébe. Rónai Béla Kis könyvkötők műhelye Mindig szomorú dolog, ha egy hosz- szú évek óta fennálló intézmény megszűnik ilyen vagy olyan okok miatt (amik mögött általában pénzügyi gondok húzódnak). Igaz ez a siklósi Jókai Mór Kollégiumra, ami idén július 1-jével alakul majd át zeneiskolává illetve turista- és diákszállóvá. A kollégium vezetője azt mondja: sajnálja az innen kikerülő gyerekeket, mert számukra ez a hely szociális menedék is volt... Lapunkat egy vajszlói édesapa kereste meg, akinek a lánya lakik a Jókai Kollégiumban, és egyelőre csak mendemondákat hallani, hogy mi lesz az épület sorsa.- Azokkal, akik az ormánsági kis falvakból kell eljárniuk tanulni, mi lesz? - teszi fel a kérdést. Mert bejárónak lenni a gyatra buszközlekedés mellett nem az igazi. Holott a kollégiummal meg voltak elégedve:- Kényelmes, tiszta, no persze, nem egy szálloda, de semmi baj nem volt vele. Akik ott laknak, szeretik. Ezt mindenki megerősíti. Például azt, hogy felettébb családias a hangulat (jelenleg - néhány általános iskolás korú tanulóval kiegészülve - 39 gimnazista és szakiskolás lakik a JókaiKollégiumsirató Siklóson ban). A családias hangulattal nincs is semmi baj, de létszámmal annál inkább. A kinézete alapján valamikor a 70-es évek elején felhúzott épületben 80-an férnének el, s való igaz, gazdaságosan működtetni csak akkor lehetne, ha legalább 60, de inkább 70 állandó lakója lenne. Ilyen létszám pedig utoljára 10-15 évvel ezelőtt volt, azóta a koleszosok száma meredeken zuhant. Marenics János, Siklós polgármestere a száraz tényekről számolt be:- A képviselőtestület még 2003-ban egyöntetűen úgy határozott, hogy a veszteséges, illetve a gyereklétszámban nagyon visszaesett diákotthont nem finanszírozza. Méghozzá azért, mert a siklósi adófizetők pénzéből nem tartunk fel olyan intézményt, ahol egyetlen siklósi gyerek sincs. Am nincs lehetőségünk, hogy efféle térségi feladatot vállaljunk fel. A polgármester a dolgok várható alakulásáról még elmondta, hogy az elképzelések szerint az épület alsó szintjére a Hajdú Imre Utcai Általános Iskolába beintegrált Siklósi Zeneiskola költözik, az emeleti részen pedig olcsó turista- és diákszállót alakítanak ki. A kollégium mai lakói közül a legtöbben, 22-en a közeli Táncsics Mihály Gimnáziumból valók. Bakóné Aradi Éva, az iskola igazgatója kollégiumügyben a következőket mondta:- Kétségtelen, hogy egyeseket hátrányosan érint a bezárás. Már telefonált nekem egy sellyei anyuka, hogy igaz-e a hír, mert ha igen, akkor ki kell vegye a lányát az iskolából, és a kisebbiket, akinek itt van nálunk a jelentkezési lapja, se tudja idehozni. Kétségtelen, hogy épp azok a családok, akiknek kollégista a gyermekük, nem tudják megengedni maguknak azt, hogy albérletet fizessenek. Hiszen a kollégium ingyenes, csak a napi háromszori étkezésért kell v I havi 3000 forintnyi térítési díjat fizetni, míg egy albérlet Siklóson is 20 ezer forint körül mozog, plusz a rezsi. Az igazgatónő jól emlékszik azokra az időkre, amikor a Jókai Kollégium teltházat jelenthetett, de ez bizony már legalább egy évtizeddel ezelőtt volt, meg annál régebben.- A kollégisták létszámának csökkenését én nem tudom mással magyarázni, mint azzal, hogy az utóbbi években azért jelentősen fejlődött a térség közlekedése. Villányból, Magyarbólyból, Nagyharsányból minden különösebb gond nélkül el lehet jutni Siklósra a nap bármely szakában. Kétségtelen, hogy még mindig az Ormánság a leghátrányosabb ebből a szemszögből, van egy-két diákunk, mondjuk Kislippóról vagy Rádfalváról, aki azért nem teljesen akkor jön-megy, amikor neki a legalkalmasabb. A kollégium korábbi és jelenlegi vezetése minden tőle telhetőt megtett, hogy az épület minél otthonosabb legyen. Sza- bóné Baka Éva, ki tíz éven át vezette a Jókait, számos pályázatot nyert, így sikerült kialakítani egy számítógéptermet, javítani a könyvtár állományát, csinosítani a berendezést. Sportversenyeket rendeztek, Jókai-napokat, külön ballagást tartottak a kollégistáknak. Amikor Ábrahám Gáborhoz, a mostani igazgatóhoz kopogok be, épp a megszüntetés körülményeiről készült független szakértői véleményt veszi elő a borítékból: törvényileg és szakmailag indokoltnak kell lennie a bezárásnak. Ami biztos, hogy négy diák elhelyezését meg kell oldani valahogy. A kialakult helyzet társadalmi-szociológiai indokai között a vezető újakat villant fel:- Az iskoláknak kötelező felvenni a vonzáskörzetükbe tartozó diákokat, akik haza tudnak menni naponta, a távol lakók nem is jutnak be. Akik meg igen, és itt most kifejezetten a ormánságialüúl beszélek, azoknak haza kell menniük estére, mert a családok szegények, kell otthon a segítő kéz az állattartáshoz, a földműveléshez, nem engedik el a gyerekeket. És vajon milyen élet zajlik a Jókai Kollégiumban, ezek szerint az utolsó hónapokban?- Délután 3-tól 6-ig van tanulóidő, majd vacsora. Este különböző lehetőségeik vannak a sporttól a filmklubig, de meg kell mondjam, nemigen élnek vele. Fáradtak a gyerekek, még délután is, amikor megjönnek az iskolából, lefekszenek és 3-ig alszanak. Végkonklúzióként Ábrahám Gábor azt mondja:- Sajnálom ezeket a fiatalokat, akik most kikerülnek a kollégium védettségéből. Többségük szociálisan hátrányos helyzetű, anyagilag és családilag egyaránt. Ha innen elmennek, nem vagyok biztos, hogy jobb otthonuk lesz, s abban sem, hogy ilyen reggeliben, ebédben és vacsorában lesz részük... méhes károly K f V