Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)
2004-03-19 / 77. szám
ill 2004. Március 19., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL A bizonytalanság biztossága Beszélgetés Berták Lászlóval, Pécs Kossuth-díjas költőjével A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Szabadságjogok Nagyon régóta érett, azt ne mondjam: váratott magára. Március 15-e óta ismét van Kossuth-díjas (élő) költője Pécsnek, Bertók László. Amikor a díj átvétele után egy nappal lakásán beszélgetünk, a telefon kétpercenként csörög, közeli és távoli ismerősök gratulálnak, jön a táviratos postás. Az asztalon ott áll elegáns fadobozban az oszlopon Kossuthot formázó (de kissé jogarra is emlékeztető) díj, az odaítélést tanúsító kártyácskával, amin- bármilyen groteszk - az áll: érvényes a visszavonásig. Talán azt jelzi, amiről Bertók László versei (is) szólnak - e világban semmi se végérvényes, semmi se fürkészhető ki teljesen.- Bármennyire is csekély fantáziára vall, elsőre mégis csak azt kell megkérdezzem: mit szólt az elismeréshez, milyen volt ma reggel felébredni?- Mit tudjak erre felelni, mint azt, hogy örültem. Minden elismerésnek örül az ember, hát még egy ilyen nagynak... Az biztos, hogy erre „készülni” nem lehet, amikor verset írok, minden ilyesmi messze van. Az igazság szerint az egyik internetes honlapon már három hete megjelent a nevem, mint leendő Kossuth-díjas, de aztán jöttek a hírek, hogy a „Draskovics-csomaggal” a díjak számát is megnyirbálják, szóval mégse lehetett biztosat tudni. Hát, megvan. Abban bizakodom, hogy talán még ezek után is tudok majd jó verset írni...- Tizenegy éves kom óta költ, gimnazistaként jelentek meg első művei a pécsi folyóiratban, a Dunántúlban, 1953-ban. Vajon menynyiben változott meg az eltelt évtizedek alatt a költészetről, a versről való gondolkodása?- Hadd kezdjem azzal, hogy én nagyon messziről jöttem. Véséről, egy kis somogyi faluból, parasztcsaládból, ahol én voltam az első, aki tovább tanulhatott. Aztán az érettségi után egy évvel elvitt az ÁVH, nyolc hónapra ítéltek el. Akkor anyám azt mondta: ha becsuknak a verseid miatt, ne írjál verseket! De 1958 őszétől már újra írtam. Ha úgy tetszik, makacs voltam, igenis meg akartam csinálni, amit csak én tudok. Ez egyébként máig tart, ma is azt képzelem néha, hogy még csak most jön a java - nem adhatom alább.- Az említett külső körülmények, de bizonyára az alkati adottságaim is okozták, hogy 40 és 50 éves korom között találtam meg a saját hangomat, akkorra mertem s tudtam eléggé szabad lenni. Az 1981-es, Tárgyak ideje című könyvem talán a fordulópont, s még inkább az azt követő 1985-ös, Hóból a lábnyom című válogatott kötetem. A magamra találásban nagyon nagy szerepe volt a pécsi irodalomnak, a Jelenkor műhelyének, Szederkényi Ervinnek, aki sokszor közölt, Csorba Győzőnek, aki mindig keményen és őszintén elmondta, mit gondol a verseimről, eleinte le is osztályozta őket.- A díj odaítélésének indoklásában a magyar líra megújulásában játszott fontos szerepét említik. Mennyire volt tudatos ez?- Az ilyesmi, legalábbis részemről, nem elhatározás kérdése. 1986. október 23-án írtam az első, 8 szótagos, a magyar ősi nyolcasra emlékeztető szonettemet, majd hirtelen tizenkettő ilyen szaladt ki belőlem. Aztán kilenc éven át írtam őket, miközben sok változáson mentek át, olyannyira, hogy egyszer csak „Bertók-szonett- ként” kezdték emlegetni a kritikusok. Kétszáznegyvenhárom jelent meg belőlük a Három az ötödiken című kötetemben 1995-ben. Csak később jöttem rá, hogy mért törtem össze a mondatokat, mért haraptam el a sorvégeket: ezek voltak a rendszerváltás évei. Bennem, mindnyájunkban olyan erők mozdultak meg, amikről korábban nem is tudtunk, és biztos, hogy mindezek feszültsége ott van a szonettekben. A mostani, a zárójelet, a kérdőjelet, egyebet felvonultató prózaversek háttere pedig talán az, hogy a szavak elvesztették az eredeti jelentésüket, s a valóságot legfeljebb csak körülírni lehet.- A költői lét egészen bizonyosan életforma. Ami adatik, az a kegyelem pillanata, az ihlet, de ugyanakkor munka is. Ön miképp éli ezt meg?