Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)
2004-03-27 / 85. szám
2004. Március 27., szombat 9. OLDAL HITÉLET Emlékeztető MA DÉLUTÁN temetik Franz König bíborost, Bécs érsekét. A Stephansdomban ravarozták fel. A 13 órakor kezdődő gyászistentiszteletet a Szentatya képviseletében Joseph Ratzinger bíboros, a Vatikáni Hit Kongregráció prefektusa vezeti. A szertartáson a Pécsi Egyházmegyét Mayer Mihály megyés püspök képviseli. JÓTÉKONYSÁGI hangverseny. Ma, szombaton este 6 órai kezdettel a pécsi Bokor utcai baptista templomban nagyszabású jótékonysági koncert kezdődik, melyen részt vesz az Újpesti Hangzenekar és a Baptista templom kórusa. Közreműködnek: Jobbágyné Papp Tímea (fuvola), Pető Andrea, Jobbágy Bence, Kalla Péter és Tihanyi Imre (zongora). Vezényel: dr. Meláth József) Simon Norbert és Verle Mariette. A rendezők a bevételeket alapítványi célokra fordítják. (a) „A KERESZTFÁHOZ MEGYEK” címmel március 27-én, szombaton a kertvárosi római katolikus templomban 20 óra kezdettel kereszt- utat tartanak horvát nyelvű nagyböjti egyházi népénekekkel. A rendezvényen részt vesznek olaszi, pogányi, pécsudvardi, kökényi és pécsi kórusok. Előtte 19 órai kezdettel Pavlekovics Ferenc plébános mutat be horvát nyelvű szentmisét. A hangversenyt rögzíti a Pécsi Rádió. - Április 2-án, pénteken, a pécsi Kálvárián horvát nyelvű ke- resztutat tartanak a pécsi és Pécs környéki horvátok Pavlekovics Ferenc plébános vezetésével. A PÉCSI Madrigál Kórus zenés áhítatot tart holnap, vasárnap fél 11-kor Pécsett az Irgalmasok templomában. Jandó Jenő II. Missa gregorianáját mutatják be és reneszánsz motettákat. A PÉCSI Evangélikus templomban (Dischka Győző utca) zenés áhítat lesz holnap este 6 órakor dr. Zoltán Ildikó emlékére. Közreműködik a Pécsi Kamarakórus, a Sopianae vonósnégyes, Komáromi Alice, Tillai Tímea, Werczel Karolina és Kovács Borbála (ének), Petőcz Zsuzsanna és dr. Kopjár Gábor (orgona). Vezényel: Tillai Aurél. FENNÁLLÁSÁNAK 35. évfordulóját ünnepli a Márai Sándor nevét viselő kassai magyar tannyelvű gimnázium „Csengettyű” kórusa. A jeles esemény kapcsán jubileumi hangversenyre hívták a testvériskola, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium dalosait dr. Szabó Szabolcs vezetésével. A hét végi programban a leőweys lányok énekelnek a kassai premontrei templomban is. AZ ORFF ZENEKAR újabb külföldi útja. Harmadik németországi vendégszereplésére indul március 28-án a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának négy évtizede tevékenykedő Orff zenekara Ivasivka Mátyás alapító karnagy vezetésével. Az egzotikus, jórészt a világhírű német zeneszerző és zenepedagógus Carl Orff által ajándékba küldött hangszereken játszó diákokon kívül két ének-szólista, Hartung Katalin és Király Nóra lesz a közreműködője a március 30-i fellbachi hangversenynek. HELYÜNK és szerepünk az Európai Unióban címmel szervez fórumot a Pécs Egyházmegyei Justita et Pax Bzottság március 29-én, hétfőn 18 órakor az Alapítványi Székházban (Pécs, Janus Pannonius u. 11.). Előadó: dr. gróf Bethlen István, a Magyar Páneurópa Unió elnöke. P. CSOKAY KÁROLY SJ. aki 15 évig Chilében, majd 18 évig Kanadában volt lelkipásztor lesz március 30-án, kedden délután fél 3-kor a Piusi Öregdiákok Klubjának vendége a Pius templom hittantermében. Előadásának címe: Egyházi közösségek kialakulása Chilében. A rendezvény nyilvános. _______■ Má rtírjaikra emlékeznek Hatvan éve, hogy Pécs és környéke zsidóságát deportálták A Pécsi Zsidó Hitközség a Shoa (Holokauszt) 60. évfordulójáról való megemlékezés szervezésére emlékbizottságot hozott létre. Feladata kidolgozni a rendezvények menetét, biztosítani azok megvalósítását. A bizottság tagja, dr. Stark András tájékoztatást adott az előkészületekről, a programokról.