Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)

2004-03-21 / 79. szám

2004. MÁRCIUS 21. RIPORT Amikor az FTC fő támogatóinak sorában Kovács Ádám a Fotex helyé­re lépett, sokan fellélegeztek: a húsz éve piacon lévő Celladam felta­lálója és gyártója stabil befektetőnek tűnt. Kovács viszont eddig nem fizetett, a klub az első 300 milliós részletet maga előlegezte meg. A sokadik utolsó határidő épp holnap jár le. Kovács egy új, Vitacell ne­vű termékének piaci sikerében bízik, mondván: majd ennek bevételé­ből fizet. A kérdéses készítmény állítólag Nyíregyházán készül, de hogy hol, az egyelőre titok. Ráadásul Kovácsnak az adóhivatallal is vi­tája van: kétmilliárd forint áfát igényelne vissza egy „fehér por” után. | Vitacell. Ez a neve annak a ké­szítménynek, amelytől mindenki a csodát várja. Kovács Ádám több milliárdos hasznot remél. Több helyütt elmondta: ebből szeretné kifizetni az FTC-nek folyósítandó 300 milliót is. A Vitacell gyártása Nyíregyházán állítólag már meg is kezdődött - legalábbis Kovács ezt állítja, ám a városban nem tudnak erről. A feltaláló azonban állítja: holnap mindenről lehull a lepel. Viszont a kérdéses készítmény­nyel kapcsolatban nem ez az első kérdőjel. Állítólag a környező or­szágokban is terjeszteni fogják, bár az ottani hatóságok erről egyelőre még csak nem is tudnak. Igaz, azóta kiderült: a Vitacell nem gyógyhatású készítmény­ként, hanem élelmiszerként ke­rül forgalomba. Viszont az Orszá­gos Élelmezés-tudományi Inté­zettől megtudtuk: élelmiszeren nem lehet feltüntetni semmiféle gyógyhatást, sőt, ilyesmire még szóban sem lehet utalni. Márpe­dig így nehéz lesz eladni a gyógy­hatású cseppet... Ráadásul Kovács Ádámnak nem ez az egyetlen problémás ügye. Az adóhivatallal kétmilliár­dos áfa-visszaigénylési vitája van: egy „fehér porral” kapcsolatban 250 millió forintot kéme vissza, ám amikor az APEH ezt az anya­got be akarta vizsgáltatni, a felta­láló ezt szabadalmi védelemre va­ló hivatkozással megtagadta. Ez a negyedmillió csak egy tétel abból urulyás: holnapig várok! Furulyás János örök fantaszta, töretlenül hisz Kovács Celladam Ádámban, pedig még egy fil­lért sem látott. „A pénz valóban nem érkezett meg - mondja Furulyás klubelnök, aki azért je­lezte, ha kell, tud ő kemény lenni: - Ha hétfőre megjelenik a pénz a Fradi számláján, akkor sem hallgathatom el, hogy a történtek Kovács Ádámmal kapcsolatban némi bizalomvesztés­hez vezettek, módosítanunk kell a szerződést. Legutóbbi tárgyalásukon Kovács Ádám bemu- | tatta papírjait, miszerint a napokban egy új termék forgalmazása ré- j vén pénz áll a házhoz. ! Ha mindezek dacára sem folyik be a remélt 300 millió, Furulyás a j B-tervet veszi elő: „Akkor fel kell bontani a szerződést, és azonnal [ más forrás után kell nézni, sőt az sem lehetetlen, hogy kártérítési el- j járást kezdeményezünk” - bújt elő Furulyásból a Hilti. ] Vajon mit szól Várszegi a celladamos fizetési hajlandósághoz? A vá­laszt sejtjük. Röhög a markába. És igaza van. Kovács: se pénzese gyógyszer? a 2 milliárd forintból, amelyet Ko­vács a kamatokkal együtt vissza­igényel. Három éve az útlevelét bevonták. Panaszkodott is nem­rég, hogy külföldi partnereivel csak úgy tud tárgyaim, ha Hegyes­halomnál találkoznak. No de ki is Kovács