- Azt hiszem, a költő valami miatt eredendően érzékenyebb, mint mások, azért ír verseket. Aztán előbb-utóbb eljut odáig, hogy nem tud meglenni nélküle. Úgy érzem, ahhoz, hogy egyben maradjak, megmaradhassak, verset kell írnom. Ez nem küldetés, világ- megváltó szándék, inkább tudomásulvétel és megértésre való törekvés. A közelítés a mögötteshez és az örökös úton levés. Ezt élem, erről dadogok-beszélek. Úgy érzem, egy dolog, ami biztos: a bizonytalanság. M. K. Partnervárosunk, Arad Az alábbi kérdéssorral folytatódik a Partnervárosunk, Arad című vetélkedő-sorozat, immár a negyedik fordulóval. Hírességek nyomában Aradon és környékén 1. „Ó, Sarló ucca ötvenegy: regék Kacsalábán forgó királyi vár(...)” A) Melyik költőnk verséből származnak a fenti sorok? Keresd meg, és jegyezd le a vers teljes szövegét! B) A költő szülőházát már nem láthatjuk eredeti állapotában. Hol találhatjuk meg a művész emléktábláját? 2. Munkácsy Mihály és Paál László az aradi rajziskolában tanult. A) Munkácsy ifjú évei nyomorúságosán teltek, s e nyomorúság az aradi időszak alatt sem enyhült. Mutasd be, milyen viszontagságokon ment keresztül, mielőtt Aradra került! B) Paál László korai tájképeit az erdélyi természet ihlette. Hol és mikor született a művész? Melyik francia faluban telepedett le a későbbiekben? C) Két festőnk néhány képe megtekinthető Aradon, a Képzőművészeti Múzeumban. Melyek ezek a képek? 3. Aradtól 70 kilométernyire nyugatra található Nagyszentmiklós város. A) A város híres szülötte sokat tett azért, hogy az erdélyi magyar és román népzene egész Európában ismertté válhasson. Ki volt ő, és mely épületben tekinthetjük meg emlékmúzeumát? B) A város közelében értékes régészeti lelet-együttest találtak. Milyen elemekből áll, és melyik nép fejlett fémművességét dicséri az értékes kincslelet? 4. „Csapong a denevér az ereszt sodorván, rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.” A) Mi az idézett vers címe? Ki a szerzője? B) A verssorok a költő szülővárosát idézik meg. Hogy hívják a települést, és milyen távolságra van Aradtól? C) Milyen funkciót tölt be manapság a versben említett Csonkatorony? Nézz utána: Milyen céllal épült a Csonka-torony, és kik birtokolták az évszázadok folyamán? 5. Ha felfelé indulunk a Maros mentén, Aradtól 130 kilométerre található Marosillye. A) Itt található az erdélyi történelem egyik legnagyobb alakjának szülőháza. Ki volt ő és mikor született? B) Ki volt az a magyar író, aki híres regénytrilógiájában e nagy- formátumú személyiség életét és korát mutatta be? Nézz utána: mi a címe a trilógiának és három kötetének? 6. Ha tovább haladunk a folyó mellett délkeleti irányba, hamarosan Déva nagyvárosába érünk. Déva várának jelentős szerep jutott mind kultúránkban, mind történelmünkben. A) Melyik népballada „játszódik" a dévai várban? B) 1579-ben a vár börtönében halt meg Dávid Ferenc, az erdélyi unitárius egyház alapítója. Mivel vádolták, és kinek az uralkodása alatt került börtönbe? C) Melyik dogma tagadása különbözteti meg az unitárius vallást a protestáns vallás többi irányzatától? D) A dévai Magna Curia épületében élt egy ideig a „Murányi Vénusz”. Mi volt a hölgy valódi neve, és kalandos életútjának melyik epizódját élte át itt tartózkodása alatt? Nézz utána: Hősnőnk romantikus életét Gyöngyösi Isván, majd Petőfi és Arany is megverselte. Mely költeményeikben? Meséld el néhány mondatban, miért kapta hősnőnk a „Murányi Vénusz” nevet! A kérdések megválaszolásához szükséges ismertetőt meghallgathatod a Pécsi Rádió március 23-ai (keddi) adásában, délután 17 és 18 óra között. A válaszok beküldésének határideje: március 31. szerda. A polgárok szabadságának lehetőségét a demokráciában akár az államhatalom kezének törvények általi megkötésével is biztosítani lehet. A demokrácia törvényhozásában és a törvények végrehajtásában mindig figyelembe kell venni, hogy a demokráciát az egyén, mint morális, szabad és felelős lény felől értelmezzük, és nem fordítva. Az államot és a politikát a demokráciában a szabad egyének hozzák létre és értelmezik. Nem