Új Dunántúli Napló, 2004. március (15. évfolyam, 60-89. szám)
2004-03-12 / 71. szám
2004. Március 12., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚR A DÍSZDOKTORAVATÁS MINISZTERREL. A Pécsi Tudományegyetem tegnap tartotta március 15-ei megemlékezéssel egybekötött díszdoktor- avató ünnepi szenátusi ülését a Rákóczi úti aulában. Ünnepi beszédet dr. Gyarmati György egyetemi docens, történész mondott. Az ünnepségen vette át dr. Lénárd László rektortól a szenátus által adományozott díszdoktori címet dr. Jörg Hacker, a Würzburgi Egyetem és dr. Wolfgang Rascher, az Elangeni Gyermek- és Ifjúsági Klinika professzora. A műsor után a díszvendég, Magyar Bálint oktatási miniszter tartott előadást a magyar felsőoktatás tervezett reformjáról. Ezt követően került sor a professor emeritus, az egyetemi magántanári, a tiszteletbeli tanári, a tiszteletbeli docensi cí- mek adományozására, habilitációs, PhD- és DLA-oklevelek, illetve az Év Kiemelkedő Szellemi Alkotása Díj átadására. D. I. _____fotó, laufer László Ru dolf Hess üzenete Rudolf Hess tízparancsolata címmel monodráma-bemutató lesz szombat este fél nyolckor a Pécsi Nemzeti Stúdiószínházában Fil- lár István előadásában. A román Alina Nelega színművéről tudni kell, hogy tavaly nemzetközi porondon szinte minden létező díjat megnyert, a pécsi adaptáció pedig az első magyar nyelvű változata. Az előadást a Németországból hazatért Bodonyi József Péter rendezte - a harmincesztendős fiatalember dramaturgként és rendezőként dolgozott kint. Ez a nyolcvanperces mű Rudolf Hess öngyilkossága napján 1987- ben játszódik, egy bekamerázott börtöncellában, ahol az utolsó szó jogán a tízparancsolatra fölfűzve elkezdi bizonygatni, hogy miért is volt ő ártatlan. Nem Hess élettörténete ez, egy szürrealista bizarr gondolkodásmóddal ismerkedhetünk meg, meggyőző állításokkal, mely aztán egy pillanat alatt a feje tetejére fordul, és kiderül, hogy a vaslogika mögött szörnyűségek rejlenek. A nácizmus céljai valóban borzalmasak voltak, de jó-e az a világ, amiben most élünk, amit helyette alkottunk? Ez az alapgondolata a monodrámának, számvetés a mai történelemmel. Igen expresszív a darab, az okkultizmus is szerepet kap benne, másrészt a mű felépítése is különleges játékokat kínál, ahol a közönség hol börtönőr, hol cellatárs, vagy éppen a megfigyelő kamera, amely befogadja a fogoly kitöréseit. Rudolf Hess tízparancsolatát a hétvégén két előadásban láthatjuk, aztán Egerben, az Országos Monodráma Fesztiválon szerepel április elején, és csak ezt követően kerül be a pécsi Stúdiószínház állandó programjába. MÉSZÁROS B. E. Egyetemi reform: viták és veszélyek Ellentmondásos a bolognai folyamat megítélése A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Demokrácia és szabadság Az Oktatási Minisztérium felsőoktatási reformtervét keményen bíráló írás jelent meg a múlt héten az egyik országos napilapban az ELTE két biológusprofesszora tollából. A szerzők abból indultak ki, hogy a koncepció szerint az egyetemek irányítása kikerül a szakmai vezetés kezéből, és azt egy, a minisztérium által kézben tartott, menedzserekből álló intézményi tanács veszi át. Úgy vélik továbbá, hogy a magas színvonalú elitképzést egy széles tömegeknek szóló, de alacsony színvonalú oktatás váltja fel. E két kérdésben, illetve általában a reform szükségességével kapcsolatban kérte lapunk a pécsi egyetem két prominens oktatójának véleményét. Dr. Tóth József egyetemi tanár szerint mindenképpen ketté kell választani az egyetemi vezetést, mégpedig professzionális és tudományos szintre. Úgy értékeli, hogy hatévi rek- torsága alatt kevesebbet tudott arra fordítani, ami igazából a feladata lett volna, amihez kutatóként, professzorként igazából ért. Ez pedig a tudományos területek átfogása, menedzselése, illetve a káder- utánpótlás kérdése. Sokkal több baja volt olyan gazdasági ügyekkel, amelyek - fogalmaz - jó lenne, ha a jövőben nem a rektor feladatkörébe tartoznának. Külföldön ez a rendszer több helyen, de eltérő módon működik. A reform lehet jó, de csak úgy, ha a magyar realitásokhoz a leginkább illik. Ennek a megteremtése pedig az Oktatási Minisztérium feladata, támaszkodva a Rektori Konferencia ajánlásaira. Ami a tömegesebb képzést illeti, Tóth József azt mondja: az a cél, hogy minél többen jussanak diplomához, ez pedig szükségképpen jelenti, hogy a tömegképzés felé mozdul el a felsőoktatás. Ugyanakkor nem lehet engedni a minőségből. E kettő egymásnak ellentmondani látszik, amit úgy lehet feloldani, hogy a tömeges képzés mellett az eütoktatást a posztgraduális, elsősorban a PhD programok révén lehet folytatni. Magyarán a doktori iskolákkal lehet elérni azt, amit az eddigi rendszerben bizonyos kollégiumok vállaltak magukra. Hogy szükség van-e egyáltalán felsőoktatási reformra, ezzel kapcsolatban a professzor véleménye az, hogy reformra mindenkor szükség van, mert az önmagában is pezsgést hoz. De hogy a globalizáció jegyében, az amerikai modellt átvéve, azt bolognai folyamatnak nevezve kell-e nekünk a reform, azzal kapcsolatban vannak kétségei. Ugyanis Tóth József a bolognai folyamatot a magyar viszonyok közepette eléggé problematikusán keresztülvüietőnek látja. * A közgazdaság-tudományi kar oktatási területet felügyelő dékánhelyettese, dr. László Gyula egyetemi tanár általában a reformmal kapcsolatban szemléletes példával kezdi: verébraj ül a fán, valaki közéjük durrant, mindegyik felrepül, de egy más, remélhetőleg jobb helyen újból megtelepszenek. Amikor tehát Európa felé tartunk, folytatja, ez a felsőoktatás számára sem közömbös. A folyamat - maradva a saját háza táján - rákényszeríti a Kart, hogy vezetői új elemekben gondolkozzanak. Ennél is jobban tágítva a kört: az Európai Uniónak számolatlan olyan, döntő többségében modernizációs elvárása van, amely a foglalkoztatást, a munkaügyet, az oktatást érinti, s amely bizonyos mértékig szemben áll az itthon eddig megszokott dolgokkal, hagyományokkal. Lehet ezzel vitatkozni, lehet nem szeretni, de minden velünk szemben támasztott modernizációs igény csak a hasznunkra válik, érvel László Gyula. Úgyanakkor nincs két olyan egyetem vagy főiskola, amelyik ugyanúgy működne, mindegyik a saját képére formálta a módszereket. A szakmai vezetés vagy menedzser-irányítás kérdésében a professzor szerint egyszerűen csak fel kell tenni azt a kérdést, hogy mennyi pénzből gazdálkodik az egyetem, és hogy mennyi embert is foglalkoztat? Az első számú vezető lehet bármüyen zseniális tudós, de nem biztos, hogy ért a pénzügyekhez. Egy több tízmilliárdos intézményt irányít, de nem biztos, hogy rábíznának egy nagyvállalatot. A tömegképzés pedig „nem bolognai találmány”, tér át a másik területre László Gyula, hiszen évek óta ez folyik már Magyarországon - egyszerűen csak össze kell vetni a tíz év előtti évfolyamlétszámokat a mostaniakkal. Tény tehát, hogy tömegképzés zajlik, de ez társadalmi igény is, miután egyre följebb tolódik a képzési színvonal: valamikor egy jó érettségivel már el lehetett helyezkedni, ma pedig egy