Ádám? Vég­zettsége szerint elektrotechnikus, 27 országban van bejegyzett sza­badalma. Saját bevallása szerint már 1960-ban kidolgozta a lapos képcsövű televízió elvét, ám pénz hiányában nem tudta elkésziteni a prototípust, így lett a dicsőség 1970-ben a japánoké. Készített szirénát, lézermikroszkópot és hangágyút - hogy csak a jelentő­sebb újításait említsük. Műsze­részként kezdett foglalkozni a rák­diagnosztikával. Elmélete szerint nem irtani kell a rákos sejteket, hanem gyógyítani. A sejtek bur­jánzását a sejtek között megrom­lott kommunikációval magyaráz­za. Ha a kapcsolat helyreáll, a baj is megszűnik. Kovács 1982 elején összegyűj­tött egy kutatókból álló csapatot, s egy év múlva szabadalmi bejelen­tést tettek a daganatos betegségek szűrésére és gyógyítására. Kijelen­tették, hogy a vérből kimutatható a szervezetben a rosszindulatú daganat: ez volt a Celladam-teszt. S előrukkoltak egy szerrel is, a Celladammal. Még a Kisiparosok Országos Szövetsége is támogatta Ková- csékat 60 millió forinttal, de felfi­gyelt a Celladamra Demján Sán­dor is, aki akkoriban a Magyar Hi­telbank vezetője volt. A vállalko­zás később csődbe ment, ám ki­épült az országos diagnosztikai hálózat, majd létrejött a Kovács Ádám Művek, utána pedig a Celladam Rt., de a Celladam még ma sem gyógyszer. Természetesen megpróbáltuk elérni a feltalálót, de próbálkozá­saink nem jártak sikerrel. Kovács egyébként máshol azt állítja, a Celladam törzskönyvezésének el­maradásáért a legnagyobb felelős dr. Paál Tamás, az Országos Gyógyszerészed Intézet főigazga­tója. Bár a Celladamot 1989-ben gyógyhatású készítménnyé nyü- vánították, ennek ellenére a gyógyszertárakban nem lehetett kapni. Három évvel később, ami­kor meg kellett volna hosszabbíta­ni a cseppek gyártási és forgalma­zási engedélyét, az OGYI ellen­őrizni akarta a gyártást. Kovács Ádám ezt nem engedte, emiatt az intézet nem adta meg az enge­délyt. Kovács és Paál állítólag már húsz éve nagy ellenségek.- Nálunk nincs, és soha nem is volt semmilyen beadvány a Celladam gyógyszerként való törzskönyvezésére - jelentette ki az OGYI főigazgatója. - Egy ilyen beadványhoz először is klinikai hatásbizonyítás kell, aminek meg­vannak a feltételei. Hozzánk soha nem érkeztek olyan eredmények, amelyekből kiderülhetett volna a szer hatásossága. Mi tehát nem azt mondjuk, hogy a Celladam hatás­talan, csupán azt, hogy nincs bizo­nyítva a hatása. Török Ferenc újságíró 18 éve is­meri a feltalálót, könyvet is írt róla. Ő kezdettől fogva óvta Kovács Ádámot az Fraditól.- Minden üzletben előfordul­hat vis major, azaz hogy nem fo­lyik be időben az a pénz, amire az ülető számít - mondta. - Kovács pechje az, hogy mindez az ország legnépszerűbb klubja környékén történik, Ez ugyanis árthat a Celladam hírnevének. Abban, hogy a Celladamot ma sem ismerik el, Török szerint köz­rejátszik Kovács érdes stílusa is. Mint mondta, a feltaláló öntörvé­nyű, bizalmatlan. Egyszer még őt is meggyanúsította azzal, hogy kémkedni akar - pedig csaknem húsz éve ismerik egymást. | Azon a papíron, amit betettetek a páncélszekrénybe, a gyógyszer­rel kapcsolatos információk szerepeltek?- Igen.