Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)
2004-03-20 / 78. szám
8. OLDAL POLITIKAI 2004. Március 20., szombat PÁRTHÍREK A MAGYAR Szocialista Párt Pécsi Városi Szervezete „A múlt, jelen és jövendő fontos kérdései” című szabadegyetemi előadássorozatának keretében március 22-én, hétfőn 16.30 órakor dr. Befcerédy Győző helytörténész „Pillanatképek Pécs elmúlt századaiból” címmel tart szemléltetéssel egybekötött előadást. A rendezvény helyszíne: az MSZP városi székháza (Pécs, Tüzér utca 3/1). Az előadást konzultáció követi. ÁPRILIS 5-ÉN 16.30 órakor dr. Szirtes Gábor kandidátus, a Pro Pannónia Kiadó igazgatója, „Polgárosodó múlt, polgári jelen. A polgári értékek, mint település- és társadalomformáló tényezők Pécsett” címmel tart előadást. Az előadást konzultáció követi. Az előadó a helyszínen dedikálja e témakörben írott könyveit: „A millenniumi Pécs” és a „Pécsi panteon”. NYÖG ÉRI LAJOS, a pécsi 14. számú választókerület önkormányzati képviselője március 26- án 14.30-15.30 óra között fogadóórát tart a Bánki Donát U. Ált. Iskolában (Pécs, Bánki Donát u. 2.). MOHÁCSON megalakult az MDF agrárkollégiuma. A 22 főből álló kollégium tagjai gazdálkodók, kisgazdák, gazdakört tagok és agrármérnökök, akik Győri Józsefet, az MDF megyei alelnökét választották meg a kollégium vezetőjének. Az alakuló ülésen részt vett Frisch Oszkár, az MDF agrárkollégiumának országos vezetője, az MDF mezőgazdasági szakértője. DOBOS LÁSZLÓ karnagy, főiskolai tanár tart március 26-án, pénteken 17 órától előadást a KDNP Pécs, Rákóczit út 50. sz. alatti székházban. GIRO-SZÁSZ ANDRÁS politikai elemző lesz a Polgári Fórum Egyesület vendége március 25-én Pécsett, Hittudományi Főiskolán (Papnövelde u. 1.). Téma: aktuálpolitikai kérdések. _______■ Me gfigyelhető, hogy állami ünnepek alkalmával olyképpen hullanak a különféle jelzős keresztek, miként katonáéinál a rendfokozat-gyarapító csillagok szoktak volt potyogni. Van belőlük nagy-, közép-, kisméretű, arany-, ezüst-, bronzfokozatú, tiszti, polgári tagozatos, lovagkereszt stb. változat. Öltözékre tűzhető és vitrinbe helyezhető díszdobozos kellékek gyanánt adományozzák őket. Érdemekért, kiváló teljesítményekért, életművekért. Persze, többnyire valamilyen sarzsival rendelkező honpolgárainknak, alkalmasint pedig idegenbeli kiválóságok részére ítélik oda az ország illetékesei. Hodinka Antal akadémikusnak, a pécsi egyetem rektorának állított emléktáblát a pécsi ruszin kisebbségi önkormányzat a Pécsi Tudományegyetem Ifjúság útja 6. szám alatti épületében. A tehetséges ruszin fiatalembert püspöke az ungvári szemináriumból a Pázmány alapította egyetem teológiai karára, Budapestre disponálja, ahol „az ország különböző etnikumú gyermekei a közös pátria fiaiként szép egyetértésben éltek együtt a tanári karban is, a hallgatók között is”. Az új növendék a teológiai stúdiumok mellett bölcsészeti tanulmányokkal is foglalkozik és bekapcsolódik a fakultáshoz tartozó szellemi műhely, a Központi Szeminárium egyházirodalmi iskolájának munkájába, amelynek kiadványaként jelenik meg 1887-ben első egyháztörténelmi munkája. A történelem tanulmányozásának bűvöletében végérvényesen eldönti, hogy életét ennek a tudománynak szenteli. 