főiskolai diploma ér annyit, mint anno az a bizonyítvány. A bolognai struktúrának ugyanakkor megvan az az előnye, hogy külön válik az első fokozatú oktatás, a kvá- zi-főiskola és a master-szint. Ez pedig azt jelenti, hogy a tömegképzést meg lehet állítani egy bizonyos ponton, és az elitoktatás a master- szint lehet. ___ BALOGH Z. Ha valaki az Amerikai Egyesült Államokban jár, feltűnik neki, hogy milyen sokan emlegetik büszkén azt a szabadságot, amit Amerika jelent számukra. A kontinens méretű országban az ember ilyenkor inkább a mozgás, a beszéd és a vélemény-nyilvánítás szabadságára gondol, talán a gyarmati sorból fel- szabadulás maradványfogalmára, semmint további összefüggésekre. Pedig a szabadság minden demokrácia alapja, hiszen, mint filozófusok régóta hangsúlyozzák, az embert szabadsága teszi, vagyis az, hogy ura tetteinek, maga dönthet azon cselekedetei felől, amelyek életét és sorsát alapvetően befolyásolják. Az ember közösségi, társadalomalkotó, kultúrateremtő lény, és abban különbözik az állatoktól, hogy önmaga cselekvéseit, gondolkodását, beszédét maga határozza meg. A szabadság egyrészt a külső meghatározásoktól való függetlenséget, másrészt saját cselekedeteink önálló meghatározását jelenti. A demokrácia jelmondata is lehetne az, amit Kant a felvüágoso- dásról mondott: „A felvüágosodás az ember kilépése saját, önmagának okozott kiskorúságából.... Legyen bátorságod saját eszedet használni.” A demokrácia az ember történeti kiskorúságából való kilépése, mely csak olyan emberek társadalmaként képes létezni, amelyben egyre több embernek van bátorsága saját eszét használni és véleményét másokkal párbeszédet folytatva vagy vitatkozva megfogalmazni. A demokrácia a bátor emberek társadalma, és ahol az emberek még mindig félnek, ott archaikus társadalmi beállítódások uralkodnak, de még nem jött el a demokrácia. Ott még, ismét Kant szavaival, „lustaság és gyávaság” uralkodnak. Az egyénekből kiinduló és azok felől értelmezett demokrácia számára az önmagát meghatározó, szabad ember a legfőbb érték. A szabadságától megfosztott embert eszközként, gépként, rabszolgaként kezelik, és mint ilyen, nem képes demokráciát alkotni. A demokráciák kialakulásának története szorosan összefügg a rabszolga-felszabadítás, a jobbágyfelszabadítás, a gyarmati felszabadulás, általában az elnyomás alóli felszabadulás történetével. Minden tényleges demokrácia elemi feltétele a kivívott emberi szabadság, és az emberi méltóság tisztelete. Ahol nincs szabadság, ott nem tisztelik az egyént, és ahol aZ emberek még nem vívták ki önmaguk, saját maguk és mások általi tiszteletét, ott nem független, felelős, felnőtt emberek állnak a társadalom nyilvánosságában. Nincs demokrácia szabadság nélkül és nincs szabadság ennek bátor kivívása és folyamatos védelme nélkül. Boros János „Tovább emelnénk a pedagógusbéreket” „Szeretnénk a túlburjánzott önkormányzati elitet csökkenteni” - erősítette meg olvasói kérdésre Magyar Bálint oktatási miniszter, aki tegnap egy órán keresztül válaszolt olvasóink kérdéseire. Az interjú szerkesztett változatát az alábbiakban olvashatják.- Egyre jobban ellehetetlenülnek az egyetemek, ezt még tovább terheli a Draskovics-csomag. Miért nem szállt szembe a pénzügyminiszterrel? (Joker)- A legutóbbi megtakarítási intézkedéseknél fontosnak tartottam, hogy az oktatási tárcára eső Nyolc és fél milliárdos megvonás ne terhelje a felsőoktatási intézmények működési költségeit. Ezt a szempontot elfogadta a pénzügyi kormányzat is.