- A 60 éve történt eseményekről többnyire mint Holokausztról szoktak megemlékezni. Az emlékbizottság a Shoa kifejezést használja a zsidóság tragédiájával kapcsolatban. Mi a különbség a két kifejezés között?- A Holokauszt kifejezés engesztelő (égő) áldozat (görögül). A zsidók tömeges kiirtására utaltak vele a második világháború idején. A Shoa a Holokauszt héber neve. Az eredeti, mélyen vallásos jelentés természetesen nem tartalmazza a Holokauszt mai lényegét: a zsidók nem önkéntes, erőszakos és tömeges föláldozását. Szó sem volt az Úr nagyobb dicsőségére meghozott önkéntes tűzhalálról. A Shoa kifejezés a náci Németország által, főleg a zsidók ellen irányuló, tervszerűen végrehajtott népirtást jelenti, melynek 6 millió zsidó áldozata volt. Pécsről és környékéről 3400 zsidót hurcoltak el, akik közül mintegy 400-an élték túl a tragédiát.- Tíz éve, 1994-ben, a Shoa 50. évfordulója alkalmából a Pécsi Zsidó Hitközség több rendezvénnyel emlékezett meg a pécsi és a környékbeli zsidók tragédiájáról- Akkor még több lehetőségünk volt arra, hogy a vészkorszaknak Pécsett, illetve távolabb lakó túlélőit meghívjuk, beszélgessünk velük. Felidézhettük a túlélés élményeit, megemlékeztünk mártírhalált halt hozzátartozóikról. Sajnos, erre most a 60. évfordulón kevesebb lehetőségünk lesz, hiszen az évek során közülük sokan eltávoztak az élők sorából. Akiket ismerünk, el tudunk érni, természetesen azo- Április 15-re kát most is szándékunkba áll meghívni. 1994-ben három kiállítás nyílt meg: a kortárs izraeli képzőművészek tárlata, a pécsi képzőművészek kiállítása és egy helytörténeti és fotódokumentum kiállítás. Emlékezz! címmel egy emlékkönyv jelent meg. A könyv „Visszaemlékezések” címen személyes emlékeket is közölt. Olvasható volt benne dr. Schweitzer József főrabbi, Csordás Gábor író, dr. Vargha Dezső levéltáros írása is. A konferenciát Pécs város önkormányzata nevében dr. Páva Zsolt nyitotta meg. Koszorúzási ünnepségek voltak a pécsi zsidó temetőben lévő emlékműnél és az egykori MÁV bérház, a volt pécsi gettó falán elhelyezett emléktáblánál, a mai Mártírok útján. Felejthetetlen em- 2004 lék a zsinagógában rendezett gyászhangverseny, melyen fellépett Howard Williams, a pécsi szimfónikusok volt vezető karnagya, Vass Ágnes hegedűművész, Sándor György kántor.- A 60 éves jubileumi mártírünnepségeket néhány figyelemre méltó rendezvény előzi meg.- Április 15-én a Vészkorszak Emléknapján isten- tisztelet lesz Pécsett, ahol felolvassuk a Könnyek Könyvéből mártírjaink nevét. A néhány éve, az akkori oktatási miniszter által kezdeményezett iskolai Holakauszt emléknapra, április 15-re befejeződik a pécsi zsinagóga nyugati falának és bejáratának teljes felújítása. Belső megtekintését ingyenesen lehetővé tesszük az érdeklődők, a közép- és főiskolai hallgatók részére. Tervezzük, pályázati támogatással, az Emlékezz! című könyv újbóli kiadását, kiegészítve a Könyvek Könyvével. A kiadvány művészi megjelenítését Gellér B. István Munkácsy-díjas képzőművész