1888-ban a Széchenyi könyvtár gyakornoka. Egy év múlva Bécsbe küldik. Először Thallóczy Lajos figyel fel rá, majd Fraknói Vilmos veszi szárT A F Ó RUM Mámoros este Nincs tabu téma! Elszomorít, hogy annyi emberből kihalt az ünneplés képessége. A nagy közösséget érintő nemzeti ünnepek megemlékezései járnak a fejemben, amelyek protokoll szerint lezajlanak ugyan, de az alkalomra hivatalból megjelenőkön kívül nagyon kevesen bújnak ünneplőbe, hogy azzal az aktust vagy egyáltalán magát a napot megtiszteljék. Az éles szemnek nyilván az is feltűnik, hogy alig-alig van épület, melyen magyar lobogót lenget ilyenkor a szél. Úgy látszik, a több évtizedes kommunista eszmerendszer és a századvégi rendszerváltozás utáni nemzetietlenkedő hangok megtették hatásukat: sokan restellnek kitűzni - házukra vagy magukra - bármilyen nemzeti szimbólumot. Sokan, túlságosan sokan vannak, akik elfelejtették, mit jelent a haza, a hazaszeretet és a szabadság. A tizenöt éve újra piros betűssé lett nemzeti ünnepünk, március 15-ike hosszú időn át egyetlenként hirdette a magyarságnak a független haza és a szabadság lehetőségét. Aztán eljött az a kor, amelyben úgy elszoktunk ezektől a fogalmaktól, hogy most, amikor a süllyesztőből előkerültek ismét, nem tudunk mit kezdeni velük. Az idősebbek az elmúlt évtizedek biztonságos langymelegén nosztalgiáznak, a fiatalabbak meg habzsolják a rájuk szakadt fogyasztói társadalom javait, vagy legalábbis kergetik az anyagiak álomképét. Pedig lehet, hogy hamarosan ránk köszönt egy olyan évtized, mely alatt megint úrrá lesz rajtunk a vágyakozás némi önálló nemzeti lét után. Jobban meg kellett volna becsülni a XX. század végén felcsillant lehetőséget, még ha életünk most nem is egészen olyan, amilyent any- nyian elképzeltek, s amiért az „egypárt” idején ’72-ben, ’73-ban és ’86-ban, Budapest szívében a harcosabb magyarok brutális rendőri ütlegelést és börtönt is vállalva tüntettek március 15- én. És nem hiába, mert egyszer csak ránk köszöntött 1989 márciusa. Ekkorra megváltozott a történelmi háttér. Ellenzéki szervezetek tagjaiként már jó ideje gyűlésekre jártunk, s bár tudtuk, hogy az ügynökök figyelnek minket, éreztük, hogy velünk való törődésük már erőtlen. A kommunisták alatt megroggyant a talaj. A 80-as évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a szocializmus építése zsákutcába futott. Egymás után alakultak a rendszerellenes mozgalmak. És miután 1988 augusztusában a máltai csúcstalákozón Gorbacsov megígérte Reagan-nek, hogy a szovjet hadsereg többé nem fog bevonulni valamely szövetségesének területére rendet csinálni, felgyorsult nálunk a bomlás folyamata. Nem egészen fél év múlva Pozsgai lehántotta 1956 októberéről az ellenforradalom bélyegét, majd hamarosan Németh Miklós és Grósz Károly is egy új szocialista társadalom megteremtésének szükségességéről beszélt. 1989. március 14-én délelőtt a parlamentben Szűrös Mátyás, a frissen megválasztott házelnök Petőfi és Kossuth forradalmára emlékezve így szólt: „Az önkényuralom időveszteséggel sújtott bennünket, ám egy elbukott forradalom is elindíthatja a nemzeti és a társadalmi megújulás szülési fájdalmait.” Szavait a merészebbek ’56-ra és a mára vetítették. Alkonyaira felébredt az ország. A 15 évvel ezelőtti március 14-e estéjéről, mi pécsi másként gondolkodók, örökké emlékezetes órákat őrzünk szívünkben. Csodálatos hangulat lengte körül a Kossuth-szobrot. Elementáris erővel szakadt ki ott az egybegyűltekből négy évtized minden keserűsége. A tér csak azért nem feketéllett a tömegtől, mert beszínezett mindent a piros-fehér-zöld zászlók erdeje s a tengernyi gyertyafény. A tömeg a 48-as nóták mellett újkori politikai töltetű dalokat is énekelt. Miután virágokkal elborították a szobor talapzatát, Kossuth-címerrel díszített nemzeti zászlóval az élen elindultak a Széchenyi tér felé, majd befordultak a színház irányába. Az emberáradat gyertyáinak és fáklyáinak remegő fénye végtelen fényfolyosóvá olvadt össze, amely - ameddig a szem ellátott - hömpölygő lávaként kígyózott utánunk