- És mégis mik? Adatokat, összetételt, vagy csak számokat, a ve- j gyület egy részét kellett odaírni? ,- Figyelj csak! Küldött téged valaki? Valaki téged eligazított?! És j amíg nem mondod meg, hogy ki, addig egy szót sem szólok. Felfüg­gesztem veled a kapcsolatomat. Ne nézz engem hülyének! Te en- j gém nem ismersz! Ha azonnal nem adsz magyarázatot, nem lesz j könyv, édesapám! Kész, befejeztem! Végeztem veled! Egy percetj kapsz, hogy megmagyarázd ezt a lépésedet. Másként mehetsz a há­| zamból! És többé nem ismerlek meg az utcán!” (Részlet Török Ferenc Gyógyító tigris című könyvéből) t Nem (rák)csodaszer, de használ I ... 11 35 000 30 000 25000 20 000 ^^3 L 221 33 í/SJ 33 \ >37 1 rS39 1970 1980 1990 1999 2000 2001 2002- Szívesen kötnék szerző­dést a halállal - mondta egy korábban májrákos asz- szony, akinek a leletei ma már negatívak. Gyógyulását egy étrend-kiegészítőnek tu­lajdonítja, amit még nem törzskönyveztek gyógyszer­ként, de egyre több orvos ajánlja a hagyományos ke­zelések mellé. Sokan mégis csodaszernek vélik a bioké­mikus találmányát, amit húsz országra kiterjedő vi­lágszabadalom véd. ■ Az évfolyamtársai csak Herkulesnek hívták dr. Kul­csár Gyula biokémikust, aki a latin írásmódú névből el­csente a cule-t, és hozzára­gasztotta az életre utaló vit szócskát. Stílusosan így ne­vezte el a rákos daganatok al­ternatív gyógymódjának szá­mító találmányát, amely a le­írásokban a Passzív Tumor­ellenes Védelmi Mechaniz­mus néven szerepel. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Biokémiai Intézetének ad­junktusa másfél évtizedes kutatómunkával felismerte, hogy létezik egy speciális védekező rendszer, amely el­pusztítja a rákos sejteket. Dr. Kulcsár Gyula kiszűrte a ke­ringési rendszernek azokat a molekuláit, amelyeket a rák­sejtek különösen kedvelnek, fogyasztásukat képtelenek abbahagyni, és ha ezekből úgymond, túleszik magukat, elpusztulnak. Feltételezése szerint a rákos sejteknek ezt a falánkságát kell a gyó­gyításban kihasználni. Ti­zenhat olyan tápanyag-mo­lekulát különített el, ame­lyek, ha korlátlanul a rákos sejtekbe özönlenek, előidé­zik azok pusztulását. Ez a túlzabálás addig tart, amíg csak annyi ráksejt ke­letkezik, amennyivel a jóté­kony molekulák képesek el­bánni. Ha ennél több a rák­sejt, kívülről kell bejuttatni a szervezetbe a ráksejtgyilkos molekulák keverékét, ami voltaképpen a culevit.- Az egészséges emberi szervezet legalább félmillió rákos sejt elpusztítására ké­pes, de egy kifejlődött daga­nat esetében, amely több száz millió kóros sejt meg­jelenését is jelenti, a szerve­zet természetes védekezőké­pessége már nem elegendő - mondja a feltaláló. Mivel gyógyszerként máig nem törzskönyvezték, táplá­lék-kiegészítőként kerülhe­tett patikába. Annak ellené­re, hogy Magyarországon 300 ezer daganatos beteg van, évente harmincezren halnak meg rákbetegség­ben. Ehhez képest kevesen szedik.- Egy orvos csak akkor alkalmazhat bármilyen ké­szítményt, ha már gyógy­szerként törzskönyvezték - mondja dr. Lex László, a ta­lálmányt forgalmazó kft. ügyvezető igazgatója. - Ma­rad az étrend-kiegészítő mi­nősítés, ami az orvosoknak nem gyógyszerkategória, ők tízezer emberen elvégzett bi­zonyító erejű, tudományos kísérleti eredményeket vár­nak, de hát ilyesmit csak nagy nemzetközi gyógyszer- gyárak tudnának készíteni, a partvonalról ezt nehéz ne­künk megvalósítani. Öt éve még elutasították az