a túlélők dokumentumainak felhasználásával gazdagítja. A Pécsi Szemle soron következő számában a főszerkesztő, Romváry Ferenc közöl írásokat a Shoáról. A kormány három kiállítás megnyitását tervezi a vészkorszak eseményeiről: a helyszínen, Auschwitzban, új pavilonban örökítik meg a magyarországi Shoa emlékeit, Washingtonban a Holokauszt múzeumban egy önálló tárlatot hoznak létre és Budapesten átadják a Páva utcai Holokauszt Emlékmúzeum és Dokumentációs Központot. Ápbefejezödik a zsinagóga nyugati falának teljes felújítása rilis 17-én hatezren, közte 600 magyar, ezen belül 42-en Pécsről, utaznak Auschwitz-Birkenauba, hogy az Élet menete keretében emlékezzenek az ott elpusztított deportáltakra. A magyarországi évfordulóra való teltintettel a menetet magyarok vezetik majd, egyforma kék színű kabátot fognak viselni.- Mit terveznek július 3-4-re?- Terveink szerint július 3-án a pécsi Városházán tudományos ülést rendezünk, melynek fővédnöke dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, előadói Ormos Mária akadémikus, történész, Csordás Gábor irodalmár, Schweitzer Gábor történész. A Mártírünnepség 4-én, vasárnap délelőtt a zsinagógában gyászistentisztelettel kezdődik, beszédet mond prof. dr. Schweitzer József nyugdíjas országos főrabbi. Ezt követően a Szív utcai zsidó temetőben a Mártírok Emlékműve előtt gyászünnepélyre kerül sor, ahol felszólal Pécs város polgármestere és Baranya megye közgyűlésének elnöke, majd koszorúkat helyeznek el a zsidó hitközség, a társegyházak, az állami testületek képviselői, a tiszteletbeli konzulok, a pártok és társadalmi szervezetek, leróhatják kegyeletüket a pécsi polgárok. A következőben a Mártírok úti egykori gettó falánál található emléktáblánál helyezzük el koszorúnkat. Találkozót rendezünk vendégeinkkel, a Pécsről elszármazottakkal a Fürdő utcai székházunkban. Végül a zsinagógában Király Csaba Liszt-díjas orgonaművész hangversenye zárja az ünnepségeket, aki ebből az alkalomból zsidó dallamokat szólaltat meg. Szeretnénk, ha felhívásunk, meghívásunk a pécsi, a Pécsről, Baranyából elszármazott még élő üldözöttekhez, gyermekeikhez, hozzátartozóikhoz minél nagyobb körben eljutna, és megjelenésükkel megtisztelnének bennünket. Istennél semmi sem lehetetlen! E héten, csütörtökön (máráus 25-én) volt Umnk születése hírül adásának ünnepe. Kissé furcsa elnevezésű ünnep, mégpedig azért, mert nem derül ki belőle, hogy igazából mi is lenne az ünnep tartalma. Ismertebb neve - Gyümölcsoltó Boldogasz- szony - hasonlóan titokzatos cím, s ebből még kevésbé érthető, hogy ez az ünnep mekkora jelentőségű kereszténységünk számára. Pedig a történés, mely ezen ünnep szentmiséjének evangéliumában is elhangzik, a legismertebb evangéliumi jelentek közé tartozik: Isten elküldi Gábriel arkangyalt Máriához Názáretbe, hogy megvigye neki a hírt: őt választotta ki az Úr arra, hogy a Messiás édesanyja legyen. Mária felvilágosítást kér erre vonatkozóan, s akkor az angyal elmondja neki a felfoghatatlan titkot: a Messiás az Atyaisten örök Fia, az Isten örök és élő Igéje, aki egy az Istennel, aki az Atyával együtt mindig volt, a Szentlélek által, vagyis nem férfi magvából lesz emberré Mária méhébea. Az Isten emberré lesz. A Messiás maga az Isten Fia. Az Isten. És eme nagyon mély, és embert elmével fel nem fogható igazság közlése után Gábriel e szavakkal fejezi be a híradást: „Istennél semmi sem lehetetlen!" (Lk 1, 27). Mária pedig beleegyezik a lehetetlent nem ismerő Isten ezen kérésébe. De hát miért.is tett volna másként? Sőt, mit is lehet tenni egy ilyen, valóban mindent megtehető, mindenható Istennel kapcsolatosan? „Istennél semmi sem lehetetlen!’’ - és e szavak kell, hogy bátorítsák hitünket: kérjünk nagy dolgokat, kérjünk mindent a minket lehetetlent nem ismerve szerető Istentől. Mert hát igazából erről van szó: Isten lehetetlent nem ismérve szeret minket. Megejthet bennünket, ugyanis, néha a kísértés: hiszem, hogy nála semmi sem lehetetlen, de úgy tapasztalom, hogy mégsem tette meg azt, amit kértem tőle. Miért nem tette meg, miért nem válaszol, sőt, miért van csendben, amikor én hozzá fordulok? A „Mi Atyánk” imádságban megvalljuk: Legyen meg a te akaratod! - vagyis ilyenkor, amikor úgy tapasztaljuk, hogy nem lett a kérésünk meghallgatva, „beletörődhetünk" abba az igazságba, hogy „úgy látszik, a kérésem nem volt Isten akarata szerinti, ezért nem lettem meghallgatva”. De a Gábriel főangyal és Mária közötti párbeszédben mintha fordított helyzet állna elő: itt az Isten kér, s e kérése megvalósíthatóságának bizonyítására hangzik el a nagy igazság: „Istennél semmi sem lehetetlen”. Mária tehát nem beletörődik, hanem örömmel elfogadja Isten ennyire nagylelkű, ennyire lehetetlent nem ismerő szeretettel átitatott „kérését”. „Istennél semmi sem lehetetlen” - igen, s ezért merjünk nagyon nagy dolgokat, sőt mindent, a mindent kérni az Úrtól. De Mária példáján higgyük el azt is, hogy nemcsak kérhetünk nagy dolgokat, meg mindent, hanem Istennek szabad odaadni mindazt, ami nagy bennünk, sőt mindenünket odaadhatjuk neki, mert szeretete nem ismer lehetetlent, hogy adományaimat, vagyis engem szeretettel elfogadjon, akármilyen törékeny és kicsi is vagyok. Sőt, mivel „Istennél semmi sem lehetetlen", az, amit neki adok, jobban marad az enyém, mint előtte, s ha mindenemet neki adom, a minden lesz az enyém - mert úgy fogad el engem, hogy „ezerszer” jobban visszaadja, amit neki adtam. Mert a názáreti Mária minden anyánál „anyább" anya lett, hiszen az Isten Fiának az anyja, minden Messiásra váró szűznél „szüzebb" szűz lett, mert találkozott is azzal, akit várt, és ráadásul szűz és anya egyidejűleg. Vagyis teljes nő, „nőbb” nő, „emberebb” ember, szívében, méhében, egész lényében egyesülve az Istennel, aki ember akart lenni, ugyanakkor megmaradva, egyidejűleg mégis Istennek is. Sezaz elképzelhetetlen megalázkodás illik, méltó a mi Istenünkhöz, mert az Isten olyan, akinél „semmi sem lehetetlen”. Kajtár Edvárd Nagy Károly-díj a pápának Március 24-én, szerdán délután öt órakor került sor az Apostoli Palota Szent Kelemen-termében arra a találkozóra, amelynek keretében Aachen városának Nagy Károly-díját Jürgen Linden polgármester átadta a szentatyának. A hivatalos dokumentumban megfogalmazott indoklás szerint a pápának Európa egységéért, értékeinek megőrzéséért kifejtett fáradozásait és a béke üzenetének hirdetése terén végzett fáradhatatlan szolgálatát kívánták így elismerni. A német küldöttségben a polgármester mellett jelen volt Heinrich Mussinghoff aacheni püspök, szövetségi és tartományi vezető politikusok és néhány korábbi díjazott, így Walter Scheel, a Német Szövetségi Köztársaság volt elnöke, Leo Tindemans volt belga miniszterelnök és Roger testvér, a taizéi közösség alapítója. Jürgen Linden polgármester díszbeszédében azt mondta: „Ön szüntelenül arra figyelmezteti az európai közösséget, hogy legyen önmaga, fedezze fel saját gyökereit.” A Passió Jézusa A mélyen vallásos színész, Jim Caviezel személyesíti meg Jézust Mel Gibson A Passió című filmjében, amelyet most vetítenek a mozikban. A grazi Kleine Zeitung munkatársa Los Angelesben készített vele interjút.- Amikor Mel Gibson a Red Line című filmben meglátta, bizonyos volt, hogy Önt fogja felkérni a názáreti Jézus szerepére. Szólt Önnek erről?- Mel sosem mondta nekem, miért szerződtetett. Amikor megtudtam, hogy én kapom a szerepet, inkább azt kérdeztem önmagámtól: hogyan tanuljak én arámit, latint és hébert?- Beszélt Mel Gibsonnal az Ön vallási nézeteiről?- Nem. De én abban hiszek, amiben ő. Mel Gibson hisz a pápa csalhatatlanságában.- Viszont a pápát Péter széke meghódítójának és az egyházat korruptnak nevezte.- Ezt mondta? Én hiszek ebben a pápában. Ami a korrupciót illeti, úgy az bizonyára áll, mert az emberek bűnösök. Az egyházban is van egy csomó idióta, de pontosan annyi jó ember is.- Mit szól ahhoz a szemrehányáshoz, hogy antiszemitizmus van a filmben?- Az antiszeminizmus morális bűn, mint a rasszizmus általában. Azt hiszem, vannak csoportok, akik arra használják, hogy egy tömeg pénzt keressenek. Nemcsak keresztényeket félemlítenek meg, hanem saját embereiket is, és ez a borzalmas benne. 11. János Pál pápa többet tett a zsidóság és a kereszténység kapcsolatáért, mint előtte az összes pápa együttvéve. A pápa azt mondta A Passió filmről: Olyan, mint ahogyan megtörtént. Nem gondolja, ha a film antiszemita, akkor a pápa ezt mondta volna?- Milyen más problémák merültek fel a forgatás alatt?- Minden, amit csak el lehet képzelni. Egy vállsérüléssel kezdődött. Utána tüdőgyulladást kaptam, majd gégegyulladást, ehhez jött, hogy egyedül én voltam félmeztelenül kitéve a jeges szélnek, a többiek hordhatták a köntösüket, de nekem az ágyékkötővel kellett járkálnom. A töviskorona olyan szoros volt, hogy valóságos kínjaim voltak. Amikor a keresztet hordoztam, erőm végén jártam. Minden alkalommal úgy éreztem, hogy egytonnányi súlyt kell a hátamon hordanom.- Hogy volt képes mindezt elviselni?- Ez nekem is rejtély, de ez Isten karjaiba is vezetett. Minden nap bensőségesen imádkoztam.- Volt-e kapcsolat a forgatás idején a Vatikánnal?- Egyes személyekkel voltunk kapcsolatban, hiszen nem úgy van az, hogy a Vatikánba csak úgy be lehet menni.- Mit szól a szemrehányásokhoz a filmben előforduló erőszakkal kapcsolatban?- Amit az emberek most látnak, az a legnagyobb áldozat, amit valaha is hoztak. Azt kívánom, hogy több jó történjen a világban. Jézus alázatot és igazságot hozott. Amikor ma az istentiszteleteket látogatjuk, egy boldog Jézust mutatnak, és vannak emberek, akik Jézust szeretnék levenni a keresztről, mivel a ténnyel nem tudnak mit kezdeni, hogy Krisztus szenvedett és halálával mindannyiunkért fizetett.- Többször szól bűnösökről, bizonyára vétkezett Ön is...- Igen, természetesen. Tettem dolgokat, amiről azt kívánnám, hogy sose tettem volna meg. Ezért én mindig méltatlannak tartottam magam, hogy Jézus szerepét eljátsszam. Úgy gondoltam, Mel Gibson egy sokkal jobb színészt találhatott volna. De aztán arra gondoltam, Isten sem választotta ki mindig a legjobbakat. S ha magamra gondolok, én sem találom el mindig a legjobb választást.