a Bem utca-Kossuth utca- Búza tér útvonalon, végig a 48-as térre. Ott, a Petőfi-szobornál legalább tízezer ember zengte a műsor színészeivel együtt a forradalmian izzó verssorokat. Azután fegyelmezetten meghallgatták az időszerű 12 pontot, megvillant egy- egy „Jogállamiságot”, „Szabad választásokat” feliratú transzparens, majd feszülten figyelték Andrásfalvy Bertalan lelkesítő szónoklatát. Az emberek szemében könny csillant, mert évtizedek óta nem láttak ilyen sokaságot az utcán igaz szívvel lelkesedni. Végül az új alternatív pártcsírák mindegyike és valamennyi jelenlévő itt is lerakta sok ezer szál virágját. Egymás arcába nézve láttuk: mindenki érzi a küszöbön álló, kommunista uralom alóli felszabadulás mámorító illatát. És nem csak Pécsett volt így, az egész országból ez a hír visszhangzott: az új politikai szervezetek mögött tömegbázis áll. A szerveződő ellenzék és a köznép egymásra talált. Dr. Schmidt Pál Keresztek Bizonyára másoknak is föltűnt, hogy a fizikai dolgozóknak nem osztanak efféle rendjeleket. A kitün- tetendők jegyzékének összeállításánál rendszeresen megfeledkeznek róluk. Senkinek nem jut eszébe, hogy ők is vannak. Holott az ország létfeltételeinek megteremtői, a megélhetéshez nélkülözhetetlen anyagi javak előállítói valójában ők. Az „átkossá” degradált rendszerben a kétkezi munkának is becsülete volt. Ott a „fogd meg” melóért is adtak miniszteri és állami kitüntetéseket. Sőt, az érmék jelentős része a munka nevét viselte. Talán azért van most másként, mert a polgári társadalmi rendszer legfőbb vezető személyiségei fölismerték, hogy a proletársorba taszí- tottaknak fölösleges keresztet ado- mányozniuk. Hiszen mindegyiknek van már. Az övék sorskereszt: a szegénység, a tartós munka- nélküliség, a kiszolgáltatottság, a bizonytalanság, a jövőtől való rettegés, a hajléktalanság és Budapest néhai Sipőcz főpolgármestere ingyenkonyhája előtt anno tolon- gók mintájára csoportosuló szerencsétlenek keresztje, melyeket az úri Magyarország tőkéscsoportjai és a polgári társadalmi rendszer politikusai rendszerváltással raktak a nélkülözni kényszerülő tömegek vállaira. Önmagukért és családjukért dpeltetik velük a tőkés rendszer keresztjét, hogy aztán megpróbáltatások keresztje gyanánt utódaikra örökíttessék a testet-lelket fertőző szegénységet és nyomort. Mivel az érdemkereszt és a sorskereszt nem lehet egymással adek- vát, több millió állampolgárunknak soha nem dukál a kitüntetés. A munka nélkül tengődök sorsában osztozó százezrek pedig örülhetnek, hogy a fölöslegessé válás családi kitartottjaiként egyáltalán léteznek. Dr. Südi Bertalan Párbeszédre és vitára hív mindenkit dr. Toller László március 27-én délután öt órára az ANK színháztermébe. A beszélgetésen résztvevők bármiről kérdezhetik majd: az Unióról, az országos nagypolitikáról, régiónkról és természetesen a Pécset érintő összes kérdésről. Főleg a választások idején szokás, hogy a különböző politikai nézeteket valló pártok kép- a, | viselői nyilvá- I nos vitát folytat- njk egymással. Ezek a vitafórumok adták az alapötletet A Párbeszéd Napja címet viselő rendezvényhez, melyen Toller László lesz az egyik vitapartner. Annak érdekében azonban, hogy a beszélgetés ne egy előre meghatározott forgatókönyv alapján, vagy csak egy adott témára koncentráltan folyjon, a másik vita- és kérdező partner a közönség lesz. Nincsenek tehát előre megírt kérdések és „borítékolt” válaszok sem. És hogy miről lehet kérdezni Pécs polgánnesterét, az MSZP országos elnökségének tagját és Baranya megyei szervezetének elnökét, ország- gyűlési képviselőt és több országos szervezet elnökét? Nos, hát