az állam uralkodik az egyének fölött, hanem valamennyi egyén együtt uralja az államot. A felelős és szabad egyének tételezett társadalmához hosszú út vezet, és itt túlbe- csülhetetlen a politikusok felelőssége. Ha* a politikusok valódi demokrácia létrehozásán kívánnak munkálkodni, akkor a demokrácia alapelveit nekik kell először elsajátítaniuk és saját életükön a társadalom tagjainak bemutatnia. Az állam az emberek közös, kinyújtott karja bizonyos átfogó feladatok elvégzésére, és nem rájuk nehezedő gépezet. Amikor például megütközünk a valóban sok problémát okozó amerikai szabad fegyverviselési törvényeken és szokásokon, nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben alapvető emberi jog és demokratikus elv érvényesül. Az egyes embernek joga van önmagát és övéit minden körülmények közt és minden veszéllyel szemben megvédeni. Ez az első és legfőbb jog. Az állam A dzsessz után Tagadhatatlan, hogy a vájt fülűek a klasszikus dallamok jövőjét, a kortárszene mezsgyéjén keresik. Ha pedig valaki a rock, a progresszív irányzatokon áthaladva túllép már a dzsesszen is, akkor ugyancsak errefelé találhat újabb felfedezésre váró területeket. Ma esté ’egy kis ízelítőt kaphatunk abból, hogy a kortárs muzsika hol tart pillanatnyilag, mert egyik legjobb hazai képviselőjük, az EAR Együttes vendégszerepei Pécsett a Dominikánus Házban. Az EAR hangszeres művészekből és zeneszerzőkből álló csoportosulást 1991-ben Sugár Miklós zeneszerző hozta létre azzal a céllal, hogy bemutassák a különböző hangszerek, az elektronika és az akusztika új kapcsolataiból születő kompozíciókat. A pécsi koncertre most egy kicsit átalakul a zenekar: egy házi baleset miatt kimarad Szakoly Ágnes cimbalmos, helyette Kántor Balázs gordonkás és Matúz István fuvolaművész lép be, mellettük Decsényi János prózát mond, és Skoff Zsuzsanna énekel. MÉSZÁROS B. E. fegyveres erőit viszont az egyének hozzák létre, hogy ne kelljen nekik minden egyes alkalommal az utcák biztonságát vagy a határokat őrizniük. A fegyveres erők az emberek védekező karjának meghosszabbítása, nem az uralkodó osztály kényszerszervezetei. A szabadságjogok alapvető meghatározását a demokráciában az alkotmány biztosítja, melyben megfogalmazzák azokat az egyetemes emberi értékeket, amelyek a demokráciát alkotják. Ezek olyan értékek, amelyeket a demokratikus államnak akár saját nem demokratikusan gondolkodó állampolgárával és a törvényhozás tévedéseivel szemben is védeni kell. A demokrácia alkotmányban rögzített alapelveit a törvényhozás szintjén védeni kell magától az ellenőrzés nélkül működő demokráciától is, a meggondolatlan népi felzúdulásoktól vagy a törvényhozásban tevékeny csoportok demokrácia-ellenes érdekérvényesítésétől. Ezért létkérdés minden modern demokrácia számára, hogy az alkotmányozás egyetemes értékei nem képezhetik a napi parlamenti politikai viták tárgyát, miközben e vitáknak mindig tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányos értékeket. A demokráciák alkotmánya általában rövid és csak a lényegre, az áapvető értékek megfogalmazására szorítkozik. Boros János A Református Egyház technikai száma: 0066 Köszönjük, hogy adója 1 %-ának átirányításával segíti hitoktatói, lelkigondozói, egészségügyi, nevelési és szociális munkánkat. Ha egy gyermek egyedül marad Az egész falu azért szurkolt, hogy Ilikének is sikerüljön az élet. Édesanyja már hatvan éve lakik Bogá- don, itt született ő is, harmincegy- néhány esztendeje. A házassága még nem úgy alakult, ahogy az a könyvekben meg van írva, férje örökre itthagyta, miként óvodáskorú kislányukat, Dalmát is. Pár hónapja azonban újra felcsillant az öröm az asszony szemében, megismerkedett Jánossal, a hivatásos katonával, és megszépült minden. A szülői ház mellett 15 éve félkészen árválkodó épületet is nekiláttak kiglancolni, már csak a belső szerelvények hiányoztak, hogy beköltözzenek az összkomfortos családi fészekbe. Közben hármasban bebarangolták a környéket, és március 14-én, vasárnap is ez volt a program, hiszen hétágra sütött a nap, a szabadba csalogatott a tavasz első dobbantása.- Elmegyünk virágot szedni! - mondták a fiatalok a mamának, és a téglavörös Aleko már rótta is a kilométereket a mecseki lankákon. Kétórányi hegyi levegőzés Árpádtetőn, aztán még sötétedés előtt, néhány csokomyi hóvirággal megrakodva indultak hazafelé. A 66-os útra ráfordulva alig pár száz métert haladtak, amikor egy olajfolton megpör- dült az autó, és az út menti fák közé vágódott. Az egyik jókora nyárfa állta útját a kocsinak, szinte meghajlította derékban a járművet. A tűzoltóknak fél órájukba tellett, míg a roncsokat szétfeszítve kimentették a sérülteket, de már csak a 13 éves kislányt találták életben.- A bátyám hivatásos sofőr volt a katonaságnál, soha nem volt balesete, nagyon jól vezetett, lehetetlen, hogy valamit elnézett volna - vélekedik Zoltán, a testvér. - Ezen a helyen egy nappal korábban egy Skoda csúszott ki, két héttel előbb pedig ugyancsak halálos baleset történt itt. Most akkora olajfolt éktelenkedik, ami nem származhat személyautótól, csak valami méretes teherszállítótól. Ha ebben a veszélyes kanyarban nem tudnak valami biztonságnövelő megoldást kitalálni, akkor legalább a fákat irtanák ki 20 méteres sávban - fakad ki a fiatalember. Ilikét és Jánost már nem lehet visszahozni, Dalma szerencsére lábtöréssel megúszta a balesetet - igaz, éveken át gyógytornára kell majd járnia. A kórházban fekve még nem fogta fel, hogy mi történt, hogy egyedül maradt. Pontosabban a nagymamával, aki kicsi kora óta főzött rá, elkísérte az oviba, elment érte az iskolába. A nyolcvanhoz közelítő idős asz- szony azonban tavaly elcsúszott az udvarban és kettős combnyak- csonttörése miatt korlátozott a mozgásban, kis háromlábú támasszal tud ide-oda sántikálni a ház körül. Ilikének testvére nem volt, Dalmának így az egyedüli közvetlen hozzátartozója a nagyi. A portán lévő két nagy épületben ott maradtak kettesben, a növekvő szomorúsággal.- Azon dolgozunk, hogy találjunk alkalmas rokont, családtagot, a gyámságra megfelelő ismerőst, de intézetbe semmiképpen ne kerüljön a kislány - fogalmazza meg a teendőket Tancsik Csilla a Pécsi Gyámügyi Hivataltól. Jóindulatból pedig egyelőre nincs hiány. A megyeszéldielyről már jelezte Ilike másodunokatestvére, Mária hogy ő vállalja a feladatot. Ugyancsak így nyilatkozott Dalma évekkel korábban elhunyt édesapjának testvére, aki Egerágon él.- Bogádról nem szabad elvinni a kislányt - jegyzi meg a polgármester, Czár János -, hiszen itt az egy osztályba járó gyerekek igazi nagy családot alkotnak.- Olyanok, mint a testvérek, csak éppen különböző házakban fekszenek le aludni - erősít rá a gondolatra Mária, az unokatestvér is. A kislány osztályfőnöke a nagymamája keresztlánya, vagyis mindenütt akadnak majd vigyázó szemek. Időközben a faluban az emberek gyűjtésbe kezdtek a temetés költségeinek biztosítására, és bizonyosan azt is megszavazza a képviselő-testület, hogy Dalma étkeztetését az önkormányzat fedezze. A csend és a magány azonban így is hatalmas lesz ebben a bogádi otthonban. MÉSZÁROS B. ENDRE A gyám szerepe A gyerekeknek a jogszabályok értelmében 18 éves korukig szülői felügyeletet, szülők hiányában gyámot kell biztosítani. A gyám kötelessége a gyermek érdekében eljárni, jogait érvényesíteni. A gyermek öröklött vagyonáról (ezt azonnal leltárba veszik) évente mérleget készíteni, azt gondozni. A gyám személyének kiválasztásakor nincs hivatalos rangsor a rokoni fokozatot illetően, azt jelölik ki, aki a gyerekhez közel áll, sőt, ha a gyámolított elmúlt 12 esztendős, akkor az ő véleménye meghatározó. A gyám nem köteles saját maga gondozni, nevelni a gyerekeket, de mindenkor a gyámhivatal irányítása, rendszeres ellenőrzése szerint cselekszik. A gyermek után járó árvaellátást, családi pótlékot neki utalják ki, de köteles azt maradéktalanul a gyermekre fordítani. Ha senki nem vállalja a gyám szerepét, akkor a gyermekvédelmi gondoskodás (állami gondozás nevelő szülőknél, vagy gyerekotthonban) következik. A gyermek gondozott vagyonát nagykorúvá (18 év) válásakor visszakapja. Baranyában jelenleg mintegy másfél ezer gyermek van gyámság alatt. '