- A kormány által beígért 10 000 kollégiumi férőhelyes bővítés hogy áll? (makrancos)- Már körülbelül 6-7 ezernyi új férőhely létesítéséhez szükséges pályázatot fogadott el a tárcaközi bizottság, s így az egyetemek meghirdethették a közbeszerzést. Ezek 2005 szeptemberéig feltehetően el is készülnek, a többi 3-4 ezer új kollégiumi férőhely pedig 2006 végéig készülhet el.- Várható-e újabb béremelés a pedagógusoknál? (imi963)- Szeretnénk, ha az idén tovább (hat százalékkal) emelkednének a bérek. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy egyre nagyobb teret nyerjen a tényleges teljesítmény szerinti differenciálás is.- Minden bizonnyal ön is tudja, hogy a szakképzés gyakorlatilag haliott. Az iskolák színvonala - szakember és gyermek oldalról egyaránt - katasztrofális, (mamaty)- A szakképzés rendszere valóban sok sebből vérzik. Ezen kívántunk változtatni egyrészt a 2003-ás átfogó törvényi módosítással (melyet a parlamentben még az ellenzék is támogatott), illetve a szakiskolai program beindításával. Nagyobb szerepet kívánunk adni a gazdasági szférának a szakképzés tartalmi és vizsgakövetelményeinek meghatározásában, a tanulói szerződések rendszerének kialakításában és fenntartásában. Az európai uniós források jelentős része kifejezetten a szakképzés korszerűsítését szolgálja.- Miért képeznek ennyi jogászt, bölcsészt és közgazdászt az egyetemeken? Nem lesz állásuk. Irány Európa diplomás munkanélküliekkel! (cactus)- Nem egyedüli vélemény az öné ebben a kérdésben. A terveink szerint a felvételi keretszámokon belül jelentősen növelni fogjuk a felsőfokú szakképzésre felvehető diákok számát, hiszen míg az egyik oldalon diplomás túlképzés, addig a másik oldalon szakmunkáshiány tapasztalható.- Tavaly hallottam, azt tervezi a minisztérium, hogy akik szociálisan rászorultak, alacsonyabb pontszámmal is bekerülhetnek az egyetemekre, főiskolákra, (telefonon érkezett) Magyar Bálint oktatási miniszter és Ottó Krisztián Ottó, az SZDSZ megyei elnökségének tagja a Dunántúli Napló szerkesztőségében fotó: laufer l.- Az olyan tanulók, akik után a számmal is bekerülhetnek az szülök rendszeres családi támo- egyetemekre. De a 72 pontos mi- gatásban részesülnek és a szülők- nimumot mindenképpen teljesítenek legfeljebb általános iskolai niük kell. így próbáljuk a pozitív végzettségük van, azok 2005-től diszkrimináció eszközeivel az kezdve valamivel kevesebb pont- esélyeiket növelni.- Miért van az, hogy az SZDSZ- es képviselők előbb valamit kijelentenek, majd amikor ezt közli a sajtó, meghátrálnak. (jocó23)- A legutóbbi közjogi vitában az SZDSZ álláspontja nem változott: nem kívánunk közös listát állítani semmilyen párttal az európai uniós választásokon; nem támogatjuk a közvetlen köztársaságielnök-vá- lasztást; de támogatjuk a kisebb és arányosabb parlament létrehozását. Ezen felül szeretnénk a túlburjánzott önkormányzati elitet is jelentősen csökkenteni, hiszen annak a költségei messze meghaladják a parlament költségeit.- Az SZDSZ mostanában gyakrabban hallatja a hangját komolyabb ügyekben. Ez már melegítés az EP-s választásokra, vagy hirtelen eszükbe jutott, hogy lehetne saját véleményük is? (jason)- Már a demokratikus ellenzék tagjaként a régi rendszerben is volt saját véleményem: például, hogy az egypártrendszer helyett többpártrendszert, a központosított állami gazdaság helyett piacgazdaságot vezessünk be. Ez bejött. Azóta is van mind nekem, mind az SZDSZ-nek a kérdések többségében határozott véleményünk, amit elég vüágosan képviselünk. f.z.