mindenről. A Párbeszéd Napja nem pártrendezvény, sőt ellenkezőleg. „Ezen a délutánon is őszintén, de keményen kívánok beszélgetni és ha kell vitázni mindenről és főként mindenkivel tabuk nélkül - hangsúlyozta Toller László. - Erre a párbeszédre hívok ellenzéket és kormány- oldalt, barátot és ellenfelet, hívőt és ateistát, öreget és fiatalt, nőket és férfiakat - egyszóval mindenkit, akinek van véleménye országunkról, városunkról, környezetünkről, mindennapjainkról.” A Párbeszéd Napját március 27- én, szombat délután öt órakor rendezik meg az ANK színháztermében. Juhász István, az MSZP Városi Szervezetének elnöke Miért a Zengőn? Egy lokátorállomás telepítésének felszínen akarják a végleges tárolót szempontjai: is kialakítani?) 1. NATO-tagságunkból eredő kötelezettségünk, vállalásunk a kollektív biztonság érdekében. 2. Az Unióban a légtérfigyelést, a légi közlekedés irányítását összevonják, magyarul a polgári repülés erre vonatkozó feladatát is ugyanezen radarállomás segítségével fogják végezni. 3. A civil kisgépes repülőforgalom is nagymértékben nőtt, az uniós tagságunkká ez még fokozódni fog. 4. A lokátor Zengőn váó elhelyezésének fő oka a Paksi Atomerőmű és az atomhulladék-tárolók védelme. Nem árt megemlíteni, hogy az erőmű területén a szabad ég áatt tárolt közepes erősségűnek mondott radioaktív hulladék közé egy becsapódó kisrepülőgép robbantás nélkül is több száz kiló sugárzó port juttathat a légtérbe. (Az külön kérdés, hogy amikor a volt uránbánya tárná 10 km-es hosszban, 1 km mélyen, besínezve, villanyháózva megvannak, miért a 5. Az egyetlen helyszín a Zengő, ahonnan kb. 150 km-es körben, köztük a Paksi Atomerőmű légtere is, szinte teljes mélységben „belátható”, és az erőmű légvédelme ria- dóztatható, irányítható. 6. A lokátorál- lomás energiasugárzása - úgy olvastam - 60 kW lesz. Ez kisebb, mint egy átlagos rádióadó sugárzási energiája. A természetvédelmi területmegzavarásának váójában csak az építkezés idejét minősíthetjük. Demokráciákban a részérdekek felszínre hozása, nyüvánossága, megvitatásának követelése nagyon fontos. A döntések meghozatali joga és felelőssége viszont a váasztott vezetőké, amit az előbbiek megtörtén- tentán illik tiszteletben tartani. Dr. Sütő László MDF: uniós kisokos A héten dr. Habjanecz Tibor, az MDF országos választmányának áelnöke érdekes sajtótájékoztatóra hívta meg Pécsett a sajtó képviselőit. Mint mondotta, nem a pártja kampányanyagaként, de elkészítették annak a kisokosnak az első részét, amely az uniós csatlakozással kapcsolatosan elhangzó leggyakoribb kérdésekre próbál megválaszolni közérthető módon. A sajtótájékoztató apropót adott arra, hogy a párt uniós listáján második helyen álló Olajos Péter képviselőjelölt is bemutatkozhasson a sajtó munkatársainak. Ha a nyári megmérettetések idején az MDF összegyűjti a voksok legalább négy százalékát, a környezetvédelemmel foglalkozó politikus bekerülhet az Unió parlamentjébe, ugyanis a listavezető Dávid Ibolya pártelnök visszalép. Olajos Péter leszögezte, hogy az unió parlamentjében is a környezetvédelmi kérdésekkel szeretne foglalkozni. _____ _________________________K.F. nyai alá és az általa alapított római Magyar Történeti Intézet első ösztöndíjasaként megbízza a ruszin nép és egyháza történelmének kutatásával. 1891-ben bölcsészdoktor, 1905-ben történelmi tanszéknek a vezetője, egyetemi magántanár. 1910-től a po- 1918-19-ben Pozsonyban, 1926-27- zsonyi jogakadémián a művelődéstör- ben Pécsett dékán, 1932-33-ban pedig „a magyar Heidelberg új, tizedik rector magnificusa Hodinka Antal.” Anyanyelvének kultúráját és ruszin népét élete végéig szolgáló, de immár az őseit egykor befogadó, annak új hazát biztosító nép tagjaként, „hungarus” tudata alapján utasítja vissza az új csehszlovák állam által felajánlott prágai professzori státust. Vállalja a szerb megszállás után Pécsre települt egyetemen az újrakezdés nehéz munkáját. Tudományos meggyőződése, vi- ténet előadója. 1909-ben jelenik meg lágnézeti elkötelezettsége, a szinte ki- az akadémia megbízásából műve: A látástalan körülmények között is opti- munkácsi görögkatolikus egyházme- mizmusra, reményre és még kemé- gye története. 1910-ben az akadémia le- nyebb munkára biztatják. Az 1926- velező tagja. 1914-től 1923-ig a pozso- 27-es tanévi dékánsága idején szíve- nyi, ill. a pécsi Erzsébet Tudomány- sen látná a tudománysegítő egykori egyetem magyar történelmi tanszéké- mecénásai és barátai, a három püs- nek, ettől kezdve pedig az egyetemes pök - Fraknói Vilmos, Firczák Gyula hangzott előadásai. Jövőbe vetett hitét bizonyítja, hogy az állami támogatást teljesen nélkülözve nyugalomba vonulása előtti évben, rektori munkája és Zichy Gyula segítségét. De töretlen mellett építkezésbe kezdett és azt bá- hittel vallja, hogy tehetségünkkel, mulatós energiával, munkabírással szolgalmunkkal, akaratunkkal az át- végbe is vitte. Neki köszönhető, hogy lag fölé emelkedve „értékké” tudunk 1932 júniusában, a gazdasági krízis válni. idején a városi közgyűlés-a szociaüsAz a történész, „aki Magyarorszá- ta képviselők is - megszavazták az gon az orosz, rutén és lengyel kérdés, építkezést. Akkor bővült a jogi és böl- a7az a szláv kérdés európai tekintélyű csészettudományi kar. ismerője”, nemes gesztust mutatott a Rektori éve letelte után, az akadé- városnak azzal, hogy kutatómunkáját mia rendes tagjaként, Apponyi Albert, a régió történelmének tanulmányozd- Klebelsberg Kunó és Prohászka Öttusára is kiterjesztette. Ennek a tekinté- kár szellemiségét követve, 70 éves ko- lyes munkának az értékelésével mai rában - éppen 70 évvel ezelőtt - 44 kutató utódai még mindig adósak. éves, megtorpanás nélküli szellemi A korabeli írások és visszaemléke- tevékenység után a búcsúzó profesz- zések melegszívű embert, a diákjait és szór így fejezte be szavait: „Isten segít- beosztottjait támogató, de tőlük ered- se ezt a várost nemes erőfeszítésében, ménytváró, a másságot elfogadó ve- tartsa meg az egyetemet és virágoztas- zetőként állítják elénk. Fülep Lajos sa fel a bölcsészkart!” habilitációja a kutatás szabadságának -Nyugalomba vonulása alkalmából elismerése. Másféle vallási és világné- megkapta a „Magyar Érdemkereszt” zeti elvek elfogadását mutatják az kitüntetést, evangélikus teológia kar megnyitásán Nyugdíjas éveiben megadatott ne- és az ipari munkásság kurzusain el- ki, hogy ismét tanúságot tegyen a Hodinka Antal (1864-1946) ruszin etnikum és a ruszin nyelv önállósága mellett s elvállalja Úng- váron a Kárpátaljai Tudományos Társaság elnöki tisztét. A kollégája, Holub József által a Mindenhatótól kért lehetőség, hogy Hodinka Antal „széleskörű kutatásának eddig még közzé nem tett eredményeit közkinccsé tehesse”, csak 1993-ban Udvari István fáradságot nem ismerő munkája nyomán valósulhatott meg. Pécsi emléktáblájának avatása annak a próféciának igazát tanúsítja, amely szerint „neve akkor sem fog feledésbe merülni, ha majd elmúlik az a nemzedék, amely közvetlenül ismerte még és tanult tőle.” Halála évében szülőföldje, Kárpátalja, egy nagy birodalomba tagozódott, amelynek teljhatalmú ura rendelettel „eltörölte” népe nyelvét és vallását. De a diktátorok nem ismerik sem a történelem menetét, sem a természet törvényeit. A megnyesett fa kizöldül! dr. Medve Zoltán