onkoló­gusok, ma már többen ajánl­ják. Mások azt mondják a betegnek, ártani nem árt, de olyan orvos is akad, aki sze­rint csak a betegek pénzére utaznak ezzel a szerrel. Hozzáteszi, hogy a ha­gyományos terápiák mellett alkalmazott kiegészítő ké­szítmények közül ez az egyetlen, amelynek a sejt- és állatkísérletek alapján igazol­hatóan daganatsejtet pusztí­tó hatása van. Mivel hét éve forgalomba került ez a tabletta, a forgal­mazó több ezer beteg tapasz­talataira hagyatkozhat, a be­tegek között is terjed a szer híre, és az ügyvezető igazga­tó szerint a betegeknek jó a véleményük a találmányról. S úgy tűnik, ez a felfedezés nem jut mostoha sorsra.- Kulcsár felfedezésében az az ér­dekes, hogy nagyon egyszerű, ezért is hiszek benne - mondja B. Révész László rendező, aki meg­előzésként maga is szedi a tablet­tát. - Négy éve Fordulat a rákkutatásban címmel doku- 1 mentumfilmet forgattunk a feltalálóról, akinek történeté­re többször is visszatértünk az MTV Ablak című műsorá­ban. Megszólaltattunk betegeket is, köztük egy kisfiút, akinek az agydaganata olyan helyen fejlődött ki, hogy nem lehetett műteni, már felkelni sem tudott, az orvosok lemondtak róla. A szer hatására ma már egészséges éle­tet él, jó tanuló. Máig élnek azok a rákos betegek, akikkel a filmben foglalkoztunk: egyeseket műtötték, másokat kemoterápiával kezeltek, közös bennük, hogy szedik a táplálékkiegészítőt. Szeretném megérni, hogy a talál­mány gyógyszerként is nemzetközi karriert fusson be.- Mindazok a készítmé­nyek, amelyeket a bizo- | nyítékon alapuló orvoslás szabályai szerint meg­vizsgáltak és hatékony­nak bizonyultak, öröm­mel alkalmazzuk - véle­kedik dr. Bodoky György onkológus, egyetemi ma­gántanár. - A rákbeteg- | ségek alternatív gyógy­módjai közül azonban | nem nagyon tudnék olyat 1 említeni, amely átment § volna ezeken a vizsgála­tokon. Mivel ez a készít­mény rendelkezik bizo- | nyos engedélyekkel, úgy ( gondolom, ártani nem | árt, de hogy használ-e, ar­ról nem tudok nyilatkoz­ni, mert erről nincsenek i adatok.- Nincs szó a találmá­nyom hányattatásáról, nem észleltem, hogy bárki is ke­resztbe tett volna - mondja dr. Kulcsár Gyula. - Zajlanak a stabilitási, a toxikológiai, a prekilinikai állatkísérletek, és bízom abban, hogy egy év múlva kiállhatunk a nyilvá­nosság elé. Senki nem mondta, hogy a készítmény hatástalan, inkább arról van szó, hogy sok orvos nem is­meri. Arról számolhatunk be, hogy akik kiegészítőként és rendszeresen szedik, lel- kesítőek a visszajelzéseik. Jól vannak, élnek. A készítményt egyre töb­ben szedik megelőzésként is, főleg a veszélyeztetett életkorúak és a környeze­tükben élők, annak eüenére, hogy cseppet sem olcsó. A másodlagos megelőzésben is hatást tulajdonítanak a ké­szítménynek: műtét vagy ke­moterápiás kezelés után egészségesnek nyüváníthat- ják a beteget, de a hivatalos orvosi vélemény szerint ha öt-hat év alatt nem újul ki a daganat, gyógyultnak tekint­hető. Állítólag ebben az idő­szakban is ajánlatos az ét­rend-kiegészítő. így van ez a környező országokban is, amelyekbe ugyancsak elju­tott a biokémikus találmá­nya, és amelynek kórházak­ban adható infúzióváltoza­tán dolgoznak ezekben a hó­napokban is a kutatók. Csontos Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents