Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)

2004-03-22 / 80. szám

2004. Március 22., hétfő RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A ­Rajnai László fekete könyvei Pécs kulturális élete már a pártál­lamban megosztott volt. A hivata­los elismertség fénykörein kívül több központ létezett. így lehetett egy „Várkonyi-kör”’ is, amely a Sorsunk legendás főszerkesztője, a Szíriát oszlopai világszerte is­mert szerzője, Várkonyi Nándor köré csoportosult. Rajnai Lászlót és másokat több évtizedes barát­ság fűzte a mesterhez, akinek életműve a rendszerváltás óta je­lenik meg folyamatosan. Rajnai és mások könyveinek megjelen­tetése hajdan szintén szóba sem jöhetett. így a most napvilágot lá­tott Fekete könyv is posztumusz kötet. Valójában mind a négy ed­dig megjelent munka egy-egy „fe­kete könyv...” A szerző utolsó életévében Székesfehérváron kiadott siker­könyve, a Vörösmarty-monográ- fiája egyik méltatója szerint min­den idők legkülönösebb költésze­ti tanulmánya. Kodolányi-köny- véről sokan ugyancsak felsőfo­kon szólnak. A mostani és az ezt megelőző Pro Pannónia-kiadvány a kisebb írásokat, följegyzéseket foglalják magukba. A „méret”, a terjede­lem azonban Rajnai esetében egyáltalán nem több mint egy a karakterisztikus jegyek sorából. Nem paraméter. Ebben a szellemi közegben nem az állítások vagy a tagadások a megkérdőjelezhetet- lenek, hanem maga a „közeg”. Hamvas, Várkonyi, Kerényi, Weöres, Goethe, Dante ennek az írói világnak a legsúlyosabb ha­tárkövei. Ebben a közegben meg­engedett még tévedni is, a végső eredményt ez nem érintheti. Rajnai sokrétűen hátrányos helyzetben kezdte pályáját. A szinte kasztjegyként viselt sze­génységéhez bicegő járás társult, amit gyógyíthatatlan háborús tes­ti sérülés okozott. Pályáját a negyvenes évek közepén kezdte. A mellőzöttség végigkísérte éle­tét. Létalapja alig volt, az életből üres kézzel távozott. Az utolsó ta­lálkozás betegszobai emlékképe megrendítő. Egy terítő nélküli ko­pasz asztallap sarkán azonban ott volt a Vörösmarty. Ennyi adatott meg neki. Sokat írt, dolgozott, levelezett. Levelezése nyomtalanul eltűnt. Dante-kutatói munkássága szak­értők szerint is jelentős. A roman­tika avatott ismerőjeként, elemző­jeként szintén jegyezték. Goethe és Winckelmann könyvfordításai képezték utolsó évei munkáját. 2001-ben halt meg, 76 évesen. BEBESSI K. KONCERT PÉCSETT, A FERENCES TEMPLOMBAN. Haydn: F-dúr miséjét mutatták be tegnap dél­előtt a Tavaszi Fesztivál 2004 rendezvénysorozat keretében. A bazilika Mozart Kórusát és zenekarát Szamosi Szabolcs vezényelte, közreműködött Kuti Ágnes és Kopjár Anikó, a koncertmester Erdélyi Zoltán volt. * FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Különleges festészeti ritkaságok Az avantgárd klasszikusai a Rejtett Kincsek sorozatban Igazi festészeti ritkaságok alkotják a Pécsi Művészetek Háza Rej­tett Kincsek sorozatának Az avantgárd klasszikusai című tárlatát, amely egy Pécsett már több oldalról megismert gyűjtemény újabb fejezete. Magyarországon egyetlen gyűjte­ményben sem szerepelnek például Moholy-Nagy-képek. Hasonló fel­tételek mellett egyetlen gyűjte­mény sem volna képes olyan nívó­jú, összetételű művészettörténeti korszakidézésre mint az, amit most láthatunk Pécsett. Sokáig le­hetne sorolni az egyedülálló voná­sokat, amelyek a Pécsi Művészetek Házában, a Rejtett Kincsek sorozat XIV. fejezeteként ezúttal Az avant­gárd klasszikusai címmel tárja elénk egyedülálló látnivalóit. A magyar kultúra, ezen belül a képzőművészet már a nagy izmu­sok idején az európai folyamatok része volt. A nagybányai iskolát kö­vető megújulás első erőteljes kor­szakát a hazai avantgárd itt látható klasszikusai jelentik. Ahogyan az a kiállításrendező Várkonyi György művészettörténésszel való beszél­getésünkben megfogalmazódott, a múlt század 10-es, 20-as éveire eső korszakot két nagy hazai művésze­ti mozgalom, az úgynevezett nyol­cak és az aktivisták alkották. Berény Róbert, Bohacsek Ede, Bortnyik Sándor, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kassák Lajos, Kem- stok Károly, Márffy Ödön, Mattis Teutch János, Moholy-Nagy Lász­ló, Nemes Lampérth József, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos, Uitz Béla munkáit együtt látni páratlan élmény. Eme 15 művésznek a „nyolcakhoz” tartozó tagjai közül jó néhá- nyan egyenesen Matisse köréből ke­rültek ki. Munkássá­guk az európai művé­szet szerves része. Hasonló a Kassák Tett című folyóirata és művészeti mozgalma vonzáskörében élő és tevékenykedő aktivis­ták jelentősége. Gyűjtés szempont­jából - bár a gyűjtő ezúttal sem kívánta fölfedni kilétét - ugyancsak egyedülál­ló, hogy egy viszony­lag fiatal ember ilyen gyűjtemény összeállí­tására volt képes. Övé ugyanis a korábban Pécsett látott Rippl- Rónai-, a Gulácsy- és Uitz Béla: Hátakt a Vajda Lajos-gyűjtemény is. Szakértők szerint mindez külön­leges kvalitásérzékre vall. Emel­lett hatalmas műtárgyismeretre. És persze nem utolsósorban fize­tőképességre is. ____________BEBESSI K. Árkádot beépítve terjeszkedik a FEEFI Több mint 3000 hallgatójával a Pécsi Tudományegyetem Termé­szettudományi Kar Felnőttképzé­si és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézete - a FEEFI - a világ egyik legnagyobb felnőttképző intézete. Nem csoda, hogy rendre bővíteni kényszerül oktatási, szolgáltatási és közösségi tereit. Az egyetemi intégráció előtt, 1999 őszén kezdődött el a Szántó Kovács János utcai épületegyüttes utolsó romos részének felújítása, amelyet a FEEFI vehetett birtok­ba. Az intézmény felfelé is, majd lefelé is, az alagsort felhasználva terjeszkedett eddig, javarészt saját anyagi erőből. Most a tél elejétől téglafalak emelkednek a Pécsi Tu­dományegyetem Szántó Kovács János utcai központi épületénél az intézet előtti részen: a „C” épü­let információs pultjától a föld­szinti „B” jelű előadóterem végéig beépítik az árkádot. A bővítés eredményeként egyetlen központi helyen folyhat majd a tanulmányi ügyek intézé­se. A jelenlegi főporta felőli olda­lon ruhatárakat alakítanak ki. A hallgatók számára ennél persze sokkal fontosabb, hogy a megúju­ló folyosó teljes hosszában negy­ven számítógépes terminált he­lyeznek majd el. Az építkezés várhatóan a sze­mesztervégére, májusra fejeződik be. A beruházás költsége 106 mil­lió forint. D.I. Dalok a múltból a jövőbe Üdítő varázsra számíthat az az igényesebb zenerajongó, aki un­ja már a tizenkettő egytucat tí­pusú popdalokat. A pécsi Ifjúsá­gi Házban a héten két nemzet­közi hírű hazai banda ad kon­certet, akik a könnyűzene erde­jének különböző ösvényein ha­ladnak, de útjuk során jó né­hány érdekességre felhívták már a figyelmet. A Fianna tradicioná­lis ír zenéjéből fennállása nyolc esztendeje során elkanyarodott Skandináviába, majd magyar földön át a Balkán területekre, és kelta alapú dzsesszrockos ze­néjét kontinentális folkkal telí­tette. A csapat felállása pedig szó szerint eredeti, hiszen a fél társulat Angliából érkezik, hogy legújabb albumukat, a Crame On!-t egy országos turné harma­dik állomásaként Pécsett bemu­tassák. Szerdán aztán egy régi-új is­merős, a KFT zenekar hallható az IH-ban, akik a Higiénikus embert hozzák magukkal. Ez ugyanis új lemezük címe, és az ominózus személyt volt idejük alaposan tisztába tenni, hiszen 13 évet kellett várni erre az al­bumra. A Laár-banda újító szokásai­hoz híven ismét előáll egy ere­deti ötlettel: a bulin a közönség lemehet alfába, és telepatikus úton a dalokhoz tartozó infor­mációkat sugározhat szerte­szét, melyre a fővárosból érke­zik majd telefonos válasz, hogy mit vettek az üzenetből. A KFT CD-je a Spirit szonda segítségé­vel már a Marson is hozzáférhe­tő! Épp itt van tehát az ideje, hogy a baranyaiakhoz is eljus­son ez a zene. MÉSZÁROS B. E. Dr. Blasszauer Béla kitüntetése Magas kitüntetést vett át dr. magyarországi orvosetikai ku- Mádl Ferenc köztársasági elnök- tatás egyik központi, meg- től dr. Blasszauer Béla, a Pécsi határozó szereplője, híres mű- Tudományegyetem ÁOK Csa- ve a Jó halál című, eutanáziáról ládorvostani Intézete III. sz. »írott könyve. Munkássága Belklinikájának tudományos ta- nagymértékben hozzájárult az nácsadója. úgynevezett betegjogok ma­A Magyar Köztársaság Arany gyarországi bevezetéséhez és Érdemkeresztjével jutalmazott széles körű kiterjesztéséhez, kutató hosszú évtizedek óta a _____________________ Liftügy: bolhából költött elefánt? A Kertváros Lakásfenntartó Szövet­kezet gondozásában valamennyivel több, mint ötezer lakás van Pécsett. A tulajdonosoknak a tízemeletes épületek esetében átlagosan hatezer forintot kell havonta közös költség címén befizetniük. A lakókörnyezet, az ott élőktől teljesen függetlenül és az elfogulatlan szociológiai kutatá­sok szerint is, jelenleg leszálló ágban van. Éppen ezért súlya van minden egyes, a közös kasszába beadott fo­rintnak. Súlya van ezért annak is, ha több millió, a közösből származó forint bizonytalan sorsáról kap lábra vala­milyen hír. Még ha csak súgják is a „megfelelő helyre”. Mindenképpen megtiszteltetésnek vehető, ameny- nyiben egy lapban a közérdek védel­mezőjét látják. Ezzel együtt tudomá­sul kell vennie a súgónak, hogy az ördögi sajtó munkatársaiban sem mindig alszik az ördög. Jelen esetben a kiindulási pontul szolgáló történet - hangsúlyozzuk: az első körben tudomásunkra ho­zott információk alkotják - a követ­kezőképpen szól: A Kertváros La­kásfenntartó Szövetkezet vezetősé­ge úgy határozott, kiépíttet egy jelző- rendszert. Mégpedig azért, hogy a szövetkezet kezelésében lévő tíz­emeletes lakóházakban működő lif­tek esetleges meghibásodásáról, ez­zel összefüggésben azok műszaki állapotáról azonnali jelzés fusson be - valahová. Ez a „valahová” egy köz­ponti diszpécserszolgálat, amely azonnal intézkedni tud. Nem kell órákat várni a hibaelhárításra, és a liftbe esetleg beszorultak is hama­rabb megpihenhetnek a liftnél tága­sabb lakásukban. A munka tavaly májusban meg­kezdődött, a felvonókba egy cég be­építette a legmodernebb kütyüket, őszre élt az összeköttetés is. Csak­hogy az informátor szerint, bár csak pár százezer forinton múlna, még­sem működik az erre hivatott disz­pécserközpont. S ha néhány hétig még konzerválódnak az állapotok, elúszik a tulajdonosok által beadott összesen 13 millió forint is. Lehet mindent kezdeni elölről. Újabb csa­var - lenne - a történetben: ez a pénz hiányzik a közös kasszából, ponto­sabban a felújítási alapból, így az ál­lami pénzek elnyeréséhez szüksé­ges önrész egy része sincs meg. Az általunk megkérdezett szakér­tő azt mondja: ha a szövetkezet megbízott valakit a kivitelezéssel, a munkát rendben elvégezték, legfel­jebb polgári jogi, éppen ezért a két félre vagy maximum a bíróságra tar­tozó szerződés tartalmazza, hogy lesz-e vagy sem, és milyen feltételek- . kel működik majd az esetleges - máshonnan szerzett információink szerint nyolcvan százalékos készült- ségű - diszpécserközpont. Hogy egy ilyen, az ésszerűség diktálta „csúcS- szervezet” tavaly november óta, amikorra - tudomásunk szerint - minden technikai akadály elhárult, miért nem állt fel, arra nem tudott választ adni. A Kertváros Lakásfenntartó Szö­vetkezet napi működésének irányí­tója Marton Zoüánné. Az elnök, pontosabban a szövetkezet éppen csak túlvan egy APEH-, korábban egy adónyomozói, egy társadalom- biztosítási, egy munkaügyi felügye- lőségi vizsgálaton. Biztosan rossz szériát fogott ki. Már csak maga hiányzott, jegyzi meg rezignáltan, de minden él nél­kül a bejáratnál. Beljebb kerülve hozzáteszi, hogy a szövetkezet gaz­dálkodásában mindent rendben ta­láló jegyzőkönyvekkel kitapétázhat­na egy nagyszobát. Sorolom az első körben kapott in­formációkat. Az elnök nem bizal­matlan, de folyvást rá akar tapintani a forrásra. Érthető, hiszen valószínű­leg nem a tévedésből a Szántó Ko­vács János úton sétálgató X. Y.-né, született Y. X. kisnyugdíjas tudja pontosan, hogy mennyi is az annyi. Nem kérek kommentárt, csak a té­nyeket. Tény az, mondja Martonné, hogy korábban olyan rendszer mű­ködött a felvonókban, amit az egyes lépcsőházak házmestereire találtak ki. Ha beszorult valaki, hát kimentették... Ezt pedig csak tol- dozni-foldozni lehetett a későbbi­ekben. S ha már szükség volt a fel­újításra, miért ne úgy hajtsák végre, hogy maximálisan megfeleljen a hazai és az EU jogharmonizációs előírásoknak? - kérdez vissza. A tervezéstől a munka befejezéséig körülbelül egy évre volt szükség. Valóban körülbelül 13 millió forin­tot tesz ki, és hatvan-egynéhány tíz­emeletest érint a korszerűsítés. De erről külön is szavaztak korábban a lakóközösségek, és a pénzt elkülö­nítették, tehát ilyen értelemben nem érint más célokat és alapokat. A beépített berendezések már most működnek. Igaz, a felvonók tetéjére szerelt GSM-jelet adó készülékek az éppen ügyeletes hibaelhárítóhoz továbbítják a jeleket. A mentésnek tehát nincs akadálya, és a szerelők is riaszthatók. Arról valóban volt szó, hogy lesz egy diszpécserközpont a lakásszö­vetkezeméi. Ám a 24 órás szolgálat „kicsit sok pénzünkbe került volna” - érvel Marton Zoltánná. Ezért ab­ban maradt a vezetőség, hogy a disz­pécserközpontra szánt pénzt számí­tógépes program vásárlására fordít­ja. Érmek révén csatlakoznak majd - az elnök tervei szerint április elsején - ahhoz a hálózathoz, amely min­den tekintetben képes kezelni a lift- problémákat. A pénz tehát nem vész el, csak a feladat alakul át. Mindezek után azért változatla­nul maradt a számunkra néhány nyitott kérdés. Mégpedig, hogy - ha csak a szövetkezeméi végbement el­lenőrzés-sorozatot nézzük - valóban a véletlenek összjátékáról beszélhe­tünk-e? Aztán nem a Szántó Kovács János úton véletlenül sétálgató X. Y.- né, született Y. X. kisnyugdíjasnak van-e pontos betekintésbe egy lakás­szövetkezeti „mamut” gazdasági ügyeibe? Mindenesetre várjuk Martonné telefonját, még április elseje előtt. Csak annyit mondjon: minden rend­ben, a rendszer működik, a lakók köszönik, jól vannak. BALOGH ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents